Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

XXV. évfolyam. 31. «zátn. m i >\virepr> háza, 1004. julius 31. DÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasánnapon. KlöHzetéhl feltételek: ^catén vagy helyben házhiz hordva Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 , Az. előfizetési pénzeli, megrendelések s a lap szétküldése tárgyiban leendő felszó­lamlások Jóba Ele kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskora-uteza 8 szám (Jánószky ház) mtézendők. A lap szellemi remét képező küldemények, a «zerkeiztö czime alatt kéretne* beküldeni. liérmentetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. i. Kivirulok csak viláíos kívánatra s az illető költ-egére küldetnek vissz i. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábEOtt petit, soregvsznr kBzlése t I fillér ; többsijri kftilé. ,>*el.«l»en"s fill A nyílt-téri kítz amiarakdtia - iroakial • I fin,-. Apró hirdetések 10 szói)j4 > fii .minden további *«•> 4 fii. Va»tag belüíet neJotl srU-oresuu számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szam); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát es Általanos Tudósító i • u Budi pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország us Sveicz fővárosaiban. A kisiparosok, Egy doiogra nem akarnak vagy nem mer­nek gondolni kormányok, pártok: a veszedel­mesen terjedő s mai szervezetében államrend felforgató szocializmusra. Törvényekkel bizto­sítják a kereskedelmet, a riagytermeiést de a kisiparosokkal nem érnek rá törődni. Ami csekély intézkedés történt is ez irányban, ez korántsem elegendő arra, hogy a ki-iparost a gyáriparral szemben megvédje. Kiváltságokban csak emez részesül s a kisiparos, mint gyári alkalmazott a kenyérkéuysz.er miatt a legtöbb­ször ki vau téve anyagilag s nem ritkán erkölcsileg is a gyáros önkényének. A/ önállóan működő kisiparos pedig a kartellek miatt nem tud versenyezni a legtöl bsz.ör sil.ny terméket produkáló, de olcsó gyáriparral szemben. Szocialista, legalább a mai értelemben épen nem vagyok Sajnálom azt az értelmet­len, rosszakaratú emberek által féirevezetett népet; — de sajnálom azokat is. akik ennek az egész országban tért hóditó veszedelmes áramlatnak semmi fontosságot nem tulajdoni­tanak. A kisiparos és kisgazda intelligenciá­jának hiánya miatt ez a mozgalom mindkét osztályra igen könnyen s talán igen gyor.-an végzetes lehet. A munkás osztály nem látván biztosítva helyzetét, mert törvényes mód nem áll reudelkezésére. a tömeg hatalmával akar érdekeinek érvényesülést szerezni, hz állam­hatalom p 'dig, mint törvénysértőkkel szemben szokás, nem az ész, hanem a k;;r hatalmával fog küzdeni. S ez uem fog békés megoldásra vezetni. A „Hjipfidléfc" tárolaja. Amit a holnap hoz. Lenn az utczán hideg szél süvil, itt fenn a szo­bámban nyáj.is, maras/.tó meleg árad szét. Ülök a tüz előtt s ahogy szítom, azon tűnődöm, mennyire tökélet­len szerszám a kályha. Hogy nem alapult még meg a Vulkáni II 'kiak­názó Részvénytársaság, mely a löld méhének izzó tüzeit enyhe meleggé lohasítva, csőrendszeren vezetné laká­sunkba, mint a vizel s a gázt. A Gellérthegynek vulkáni magjával, artézi kútfejeik kőjével fűteni lehetne az egész ország varosait, falvait es tanváit s tavazi virulásra setkenleni a fagy alalt megridegült löldet ; sőt narancs­erdőt fakasztani, mirtuscserjét támasztani ott, ahol a szívós ákacz küzd a sivó homokkal és I r>cs:U le e^y­egy fanyar gyökérszálat az amerikai jövi vény, a bog r­alló venyige! Csak a maga silány valójában mu .ilko/ik ez a hivalkodó csodái-korszak, midőn nem ott s nem akkor bir kedvére ereszteni esőt s szelet, hűvöst, ahol s amikor arra szükség van. Bizony tökéletlen szerszám ez a kályha s megér­demelné, hogy a rég elfelejtett koppantó sorsára jusson. Pedig mennyi szép ének zengett a kanda lóról! (Me ly­nek minálunk kályha a neve.) Ujabban építenek is kan­dallót az uj ebédlőbe, hogy slilszerű legyen. Aztán be­leállilják a gáz-kemenczet. vagy kinevezik kandallóvá a r. generátort s ezzel a talmisággal ismét csulfa lettek egy kedves régi eredetit. Van amolyar. légfűtés is. D.> ez minden meleg \olla mellett hideg. Nem is annyira az egyenletes tűtés sv.oliiotta éleire, mint inkább a szűkre szabott lakásunk szorított ra : kalyha ne fogja el a helyet a kondignácziós Ihen-asztal, vagy ama bálvány elől, n elynek neve buffel. (M.igyarul kredencz.) Ebben a pillanatban valami megrezzenli az elmé­méi. Az a kicsi démon, amely önmagunkkal veszejt | Prófétáuak rossz is, tapa-ztalatlan is va­gyok, de más népek történetéből velem együtt levonlii tja mindenki azt a szomorú következ­tetést. hogy a íolizgatott tömeg hatalmával szemben a joggal és törvényekkel uem sokra megyünk; az előtt nincs semmi szent Az ál­lamhatalomnak tehát a saját jólete érdekében is mindent el kell követnie, hogy ez a töme­ges egyesülés létre ne jöhessen. Biztosítani és javítani kell a kisiparosok helyzetét, mert a félrevezetett szocziálisták 90 százaléka a kis­iparosok közül kerül ki. Üdvös ipartörvényekkel ola kellene hatni, hogy a kisiparos vagyonihig jobb helyzetbe kerül ve 1, a középosztályt szaporítsa. Azok az államok vokak mindig a legboldogabbak, ame­lyekben a mér ékelt középosztály túlsúlyban volt Lehet hogy a kormány intézkedései is ezt akarják, de a fősúlyt, ma még inkább az, értelmi kinevelésre fordítják s az, alsóbb osz­tály anyagi helyzetinek javítását csak majd azután szándékoznak keresztül vinni. Pedig e kettőnek lépést kell tartania. De vájjon segittictünk-e ma már a kis iparo-on? Nagyon sokan hangoztatják, hogy ma már a kéziipar, ideje bjárt, a gyáripar a mun­kaerő kevesbitésével a terméket olcsóbban tudja forgalomba hozni s a nagymennyiségű termék­nek külföldön is piacz.ot,' tud teremteni. E kétségtelen, de korántsem elegendő ok arra hogy a kisiparossal ne törődjünk Az is po'gára az államnak, az ó érdekeit is meg kell vé­deni és anyagi érvényesülését lehetővé kell tenni Ha az állam nem tu l annyi külön­össze bennünket : az ellenmondás. Hogy mit is kívánom én mindezeket a dolgokat? Megváltotta e a küzdő rm­berl a gőz, a gaz, a villáin? A tudomány magasára emelkedett hygiene nem győzi számon tarlani az ezer­fele baczillust, mely azóta ficzánkol csak igazában s mételyezi meg milliók vérét, amióta fölfedezték. Mert hogy ,-oha azelőtt nem volt annyi nyavalya a világon, mint a mióta felismertük a gerjesztőit. Sivatag oroszlá'ia, dzsung. 1 tigrise, a B azilia ősrengetegeines foiro zsom­békjaiból kínyilaló vip ra nem irtott ki annyi embert, inirit az a paranyiság, amelyből százezer tér el akkora helyen, mint a mekkoia az én bajuszom szálanak az ál metszete. Góz-daiu «s kimarjult vád. Villamos vasút s a fáradtság miatt sajgó láb. S még egy csomó ilyen el­lentet. S valamennyi meghazudtolja annak ,i bizonyos haladásnak u. n. áldásait. Sem Edison, sem Cuorie meg nem váltották az emberiséget. Mért is hal m»g éhen ugyan egv pillanatban epp annyi ember, unni amennyi megzabál ? Mért hogy ma még sűrűbben, mint azelőtt: akkor ül asztalhoz a tiszta erkölcs, midőn a bűn már jóllakott. S mindezt a fonákságot beletőzi a nekiszabaduil asszony, aki abban keresi az igazságát, hogy elrúgja magától női voi'ut s beáll a férfiember vetélytársának, holott őt az alkotó természet a férfi segítőjének rendelé. S közben egymás heg in hátán rohannak előre a legcsodálatosabb taálmányok és fölfedezések: a kőfalat átvilágító Röntgen-sugár, a villamos taviátás. a szurok­érczből kicsiholt rádium az ő kifogyhatatlan világító és mtlegitő eneigiajával, az örök mozgony és a — hallha­tatlanság, az Andrenin, amely uj életie költi a merev holtat. Már most még csak a Marsbeliekkel értsük meg egymást — azután se biblia, se miatyánk, a magunk itlése szerint rendezzük be órökeletünket, ami nem lesz egyéb, mint a végtelenbe nyúló folytatása a j. 