Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-08 / 45. szám

- Házasság. Folyó hó 10-én tartja esküvőjét Nyírbátorban dr. Mandel Károly oltan. gyakorlo ugyved Mandel Dezső részvénytársasági igazgató leányával, trzsi­kével. A násznagy dr. Mandel Pál orsz. kepviselő lesz, a jegyespár illustris rokona. _ A dohány beváltási ára. A pénzügyminisz­térium most állapította meg a magyar korona orszagai­ban a dohányjövedék számára termelendő s bes^lliUndo dohánylevelekért járó beváltás, arakat az 904., 190o. és 1906. évekre. A megállapított árak 10C^grainmon­kint a kővetkezők: Szivarboríték levelek 100; közön­séges levelek: tiszai 60, szegedi 60 debreczen. o2, szuloki 36, kerti (harmadminőségú) 24; finom kert. levelek 56-110; középfinom kerti 1 evelek 3o-80, deb­rői kert. levelek 55-110; szentandras. muska al 40-80; fehérvirágu muskatál 30-70; kapadohanylevelek 24-60; valamennyi dol.ánynembeli kiliányás 12; csomozatlan levél és tiszti hulladék 6 korona. A dohánynak a bevál­tási raktárba való szállításáéit a termelőnek iuvarpotlek czimén 10 kilométernél nagyobb, de 40 küometernel kisebb távolságra 2 fill.r, 40-től 100 kilométerig terjedő távolságnál minden tisztasúlyu 100 klgr. dohánylevél után kilométerenkint 24 fillér ; 100 kilóm.ternel nagyobb távolságnál fuvarpótléknak 100 kilométerig terjedő távol­ság után fizettetik. 10 kilométeren alul fuvarpo'lek nem jár. A beváltás kezdetet es végét minden körzetre nezve külön állapítják meg a dohánylevelek száradásához kepest. — Hubertus. A nyíregyházi falkavadász és ver­senytársulat régi vadász szokás szerint vadász ünnep­nappá teszi a mai napot, mert ma tar ja meg a tervezett, Hubertus vadászatot. Gyülekezés d.'telolt 10 órakor a debreczeni uti vámháznál. A vadászat végeztével dolutan 6-kor ebéd a Koronában. A városunkban állomásozó két huszárezred tisztikarán kívül a czivil vadász urak is érdéklődéssel várták az érdekes falka-vadászatot. — A vidéki pékek és a vasárnapi munkaszünet. A belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz a követ­kező körrendeletet intézte: Az ipariuiunkanak vasárnapi szünetelése tárgyában ez évi junius hónap 13-án kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmeben a pék­ipari munkálatok vasárnapokon és Szent-Istvan napján csupán délelőtti 10 óráig végezhető s ez időtől kezdve azoknak másnap reggeli 6 óráig szünetelni kell. Ennek daczára több helyről és ismételten panasz emelletett a miatt, hogy a pékiparoso'.: az idézett rendeletet nem tartják be. Ezen visszaélés megszüntetése érdekében az illetékes rendőrhatóság, a náluk emelt panasz daczára mitsem tesznek. Minthogy a hatóságoknak a fennálló tőrvények és rendeletek megtartásának ellenőrzése tör­vényes kötelességüket képezi; ennélfogva felhívom a Czímet, miszerint utasítsa a hatósága alá tartozó első­fokú rendőrhatóságokat, hogy az ipari munkának vasár­napi szüneteléséről szóló kereskedelemügyi miniszteri rendelet intézkedéseinek minden irányban való fontos betartását szigorúan ellenőrizzék. — Egy élotrc való eszme. Az uj katholikus templom épitése erősen közeleg a befejezés felé, úgy hogy a tavasszal teljesen készen lesz. Az uj templom megnyitását rövidesen követni fogja a régi elbontása, sokat és sokan tanakodtak már azon, hogy mi történjék a régi templom és torony anyagával ? Erre nézve hallot­tunk a napokban egy életre való eszmét. Vegye meg a város az egészet, ugy a hogy van. Bizonyára olcsón hozzá juthat. Asztán a lebontandó torony és lemplom anya­gából, jobban mondva az anyagnak egy csekély részé­ből épitessen a városháza udvaran egy víztornyot, egy 150 -200 hektoliteres víztartállyal. A vútartalyt akar villamos, akár benzin motorral könnyen meglehet töl­teni, — és ezzel a jelenlegi vízmizérián alaposan segítve lenne ugy a tűzoltóság, mint a már megkezdett utca öntözés céljaira. Magát a városházteret akár vúvezeténes öntözésre is belehet rendezni. A víztornyot ezenfelül könnyen be lehet rendezni tűzoltói őrtoronynik is, csak egy karzat kell rá — mint sok városban van — körös­körül. Egy kevés ügyességgel es körültekintéssál az elbontandó templom és torony felesleges anyagából a víztorony építési költségeinek jó részét js vissza lehet szerezni. Ajánljuk ezt az eszmét az illetékes körök figyelmébe! -- Ilimen. Dr. Friedlieber Mór helybeli ügyvéd eljegyezte Wcisz Piroska kisasszonyt Beregszászon. — Születés, házasság, halálozás. Az ehnult október hóban Nyíregyházán született 123 gyermek, házasságot kötött 12 pár és meghalt 102 egyén. — Kórházi élelmezés. A kísvárdai vármegyei közkórházi jövő évi élelmezés biztosítására e hó 20-án árlejtés lesz a vármegyeháza kistermében. — Tűzifa beszerzés. A vármegyei központi hiva­talok és a nyíregyházi, valamint a kísvárdai közkórhizak jövő évi tűzifa szükségletének szállítására az árlejtést a vármegye alispánja deczember 8 ára tűzte ki. Az ár­lejtés a jelzett napon délelőtt 10 órakor a vármegye­háza kis termében fog megtartatni. — A kaszárnyák felirata. A közös hadügyminisz­ter a katonai hatóságokhoz intézett leiratával elrendelte, hogy Magyarország területén fekvő katonai épületeken, a melyek községi költségen épültek fel, ezentúl kizárólag magyar feliratok alkalmaztassanak, a katonai Kincstár által emelt épületeken pedig magvar és német föliratok. El­rendelte továbbá a hadügyminiszter, hogy a magyaror­szági csapatok összes hatóságai a magyar hatósagokkal magyarul levelezzenek. E rendelet 1904. január elsején lép hatályba. — Lehet adót fizetni. Nyíregyháza város képvi­selőtestülete annak idején lutározatilag kimondotta, hogy az adó beszedést beszünteti és az önként fizetni óhaj­tóktól sem engedi azt elfogadni. Pénteken e hó 6-an tartott rendkívüli képviseleti közgyűlésen olvastatott a Belügyminiszter utasítása folytán" kimondott alispáni rendelet, a mely a képviselőtestület határozatának végre­hajtását felfüggeszti és az önként adót fizelni óhajtóktól az adót beszedni elrendeli. A képviselet a rendeletet tudomásul vette. — Az Izr. jótékony nőegylet őszinte köszönetet mond Jáger Janka és Engel Berta kisasszonynak, akik a Klein Berta k. a. esküvője alkalmából 11 korona 50 fillért gyűjtött az egylet részére. v i ti v i n k — Adományok az önkéntes tűzoltó egyletnek. A kazai általános biztosító részvénytársulat 50 koronát, a Foncier biztosító társaság 25 koronát adományozott a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyletnek. Az adományok­kért a testület nevében ez uton is köszönetet mond Nóvák Gyula, ö. t. e. pénztárnok. — Vonat összeütközés. A fiume—zágrábi vona­lon f. hó 2-ikán közlekedett 1079 sz. tehervonat, ajel­zéseknek figyelmen kivűl hagyása miatt beleütközött a Lü állomáson állott 1047 sz. gyorstehervonatba. Az össze­ütközés következteben a vonatkísérő személyzet közül többen könnyű sérülést szenvedlek és 14 kocsi meg­rongáltatott. Szigorú vizsgálat folyamatban van. — Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az 1003. evi ebadót — különbeni végrehajtás terhe alatt — folyó hó 30-ig mint záros határidőig a város házipénztárába befizessék. — lteexpeditiouális kedvezmény a hajdú­szoboszlói termény- és áruraktár részére. A hajdu­megyei takarékpénztár altal Hajduszoboszlon létesített és Szoboszlo állomásokká! vágányösszeköttetésben álló teimény és áruraktár címére kocsirakomány okban Szo­boszlo állomási a érkező és onnan tárolás, illetve tár­házi kezelés után 12 hónapi idő tartamon belül ugyan­csak az áruraktár címe alatt tovább szállítandó gabona-, hüvelyes,- olajmag,- olajpogácsa,- olaj pogácsaliszt és őrlemény küldemények után, a m. kir. államvasutak helyi forgalmában azon viszonylatokat illetőleg, melynek forgalma a fennálló irányítási szabályok szerint egeszben vagy részben Szoboszlón át vezettetik, a rexped.tionalis kedvezmény alkalmazására nézve a díjszabás 1. rész, álialános határozmányok I. íüggelékeben fennálló s illetve az 1899. évi január 1-től ervenyes tarházi határoziná­nyokban foglalt feltételek és n.odozatok betartasa és 100 kgkint 3 fillérnyi rexpeditionalis illetek felszámítása mellett, f. é. november ho 15-től a visszavonásig terjedő érvénnyel, a rexpedilionális kedvezménye engedelyeztetett. Budapest, 1903. évi november ho 3-an. Az igazgatóság. — Gondos anyák ügyeimébe. A gyermekbeteg­ségek ellen való legjobb vedekezes az, ha gyermekeinket erőssé edzetté és a ragalyos betegségekkel szemben ellentálló képessé tesszük. Az angol gyermek halandósag azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert a fent elmondottakra ott nagyobb gond foidittatik s nincs család, hol a gyermekek a liideg évszak alatt ne fogyasz­tanák a csukamij-olajat, mert e szer az, m,:ly óriási nagy taperejénél fogva kiváló eredményeket idez elő. Igaz, hogy a gyermekek nem szívesen vettek be e szert, de mióta a Zoltan-féle csukamaj-olaj forgalomba jött, azóta minden kifogás elesik s e kivalo szer elterjedése oly nagy, hogy kevés családnal hiányzik s minden gyógy­szertárban kapható. — Vármegyénk földbirtokosaihoz és bérlőihez. A nem okleveles Gazdatisztek Országos Egyesületének megkeresésére nemcsak keszséggel közölj ÜK az alábbi proklamacziót, hanem egy nagy magyar tarsadalmi osz­tály igazsagos ügyéről lévén szó, a legmelegebben is ajanljuk vármegyenk földbirtokosainak es bérlőinek figyelmébe is e kiáltvány tartalmát. Az igaz ügyet vedő proklamáczió így szól; Magyarország földbirtokosai és bérlői, hallgassátok meg szavuukat, hallgassátok míg kérésünket. Azoknak érdekében szólunk hozzátok, a kiket a megtévesztett törvényhozás szerzett jógáiktól fosztott meg, de szólunk a ti jol felfogott érdekében is. A nem okleveles gazda­tiszteket egy elhibázott törvény képteleneknek nyilvánítja ki arra, hogy két év után minden valamire való nagyobb gazdaságban alkalmaztassanak, ha a legnagyobb gyakor­lati tudásúik is. Csodálatos. Eddig meg volt a képes­ségük. Es két év múlva már nem lesz meg. De még csodálatosabb az, hogy az állami gazdaságok diplomát­lan gazdatiszteinek a képességét (különben: helyesen!) nem vonja kétségbe ez a jeles törvény, hanem csak a magángazdaságokban működőkét. Azokra nézve elismeri a szerzett jogokat, emezeket pedig a törvény előtti egyen­lőség nagy elvének szegynnere — megfosztja az eddig bírt joguktól. De megfosztja a földbutokosok es bérlő, közönség agy nagy részét is szabad rendelkezési jogától. Megköti a kezét és belenyúl a zsebébe. Aztán azt paran­csolja, hogy a legnagyobb, a leghasznosabb tudást se merje a maga javára felhasználni, ha ez a tudás diplo­máttan. De azért mégis valami megmagyarázhatatlan szándékból valósággal középkori kényurakka akarja te in. őket. Ezt a lealázó szerepet azonban a testvériség és igazság nevében vissza kell utasítania minden becsületes aikulmazónak. Kérjük tehát a törvény megváltoztatását! Kérjük, követeljük. Da ne térjünk el egy lépésre se a törvényes­ség óljáról Mi azért kérjük, mert különben a drákói tör­vény életbelépte előtt már — bízva a szerzett jogok szent­ségébe — az életre teljesen berendezkedett 8000 jó magyar csalad pusztúl el; a földbirtokosok és béilők pedig az áilam lú-ágos beavatkozása miatt. Segítsünk egymás baján Hasznos munkásai voltak mindenha a gazdatisztek (dip­lomásak cs diplomátlanok egyaránt), a földbirtokosok és bérlők érdekeinek. Most pedig a gazdatiszteknek okleve­let nem szerezhetett osztálya „a let vagy nem lét* mes­gyéjére szoríttatott. Azoknak a segítséget kéri tehát ez az osztály, a kik legközelebb allanak hozzá, a kik leg­jobban n.egértik esdeklesét: a löldbirlokos es bérlő­közönséget! Ilarmas kérése ván hozzájuk: legyen min­den földbirtokos és bérlő a nem. okleveles gazdatisztek nagy társadalmi fontosságú és igazságos érdekeinek ér­vényesít -'se végeit alakúit egyesültnek (Budapest, VII., Bi.oss-lér 14. sz) ahpíó vagy pártoló tagja; alkalmaz­zak gazdaságaikban az egyesület tagj lit ... annál is inkább, mert m nden díj nélkül jár el az egyesület a földbirtokosok és b rlők ez irányú megbízásaiban is; és végül az egyesület jogosan kívánt megerősödése miatt küldjék diptomitlan gazdatiszt iket az egyesületnek győ­zelemre induló tánoraba ! Jogaink forognak veszedelemben. Értsük meg egy­mást. Tehát: Előre! .Viribus uralás*. Egyssült erővel! Budapest, 1903. november havában. A Nem. Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete. — Egészséges gyomorhoz mindenekelőtt rendes erőteljes emésztés szükséges. Sajnos épen ez irányban azonban sokszor vétkezünk és igy támad: a gyomorron­tás, étvágytalanság, székrekedés, álmatlanság, főfájás" kólika, vérszegénység stb. Ne mulassza el tehát senki jó és hathatós óvószert használni, mely ugy a gyomrot mint az egész emberi szervezetet erősiti, gyógyítja és jó egészségben tartja. Ilyen szer egyedül csak a valódi Brádv­féle Máriaczelli gyomorcseppek, évtizedek óta kipróbált zamatos izü, biztos hatású hlzi gyógyszer az összes gyomorbajoknál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban Utánzatoktól óvakodjunk. 646—8—2 €s A púpos hegedűje. Valahol a külföldön barangoltam, hajtott, mint rendszerint a keserüseg, amelyről majd máskor mondom el, hogy miképen feszkelte magát belém. De már nagyon régen, hiszen a hajam már deres. Ilyen volt az tavaly is, hogy künn nnszkáltam Muszkaországban. Valami kis állomáson szállottam le, s ahogy bebotlok a vasúti vendeglőbe, nem űlt ott senki csak egy magányos nő. Eleintén nem törődtem vele, de amikor aztán együtt szálltunk fel a Szentpétervári vonatra, mégis csak szóba elegyedtem vele. Kisült, hogy magyar és kisült az is, hogy ő engem ismer. Nem tudtam rá visszaemlékezni,' sem a kűlsej ről, sem a hangjáról, még a nevéről seiuj de amikor megmondta, hogy hova való, akkor aztáti eszembe jutott minden. Elmondtam neki az ismeretségünk egész történetet elejétől végig, úgy elválásunkat, mindent s ő akkor szemrihányolag jegyezte meg: — Lássa, hogy megismert, csak nem akarta mutatni, maga tudja miért. Emlekezett maga ram, emlékszik ma is, üaczara annak, hogy tizenöt évvel ezelőtt találkoz­nunk utoljára, — Nem emlékeztem, szóltam erre szinte elmerengve csak akkor emlekeztem vissza mindenre, amikor nug­mondta, annak a kis falunak a nevét, ahol mi utoljára találkoztunk. Hogy megbizonyosodjék a szavaim való­ságában, iine elfogok mondani mindent. Valóban a letűnt ifjúságom egyik legpoétikusabb, legszebb emléke maga. Fiatat ember voltara, fiatal leány maga, afféle kis színinövendék telve reménységgel, ame­lyeket, mint hallom öntől, beváltott a sors, ha nem is otthon, de itt idegenbe. A nagy lő város utczáin egy hétig koboroltunk együtt, elveszve a tömegben és meg­húzódva az en kis műtermembe. Aztán maga elutazott haza a kis falujába. En ott meglátogattam és sohasem fogom elfeledni, ezt a kis jegyzői lakot, hol én negy napot töltöttem. Azt kepzeltein akkor, képzeltem mon­dom s ezt ne vegye rossz néven, hogy szerelmes vajyok magába s amikor a negyedik nap estéjén megállt a parasztkocsi a ház előtt, tiogy engem a közeli kis varosba, a vasúti állomásra vigyen, bizony nagyon bús voltara, s amit akkor éreztem, azt kepzeltem, hogy az a bánat. Elváltunk. A kocsi kihajtott a faluból, a végtelen bihari rónaságon át haladtunk. Alkonyodott, a nap égő sugarai megtörtek a ringó arany kalászokon s én visszanezve, szememmel kerestem a kis házat, ahol ott hagytam magát. A kis falu templom-tornyában megszólalt az esteli harangszó s méla búsan szállt végig a rónin. S én csak néztem vissza a feher házakra, a melyek egyre tavolabb estek tőlem, a mint egyre halkabban hangzott felém a harangszó is. Végre elhalt egészen, a nap le­bukott az eg peremm s szürke homály, temetői néma­ság szállt a ronaságra. És e csönben egyszerre meglepett a magánosság erzete, ez a harangszó szívembe lopta a szomorúságot, mely elöntötte egesz valómat. Igazán bús voltam nagyon. A kis városba érve, a kocsissal még egy utolsó Istenhozzádot küldöttem magának, azután be­fordúltam az állomásra. Ott azzal leptek meg, hogy a vonat csak hajnalban indúl, az esti vonatot lekéstem, ott van azonban egy kis kavehaz, olt eliölthetem az idő hátralevő reszet. Bementem, üres volt. Úgy éjfél tájban azonban fölpattant az ajtó, s becsörteLett rajta hangos, jó kedvvel a szolgabíro meg ket barátja egy szemrevaló kis asszonykával. Első szavuk volt, hogy czigányt ide! Erre a szóra elősonfordált valamelyik saroiból egy összegörnyedt, púpos alak kezében egy hegedűi szoron­gatva oda állt a szolgabíró ele és barázdás arczát feléje fordítva alázatosan szolt: — Elmentek már a czigányok, de muzsikálok én a tekintetes szolgabíró úrnak. A szolgabíró elnevette magát s úgy szólt oda rá ütve a görnyedő alak púpjára: — Tudsz is te muzsikálni, púpos, nem olyan szenteltvizes muzsika kell nekem most, mint a te nótáid. Hozzatok czigányt! Ez a pinczérnek szólt, aki szaladt is banda után, a szolgabíró pedig bevonúlt a külön szobába. Künn a kávéházban egyedül maradtam a bóbiskoló kaszírnővel, meg a szegény púpossal, aki búsan tekintgetett körül. Amint engem megpillantott, félénken közelebb jött s nekem is kínálta a muzsikáját. — Csak úgy szép csöndesen eljátszanám a nótáját tekintetes uram. Nagyon kellene ez a pár krajezárka . . — Őszintén szólva nem igen kívánkoztam bíz én muzsika után, de untam magam, hát hozattam valami innivalót. A púpos pedig szépen, halkan, egyik nótát a másik után húzta a fülembe, csupa bús magyar nótát, egyre szomorúbbat, egyre szívhez szólóbbat. Szépen játszott. Én megnéztem az arczát, ezt a groteszk, külö­nös, csúnya arezot, a szája felig vigyorgásra torzulva, csupa ráncz, barázdás és kusza vonások közt két apró barna hunyorgató szem'. Olyan furcsa volt ez az arcz és olyan különös így bú*an, mert a bánit, eddőben játszott, oda telepedett a szemébe, mintha, szinte sírt a szeme, mialatt ajka nevetett. A bánatos hangulat rajtam is erre jobban erőt vett s hogy én megtréfáljam, zavarba hozzam őt, rászóltam, hogy játszón nekem valami klasszikus dolgot, .például a Bethoven gyászindúlóját. A púpos e szóra felkapta a fejet, s rám nézett nagy csudálkozva, mintha kérdezné, hogy mit akarok én itt az Isten háta mögötti fészekben ilyesmit hallani, de az­^án stimmelni, gyantázni kezdett és bilefogjtt a Bet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom