Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-07 / 6. szám

2 NYÍRVIDÉK A fínancierozó befektetése ugyan is biztos jövedelmet kap még a memoraudu;n pessimisztikus jövedelem számításai szerint is. Kilométerenként ugyanis, tényleg csak 10.000 koronát ad — aminek ellenében 16 000 korona értékű papirt kap — és ö kapja a vasút egész tisztajövedelmét, vagyis a kilométerenként 4S0 koronát; befektetett pénze után tehát 4,S°/oot! Ez a számitás csa's arra az esetre szól. ha a vasút nem jövedelmezhet többet, mint amennyit a memorandum kiszámít; vagyis kilométerenként 4S0 koronát. Ez már igazán a minimalis jövedelem kell hogy legyen, mert ha a valószínű jövedelem még ennél is kevesebb, akkor uaár nem akad olyan jc'szivü és jólelkű financierozó bank, amely akár kétannyi névértékű elsőbbségi részvény fejében odaadja a pánzét. Viszont azonban mi lesz a következés, ha a vasút jobb lesz, mint a memorandum hiszi? Az, hogy jövedelmét az elsőbbségi részvények viszik el. mindaddig mig az egész kilométerenkénti 16000 korona névértékű elsőbbségi részvények el nem ?rik a kilométerenkénti tisztajuvedelembül a részükre biztosított kamatozást Hiszen azért elsőbbségi részvények. Ellenben nézzük csak azt a kérdést, hogy az érdekeltség mikor vesz magára nagyobb terhet? Akkor-e, ha kilométerenként 10000 koronát ad törzsrészvényekre, vagy p:dig ha az egész 20000 koronát maga adja? Ez az, amit az ér lekelteknek kétszer is meg kell gondolniok, mielőtt elhatároznák magukat. Pedig a számitás igen egyszerű Feladjuk el itt is kiindulási alapul a memorandum azon adatait, hogy a vasút jövedelme kilométerenként 480 koronánál nem lesz több, az első 10 év alatt. Ugyebár, ha az érdekeltség 00°/

0 hozzájárulást kénytelen adni kétféle részvények igénybe vétele esetére is — mint a memorandum állitja, kilométerenként 10.000 koronát ad Ellenben ha maga adja össze az egész szükséges pénzt, akkor kilométerenként 20000 koronát kell adnia. Csakhogy az első esetben a 10000 korona hozzájárulás után a vasút jövedelméből nem kap semmit, ellenben az utóbbi esetben egészen megkapja a 20000 korona után á 480 koronát, a 2.4 %-ot, vagyis a 10000 korona többlet után 4 8 °/o-ot. Ez csak tiszta számitás? De gyerünk tovább. Az érdekeltségünk ugyebár nincs meg a vasútra sem a 10000 sem a 20000 koronája kilométerenként, hanem azt — legalább a községek és a törvényhatóságok — kölcsön utján fogják előteremteni. Hát ugyan hol van az a bizonyos „lehetetlenséggel határos megterhelés", amely a két módozat között állitólag elháritbatlan akadályul szolgál? Miért terhelné meg jobban az évi költségvetést egy olyan kölcsön, amelytöbb-kevesebb gyermek az eredménye. B'ethoveni,él máskép áll a dolog. Ö nála a folylatas egy pár évi kínos belső küzdelem, szerelnie tárgya és magas hivatásának érzete közt, mely az utóbbinak győzelmével végződik. „Ha ebbe a viszonyba bele megyek" — mondja ő maga élete vége felé — „mi lelt volna abból, a mi bennem nemesebb és jobb?" Égeti szivét, forralja vérét a tüzes vágy, de tudja hogy az ö hivatása nem egy nő boldogítása, tudja, hogy neki nem lehet egész testét-lelkét egy nővel leköttelriie, az ő hivatásához a teljes szabadsag, a minden irányban független ember szomorú, társtalan szabadsága kell. Lemond hát végleg a férfi legnagyobb földi boldogságáról, a mit a szeretelt nő önmagáról teljesen megfeledkező odaadasa nyújt. Nem a társadalmi korlatok akadályozzak meg egyesülésőket. Júlia kész érette mindenre. Rangját, vagyonát, tisztességes hírnevét rakja az imádott férfi lábaihoz. De ő inkább lemond, mintsem tiltott uton jusson azon nő birtokába, a kit egyedül szeretett igazan éleleben. Lemondása két kinos évbe kerül, mely idő alatt öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Hogy szivenek sebére gyógyulást keressen, nemes barátnőjéhez Erdődy grófnőhöz menekül. Ez vigasztalja, de hiaba, egyszerre eltűnik s napok ti.ulva az oriasi park egy félre eső zugában eszméletlen állapotban, kiéhezve, fázva, betegen találjak meg. Végre sikerül összeszedni lelki erejét. Legyőzi önmagát s egy örök életű remekmüvet hagy maga után: a Cismoll szonátát. Szerelmének ez a gyümölcse. Ki ne hallott volna erről és ki ne próbálgatná jatszani, ha van benne érzék a legtisztább zene iránt? A szonáta, eltéiőleg a megszokottól, mindjárt az Adagioval kezdődik, IkI maradt az Allegro tétel ? Kérdik az iskolabölcs kritikusok. Ugyan mit mondhatott volna ez az Allegro? Talán azt, hogy volt egy muzsikus, aki beles eretttt egy grófnőbe és nem vehette feleségül? Ez uz Allegro maga volt a Beethoven zaklalott elete, ezt nem lehetett kótára tenni. Nem, ő megtisztulva a földi váavtól egy mélységesen megható, lemondó fájdalommal U'U dalt énekel kedves n^k Al-g észrevehetően indul meg nek annuitásait felerészben maga a vasút fizeti, mint egy félannyi összegű olyan kölcsön, amelynek annuitásait eg'szen a kölcsön vevőnek kell a sajátjából fedezni. Olyan egyszerű, olyan tiszta, oly au világos kép ez. amit szándékosan sem lehetne elhomályosítani senki előtt, aki gondolkozni akar felette. De vau még egyéb különbség is a két rendszer következményei között. És az, hogy az vasút, amelyet a memorandum most olyan rosznak, olyan gyenge jövedelmezőségűnek állit, semmi szin alatt sem lehet annyira rosz. Egy olyan motoros va^ut, amelynek mentén — a végállomásokat: Debreczent, Nagykállót teljesen számításon kivül hagyva, — 24000 lakos lakik, és amely 94000 katasztralis hold teherforgalmának lebonyolítását czélozza, egyszerűen lehetetlen, hogy 1 10000 korona bruttó bevétellel zárja le már az első évét! Nem is szükséges, hogy az .Alföldi Első Gazdasági Vasút" példájára hivatkozzék bárki, ahol a mult évben már havonként 24 — 28000 utas volt. Hunéin azt már még is csak kizártnak kell tekinteni, hogy egy olcsó díjtételű, gyorsan és gyakran közlekedő vasúton átlag csak két út essék egy lakosra évenként! Hiszen akkor üresen járnak azok a kocsik az év és a napok legnagyobb részébeu! Nem is lesz az a vasút olyan nagyon, de nagyon rossz! Ha pedig nem lesz, akkor jövedelme is több lesz, mint a memorandum kiszámítja. Viszont ha több a jövedelem, több az osztalék. És ha több az osztalék? Hát akkor ha a vasutat elsőbbségi részvényekkel épitik, ez elsőbbségi részvény tulajdonosa, ellenben, ha egynemű részvényekkel épitik maguk a részvényesek, maga az érdekeltség élvezi azt. Ez a lényeges különbség a két rendszer közt. Ez és az, hogy az utóbbi esetben maga az érdekeltség int ízi a vasút dolgait, ugy, a hogy a saját érdekei kivánják! B. Al.igcsöVe'zés és kenűertoriiieWs. Jármy jT a m ás kultúrmérnök. A „Nyirvidék" f. évi I. száma Mezőssy Gusztávtól és 2. száma Kállay Andrástól közöl ilyen czim alatt egy—egy czikket, amelyekben czikkirok vita tárgyává teszik a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület gyűlésén elhangzott és e két tárgygyal foglalkozó indítványomat. Hogy a felvetett kérdések felett szélesebb körű vita induljon meg, és annak eredményeit leszűrve a vármegye gazdaközönsége saját hasznára fordítsa, magam is nagyon óhajtandónak és üdvő.-nek tartom. Megragadom tehát az alkalmat arra, hogy Szabolcsvármegje gazdaközönségét a felvetett kérdések nagy hordeieje felől az én tudományos szempontomból — anielyet a gyakorlatban szerzeit tapasztalataim ^egészítenek ki — ezen az úlon is tájékoztassam. a melódia, a költő látja kedvesét, nézi, nézi azt végtelen, örök tekintettel. A fajdalom már nem üt égő sebet, csak a lelket köti le, azt tartja fogva s nem engedi még hogy a drága lénylöl vt gleg elforduljon. Vissza-iissza tér a gyöngéd, imadatszerü, pár hangból álló motívum, sejtelmesen, önmegadóan. Majd felszáll a forró fis-mollba, m;nlha kielégítést akarna kei esni, de ismét vissza sülyed. Nincs itt más, csak «iegidás, csendesen zokogó, fájdalmas lemondás. Ue válni kell. A második tétel erősebben lüktet. A ket szerető szív végtelenig ismétli egymásnak: ,Llen hozzád, örökre Isten hozzád!" A búcsúzók szavai egyniasba ölelkeznek, minlha a válás pillanatában akarnának egyesülni. A Trióban felh ingzik a kérlethetlen sors komor, vegzelszerüen szilárd motívuma és még egy ölelkezés, még egy Istenhozzád után, megtörve, alig észrevehetően hangzik el az ulolsó akord, mint a hogy elhal a szív verése, mikor megszűnik az élet. De nem! Élni kell! Feifi sorsa a küzdés, az örök törekvés az utoléih tetlen ideál után. Sajogjon a seb, vérezzék a sziv ! Sajgó sebbel, vérző szívvel tör előre a férfi. Lesújtja a sors, fájd dm is emlékek megbénilják, de ő újra összeszedi magát é? sebekkel megrakottan, lankadatlan erővel halad sors jelölte utján, bogy földi hivatását betöllse. El kell feledni nő , szerelni I, örömet és fájdalmat, de a kitűzött uton tétovázni n m szabad, nem lehet. Ez a gondolat fejezi be a szonátát, ezt mondja Beethoven azoknak, a kik az ö beszédéi niegertik. E művébe számol le Beethoven a szerelemmel, s ebben számol le ifjúságával is. Többször nem is tér erre vissza. Ö nem szok'a önmigát ismételni. Előtte a férfikor, a tettek ideje. A megvívott nehéz haicz, a kiállóit szenvedések után munkaereje még fokozódik. Csakhamar megjelent hátaim is D-dur szimfóniája s azután egész sorozata halhatatlan műveinek. Ez>k .«n uiára leLtekre megérett férfi nyilaikozik m g. Ü.ók un kei ezek a', ő gondolatainak, lettcinek és törléseinek, ui nt a hogy örök <ml ke a cism dl szonata az ő 1 mond > tragikus szereim i ek. Minthogy mindakét tárgy rendkívül érdekes és fontos, alaposan kívánom őket [megvilágítani és ezért bármennyire igyekezem >s czikkemet dióhéjba szorítani, az oly terjedelmes lesz, hogy kénytelen vagyok két rés?re osztva szólani első sorban az alagcsöve'.ésről, azután a kenderteimelésről. I. Általaban véve az a néet van ellerjrdve, hogy az alagcsövezés csakis a vadvizes, vagy forrásos talajnak víztelenítésére szolgál. Igaz, hogy az alagcsövezés a talajnak túlságos vízbőségét elvonja, de ez a hatás i,niig egyrészt czélja, másrészt csupán segédeszköze az alagcsöve:érnek, mis — még fontosabb — czélok e'érésére. A felállított tételnek bizonyítását — mint ahogy az épületet alulról kezdjük építeni — alulról kell kezdenem és ezért fejtegetéseinben az itt betartott sorrend szerint szólani fogok a következő czímek alá összefoglalt kérdéseki ől: Mit nevezünk talajnak, miből áll a talaj,talajnem k Növényi táplálék es annak kelelkezése a talajban : A talaj szövete (strukturája) ni'nt a növényzet fejlődósének egyik feltétele; A termóla'aj mélysége; Lecsapolás; Alagcsövezés. A talaj nem egynemű lest, hanem különféle alkotórészek kevereke. Ezen alkotó részek: Kőzet-málladék (különösen a földpálokból és csillámokból száimazó iszap, agyag.) Kőzetlörmelek (többé vagy kevésbé finom por vagy szemcsés homok, csillám, esetleg kavics); Humusz (a korhadás bizonyos fokán levő szerves anyagok); talajsók (vas, szén, mész, magnézium, nátrium, kálium, foszfor, kén és nitrogénsók). Általában véve tehát azt mondhatjuk, hogy a talaj nem más, mint különféle kőzetek törmeléke, má'adéka és oldata, keverve korhadó szerves anyagokkalA talajnak alkatrészei nem mindenütt ugyanazon arány szerint keverve találhatók fel, sőt e Ukintelben oly nagy a változatosság, hogy még egy és ugyanazon a helyen is, különféle mélységű talajrétegekben, különböző mennyiségben és arányban fordulnak elő. Általában véve megkülönböztetünk agyagtalajnkat 50—90 "/„, vályogtalajokat 80—6) °

0 homoktalajokat 5 — 30 "/, leiszapolható reszszel és végül lőzegtalajokat kevés 9sványi résszel és sok növényi korhadványnyal. Méntől több a talajban a kőzetmálladék a kőzeltőrmelekkel és liumuszszal szemben, annál kőtöllebb az, mig elleníező esetben annál lazább. A növényi táplálék a talajban talajsókból áll. Különféle talajnemek a növényi tápsók különféle arányú keverékét tartalmazzák. Az agyag talajnemeknél az ásványi, a tőzegeseknél a szerves vegyűlelü sók dominálnak, mig szelíd agyag, vályog és jobbminőségű homoktalajok a középúton állanak. Tápanyagban legszegényebbek a nagyon kötött agyagok és a nagyon laza hornoktalajok. A 'alajban raktározott növényi táplálék azonban hamar kimerül, ha nincs kellő utánpótlás. A talajsók nagyobbrészt baktériumoknak közveletlen, vagy közvetett termékei és különféle vegyi szereknek egymásra való hálásából keletkeznek, a baktériumok levegő és víz közreműködésével a humuszból, (növényi és állati korhadványok) táplálkoznak és egyéb ve^yi termékeken kivűl nagy mennyiségű szénsavat fejlesztenek. Ezeknek a vegyi termékeknek, de különösen a szénsavnak vízben való oldita a levegő élenyének behatása alatt is, bontólag hat a talaj ásványi alkatrészeire. Egész sorozata a szénsavas, kénsavas, foszforsavas és légenysóknak keletkezik, amelyeknek vízben való oldatát (táróidat) a növényzet gyökerei felszívják. Ha a talaj, vízzel annyira telitletik, hogy abból a levegő kiszorúl vagy hogy ha a talaj t.eljesen kiszárad, vagy ha a talaj szellőzése tökéletlen és a szénsav oly nagy mennyiségben gyűiik fel benne

) hogy az — minthogy a levegőnél súlyosabb — a 'levegőt a talajból kizárja, megszűnik avagy korlátoztálik a talajbontó baktériumok életfeltétele és következésképen teljesen elapad vagy csökken az a vegyi folyamat, amelyik a növényi táplálékot előkészíteni van hivatva. Hogy tehál növényi táplálék keletkezhessen, ahoz a talajnak kellő szervi korhadványtartalma mellett a talaj nedvessége, (nem vizessége) és a talaj megfelelő szellőzése kivánialik meg. Minthogy a növény a tápanyagok nagy részét gyökerei segélyével a talajból veszi fel, nem lihet közömbös a gyökérzetre nézve a talajnak strukturája sem. Ha a talaj szemcséi szorosan feküsznek egymáshoz, ugy hogy az egyes szemcsék között levő nyílások igen kicsinyek, tehát capilláris (hajszálcsöves) természetűek, akkor a talaj struktúráját tömődöttnek nevezzük. Ha a lalaj szemesei nagyon lazán feküsznek egymáson, ugy hogy közöltök nagyobb és pedig nem capilláris természetű nyílások maradnak, akkor a talaj laza slrukturáju. Ha a szemcsék kisebb-nagyobb morzsákká tömörültek, nmeteken belül c-akis haj-zálcsöves nyílások vannak, de amely morzsák egymásra lazán feküsznek, ugy hogy közöltük nagyobb njilrsok maradnak, a talaj morzsáid* os atrukluráju.