Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

4 NYIRVIDEK értékisit. A rendelkezésre álló takarmányból 25 czenti­méter réteget behányat a verembe s letapostat; követ­kezik azután a második, a harmadik 25 czentiméter vastag réteg, de mig az első kettőt szárazon hagyja, a harmadikat s a következőket már meglocsoltatja. A szalma s egyéb hulladékanyag közzé 2—3 szekér répát vágat avagy silányabb minőségű burgonyát. A folyó évben ennek valószínűleg el kell maradnia, avagy csak kevesebb répát fogunk a szecska közzé vágathatni. Hi a verem megtelt, deszkákkal borítják be s nehezékül néhány darab követ raknak reá, mire a gőzöles kezde­tét veheti, amely tart 4—5 óra hosszat, addig t. i. mig a gőz az egész takarmánymennyiséget jól átjárja s fel­puhítja. A veremből egyszerre csak annyi szedendő ki, amennyi egy etetésre szükséges; a többi langymeleg marad három napig is. A korpa nem kerül bele a gő­zölőbe, annak gőzölésére nincs is szükség, hanem akkor hintetik rá a gőzöli takarmányra, amikor az már a já­szolba került. A tehenek fejenként 1 — 2 kg. korpát kap­nak, s mikor ezen szénanélküli takarmányozás daczára kora tavaszszal a teheneket láttam, azok meglepően jó kondiczióban voltak. E valóban egyszerű és praktikus eljárás alkalma­zásának most, amikor durva rostu, nagyon sok czellu­lozét tartalmazó takarmányfélék tömeges felétetésére va­gyunk utalva, nagyon is helye van. A gőzölés által a takarmányfélék víztartalma nö­veltetik, de nem fölösleges módon, s a tápláló alkatré­szek sem lugoztatnak ki, legalább távolról sem oly nagy mérvben, mint a főzés által. A takarmányfélék felpuhí­tása erélyesebben történik mint a főzésnél, s bár ezáltal a takarmányokban foglalt táplálóanyagok nem lesznek emészthetőbbekké, de képes lévén az állat a felpuhult szalmát tőkéletesebben megrágni, nagyobb mennyiségű czellulozét elmorzsolni, tehát nagyobb mennyiségű táp­lálóanyag is jön érintkezésbe az emésztő nedvekkel s igy ha nem is jobban, de több táplálóanyag emésztetik meg. A magasabb hőfok, mely a gőznyomás alatt a takarmányt éri, az azon levő különféle gombákat meg­öli s igy a gőzölőbe bátran bedobhatunk olyan meg­romlott takarmányokat is, melyek különben a trágya­dombra kerülnének. A szalmafélék azáltal is nyernek értékükben, hogy a velük netalán egyidejűleg párolt ér­tékesebb takarmányfélékből kilúgozott részeket magukba szívják. Előnye a főzéssel szemben az is, hogy kozmá­sodás nem állhat be s hogy kevesebb munkával jár amannál. Egy ilyen gőzölő — ott, ahol gőzgép van — igen kevés költséggel előállítható s ahol ezen költségtől nem riadnak vissza, bátran szembe nézhetnek a széna nélküli teleltetésnek. Kovácsy Béla. ÚJDONSÁGOK — A vármegye őszi közgyűlése október hó 11 és következő napjain fog megtartatni. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából, az állandó választmány október 6-án d. e. 9 órakor tartja meg ülését a vár­megyeháza kistermében. — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán, Jármy János titkár kíséretében e hó 13-án megvizsgálta a dadai felső járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezelését Gáván. Szikszay Pál alispán pedig ugyancsak e hó 13-án, Fejér Imre tiszti főügyész kíséretében a nagykállói .járás főszolga­bírói hivatal ügy- és pénzkezelését ^vizsgálta meg. — Személyi hir. Báró Feilitzs ch Berthold főispán e hó 17-én, 10 napi tartózkodásra Máramaros­vármegyébe utazott. — Kitüntetett kisgazda. Schubert Pál nyiregy­házi, illetőleg Simapusztai lakos gazdasága a szabolcs­vármegyei gazdasági egyesület előterjesztése folytán 1899. évben mintagazdasággá alakíttatott át. Az ez alkalommal kiállított kötelezvény szerint kötelezte magát a tulajdonos, hogy gazdaságát 5 éven keresztül az előirt feltételek szerint és példaadólag fogja kezelni. Schubert Pál ezen vállalkozásának oly lelkiismeretesen és hűen felelt meg, hogy a földmivelésügyi kormány részéről időnként ideig­lenes jelleggel nyert állami segélyeket a most letelt 5 év utan nevezettnek korlátlan tulajdonába engedte át s a mintagazdaság példás kezeléseért sajátkezüleg aláirt díszoklevéllel tüntette ki. Ezen oklevelet f. hó 15-én Báró Feilitzsch Berthold főispán úr Őméltósága szép, buzdító szavak kíséretében s a meghívott szabolcsvár­megyei gazdasági egyesület képviselői és Klár Sándor a mintagazdaság felügyeletével megbízott simapusztai lakos jelenlétében nyújtotta at. A földmivelésügyi mi­niszter a mintagazdaság megszűntével a felügyelettel megbízott Klár Sándor urat elismerő köszönete kifejezése mellett a megbízás alól felmentette. — A nyíregyháza—sóstó—dombrádi keskeny vágányu motoros vasút közigazgatási bejárását e hó 14—15 -én tartották meg. A bejárást Kádár Gusztáv kereskedelemügyi miniszteri műszaki tanácsos vezette. A hadügyminiszter képviseletében D i t r i c h Gusztáv vezerkari kapitány, a földmivelésügyi miniszter képvi­seletében Vinnay G.za műszaki tanácsos, a pénzügy miniszter képviseletében dr. Bányai Aladár fogalmazó és M a II n József dohánybeváltó felügyelő a vasúti és hajózási főtelügyelőség részéről G a r á d y Sándor felü­gyelő, A vármegye részéről Mikecz Dezső főjegyző és Okolicsányi Dezső főszolgabíró, az államépité­szeti hivatal részeról V a j a y Endre kir. tőmérnök, Nyiregyháza város részéről Bogár Lajos főjegyző, az államvasutak képviseletében T ol n a y Kornél üzlet­vezető, Egyenessy István tőmérnök Szende Zsig­mond főellenőr, a Nyirvizszabályozó társulat részéről K á 1 n a y Zoltán mérnök, a felső szabolcsi ármentesitő társulat részéről Kerekes József igazgató főmérnök, a vonat ügyét előkeszitő előmunkálati engedélyes részé­ről M áj e r s z k y Béla elnök, dr. Kovách Elek másodelnök es Szesztay László tervező mérnök voltak jelen. A bizottsági eljárás során részletesen letár­gyalták a vasútvonal vezetésével kapcsolatos összes kérdéseket és ekként megállapították az építendő vonal és kiágazó szárnyvonalainak irányát. A tárgyalások egyik lényeges kérdése volt az, hogy a vasút 76 avagy 70 czentiméter nyomtávolsággal létesíttessék-e P Az utóbbi keskenyebb nyomtávolság ellen ugy a tervező vegrehajó­bizottság, mint az összes érdekeltek állást foglaltak és ragaszkodtak az eredeti 76 czentiméter nyomtávolsághoz. Nyiregyházán egyik igen nehéz kérdés volt a dohány­beváltó hivatal udvarára vezető szárnyvonal. A tervezet szerint ez a vonal a Széchenyi uton a Propper-féle czementgyártól egyenesen a temető mellett vezettetnék és áthaladva az államvasutak pályáudvarának északi vé­gén, kanyarodnék be a dohánybeváltó hivatal udvarára. Ez ellen az államvasutak kepviselői tiltakoznak, mert már most is három pár vágányt kellene ásszelni, leg­közelebb pedig a vásárosnaményi vasút következtében még két pár vágányt fognak ott épiteni. Ilyen körülmé­nyek között e helyett azt ajánlották, hogy az állomás déli végénél menjen át a szárnyvonal, ahol egy meglevő áteresz felhasználásával a nagy vasút alatt mehet ke­resztül és a dohánybeváltó hivatal udvarára hátulról juthat be. Ebben a kérdésben a miniszter fog dönteni. Ugyancsak az első napon Nyiregyházán tárgyaltak le a Sóstóról a szőlőtelepre vezető szárnyvonal kérdését. Ez a szárnyvonal a Sóstó fürdőtől a Betekincs korcsmáig vezet. Úgy tervezik, hogy nyáron a Sóstóig menő kocsik egészen a Betekincsig fognak járni, ahol .Betekincs" névvel kap egy végállomást. Nagyobb szárnyvonal lesz még Kótajban a szeszgyárba, Ibrány ban a gőzmalomba és Nagyhalászon lul a Jalappár tanyán keresztül a Jásztelep tanyáig, és ezeken kivül egyes nagyobb tanyák mellett gazdasági kitérők és rakodó állomások. Egye­bekben az egész megállapított vonal megfelel annak, amit lapunkban már ismételten ismertettünk. A bejárás alapján a végrehajtó bizottság az építési terveken és költségvetésen dolgozik, hogy minden időveszteséget el­kerülve, a vasutat a jövő évben a forgalomnak átad­hassa. — Aranymise. M e s z 1 é n y i Gyula szatmári püspök e hó 17-én tartotta meg aranymiséjét a mária­pöcsi templo íban. A főpásztor kíséretében voltak: Pemp Antal prépost-kanonok, Szabó István apát, püspöki irodaigazgató, Hámon Róbert pápai kamarás, szentszéki jegyző és néhány világi ur. — A vármegye főispánja, mint a felső-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat miniszterlfbiztosa a napokban megtekintette a felső-szabolcsi ármentesitő és belvizle­vezető társulatnak Berczelen folyamatban levő zsilip megerősítési munkálatait, amely munkálattal Lenarduzzi vállalkozó lett megbízva. A munkálatnál körülbelül 200 szabolcsvármegyei illetőségű munkás van állandóan alkalmazva. — Állami közutak a vármegyében. A keres­kedelemügyi miniszter a következő leiratot intézte Szabolcs vármegye közönségéhez. A Szentmihály, — tiszalök — tskaji községi közlekedési (vicinális) közút Hajdú vármegye határszélénél kezdődő és a Szentmihályi törvényhatósági vámos közutig terjedő szakaszának, továbbá az annak folytatását képező szentmihály — tiszalöki törvényhatósági közút s végül ezen útból kia­gazólag a tisza-dob —tisza-lök—rakamazi községi közlekedési (vicinális) közút liszalök — tiszaeszlar nagy­falu — rakamazi szakaszának, mint a debrecen tokaji tramvertális ut kiegeszitő részenek állami kezelesbe való átvétele ügyében folyó évi julius hó 12-én tartott közgyűléséből 12.089-362 szám alatt kelt felterjesztésére értesítem Gzímet, miszerint méltányolva a vármegye kérelmét a szóban forgó útszakaszok kiépítését a követ­kező években a törvényhozástól a rendelkezesemre bocsájtandó hitelösszeg keretén belül szándékozom fokozatosan elrendelni és kiépítés után állami kezelésbe és l'entartásba átvenni. — Nagy bucsu il.-Pócson. Az Immaculata bucsu 50 éves jubileuma alkalmából Zemplénvármegye több városából nevezetesen Ujhely, S.-Patak, Erdőbénye, B.-Keresztúr, Olaszliszka, Erdőhorváti és Tolcsva köz­ségekből másfél ezerre menő bucsus nép vonult keresz­tül, M.-Pocsra való útjában Nyiregyházán, K a t i n s z k y Géza főesperes s.-a.-újhelyi apátplébános, Gruska Lajos pápai kamarás, s.-pataki plébános, B r e t Gyula újhelyi kerületi esperes b.-keresztúri plébános, Violet Gyula erdőbényei plébános, K o r e d k ó Ede tolcsvai káplán és P e c s á r Gyula újhelyi hitoktató vezetése alatt. A zarándoklat 12-én a késő esteli órákban érke­zett Nyíregyházára, ahol a vezető lelkési.ek P e t r o v i c s Gyula plébánosnak voltak szívesen látott vendégei. Más­nap mise után reggel 5 és fél órakor indultak innen M.-Pócsra, ahol 14-én d. e. volt a nagy mise, melyet K a t i n s z k y Géza főesperes, s.- a.-újhelyi apátplébános szolgáltatott fényes segédletlel. — Száinonkérö szék. A vármegyei számonkérő szék októher hó 10-én d. e. 9 órakor ülést tart. — Szarvasmarha kiállítás Kemecsén. A vár­megyei gazdasági egyesület, a nm. Földmivelésügyi m. kir. miniszter, valamint a vármegye pénztárából szabolcs­megye alispánja által adomán-ozott pénzdijakkal s a rendező egyesület által kiosztandó oklevelekkel, a deb­reczeni m. k. állattenyésztési ker. felügyelőség s a vár­megye közgazdasági előadója közreműködésé mpllett október hó 9-én vasárnap d. e. fél 10 órakor Kemecsén a méntelep előtti téren magyar szarvasmarha kiállítást s tenyész állat díjazást rendez, a következő dij kiosz­tással : I. Kisgazdák tulajdonát képező tehenek után: 1. dij 50 korona, 2. dij 40 korona, 3. dij 30 ko­rona, 4. dij 20 korona, 5. dij 10 korona, 6. dij 10 korona. II. Kisgazdák tulajdonában levő 2 éves üszök: 1. dij 40 korona, 2. dij 30 korona, 3. dij 20 ko­rona, 4. dij 10 korona, 5. dij 10 korona, 6. dij 6 korona. III. Kisgazdák tulajdonában levő 1 éces üszök: 1. dij 30 korona, 2. dij 20 korona, 3. dij 10 ko­rona, 4. dij 8 korona. 5. dij 6. kor. 6. dij 5 kor. IV. Nagyobb tenyésztők s birtokosok által kiál­lítandó tehenek, 1 és 2 éves üszők. Pénzdíjakra csak is kis gazdák pályázhatnak, nagyobb tenyésztők — birtokosok állatai — az egyesü­let altal kiosztandó elismerő oklevéllel tüntetnek ki. Díjazva csakis magyar fajta marhák lesznek. Dijat tehe­neknél csakis olyan állat nyerhet, mely a kiállítást megelőzőleg 3 hónappal a kiállító tulajdonát képezték, mit a tulajdonos esetleg kívánatra igazolni köteles. Egy csoportbeli allatnál egy kiállító csakis egy pmzdijat nyerhet, a többi esetleges díjra érdemesített állatai, elismerő oklevelet nyernek. Ha valaki a díjról lemond a felett a bíráló bizotság dönt. A bíráló bizottság a kiállítás előtt a helyszínen lesz megalakítva. Bejelentések Kemecse főbírájáboz vagy a községi elöljáróságnál szóval vagy írásban, esetleg a kiállítás megnyitása előtt 1 órával a helszínen a gazd. e. tdkárságánál eszközöl­hetők. Mindennemű felvilágosítások s levelezések Szalánczy Bertalan g. e. alelnök, v. m. közgazdasági előadó úrhoz intézendők Komoróban u. p. Fényes-Litke. — Elitélt apagyilkos. Megemlékeztünk mi is annak idején arról a szörnyűséges esetről, hogy jUlmer Gusztáv helybeli gazdát a saját fia agyonlőtte. Ebben az ügyben a héten volt a végtárgyalás, s a törvényszék — az esküdtek marasztaló verdiktje alapján — az apagyilkos fiút 8 évi fegyházra Ítélte. — Merénylet egy rabbi ellen. Lapunk legutóbbi számaban már megírtuk, hogy Brach Sámuel nyirmadai rabbira éjjel, midőn a rituális fürdőben mosakodását végezte, az ablakon keresztül háromszor rálőttek. Mint most egyik debreczeni lapból értesülünk, a tett elköve­tésével Fried hitközségi elnök és birtokos ispánját gyanúsítják. — Halálozás. Németh Gyula geszterédi róm. kath. plébános, a nagykállói esperesi kerület li.-alesperese e hó 15-én hosszas szenvedés után meghalt. Holttestét Egerbe szállították s ott temették el nagy részvét mellett. — A debreczeni kamara hivatalos közlemé­nyei. 9075 — 1904. Az érdekeltek figyelmét a debre­czeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: az 1905. évben szükséges üvegnemüek szállítása. Az ajánlatok 1904. év szeptember ho 29. nap, déli 12 órájára benyújtandó a Magyar Államvasút anyag és leltár beszerzési osztályá­nál Budapest, Andrássy-ut 75. sz. Bánatpénz 5°/ 0. El­helyezendő a M. Á. V. Budapesti főpénztáránál, And­rássy-ut 75. sz. Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a kamaránál vagy az árlejtést kiíró hatóságnál nyerhetnek. 9092 — 1904. Az érdekeltek figyelmét a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a Magyar Kir. Állami vasgyárak közp Igazgatósága által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi : az állami vasgyarak 1905. évi tűzálio-anyag szükségletének szállítása. Az ajánlatok 1904. év szeptember hó 21. nap déli 12 órá­jáig benyújtandó nevezett igazgatóságnal, Budapest, Kőbányai ut 21. sz. A bánatpénz összege 5"/„. Elhe­lyezendő ugyanott. Bővebb felvilágosítást az érdeklő­dőknek a kamara hivatala, vagy az árlejtést kiíró ha­tóság ad. — Gyászrovat. Özv. Halka Istvánné szül. Lányi Zzuzsika ugy saját, mint gyermekei: Jolánka, Pistu, Anti, Bözsike, Juliska és Bertu valamint az alant írott rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudalja, hogy a felejthetetlen hűséges jó férj, a pótolhatatlan édes Apa, a jó rokon H a I k a i István nyirbaktai kör­jegyző, egyháztanácsnok életének 45., boldog házassá­gának 15., hivatali működésének 17 éveben hosszas szenvedés után f. hó 11. napjan délután 2 órakor el­hunyt. Megboldogult halottunk földi maradványai Ny^baktán f. hó 13-án délután 3 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint fog nyugalomra helyeztetni. Nyirbakta, 1904. szeptember hó. Béke poraira ! < zv. Lányi Antalné, anyósa. Halka Mihály, Turján Pete né sz. Halka Anna, Bihari Lajosné sz. Hilka Maria, testvérei. Halka Mihályné, sz. Nemes Juliska, Linyi Erzsike, Milotai Gáborné, Linyi Ilona, sógornői. Turján Péter Bihari Lajos, Milotai Gábor, Lányi Jenő, Imre, sógorai Özvegy tiszaujhelyi Újhelyi Mihályné szülelett nagyilosvai llosvay Szeréna valamint gyermekei: Tivadar, Gabriella, Kornél, Melania, Krisztinp., Augusta és Sándor; testvérei: özv. báró Perenyi Péterné szül. Ilona gyer­mekeivel, Újhelyi Tamás családjával, özv. bánóczi Végess Gyuláné szül. Újhelyi Gizella leányával, vala­mint néhai Újhelyi Antal családja s számos roko. aik nevében fájdalomtól vérző szívvel jelentik a leggyöngo­debb s legjobb férjnek, leggondosabb atyának, szerető hű testvérnek s rokonnak tiszaujhelyi Újhelyi Mihály nagybirtokos, szatmárvárinegyei bizottsági tagnak elete 53-ik, legboldogabb házassága 21-ik'évében, hosszas és példás türelemmel viselt szenvedés után 1904 szept. hó 13-án estéli 7 órakor történt gyászos elhunytál. A szeretett halott drága földi maradványai f. évi szep­tember hó 15-én d. u. órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint fognak a vitkai családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldo­zatok a felejthetetlen elköltözött lelki üdvéért f. ho 16-án d. e. 10 órakor Vitkán és a kegyúri templomban Kopócsapáthiban lógnak az egek Urának bemutattatni. Legyen csendes és boldog nyugalma. Áldott emleke örökre él szivünkben. Fajdalommal jelentjük, hogy kedves jó anyánk, illetve nagyanyánk és szépanyánk özv. M i h o v i t s Jánosné folyó évi szeptember hó 15-én reggel 7 orakor, 85 éves korában vegeigyengülés folytán meghalt. Drága tetemét selyem-utezai lakásából folyó évi szeptember hó 16-án délután 4 órakor kisérjük ki a „Morgo" melletti sírkertbe, a hol örök nyugalomra helyezzük. Nemes és nagy lélke közöttünk marad, hogy küzdel­meinkben vezércsillagunk és tamaszunk legyen, szerete­tünk pedig virasztani fog sírhalma felett. Kelt Nyír­egyháza, 1904. évi szeptember hó 15-én. Mihovits Ferencz és neje, Mihovits Mária Szűts Gyuláné és férje, mint a megboldogultnak gyermekei. Ferlicska Kálmánné és férje, Dr. Andor Endre és neje, Andor József és neje, Andor Béla, ugy Mihovits Gizella, Etelka és Ferencz mint unokái. Ifj. Ferlicska Kálmán, Anna, Gyula, Mariska és El.uka ugy ifj. Andor Endre, Ilonka, Etelka és Ferike, végül Andor Mariska mint dédunokák. — Nyilvános köszönet. A legnagyobb halával jelentem ki, hogy meggyilkolt férjem, néhai Rubos András volt nyirábrányi felesketett mezőőr két évi tagsága ellenében az „Országos gazdasági munkás és cseléd segély-pénztár" részemre és I i ' orü

Next

/
Oldalképek
Tartalom