'ennek minden edes megszokásaival. De még itt sincsen vége a csodáknak. Mr. Lumi­neux — amen et nomen — a carnera obseura f e| ie r féle gyárat üzembe hozni, hogy azokban min­den kis iparos alkalmazást és ig\ a megélhe­téshez kenyeret is tudjon szerezni: ipartörvé­nyekkel kell mielőbb odahatni, hogy a külön­féle gyáripar mellett,, a kisip ar, illetve a kéziipar is tudjon érvényesülni. Határok közzé kell szorítania az államnak a inai korlátlan iparszabadságot mely a tőke birtokosainak lehetővé teszi, hogy minden elő­készültség nélkül elvegyék a kenyeret azok elöl. akik fáradságos munka árán tudták meg­szerezni iparlevelüket. Csak az űzhesse önállóan mesterségét, aki azt tanulta és aki képesaégé­j ről bizonyságot tett az. által, hogy szakembe­rekből álló bizottság előtt vizsgát tett. E rend­szabályo/ás által a kontárok a k zi ipartól el­távolíttatnak, a verseny meggvöl gül és a kis­iparos helyzete tűrhetőbbé, a te jes ipari át­alakulás természetesebbé válik. A megszűnt régi czéli-rendszert modernebb alakban újra fel kellene eleveníteni, mert a szövetséges gyáriparral szemben c ak egyesü­lés utján tudhatnának versenyképessé leuui a kisiparosok". S az állam ilyen rt ndszabályo­zásra fel van jogosítva, sót kötelessége is, és az, államügyek zűrzavaros rengetegében ezt sem volna szabad figyelmen kivül hagynia. A kellő időben tett orvoslással sok aiszámitliat­lau következményű, szociális jellegű társa­dalmi bajnak vehetnék elejét, s ! a más téren az újítások egész halmazát zúdítják a társa­dalom kedveltjeire, a nép zöméről, az alsó osztályról sem szabad megfeledkezniük. A lapjára velődött utczát minden mozgó i inb reslül s ál­lalostul, a vidéket, az eget az ő csill igáival a maga színeiben s ragyogásában akarja oda rögzíteni. Rögzi­telt is más belőle egy darabol. A niiga valóságában láttam azt a szép creol leányi, aki elomolva a zsölyé­ben, szinle pihegni látszott s kebelén a rózsa megrez­dült és illatozott És int már a psychographus is, aki lönlgeni alapon neki szögezi az ő kérlelhetetlen csövei az en becses fe­jemnek s lefenyképirja belőle az én sanyarú pár gon­dolatomat. L Ikemnek minden gerjrdé i'. leitelt gyöngy­szemeit kiszedi belőlem, mint kuglófból a mazsolyas/e­met. Mi lesz a világból? Mikor mo»i lyo^ro s áradó örömszóval köszöntőm az, en látogatómat : o a psycho­grahionjával azt olvassa ki az. agyamból, hogy: .Vitt volna el az ördög!' Mit alkalma'lankodik ez a majom akkor, mikor épp méiegelek magamban valamely vilas jogesetet? Bankot, vígjátékot, kölcsönt? Edward Lyllon Bulwer (,ki a Gép. k köztársasága czimen irt >gy igen elmés elbeszél sl.) Jules Verne és dr. Jókai Mór ni m tudnak kitalálni olyan jövő század csodáját, hogy azt valamely nyughatatlan iiju technikus elme valóra váltani ne igyekezni 1. Probléma nem lehet oly hóbortos, vakmerő, istcDkiséitő, lio^-y az újkor tu­dósa, fölényesen mosolyogva, ne készülne megoldani. Hol van mar a nyolezvan nap alalt megkerülhető föld, mikor Tho, Cook és Ta hatvan nap alall keiilik meg azt velem. A villammal s a napsugarr.il való irás és a légi repülés utáir: tréfa már a viz alatt .ikar a tengír fenekere furakodnunk; színházi t, hangier­smyt a pamlagon elnyulvj, szivar melleit élveznünk; sajat szavunkat hengerre göngyölítenünk, hogy a déd­unoka is megertse belőle: iitenben boldogult, érdemes emlékezetű dédapja milyen kulcs szerint káromkodott ? Bassusban-e vagy tenorban? És mindez b itlri-siinuni ahhoz képest, hogy én nem sokára leleopto onon fogok az en Ganyó Laczi pajtásommal találkozni >z nről-szinre, hangrol-bangra — pedig vagy 10,000 kilouieterre esünk egymástól. Hallani és látni fogom az én Laczimat. A 2tfACr$T HSIalSIÍ okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizsza­bályozó társulat mellett dr, Prok Gyuh ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munká­u. m. földm réseket, tagosítást, út, l»íd, vasúti, ví/épitesi munkálatokat és épü'ot tervezésekéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom