Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

N Y I R V I D É K 5 gyermekeim részere 4 00 korona rendkívüli segély­dijat kegyeskedett folyósítani. _ Nyirábránybat., 1904. szeptember hó II. Özv. Rubos Árpádné. — Az 1904. évi ebadó f. ér október hó 15 ig mint záros halaridőig a varos házipénztáráLa b> fize­tendő. A haláridőn túl az ebadó, a felek költségén tör­ténendő végrehajiás utján fog behajtatni. — Tenyészbaro nitt vásárlás a földmivelésügyi kormány részére. Tallian B. la földmivelesügyi minisz­ter értesítette a , Baromfitenyésztők Országos Egyesü­let"-ét, hogy a baromfikőztenyésztés továbbfejlesztésé­nél a I. évben cserekiosztásra szükséges tény észbaromfiak bevasarlasara 70.000 koronát engedelyezett és a tenyész­anyag bevásárlásával ezen egyesületet bizla toeg. A „Baromfitenyésztők Országos Egyesülete" ezen tenyész­anyagot első sorban a f. évi október hó 1—3-aig Mis­kolczon rendezendő országos baromfiziállitás és tenyesz­baromfi-vasáron a szükséghez Képest egyesületi 3 — 4 tagból alakított s ezen közieműködésre felkért bizottsá­gok által fogja eszközöltetni, ennélfogva a kiállításon kiállított ten)észbaroinlidk a tényleges érték szerint fog­nak megvétitni, a kinek tehát eladni való baromtia van, leghelyesebben cselekszik, ha azt a iniskolczi or­szágos baroinfikiállitásra küldi el. A B romfitenyésztők Országos Egyesülete. — Hirdetmény. (Reexpeditionális kedvezmény a szatmár-nemetí termény es aruraktár részére.) A szat­márvarmegyei takarékpénztar részvénytársaság által Szatmár-Neuieti állomással vágányösszeköttetéssel biró nyilvános áruraktár részére szalhtandó és az aruraktar által 12 hónapon belül továbbítandó kocsirakományi gabona, hüvelyes, olajmag, olajpogácsa, olajpogácsaliszt és óik-meny küldemények után, 100 kilogramonkint 3 fillérnyi méisékelt rtexpedilioriális illeték felszámítása és a díjszabás I. részéhez tartózó I. függelekhez meg­állapított hatarozmányok fenntartása mellett, azon vi­szonylatokban, melyeknek forgalma a fennálló irányí­tási szabalyok szerint egészben vagy részben Szatmár­Németin at vezettetik a reexpeditío kedvezménye a m. kir. állanivasulak helyi forgalmában és a magyar-vasúti kötelek forgalomban engedelyeztetik. Budapest, 1901. szeptember 11. A magyar királyi államvasutak igazg i­tós-ága a részes vasutak nevében is. — Országos baromii^iállitás és tenyészbaromli vásár Miskolezon. A folyó év október hó 1—3-aig tartandó kiállítás iránt országszerte nagy az érdeklődés. Tallián főldmivelésügyi miniszter e napokban értesítette a Baiomfitenyisztők Országos E^ye^ul él, hogy a neki felajánlott védnöki tisztet köszönettel elfogadja A ki­állításon díjazott baromfiak gazdáinak jutalmazásira eddig 20 emléktárgyat 100—200 korona értekben és 40 jutalomtárgyat 10—100 korona eil kben ajánlották fel s ezenkívül 1500 korona pénzdíj is rendelKtzesre ail. A kinek tehát szép baromfiai — lehetnek azok lisZLa ma­gyar fajta, vagy keresztezés vagy telivér küdöldi fajiak — galambjai vagy házi nyulai vannak, azokból állítson ki s a kiállításra vonatkozó utmutatot kérje Hreblay Emil igazgatótól, a ki ingyen és bérmentve küldi azt meg bárkinek. Irodája Budapest, Köztelek, IX. ker., Üllői-ut 25. 1. 10. — Nem titok, hogy egyik hölgy a másiknak ajánlja a legmodernebb és leghatásosabb szépítőszert a FÖLDES-féle MARGIT jCREMET. E világhírű arezszépitő és finomitószer teljesen vegytiszta, semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz és zsírmentes. Nagy tégely 2 korona, kicsi 1 korona. Kapható a kjszitőnél Földes gyógyszerésznél Aradon és minden gyógylarban Törvé­nyesen védve. 158 — 2—5. — A ,Sárin" sertésvészgyógyszer. A monori állami kísérleti lelepen az imtnar szabadalmaz itt "Sárin" sértésvéízel eni szer iényeseo bevált. A m. kir. főld­mivelésügyi miniszter ez okból fel is Imta HAZSL1NSZKY és S1MAY urakat ezen szer szállítására. Reszhen ebből részben a küllőidnek szánt készletből HAZSL1NSZKY KÁROLY .gyógyszertárában (Budapest Vili., Rókk­Szilárd u. 28.) a ,Sárin" előállítási árban kapható. 544_1_1. — Gyufamonopolium Magyarországon. Lukács László pénzügyminiszter — mint a Ki 1. Ert. jelenti — az osztrák penzügymin sztern 1 tárgyalásokat folytat a gyufamonopolium behozatala láigyában. A közös vám terület mellett ugyanis egyedaruság az egyik államban csak a másik hozzájárulásával hozható be. A ket kor­mányt főkép a gyufatröszt alakulása indította aria, hogy a gyufamonopolium kérdésével foglalkozzék. Azon­kívül mindkét kormány j. 1. ntékeny jövedelmi fonást remél a gyufauionopoliumból. Francziaországban a gyufamonopolium 1903 ban 24-5 millió frank tiszta hasznot hozott az államnak. A Balkán államokban a gyufaegyedáruság szintén jelentékeny bevételt biztosit a kincstárnak. — A korcsmáknak vasárnapon Yaló nyitva tartása. A belügyminiszter az ország összes törvényha­toságaihoz rendeletet intézett, melyben több hatóság kérvényére való utasítással kijelenti, hogy az italmérö helyisrgeknek vasárnapon való bezárását nem rendel heti el, minthogy a munkásosztályt ezen az egyetlen pihenő napan a szórakozástól megfosztani nem lehet. Azonban egy korábbi rendeletre való hivatkozással ismét meghagyja a miniszter a hatóságoknak, hogy az istentisztelet tartama alatt, valamint körmenetek alkal­mával a korcsmák zárva tartandók. — A ház dísze a tisztaság. Semmi sem bizo­nyíthatja a belépőnek jobban e szónak valódiságát, mint a tisztasága és ragyogása a fémtárgyaknak, mint például ezüst, arany, réz, bádog, vagy hasonló fémek­ből való dolgok, ha csillognak. De fájdalom, néha e fény hamar eltűnik, vagy nem is volt lökéletesen elérve mert beszerezték ugyan a tisztítószert, de nem az igazit, a „Glóbus" tisztító extraktot, Fritz Schulz jun. rés'.v. társ. „Lipcse és Eger* kérték. Ez legszebben tisztit, nem karezol és nem marja az érczeket. Sőt három törvényesen meghitelt chemikus által be van bizonyítva az állalok aláirt nyilatkozatok által, hogy ment minden ártalmas szerektől. Havonkint több mint 6 millió ilyen tisztító szerrel töltött doboz viszi a dicsőséget széjjel a világ minden részébe. A legertéke­sebb alkatrészét a „Glóbus" tisztító exlraknak a kova krata képezi, melyet a készítő Fritz Schulz jun. részv. társasag Lipcse és E-er saját bányája szolgáltat. A Glóbus extrakt olcsósága miatt tért nyit magának a legszegenyebb háztartásban is. Persze hogy sok után­zatok Vüni ak, azerl kérjünk úgy a drogueria es minden mas kere-kedesben csak „Glóbus" tisztító extraktot a Glóbus védjeggyel és vörös szalaggal. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 129823/1904. sz. Pályázati hirdetmény. Az alólirt igazgatóság a magyar királyi államvasu­tak részére jövő 1905. evben és 190ü. illetőleg 1907 év d<»czi mber ho 31-ig felmerülő üveg áruk, nevezete­sen: kocsilámpa csesze, iroda lámpa ernyők, lampa hengerek, üvrg csövek, kocsi-tükrök, valamint egyeb üvegtáblák szállítását biztosítani szándékozván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező fent megnevezett üveg árukat előtüntető 1. II. es III.-mai jelölt jegyzékek, melyek egyzersmint ajánlati mintául szolgálnak valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők es a magyar királyi államvasutak igazgatósága anyag és leitarbeszerzési (A. III.) szakosztályánál (Budapest Andrássy-ut 73. sz. II. emelel 40 ajtó szám.) ingyen kaphatók. A szabályszeiüen Kiállított egy koronás magyar királyi okmány bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb folyo évi szeptember hó 29-iki déli 12 óráig a magyar királyi államvasutak anyag és lellarbeszerzési szakosztályáb in átadandók, illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezen külcímmel látandó el. „Ajánlat üvegáruk szállítására 129^23—901 A III. számhoz. Bánatpénzül az ajánlott üvegáruk egy évi értéké­nek 5o/„-a készpinz, vagy állami letétekre alkalmas érték papírokban legkésőbb folyó évi szeptember hó 28-ik déli 12 óráig a magyar királyi államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem ponlosan és a részletes módozatok betar­tása mellett allittatnak ki, végül olyanok, melyek után bánalpénz nem tétetett le, figyelembe nem vétetnek. Budapest, l9o4 augusztus hó Az igazgatóság. Az életből. Fényes társasig gyűlt össze Körmendy Vilmos miniszteri tanácsos úr termeiben. Körmendy Vilmosné szül. Matossy Leontin bárónő névnapját ünnepelte az illusztris vendégsereg. Tulajdonképen a Körmmdy-ház egyétlen sarját Mariann* kisasszonyt vezették be e napon a nagyvilágba, ki alig féléve, hogy kikerült a zárdából — s először jelent meg a lársasagban. A névnapi ün­neps"g Marianne nagykorusitása volt. A societas csak akkor vesz tudomást a leányokról is, ha már a társa­ságban megjelentek, ha az ilju meg öreg dandi sereg rajongva veszi körül, ha eldicsérik haját, szem >t, arczát, kacsóit és titokban a papa megtakarított pénzét és a leányra háruló örökség értekét mérlegelik. Marianne daczára annak, hogy most lépett először a világba, ismerte a világot. A zárdában sok mindenre meglaniljak az uri családok gyermekeit, azt azonban nem tudla senki, hogy ki avatta a számító észgondolat világába, ki tanította az emberek megismerésére — szülői sem tudták ki volt Marianne mestere ezekben a dol­gokban s mert a leány korához képest sok élet bölcses­séget, tapasztalatot árult el, excentrikusnak tartották, de a ki emellett anyjától „kiváló tulajdonait" öröklé — a mint a méltóságos papa mondani szokta. Volt a háznál egy szegény rokon (minden úri familiaban akad egy, ez is d;korum) a méltóságos úr taníttatta, orvos akart lenni a fiu. A bolond, mért nem inkább miniszter — miért orvos, minek annyit tanulni, hiszen manapság az ember kevesebb tudomanynyal is czélhoz ér. Aligha nem magára gondolt a tanácsos úr, mikor Körmendy Oszkárnak szemére hányta, hogy e.jjel­nappal a könyveket bújja. De Oszkár tanult szorgalma­san, nagyratörö lelkének egy id:ál világított utat, egy eszme, egy czél lebegett szeme előtt: eljutni odáig, hol Marianne nem áll felelte, hogy a gazdag nagyúri szü­lőknek ne kelljen szégyenkezni a messaliancze miatt. A fényesen megvilágított szalontól balra volt Marinnne nappali szoDája, ide vonult Oszkár a nagy úri vendégsereg elől. Az ajtó kissé nyitva maradt — azon át nézte a csoportot, a mint fel és alá hullámzott a teremben. A szomszéd kisebb szalonból áthallatszott a zene, a hölgyek és urak hol ezt, hol meg Maki gróf szellemes csevegéseit hallgatták. Azt nem vette eszre senki, hogy Oszkár nincs a teremben, ki is törődik ilyenkor — máskor se ntgyon — a „fiatal filosophus'­sal, a mint őt Leontin bárónő gúnyosan nevezni szokta. Csak Marianne-nak tűnt fel Oszkár távozása ; addig kereste, mig ráakadt. — Nini én m?g tűvé teszem az egész házat, mij megtalálom magát, ez n?m szép raigától Oszktr. hogy igy elbújik, velem jön tüstént, mindjárt tinc.olunk . . . — Nem megyek Miritnne, hagyjon engem itt — maga csak menjen, jobb nekem ebben a csendes szobá­ban, mint oda át a zajos, lármás teremben. Valami sajátszerű fájdalmas érzés ömlött el az ifjú szavain — mely a leányt is meghatotta. — ügy-e már megint nem fogad szót nekem — pedig megígérte, látja milyen szószegő maga, ez egy cseppet sem férfias dolog, nem is illik magahoz. Hát nekem van valakim odabent ? Azért mégis ott kell lennem. — Magának igen, de nekem nem ! — Szólt kissé mogorván Oszkár. — Hát az ön helye nem ott van, hol az enyém ? Vagy elfelejtette volna már, mit ígértünk egymásnak — a perez elmúlt ugyan a melyben igeretet tevenk, de az egyszer kimondott szó túléli a múló perczet, órát, napot, sőt meg az éveket is. Oh annak nagyon hoszu élete van. Oszkár mitse valaszolt, lehajtotta fejét a márvány asztalkara s a leány oda ment hozzá, közel, leült mel­leje és szavaik csendes suttogásba olvadtak at. Oszkár nem bírt ellent állni a varázsnak, mely Marianne egész lenyen elömlött, a mely megbontá gondolatait, feledte­tett vele mindent, időt, helyet, a nagy távolságot, mely köztük fennállt, az embereket, kik oda át a fényes, csil­logó teremben nyüzsögnek, forognak, egy-egy röpke csillogásu bolygó körül, sülkerezve annak könnyen muló, csak latszolagos fényében' Megragadta a leány kezét odavonta magához, az illatos szőke fej odahajlott valiara, önkénytelenül, egy pereznyí gyengeseg hatása alatt. Az ajtó egyszerre kinyílt s világos lett a kis szo­bában. A méltóságos báróné haragos, szigorú arczoal állt a küszöbön. A leány felugrott mint a gyermek, kit valamely csínyen kaptak rajta. — Tüstént takarodjék, ne lásssam többé házam­nál, ilyen botrány, ki hitte volna ! Hát ez a hála, ami­ért ferjem házunkhoz vette ? . . — Asszonyom . . . szólt Oszkár. — Szót se többét, a ki oly hitvány, hogy eibolon­ditja egy tudatlan lány fejét önző, Ián aljas czélokbol, az nem tisztességes ember, — ilyen ember nem való ebbe a há-ba, hol tisztességes emberek laknak, Szavait elfojtotta a dűli s be sem várva Oszkár feleletét Mari­ennet kezénél fogva vezette ki a szobából . . . Velad pedig mijd később számolok, te illetlen, rossz leány, most pedig menj tánczolni, a gróf már félórája keres. Oszkár nagy nehezen kivánszorgott a lépcsőn. Egy szál frakkban, felöltőjét nem vitte magával, didergett a téli éjszakán, kint a fagyon. A tanácsos úr lakásának ablakaiból leverődött a csillárok fénye i hófödte jardára. A függönyökön keresztül imbolygó silhoueltek körvonalai tünedeztek elő. Oszkár csak nézte őket, hátha meglátná még egyszer Marianne silfid alakját, hogy igy némán hucsu-hitna tóle, de hiába vári, hiába didergett, csupa ismeretlen alakok tűntek fel az ablaknál. Eszébe jutóit, ho t:y nem maradhit az utc án ebben a dermesztő hi­degben, de hova menjen üres zsebbel, szállodába nem mehet. Volt neki egy jó barátja, földije, a kivel egy­szerre kerültek fel kis falujokból a fővárosba, azt fel­keresi, legalabb lesz hova lehajtani a fejét, — Eiű/.tek mint egy kutyát, kivertek a házbó' éjnek idején az ulczára . . . Igazuk volt. Mit is kerestem en ai.okon az édes, igéző ajkakon, mi jussom volt ne­ki in az ölelő karokhoz, nekem, akinek alamizsnát adtak, akit könyö:ülelből lürtek maguk mellett? Igy panaszolta el szomorú sorsát a jó barátnak, akinél menedéket talált a világgá űzőit. És megkezdődlek a nehéz, szomorú n&pok, me­lyeknek sötétségét nem oszlatta el semmi. Nagy nélkü­lözések árán tört előre Oszkár kitűzött czélja felé. Az első hetekben ínég reménykedett, hogy viszontláthatja Mariannet, elment több ízben a tanácsos úr házaláje­kára de senkit sem láthatott. Hosszú idő múlva lálta őket egyszer az utczán, köszönt is nekik, de a tanácsos úr elfordította a fejét s a leány ... az sem nézett feléje. Körmendi Marianne nagy parthiet csinált, ugy be­széltek az emberek. A dúsgazdag Muki gróf vén-égére feleségül vette a leányt. Egyszer megkérdezte valaki a viruló szép grófné­tél, ugyan grófné nem tudja mi lett abból a csendes fiúból, a ki ott élt a papáeknél ? — Jah az Oszkár . . . mondá ajkát bigygyeszlve Marianne grófné, filiszter lett belőle, képzelje csak, egy időben elhitette ve lem, hogy szerete m, fi donc! Piuc/.i ;irj*k. Nyíregyháza, 1904. Hzeptemlier tió 4 én. A. nyíregyházi term-nycsarnoknál bt.)»ev*eti termény árak Buza 50 kgramtól 9.15-től 9.20-ig. Rozs 50 , 6 70-től C.80-ig. Árpa 50 , 7.20-től 7.30-ig. Zab 50 . 6.80-tői 7.00-ig. Tengeri 50 . 8.—tói 8.20-ig. Szesz literenkint 52.— fillér adóval 1 kor. 58 fillér. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér.*) Calodont 1 drb. 24 kr., 3 „ 70 kr. Eisler Károly nói, férfi-, divat, czipó és rövidáru-üzletében I 546-52-1 NYÍREGYHÁZÁN. •1 G rovat ilitt kötöttekért ne a vállal felelősséget sz>rk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom