Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-25 / 26. szám

Nyíregyháza 1QQ5. junius 33 A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként eyyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek; postán vagy helyi*-, hSzí.ic bo.-dvs Egész évre Kél évre 4 Negyed évre 2 Egyse ára ao tlllérl Az előfizetési pénzek, megrendelések s lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jó ba Klek kiadó-tulajdona* könyvnyomdájához hkoia-utcza 8. szám a A lap szellemi r<«tét képező küldemények, a sterk".ití erime alatt kéretne beküldeni. Hirdetési dijak: Minden négynier haa&biott petit aoi rgvatni li... I > Bili-. .,1 L -. ,.., ' _ Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (II. kerület iskola-uieza 8-tk szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát Altalános Tudósító e$ GrUnman del Henrik és Társa által Budapesten. Haasenstei n ..- Vogler iiouajában Bécsben. .., Budapesten, valamin' Németország s Sveicz fővárosul., A w a Quo vadis? . . . Kövessetek ! Ez az út teli veszélylyel, Gyötrelmes kétséggel, sajgó szenvedéssel. Előtted járatlan utak, sziklabérczek, Fenyegető szirtek, sötét meredekek; Hátadnál sistergő, zúgó folyam árja, Amely mohó vágygyal áldozatját várja. Meletted, mögötted feneketlen mélység. Űzött vadként kerget a banat, a kétség ; S ha lihegve kidűlsz, ha megroggyan térded, A rögtöni halált megváltásként kéred. És ha felkelsz újra, ismét hordod a bút, A — Szabadság felé visz ez az út ! Kövessetek ! Ez az út pázsiton fut at Millió virág szegélyezi puha bársonyát. Előtted kincs, pompa, mire s.:ived vágyik, Ezer szolga lesi ajkad kivanságit ; Hadak vir.isztanak drága eletedre. Fegyver csöve villan minden gyanús neszre. Egybe olvadnak itt nappalba az éjek, S ha fáradsz a kéjbe s pihenésre vágyói, Szemeidre rászáll varázslatos álom. Hirből sem ismered a bánatot, a but . . . A — Szolgaság felé visz ez az ut! Itt a gyönyör, a szégyen, az átok, Ott a martyrok sorsa vár reátok. — Válasszatok ! * A partnövedék (aüuvio) és & megyehatár rendezés, Midőn a vízjogról rendelkező 1385. é/i X.X111. t.-czikk meghozatott, senkisem gondolt még arra, hogy atiuak 5-ik §-a: .Természetes iszapolások és a mederbeu timadt szigetek a patti birtok növedékét képezik." ellentétes ér­telmű torvénymagyarázat, értelmezésre szolgál­tathasson okot, pjdig ez az tset bekövetkezett. Jogászközöuségünk körében is számosan vannak, a kik annak az írtelmezésnek a hivei, hogy egy folyóvíznél, mely a mederpartok közül az egyiket mossa, ennek folyományaként a másik oldalon iszapol, az iszapolási véghatár a folyam régi medreinek középpontján túl a mindig távolodó folyóvíz meder középpontjáig terjed, már pedig ezen értelmezés ellenkezik a törvény iutentióival, a törvény magyarázatnál figyelembe veeudó miniszteri iudokolással. Minthogy Szabolc^vármegye felső részét uagyrészbeu a Tisza folyo öleli körül, tnely a homokos, l<tza talajban — az átmetszések állatni eszkö/.lése óla — nagyarányú meder­változt'itásoKat, mutat fel, különösen Mezö!a­dány és Ttszakerecseny, Puszta-Rozsály és Jánvár községek közt; szüksegeauek tartom e kérdéssel az any.igi igazság érdekűben tüzetesen fog'al­kozui. Előre kell bucsatauom, hogy az Orladány és Tiszakerecseuy közt elfolyó Tisza részletuél hivatalo-an megejtett szemle által igazoltan a Tisza fuly.un az 1870-ik évben a tagositási és kataszteri térkép szeriut létezett medrét évenkénti 5—10 holdnyi parttörés folytán annyit a elhagyta, hogy tnost már a tagositási és egyszersmind a kataszteri térkép szerinti Tiszameder és az 1905. évi Tiszameder között in rr.ökileg felmért 97 katasztrális hold terület fekszik, a mely szi:itéu szikértóileg t:'egílla­pitottan Mezóladáuy (korábbi neve órlaláuj) község lakosainak telekkönyvi t u ajdonát képezi, Mezőladány község hatarábol tartozik, a.ouban Ttszakerecseny nevü szomszédos község lakosai által birtokoltatik a/ou az alapou, — mint Tis/.akerecseny község lakosai állítják, — bogy a két község közt a Tisza folyam közepe ke­pezte a határt s m;tr most, ha a Tisza folyam egész Mezóladány község határát éveukeut a másik a tiszakerecsenyi oldalra i veukénti p:trl­torés folytáu áthordaná, mindazon oda liurdott iszapolás Tis/akerecseny község területét ne­velné, miután vélekedésük s<eríut a vízjogi törv. uy 5-ik §-ának első bekezdése: ,Termé­szetes iszapolások és a medérbeu támadt szi­getei- a parti birtok növedékét képezik" akként értelmezendő, ho,'y a természetes iszipolások, a víz által sértetlenül épsn maradt parti bir­tok növedékét képezik. Ennek a jó hiszemü vélekedésnek er d­méuyekép aztán több tiszakerecsenyi lakos — igy egy Grósz Farkas nevü a mezóladányíak telekkönyvi tulajdouát képezi isiiapoit földből mintegy 70 holdat — 10 évi is/apolást, — tiz év óta jogalap néls<ül használ Az előtt, még a Tisza folyását meg uem változtatta, volt a nevezettnek 10—11 hold földje s most van 80 hold. Előre bocsátván ezi u téoyleirást, szüKsé­gesnek mutatkozik e kér lést illetőleg a felsőbb bir,)i gyakorlatnak ismerteté-e A nyíregyházi kir. törvényszék polgári fellebbezési tanácsa egy felmerült esetben a vízjogi törvény 5-ik §-ának a miniszteri indokolás szerinti értel­mét véve alapul, kimondotta itél< tében, hogy a jogi értelemben vett áradvány azon part­tk. Bánatdal. Fenn a derült égen A nap be ragyog ! Nem ragyog az nékem, Sem a csillagok ; Sötét éj körülem, Merre szemem lát: Nem osztja napfény Lelkem boruját . . . Ott fenn a magasban Víg pacsirta szól. — Nekem esak bánatdal Foly az ajkamról: Ezer forró könnyet A két szemem sír : Azt akit szerettem, Takarja a sir. Kertemnek aljában Patak csörgedez. — Bánattelt szememnek Könnyes arja ez ; A pataknak partján Nefelejts terem : Elviszem anyamnak, Sírjára teszem . . . Asiuadai. birtokhoz tartozik, a mely partbirtok valakinek tulajdouát (telekkönyvi birtokát) képezi s azon körül méuy, miszerint a folyam — a régi medrét la>su parttörés által elhagyva, a vala­kinek telekkönyvi tulajdonát képező földet a tulajdonos birlalata alól elvonta — a telek­könyvi tulajdon kérdését nem érinti a telek­könyvi tulajdonos iugatlauáuak határvonalai a zenithtól a nadyrig, az elképzelhető leg­magasabb ponttól a foldgolyó legmélyebb pontjáig terjednek és illetve a hivatk ózott to rvéuys/aka-z 3-tk bekezdése érteimében ttz első bekezdésnek rendelkezései által a magán­jogi czimeu szerzett tulajdon nem ériutetik. A kir. kúriának 1891. évi junim hó I 1-éu 9090 -1890. sz. a kelt, a vízjogi tórvéuy életbelépte utánhozott ítélete ugyaue/en érte­lemben döuti el e kérdést. E/. ítélet a Maros fo yó mentén előfordult jogerettul — mely teljes analóg a fenti esettel — foglalkozik s a vízjogi törvény 5-ik g-áuak a helyes értelmét megállapítja, kifejtvén, hogy nem az a fó kér­dés, hogy iszapolási területről, iszapolt földről vau-e szó. hanem hogy az iszap lerakodás, ; ra ,vátiy kinek (telekkonyi) tulajdonát képező ingatlanhoz történt. A kérdés t^hnt abból a szempontból bírálandó el, hogy, naiel tt a Tisza folyam a tagosításkor meg \olt medrét el uein hagyta, kiuek tulajdonát (itt telekköuyvi tulajdonról szólva) képez e az a terület, mely­hez a iszapolás járult. A telekkönyvi tulajdonosnak jogiban áll, a mennyiben a tulajdouát képező földterület, a vízertje által elmosatott s rajta a folyam uj medret Dyitott, a menuyibeu ujabb iszapolás folytáu az ingatlau birtokba vehető állapotba kerül — habár az a folyónak már másik poutjára fog esni — a rendes elbirtoklási idő alatt azt birtokba venni. Krisztus keresztje. Irta : Pataky István. Az 1268. év tavaszán a Száva melletti Sabác közelében állt a ket s- reg Másnap reggel készültek megütközni. Az egyik oldalon IV. B'la magyar király és a macsói ban, Roszliszláv serege, Roszíiszláv lia Béla herczeg vezérlete alatt, velük szemben a szerbek a nagy csupán, Uros vezérlete alatt. Uros a sok c-ataban meg­szerezte magának i „nagy* nevet. E^yidőben veje voll IV. Bélának, de első neje elhalván. Bizánci utolsó laiin császárján .k, Balduinnak leányát, Helcnát vette nőül, s ez időtől kezdve csak ugy immekunmal segített IV. B Iának, rnajd Ussankint megtagadta a S'giUé^ét, söt utóbb be-be ütött a macsói ban.-ágba. Nem volt más mód, mint a körmére koppintani. Éppen a körőinkoppintás czéljából áll szeml.en a kél sereg. A magyarok vígan vannak a lüz körül, akárha vadászatra készülnének. Az üde tavaszi lég a sátrakból kicsal mindenkit annál inkább, mert lefeküdni ujry sein lehel, mert inikor pitymallani fog, kezdődik a véres munka. — Én valakit elfogok holnap, — -zóll egy magas főúr, zöldbársony mentével az erős penczéling felelt, kcrecsenytollal sisakján. — Na, na Mihály, — felelt egy másik — a nagy Uros személyesen van előttünk, akit, amint mondják, a | szeiencse kiser. -- Hát akkor elfogom a szerencséjét, — felelt a ' vitéz megzörrentve a .-ulyos kardját. — A szerbek kikeresik ám, hol van vége a pánczélnak. — Meglátjuk, — felelt Mihály, Csák Péter fia. S másnap meglátszott. Még pilymallott, amikor a két sereg majdnem zajtalanul indult ineg egymás ellen. Ezt a találós csendet csakhamar az egekig ható zaj váltotta fel. összecsaplak. Döngölt a paizs, sisak, kiáltoztak az emberek, félelmesen nyerítettek a lovak, midőn gazdáik düh-t osztva egymást harapdálták. Irodámat ájus 1-től saját házamba Kállaí-UtOZa 27- SZ. alá vittem át. Elvállalok minden mérnöki unkát u. m. földméréseket, tagosításokat, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és NAGY ELEK oki. május mun épület tervek készitését. mer nők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom