Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

XX V. évfolyam. 34. «zátn. Nyíregyháza, 1904. augusztus 31. IDÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. tlolixt'téni feltételek: eoetfin vagy helytan házhoz hordva. Egész évre 8 korona. Fél évre 4 . Negyed évre 2 , Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszóA lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretne* bekQldeni. lamldsok Jóba Etek kiadó-tulajdonos fog

adutna£lí.

leD leT

e'

e

k °"*

k ismert keiektí

I könyvnyomdájához iskoi.i-utcza 8. (Janószky haz) íntozeudők. szam A. kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer baaábzott petit sor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlés eseteoen S fill A nyilt-téri közlemények dija soronkiut. t> l fillér Apró hirdetések 10 szóig4 > fii., minden további szó 1 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító altal pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. BudaA fö/szentelés. Nyíregyháza város római katholikus híveinek osztatlan örömére, a hivatalos világ résztvétele mellett, a város és a vármegye közönségének jelenlétében tegnap: Szent-István király napján szentelték fel az uj templomot! A nagylelkű főpásztori igézet tehát megvalósult, s a két évvel ezelőtt megkezdett hatalmas munka befejeztetett! lnnnái rendeltetésének átadva áll előttünk az Úrnak fölszentelt csarnoka, hogy fönnállásáig változatlan eiövel hirdesse az 0 igéjét : — a szeretetet, s az örökéletet Es e magasztos esemény láttára egy nagy történelmi mult elevenedik meg előttünk. A lepergett évek üszkös romjain haladva kell, hogy alioz a helyhez érjünk, a hol az isten-eszme egykor még csak bölcsőben ringott, s ahol egy parányi szív a már bűnökben elmerült emberiség megváltásáért dobogott. Az emberiség történelmének legragyogóbb korszaka ez, a melyben egy isteni lélek az egész teremtés javára teli kézzel szórta lelkének kincseit, a ki először tanította a szeretetet, s először hirdette a bűnbocsánatot, a ki megmutatta az utat, mely az igazsághoz vezet, s a csiigged(') léleknek bizalmat adott, a ki oltalmára kelt a szegényeknek, s a halálfélelemtől rebegöknek kijelölte az örökéletet. Mintha a tegnapi napon e fönséges kornak egyetlen sugara röppent volna ránk, hogy ennek a sugárnak vakító fényénél újra meg újra érezzük eszméinek örökkévalóságát, s Ö hozzá visszatérve a maga valódiságában lássuk meg halandó életünk gyötrő gyarlóságát. Mert az őszinte megbánás szomorú perczeiben mindenkinek éreznie kell, hogy mindjobban sűlyedünk. hogy az iránytól mindjobban távozunk, hogy az élet alapja többé már nem a hit, s a keresztény emberszeretet, hanem az önzés, s az elvakult irigység, hogy a vallásosság már nem életcél, nem dogma, csak holt betű vagy ünnepi cifraság. .<• hogy ez a csaknem kétezer éves mult már nem az oltár, a mely liez buzgó szívvel járulunk, de egy eltakart, elfedett sirhalom, a melytől borzadunk . . . Hálás szívvel fogadjuk tehát az Úrnak legújabb hajlékát. A lelki erényekkel gazdagon megáldott hosszú életnek legszebb ékessége az a fölemelő tudat, hogy példát mutatott, s hogy az Isten dicsőségéie ötök emléket állított. Az új templom pedig legyen fölszentelt csarnoka az Istennek, védelmezője a hitnek, örök hirdetője a haza- s emberszeretetnek, oszlopa a türelemnek s útmutatója az igazságnak ! .1 benne elhangzó szózat enyhítse a kint, vigasztalja a szomorkodót, mérsékelje a szenvedést, s táplálja a reményt, adjon erőt a csüggedönek, s nyújtson segítőkezet az igazán szenvedőknek. Es a midőn a nemesen érző emberi szív e magasztos alkotására az Úr áldását kérjük, az eseményt vizsgálva lehetetlen, hogy szívünket egy jobb, fölemelöbb érzés ne hassa át, s a jótékonyság s az áldozat dicső példájában föl ne ismerjük az Isteni eszme újabb diadalát ! A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája. Ily czím alatt Matuszka Mihály nagykállói r. kath. hitoktató diszes füzetet adott ki az uj r. kath. templom felszentelese alkalmából. Az érdekes műből közlünk itt egy részletet, megjegyezvén, hogy a mű illusztrácziói Hunyady László helybeli fényképész kilűnő felvételei után készültek. „Monumentális építészetünk nagybecsű alkotással gazdagodott dr. Samassa József egri ersek fejedelmi bőkezűségéből Szabolcsmegye hatalmasan fejlődő székvárosában, Nyíregyházán. A nagynevű főpap, ki 1902-ben tartotta aranymiséjét s ki e ritka évfordulót az aacheni székesegyház történeti emlékezetű mag)ar kápolnájába vonult vissza megünnepelni, itthon azzal örökítette meg papságának félszázados évfordulóját, hogy emiekére egy nagy arányú s minden izébi n stílszerű r.mian templommal ajándékozta m

Ag a Nyírség metropolisában lakó híveit. Dá n<mcsak ezeknek szol a nagy ajándék. A magyar műtörténet is gazdagabb lett egy lappal vele, mert ez a templom románstilü építészeti alkotásaink közül úgy monumentális arányaival, mint szerkezeti lökéletességevel annyira kiemelkedik, hogy műtörténeti szempontból nem csupán megemlítésre, de főljegyzésre és tanulmányozásra uié.tó alkotás. Nem tudom mi sugallta az egri érseknek, hogy fogadalmi templomát régmúlt századok stílusában építtesse. De egy fej'ődő, modern város kellős közepébe odaállítani egy darab középkort, a XX. század keretebe egy kiszakított képet a XIII. század elejéről, mindenesetre érdekes gondolat. A városnak az utolsó évtizedek alatt létesült alkotásai: a megye székháza, a törvényszéki palota a városháza és a Koronaszálló szinte csodálkozva nézik a közéjök települt idegent: vájj honnan jött s miféle idők divatja szerint van öltözve ? A hatalmas román bazilika néma fönséggel nézi vissza őket rézsisakos kettős tornyával, kérdesükre puszta megjelenésével ad feleletet: Ne bizakodjatok el a modern ember művészetében! A bemohosodott századoknik is megvoltamaguk művészete, olyiknak nagyobb, mint a tiéteknek. Én a lovagkor szülői te vagyok. Pilléreim hatalmas ereje régmúlt idők erős hitéről tesz tanúságot; magas hajóm boltsüvegei emelkedett lelkű lovagokról regéin k, kik két évszázadon át harczoltak a kereszt jegyében egy arasznyi szent föld birtokáért; ornamentikáin az izles finomodásáról oktat, melynek oly sokat kellett vajúdnia, mig a népvándorlásban összetört klasszikus művészét romjain világra hozla az ujszü ötlet: a reniissanceot. De mély értelműnek tartom a románstil választását, azért is, mert ez a stil a mi nemzeti történetünkben szorosan összeforrt nenr.eti dinasztiánk történetével. Az Árpádok kora hazánkban a román építészet kora, szent István bazilikát leszámítva az árpádok korabeli kereszténység mindvégig román stílusban építkezett. Monumentális építészetünk emiekei leginkább ebből a korbol, ebből a s'ilusból »aradiak reánk, műépítészetünk ebben tett legnagyobb előhaladást. Mert mig a többi stílusokban nagyobb számmal alig voltunk képesek figyelemre méltót alkotni, románkori építészetünkből nem egy oly műemleket tudunk felmutatni, mely méltán állitható oda a külföld monumentális a'.kotásai mellé. „Ez idomban érle el emlékszem műépitészetünk — mondja Ipolyi — nemcsak legmagasabb kifejlődését és virágzását, de egyszersmind önállóságát is: saj it eredetisegü alakításokat és ha úgy tetszii nemzeti műidomot, vagy csak az előbbitől eltérő mű írnyalatokat fejtve ki.*

1; Es talán nem csalódom, ha itt keresem a kulcsát, mért választotta az erős nemzeti érzésű főpap epen a románstilt. Tehát e nekünk magyaroknak különösen kedves és emlékezetes stílusban, még pedig a', úgynevezett átmeneti (transennal) rotnánslilusban épült S unissi érsek fogadalmi temploma Nagy Virgil es Kounner József budapesti műépítészek tervei szerint. Mindkét név jól ismert ujabbkori műépitészetünk történetében. Sokat terveztek együtt, sokat külön-külön és sok sikert is arattak úgy együtt, mint külön. Nagy Virgil tervei szerint épült — hogy csak monumentálisakat említsem — a kabai és a losonczi varosháza, a zentai róm. kath. és a mezőtúri ref. templom Orczy Andor báró újszászi kastélya, a budapesti Ferencz József híd, a Margitszigeli-híd és az Erzsébet-híd, valamint a tokaji közúti híd architektúrája, s a Magyar Mérnök- és Épitész-egylet által 1891-ben hirdetett templom-pályázaton ő nyerte el az egylet ezüst érmét. Kornmer József, a társvezető, főkép a főváros nagy stilü bérházrinak tervezésével szerzett magának hírnevet, de a vidékén is számos uri lak és igen sok nyaraló hirdetője az ő distingvált ízlésének. Együttesen 1900-ban arattak kiválóbb sikert, midőn a nagyszebeni gör. kel. román székesegyház tervrajzára hirdetett pályázaton „Konstantin es Elena — Hagia Sopliia" jeligéjű pályatervükkel az első dijat nyerték, mely tervük szerint a nagyszabású székesegyház csakugyan föl is épült, míg „Omega" jeligéjű tervüket dicsérettel tűntette ki a jury. S valóoan minden eddigi alkotásuk arról tanúskodik, hogy az architektonikának oly kiváló kapacitásait bírjuk bennük, akiknek minden tervezetük önálló s a legapróbb részletekig gondosan kidolgozott egész, egy harmonikus formába öntőit művészi gondolat. Ilyen a ny iregyházi Samassa-templom is. A három hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestye! és szertárt magaban foglaló körfolyosoval s a homlokzaton két hatalmas n 'gyszögü toionynyal biró bazilika architektonikái gazdagság tekinteteben határozottan fölülmúlja összes románkori templomainkat. Mert mig a pécsinek, pannonhalminak, lébenyinek, j ikinak, zsámbekinek nincsen kereszlh íjójuk — sőt a jáki kivételével szentelyüi sincs, mert a főhajól közvetlenül zárja az apszisz — addig a gyulafehérvári, ócsai, apitfalvi slb. el vannak ugyan látva kereszthajoval, de körfolyosót még a hazankban berendezés tekintetében mintaszerűnek tariott ócsai teinplo nnál sem találunk. A templom alaprajza római keresztalakol mulat, melynek keleti szára félköríves, északi és deli szára pedig poligonalis apsziszokban végződik. Meretei a következők: egész hossza 50 í0 méter, szélessége 20 rnRer, de a kereszthajó apsziszainal e szélesség 29 50 méternyire nő. A főhajj magassága 13'7G méter, a szentély záradekmagassága li.40m-ter, a legnagyobb magasság pedig a kereszlezési négyszögben 14'30 méter. A templom külső képe már első tekintetre föltűnted a páratlanul gazdag Ugozottságot, mely hatásában a dekoratív elemek kellő alkalmazásával erősbitve a laikus ember tekintetet is teljesen lebilincseli és érezteti vele, ho,!y egy tökéletes műalkotás előtt kell meghajolnia. A mű.Ttő pedig, ki emlékezetében mindjárt annak a középkori bazilikának a képet k.-resi, mely mintául szolgált a tervezőknek, kénytelen beismerni, hogy ez nein másolat, hanem ónálló alkotás. Fö. van itt használva a románkori építészetnek minién alkolo eleme, minden dekoratív és ornimenlális motivu na, di abban a sablonos keretben, melyet a templom czélja és a stil törvényszerűsége szabnak elő, annyi eredeti kombináczióban és variaczióban, higy a tervezők gondolata a jellegzetes formában is teljesan egyéni mirait. Az egész építmény faragott terméskövekből épült, állag 1-00 méter magas talapzaton nyugszik. A falak, melyek vastagsága 150— 060 méter, részbei nyíregyházi, budapesti és miskolczi téglából, részben padig erdőbényei és szepesváraljai faragott kőből éplltek s ami külső képzésüket illeti, hazánkban hasonló gazdagV Ipolyi Arnold Magyar mütörténelmi tanulmányai 25. 1. Mérnöki iroda. NA&Y ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszabályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házába-i. Elvállal mindenféle mérnöki maiikáu. ra. földméréseket, tagositást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és épület tervezéseket.