Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-07 / 6. szám

XXIV. évfolyam. 6. szám, >\viregyhftza, 1004. február r. JSfYÍ ^ A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon, -r®Előfizetési feltótelek: Az előfizetési péntek, megrendelések s a A lap szellemi rrszétképezó killdeu^nyek, Illrdttísl dllak: , . i j- r 1 • a sierke-iitfi czime alatt kéretne* beküldeni u J" ' postán vagy helyfcan házhoz hordva : lap szeutuulese largyauan leenao jelsso- Minden mister ha<il>iit' petit aor fjv<t»' Egész évre 8 korona, lamlások Jóba Kle.le kiadó-tulajdonos fnrrritnt?n* nl "ke»ekt<» kJhléia l>> fillér; ifll.b...3r. ka.lé. ese-e-ien'-í 811 Félévre 4. . könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . „•„., ,n„ ,, . A n,iiMéri kaz em av.-k di, i ^ronkmi tí > fii i<r „ * 1 . j * > • , , . . .. ,„, A kéziratok csak yila?os klvanatra s ai Apró hirdetések 10 szóig »> fii., ra nden toTHbbi *ió Negyed évre 2 , (Jánoszky ház) intezendok. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Vastag betürel ".edett KÍUxíresen .limit __ Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító altal Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A debroczen-balkányi motoros, A Debreczen —Nyíradony, Nagykálló—Bilkányi, Penészlek — Érmihály falva között tervezett keskenyváganyu moturos vasút ügyében az érdekeltség legutóbbi értekezlete egy memoranduma kidolgozását határozta el abban a kérdésben, hogy vájjon ez a va^ut is ne n volna-e olyan módozatak mellett megépíthető, mint ahogy a nyíregyháza— debreczeni motoros vasutat tervezik. Tudniillik ez érdekeltség öuerejéból, elsőbbségi részvények kibocsátása nélkül, egynemű részvények a'apján. A memorandum elkészült, A napokban küldetett szét az érdekeltek között. Sajnos azonban — az ügy érdekében sajuos — a memorandum olyan téves következtetésekre jut, amelyeket igazán örök és helyrehozhatatlan kár volna, ha az érdekeltek minden vizsgálódás, minden kritika nélkül magukévá tennének. Ma magát a memorandumot és általában ennek a vasútnak az ügyét vizsgálódás tárgyává tesszük, azonnal szembe tűnik, hogy a kérdésben két elv, két rendszer között folyik a küzdelem Az egyik a régi vicinális vasút létesitési rendszer, a másik a?, amelyet a dombrádi vasút létesítése kérdésében immár sikerült diadalra juttatni. A régi rendszer — mint azt mindazok tudják, akik a vasutak létesitésének módozatait ismerik — abból állott, hogy az érdekeltség összeadott egy bizon}os összeget, és pedig az épitési tőkének legkevesebb 3ö°/

0-át, azzal a tudott és feltett szándékkal, hogy ez áldozat, a moloch szájába dobott áldozat, a vasút létesítése érdekében. A hiányzó 75°/

0-ot adta a A Jyimdiék" tárnája, Beethoven ifjúsága. Irlu és felolvasta a Bessenyei kör január á3-iki estélyen, dr. Tüdős Kálmán. 1792- ben, huszonkét éves korában véglegesen Bécsbe költözött, hol először Haydn tanította, kivel azonban nem igen értették meg egymást. Haydn /.cnéje csupa derű, vidámság és kellem, B°ethoven miga a mélység. Mesterével szemben zárkózoltan komoly, szinte merev. Haydn őt .Nagy Mogul'-nak csúfolj i, kevélynek, különcnek nézi. Nem is tanult soká lóle, az ellenpontozatra már Albreehtsberger lanitotta. Eltelt pár év és Beethoven készen volt a zenéből azzal, a mit mástól tanulhatott. Elérte a huszonötödik évet. Zömök testalkata, az erő minta képe. Barna, sörényszerü fürtös haj, szeles, előre nyomulo homlok, melyen ülő sötét szemek, erős, széles, nem római foimáju orr, csinos száj. E?ek je lemzik külsejét. Jelleme jóságos, nyilt, ragaszkodó, törekvő, tele önérzettel, a mi sokak előtt gőgnek látszik, egészen átvan hatva attól, a mi belsejében él. Társaságban vidám tud lenni a féktelenségig, tréfás, gúnyos néha szatirikus, de lelke mélyén ott él magasztos hivatásának komoly öntudata, a mi sokszor zárkózottá teszi. Epen azért sokan kerülik. Csak azok szeretik igazán, a kik közelebről ismerik. Ezen két ellentét: zárkózottság kifelé és a lélek megnyilatkozása minden igaz érzés és indulat iránt teszik Beethoven jellemének alapvonását, már gyermekkorától kezdve. Jele ez mélységes, hatalmas komolysággal önmagában munkálkodó természetenek. Nincs előtte gyűlöletesebb, mint az érzelgősség. Ellenben nem volt zeneművész, ki a legmélyebb és a leggyöngédebb érzelmek iránt fogékonyabb lett volna nálla. Bécsben Lichnovsky herceggel ismerkedett meg, a ki mint Mozart tanítványa és barátja, neki is bizalmas eqrátja lelt. Itt minden héten egyszer össze jött egy % „ financier." Persze nem ingyen, hanem megfelelő ellenszolgáltatások fejében. Az érdekeltség által összehozott áldozat ellenében adták a törzsrészvényeket Száz forintért száz forint névértékűt; a ni azonban kamatot soha sem hozott és nem hoz, amelynek tehát csak a neve részvény. A financier azonban a pénz arnbere lévén, miudenek elölt kiszámította, hogy a vasút mit jövedelmezhet 1 Akkor aztán számot vetett azzal, hogy mennyi készpénzt adhat a száz forintos névértékű elsőbbségi részvényért, amelynek elsőbbsége abban áll. hogy a vasút tiszta jövedelméből a törzsrészvények csak akkor (!) kapnak, ha az elsőbb ségi részvények már egy bizonyos 5 -8 kamatozást elértek. Ha a-tán UÍV találta hogy a va.sut az általa fedezendő 75% épitési tőkének csak 2

i/s—3%-át jövedelmezi, akkora száz forint névértékű elsőbbségi részvényért nem adott száz forintot, hanem csak ötven-hatvanat. A vasútnak szüks'ge lévén az egész pénzre, anynyival több előbbségi részvényt bocsátott ki, mig végre a financier is megtalálta a maga számításait, v< gy is a Uuyleg adott pénze után megkapta a szükséges tőkét. Az uj tendszer az. hogy adja össze az érdekeltség maga az egész szükséges összeget Jobban jár, mert a vasút jövedelmezőségéhez képest jövedelmet lát befektetése után. Pénze nem áldozat, hanem b* fektetés lesz. Jó, vagy kevé-bbé jó, aszerint a milyen a vonat A memorandum arra az eredményre jut a benne íelhozott adatokból, hogy a debreczen—balkáuyi motoros vasút érdekeltsége nem hozhatja össze az egész szükséges épitési tőkét, mert az „lehetetlenséggel majdnem határos megterheléssel járna," — ellenben a régi rendszer mell -tt nem 35, de 50% hozzájárulás biztosítottnak tekinthető. quartett-társaság, melyben ő is ré-zt veti. Ha kulve támadt, zongorához ült és rögtönözve játszott. Az ilyen röktönzéseknek nálla mindig volt valami belső tartalma Nem állott ez betanult futamok és nehézségek csillog utasából. Nálla a zene mindig komoly dolog volt, hiszen ez ulon fejezte ki gondolatait. Nelia vendégek is jöttek E>;y alkalommal Hímmel, az akkori hírneves zon

cora művész volt ott. Beethovm teljes odaadással jitszolt, az előkelő vendég tiszteletére. Azután ez ült le a zongorához, hogy rögtönöz vahmít. Ejyik futain a másikat érle. Beethoven előjátéknak vélve azokat, m kor mar jó darabig hallgatta, megszólalt: „de fogjon hat már hozzá!" . . . Azonban Hunrael m r be is végezte, és Beethovennek e megjegyzést soha sem tudta meg bocsatani. E^y másik alkalommal Steibelt szintén divatos virtuóz kelt vele versenyre. Et alkalmazta a zongorán először a treinolt, elég gyakran múló sikert érve el azzal. Mikor Beethoven először hallotta, nem akart utánna játszani. E*y het múlva ismét játs'.ott Sleibclt egy darabot, melyben elég gyöngédtelt nül Beethoven egyik Triója utolso tételén k témáját varialta. Ez nnr kihívás volt Beethoven baiátai dühösek, ő maga is nagyon felinlult Dicosan lekapj 1 a Steibe t féle Q 1111tett celló részét a ko'tatartóról, leülve a zongorához, a kotát felfordítva maga elé ti szí, egy ujjal kiveri a dallamot s azután játszik, sokáig játszik úgy, hogy Steibelt megszégyenülve távozik, nem mutatva magat löbbé soha. Az eféle külső okokból származó felindulás gyakran ösztönözte ót a szabad ábrándozásra. Ilyenkor előadasa rendkívül közvetlen, eiőshatasu volt. Nem az a vaskezü virtuóz már, a kit tizenhét éves korában bámullak, hanem az érett, mély érzésű művész, kinél a technikai nehézségek csak eszközül szolgálnak a belső gondolat kifejezésére, de önálló célt nem képeznek soha. Előadásának köszönheti, hogy a legmagassabb főurak kapui megnyílnak előtte. Az ezekkel való ér ni kezes ugyan nagyon teih-s rá n -zve, mert s< hogy sem tud az illemszabályokhoz alkalmaikodni, sőL gyűlöli azokil. E miatt töbször félre is vonul tőlök, de azután mégis Hát vizsgáljuk csak kissé közelebbről azokat az adatokat, amikre ez a következtetés építve van. Azt állítja a memorandum, hogy a 94 kilométer hosszú vasút tisztajövedelme a legközelebbi tiz év alatt alig tehető többre évenként 45000 koronánál. Hát jól vau. Tegyük fel, hogy a vasút jövedelme ennél nem lehet több, hogy ez lesz a legrosszabb vasút nemcsak Magyarországon, de a világou. A vonal hossza 94 kilométer. Akkor ugv-e bár kilométerenként - 45000: 94 47S, kereken 4S0 korona A vonat a memorandum szerint is kilométerenként 20000 koronából léte-ithetö. Egynemű részvények mellett tehát 2 4%-ot jövedelmezne. Ellenben ha elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatui, a memorandum szerint a linaucirozással járó veszteségek miatt a kétfé'e papír, vagyis a törzsrészvények és az elsőbbségi részvények összege kilometerenkéut 26000 koronát tesz ki. Minthogy p^dig ugyaucsak a memorandum szeriut az épitési költségek fele része, 50%-a az érdekeltség hozzájárulásával van biztosítva, vagy is a 20000 koronáb d 10000 koronát az érdekeltség ad készpénzben, a másik 10000 korona készpénz beszerzése 16000 korona értékű elsőbbségi részvénybe kerül! A financirozással előálló veszteség tehát kilométerenként G000 korona, a 94 kilometeren 564000 (ötszá^hatvannégyezer) korona. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az érdekeltség 5G4000 korona értékű papirt ajándékoz a tinancierozónak, amiért 'J10,000 koroaát biztos jövedelmezésre befektet a vasutba. csak visszatér hozzájok, mert végre is ezek értik őt meg legjobban. Azonkivűl ilyen szoreplée volt az, a mi a zenemfl kiadók aj'.ail is megnyitja előtte. E eínle nem akarták müveit kiadásra elfogadni. Nagyon szokatlanoknak lalallák aiokat, nem bíztik azok sikerében. Pedig már akkor rgész sorozala van örökbecsű alkotásainak, mehekérl akkor alig kapóit valmit. Több szonátája, Triói, <Juarletjei, dalai, három zongora concerljc, első szinfoniája mind ez időből valók. Bef jezi a sorozatot hallialalljn Cis moll szonatája, a lemondó szerelemnek ez az örökéletű himnusza. B elhoven, mint minden művészember, nagyon erő< érzekkel bút a noi szépség iiánt. Az ulczán lehajtott fővel, gondolatokba merülve s okolt járni. Nem látóit meg senkit, nem köszönt senkinek. De hi szép nő jölt vele szeinbe.azt rögtön eszrevette s utána nezett nindaddig mi„' <s.ik láthatta. Megeset, hogy utana is ment. Volt több szere mi viszonya. A légin ipasabb rangbeliek közt 1 Iva 1 hódításai voltak, melyektől hiaban ábrándozlak koia legelső férfíszéps'sei. Uj igazi, mély szerelni-t cs ik egy 110 iránt crzelt. E'. a nő voit Guicciardi Júlia grófnő. A Brumwyck gróf h ízában ismerte meg a 10-éves Júliát, kin-k zongora mesére lett. Viszonyát legelőször egy l80í-ben bará'jához dr. Wegelerhez intézett levél!ben említi : . . . E'.t a változist egy kedves, tündéri leány idezte elő, ki engem szeret s a kit ea isszeretek két év ola ismét van néhány boldog pillanatom és most érzem először, hogy a hazasság boldogságot is hozhat. Fajdalom. az ő allása más, mint az enyem, — és most — p, rsze most nem is tudnék nősü ni, először még jól ki kell lombolni magamat.* Ez a viszony valóságos művész szerelem volt. Nem lehet nondaní, hogy boldogtalan lett volna. Hiszen ő maga ir vonzalma viszonzásáról, Emellett tanúskodik az n linrom. hn,'ol) szenvedélytől égö levél is, melyeket iniadotíjához intézett. De boldog sem volt. Legalább a szó mind nnapi értelmében nem A közönséges ember visz nzolt szerelmének boldog ölelkezés a folytatása es