Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-07 / 6. szám

3 N Y 1 R V I D É K Az egyes talajnemek közül az agyagtalajok majd­nem mindég, a sziktalajok mindig tömődött — a futó­homok és tőzegtalajok mindig laza — a homokosabb vályog és szelid homoktalajok úgyszólván mindég mor­zsalékos strukturajáuak. A szHid agyag és kötöttebb vályogtalajok váltogatva hol tömődött, hol morzsalékos, a homoktalajok allalában hol morzsalékos, hol laza strukturájuak. A tömődött slrukturáju talajba a gyökerek nehe­zen hatolnak be és abban nehezen terjeszkednek. Igen nagy kiszáradása esetén oly sziklakemc'nységüvé lesz, hogy a gyökerek minden tovább lerjeszked sét meggá­tolja. A tömődött slrukturáju talaj, minthogy egész tö­megében csakis capilláris természetű hézagokat taital­maz, a csapadékvizeket nehezen fogadja be, azok ked­vező fekvés mellett lefutnak róla, síkfekves mellett azonban rajta állva maiadnak, amig el nem páro­lognak. Mindamellett az ilyen talaj ha már átned­vesedett, a nedvességet sokáig tartja, egyrészt rnert a hajszálcsövesség által magába szívott viz erősen tapad hozzá, másrészt mert a hajszálcsövess g utján alulról szintén táplálkozik vizzel. Felületén azonban nagy és hirtelen az elpárolgás, miért is az kőkeményre kiszárad, összerepedezik. Ha a száraz időjárás sokáig tart, ezek a repedések széles és mély hasodásokká válnak, amelyek azonban kellő megázás után ismét teljesen záródnak. Az ilyen talaj nedves állapotában roszszul, vagy egyáltaljában nem szellőzik; ilyenkor összes hézagai vizzel vannak telitve, tehát a vegyi átalakulások benne korlatozva vannak, sőt igen sok ijyen talajban a növényzetre ár­talmas sók keletkeznek. Félig száraz állapotaban sem nagy a kívánt vegyi átalakúlas, mert a hajszálfinouiságu hézagok mihamar an)nyira meglelnek szénsavval, hogy az minden élő lénylől megvonja a megélhetés feltételeit, s minthogy sem a körlég levegője, sem a vegyi átala­kulások nem melegitik, az ilyen talaj hidegebb is más­nemű talajoknál. Teljesen száraz, jösszehasadozott álla­pota az egyedüli eset, amelyben a körlég levegője mélyen belehatolhat, de ilyenkor a viz teljes hiánya korlátozza a vegyi átaiakúlásokat. A laza struktúráju talaj hirtelen és mohón veszi be magába a csapadékvizeket, és ha nincs alatta viz­át nemeresztő réteg, akkor a csapadékvíz csakhamar ke­resztül is fut ezen a talajon, amelyik rövid idő alatt ismét teljesen kiszárad. Nagyon laza talajokban a növény gyökérzete meg sem tud kapaszkodni, a legkisebb külső ok is elegendő arra, hogy kiszakadjon. A futóhomokot a szél gyakran el is hordja a növenyzet gyökereiről. Az ilyen talaj erősen szellőzik, vagyis a benne fejlődött szénsav könynyen távozik, a légköri levegő pedig kőnynyen behatót. — Ugy ez a körülmény, vala­mint az evvel összefüggő gyors vegyi átalakulások ezt a talajnemet heves természetűvé, forróvá teszik, aminek következménye a növényzetnek könynyü kisülésé. A laza homoktalajnak nagy hátránya az is, hogy az ily talaj állandóan nagy menynyiségü, és szerves trágyában ne­hezen utánapótolható, ily nitrogenoegyúleteket vészit, miért is a laza homoktalaj gjorsan megemészti az istal­lótrágyát, hamar kimerül. A tözegtalajoknak viszont nagy hátrányuk, hogy nagy menynyiségü szerves vegyület mellett aránylag igen kevés ásványi tápsó fejlesztésére alkalmasak. 11a a laza struktúrájú talaj alatt nem nagy melységben vizátnemeresztő réteg fekszik, kellő lecsapo­lás hiján a csapadékvizek e réteg felelt raktározódnak, betölt ik az összes talajhezagokat, és csak vízinövények termelésére alkalmas mocsarat képeznek. A két szélsőség között áll a morzsalékos struktú­rájú talaj. Ennek morzsái közé beszivárog a csapadék­viz, amelyet a morzsák hujszálnyilasai felszívnak és sokáig megtartanak. A felszívott viz helyére a morzsák közölt maradt üregekbe betódul a körlég levegője. Az ilyen strukturáju talajban tehát levegő es viz egyaránt foglaltatik, a korhadás folytonos, a növényi tápoldat keletkezese bő, a szerves és ásványi vegyületek aránya helyes. A növenyzet gyokeiei könynyen behatolhatnak es könynyen terjeszkednek a morzsák hézagai között, és az egyes morzsák hajszálnyílásaibcl bőseges táplálékot szívnak. Morzsalékos struktúrájú lalaj — kivévén a két szélsőséget, a szik es tőség, illetve futóhomok talajokat — mindenfele talajnemből elő állítható ugyan, de a talaj sohasem tartja meg morzsalékos strukturájat állandóan. Leghosszabb ideig meglarljak e struitúráta középkötött­ségü vályog és agyagosabb homoktalajok, mig a kötöt­tebb agyagtalajok, ha erö=en megáznak összelöiHörül­nek, a homoktalajok ha kiszaladnak könnyen laza struk­lurájuakká lesznek. Mint más slrukturáju taiajoknál, ugy a morzsalékosra nézve is hátrányos, ha minden hézagát viz tölti be. A gazdának a talaj morzsalékos allapotban tartása kepezvén egyik lőfeladalát, a legkülön­félébb eszközökkel kell megmivel . íe a talajt, sőt még a téli fagyokat is bevonta segitő társai közé. Egyéb és ide nem taitozó okokon kivül a kötött talajokat ezert szoktuk mélyen és rögösen szantani, bevetés előtt a rögöket összezúzni, a növény fejlődési; közbea is a talajt porhanyi'ani, a laza talajokat ezért szoktuk hen­gerelni. Minél vastagabb az a talajréteg, amelyik a növény­zet táplálékát szolgáltatja, léhát minél mélyebb a termő­talaj, annál erőteljesebben fejlődik a növény gyökérzete, annál erőteljesebb lesz maga a növény is, mert nagyobb térről szerzi be tápszükséglelét. Gazdasági növényeink gyökérzete kedvező körülmények között átlag 30 — 60 czentiméter mélyen hatol a talajba, sőt egyes növények ennél sokkal mélyebb gyökereket hajtanak. A lalajnak tehát 60 czenliméter mélységig kell morzsalékos struk­túrájúnak lennie anélkül, hogy a morzsák ta'ajvizben úsznának, vagyis a lalaj összes hézagai vizzel volnának telitve. A talajt közönséges gazdasági eszközökkel ilyen mélyen morzsalékos struklúrájuvá tenni képesek nem vagyunk, de még a Mültti miveleteknek hatásuk is csak többé-kevésbé rövid ideig tart. (Folytatása következik.) S/inészef. Február 3 első napján Nyíregyházán időzlek Makóék. A színház az ebő estén telve, a másodikon zsúfolva, a harmadikon ismét telve volt. Igy hát a direk­tornak nem volt oka arra, hogy megbánja a kirándulást Három francia darab került színre. Egyenként emlékezve a darabokról, először a Flirt nagy iám című franciából átplántált színművet adták. Az előadás gőrdülékenységének erős akadálya volt, hogy egy pár úr a szerepét nem tudta. Elismeréssel említjük meg a Háhnel Aranka kiváló játékát, nemkülönben a Menszáros Margit sikerült alakí­tását, Marcellet. Másodikán a Csodagyermek című roszhírü bohózat járta. Ezt a darabot figyelmébe ajánljuk azoknak, a kik a bába-képző intézetbe szándékoznak menni. Az illúzió­inentes levegőben itt-ott azért megcsillant az igaz humor egy-'gy táncoló porszeme is. Krémer és Faragó gyakran megkucaglatták a közönséget. Háhnel Aranka igaz művészete pedig szinte lelket adott a túlnyomó részt testből megkonstruált Moulrrei Elise-nek Pompás volt Pataki Béla és originális Sebestyén Géza. Püspöki Iiózsi fess szobalánya is megérdemli az elismerési. Allalában a szereplők és az előadásról csak méltatva Írhatunk. Harmadikán a Csodagyermek után a Minta Férj, a nagy disznó után a kis malac került szinre. Gyenge kis malac. Toldott, foldolt mese, kínos erőlködéssel meg­rajzolt alakok. Mikor a régiségbúvárnak egy ezereszten­dős ibrik darab akad a kezébe elképzeli az egész nagy mullu edényt. Le is rajzolja. Pontozott vonalakkal ki­egészíti a csorba cserépdarabot. A Minta Férj alakjaiból csak egy-egy ilyen csorba cserépdarabot láttunk. Egy egy rosz.kancsó fület vagy csupor aljat. Mert a fantázáink nem olyan iskolázod, mint Jósa András bátyánké, az a dirib-darab nem épült egészszé előtlünk, hanem lim­lom maradt. Háhnel Aranka, Pataki Béla és Krémer Jenő já­tékáról írva, előveszem a zord kritika mértéket és konstatálom, hogy nagyon jól játszótlak. A Makó lársula'árol Debreczenben megjelent album irányát követve, megjóslom róluk, hogy mind a hárman be fognak vonulni valamelyik elsőrangú fővárosi színházba. Az előadás alatt olt táncolt két piros pillangó a villamos latnpák vakitó fényében. Három napon át fűtötték a színházat, a meleg csalla őket e'ő. Hernyó korukban a sülyesztő cölöpéi vagy a zsinórpadlás gerendái közé másztak azok a bohó kis lények. A báb már megérett a téli hónapok alatt úgy, hogy a tavasz megérkeztére napsugárnak szeghetik a szürke pólyából színes szárnyukat. Most, hogy a színházban meleg volt, azt hitték, hogy a tavasz költögeti őket. Nem gondoltak a légfütő csövek múlékony melegére és kitáncollak a világosságra. Hiába örű'n:k a vas csövek hazug melegé­nek és a villamos körték hazug fényének, holnap már csendes lesz a színház és a lepke a hideg halállal vívódva oda kei űl elgémberedve a világot jelentő deszkákra. Van-e az ember lelkének szebb pillangója olyan édes, színes, csapongó öröme, mint az illúzió? Van-e a léleknek tisz ább, erősebb indulatja, gyönyörűségesebb fájdalmi, iirnt a szerelem? A világot jelentő deszkák fölött ina haláltáncot lejt ez a szines pillangó és frivol mezben nyomorog ez az indulat. Nem az Istentől' ihletett művészet szólítja őket elő, lavaszról dalolva, hanem az esztétikai sülyedt­ség és az üzlet. Csoda-e ha aztán ezek a pillangók mi­hamar elgémberedve hullanak alá és elkeverednek a szí mél'el. Ez a m i iránya. Siv. r, sőt undorító. A szines szappanbuboiékot ha durva kézzel akarod megfogni, a kaprázalos szférából szenynyes locsadék lesz. Es ez a ma iránya sülyedt, anyagias. Nem okolom Makó díroclort, hogy a három estén ilyen három darabbal állt elő, a színház lelve volt, tehát a közönség ízléséhez volt szabva a repertoár. Azt óhajtom csupán, hogy bár itt volna már újra az az idő, a mikor ponyva pszichopathia és a népies gynaekologia helyét a színpadon az emberi lélek és elme nemes tennékei foglalnák el. Páfrány. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Az aradvarmegyei gazdasági egyesület f. év. és hó 29-én tartja meg Aradon III.-ik magyar, pinzgaui, siment­hali és berni tenyészbika vásárját. Bejelentési határidő f. hó 10-ke. Továbbá adatok, valamint bejelc tési ivek­kel szívesen szolgál egyesületünk titkári hivatala. ÚJDONSÁGOK — Euyházi képviselőtestület avatása az cv. templomban. A helybeli ágh evangelikns egyháznak helyi szabályrendelete ertelmeben az egyházi kepviselő­teslületnek egyik felét három évenként kisorsoljak s ezen kisorsolást a mult hó 2 t-en Trajtler Soma másod­felügyelő és Paulik János e. igazgató lelkész elnöklete alatt tartott gyűlés végre is hajtotta. Az uj képviselő­testületi tagoknak válasz«ása azután januar ho 28 án ment végbe, mely alkalommal 49 rendes és 20 póttagot választott újra az egyház közönsége. Ezen uj képviselő­testületi tagoknak ma, február 7-en a magyar isten­tiszteleten lesz hivatalukba való ünnepélyes beiktatasa, mely alkalommal az egész képviselőtestület először az istentissz'elelen vesz reszt, hol P a u I i k J á n o s e. igazgató lelkesz tart beszédet, azután pedig a szokásos eskütétel utan a képviselőtestület a gyűlésterembe vonul, hol az egyháztanácsot, a két jegyzőt s a szakbizottság tagjait fogják meg választani. — KInevezes. Az igazságügyminiszter Kállay Antal kir. törvényszéki gyakornokot a helybeli kir. törvényszékhez alj-gyzővé nevezte ki. — Bánffy Dezső báró, volt miniszterelnöknek a a mult vasárnap Debreczenben történt zászlóbontása alkalmával városunkból is többen mentek át Debreczenbe, meghallgatni az „uj párt' vezérenek programbeszédjét.' — Tlések a Tármegyénél. A vármegye közi­gazgatási bizottsága e havi rendes ülését ll-én delelőtt fogja megtartani. Ugyaneznap d. u. 3 írakor a fegyelmi választmany is ülést tart. — A j gyzői nyug­díj választmány e hí 20-an d. e. 10 órakor ülést tart. — A városi dalárda Tlgestélye. A helybeli dalegylet folyó hó 14-én fogja megtartani farsangi vig­estélyet. Ez alkalomra igen ügyesen megszerkesile t hirdetményt bocsátott ki, melynek szövege a következő : 1000 koronát ígértünk a mult évben annak, aki farsangi eslélyünkőn nem jól mulat. Az Ígért összegért senki sem jelentkezett! Tehát mindenki jól mulatott. Most e tételt megduplázzuk s felhívunk mindenkit, hogy a folyó 1904. évi február hó 14-én a .Korona* szálloda dísz­termében általunk rendezendő farsansi vigestélyen meg­jelenni, s i^érelünkre pályázni el ne mulassza. — Obslrukliós világot élünk. Mi is obstruálunk minden bú, minden bánat, minden fájdalom ellen! Hadat ízentünk a szomorúságnak és nem hátrálunk, sem a fegyvert le nem tesszük mindaddig, nég a vigkedelyt minden migyar részére nem biztosítjuk. — Nagy felvonulás, humoros magán és karénekek, tréfás szavallatok, a világ leg­nagyobb zenei újdonságának; ezen estél) re külön szerződlelett amerikai mirliton bandának bemutatása. A slrassburgi állatkert igazgátóságától díjtalanul át­engedett állat-ereglet ismertetése, etetés nélkül. A kótaji zeneconservatóriuni négy kicseppent tagjának könny­facsaró hangver.-enye. Az országos dajkaintézcttől ki­kölcsönzött négy csoda baba és dajkája első és utolsó szereplése. Mindezek és 111 'g sok stb. ik stb.-ik közre­működnek arra, hogy a kitűzött czélunkat ,'diadalra juttassuk — Nagy sensatió. Mindi ur a belépő djnál jóval kisebb éitékű, meglepő ajándékban részesül. Mind­ezt feje ikint két obslruklios koronáért adjuk, de azért többet is ellogadunk. Kezdete este 8 órakor. A nyír­egyházi dalegylet. — A műsort a főbb vonásokban a következőkben isinerle'jük: Induló, Mirliton bandi, előadja: a dalegy'et. Rilkasággyüjtő, kupié, előadja: Múrányi Géza. Állatsereglet, |magánjelenet, előadja: Dokupil Gyula. Pardon, monológ, előadja: Galli Lajos. A függöny, tmgánje'enel, előadja: Szűcs Margit. Poli­tikai helyzet, páros duett, énekli: Kubacska és Stoffan. Baba kvartett, előadja : Négy baba és egy dada. Ros»z idők, kvartett, előadja : Négy szerencsétlen fiolás. Vig­czimbora. férfi kar, előadja: a dalegylet. Mazurka, mirli­ton banda, előadja: a dalegylet. -- A Polgári Olvasó Egylet bálja. Február havát a polgári bál njitolta meg szép társasagot gyűjtve a Korona-szál'ó nagytermébe. A mulatságnak előkelő jelleget adott, hogy négy lady patronesse tá­mogatása mellett tartotta meg az ujjá alakult egylet. A védnöknőket Bencs László szeietett képviselőnk és Barzó Mihály vezetésével egész serege fogadta piros selyem szalaggal díszített frakkos rendező iljaknak. M á j e r szky Bélán é, Básthj Barnéne és P r o k G yji.1 á n é úrnőket üd»őzlő szavak kíséretében átadott csokorral köszöntötte a rendezőség. Mikor pedig Ilire érkezett, hogy Frenczy Miksáné — mert férjét vadászat közben baleset érte — nem jöhet véd­nőkölni, két ifjú kocsira kapott és az úrnőt a neki szánt csokorral lakásán kereste fel üdvözölve a mula­tók nevében és sajnálkozva a nem súlyos, de kellemet­len akcidens fölött. A mulatságot az nyitotta m« g, hogf a védnöknők a főrendezők kíséretében a Rákóczi induló zenéje mel­lett bevonultak a terembe és üdvözölték az egybegyűlt vendégsereg diszes koszorúját. A láncot magyarosan csárdás nyitotta meg. Ezzel a hagyományával a Polgári Olvasó Egylet bálja kinu­paslik a nyíregyházi mulatságok közül. Mikor Benczy Gyula szivet vidámító szép hegedúszóval azt húzta, hogy Bárcsak ez az éjszaka tizenhárom éjjel tartana sokkal lelkesebben, szivesebben kezdte meg a fiatalság a tánezot mintha a boston vagy a ceppedli muzsikájára kellett volna purcliznia. Sikerült volt a táncmulatság. Ott voltak M á­jerszky Béla polgármester, Bogár Lajos, Kovách Elek, Dr. ProkGyula, Csapkay Jenő, Kertész Bertalan és még többen a polgárság szine javából. A leányok és menyecskék üde szép koszorúja is olyan sok szép virágot számlált mint a milyet ritkán sz ámolhat a Koronában tartolt mulatságokon. Mielőtt bezárom rövid referádám megemlítem, hogy a polgári mulatság egy megszokott tartozéka az elmaradt .batyu* sokat levont az est kedélyess igéből. Jövőre hadd legyen még sikerültebb még nepesebb a bál. Legyen olyan mint az előző években volt, hadi sürögjenek forogjanak a kedves háziasszonyok és kis­asszonyok vidámságot feszlelenséget árasztva mint ezelőtt. Akkor majd én is háromszor ilyen hosszú báli beszámolót írok. Az 1904. évi február hó 1-én megtartott Polgári Olvasó Egyleti bálon felülfizettek a következők: Májerszky Bela 18 K., Básthy Barnáné 14 K, Bencs Liszló 14 K., Dr. Prok Gyula 14 K., Barzo Mihály 8 K., Csapkay Jenő 6 K„ Dr. Kovách Elek 6 K , Bogár Lajos 5 K, Ifj, Háuffel Lajos 5 K, Lichtblau Jakab 4 K., Paulik János 4 K., Juhász Etel 4 K., Pi­ringer Jánosné 4K, Csmgery M hályné 4 K., Izsof János 4 K., Dr. Vietorisz József 4 K., Nigy Kalman 3 K., Jánószkv Liszló 3 K., Dániel Sándor 3 K., Ifj. Jóba Elek 2 K., Lőjek J3zsef 2 K , Kazár József 2 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom