Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

N Y ' R V 1 D K gődni a családi nevelésnek is, mert nem tudom megmondani, ha nem fontosabb íaktor-é ez a nevelésben, különösen leányoknál, mint mingen iskolai nevelés. S itt ama hasonlatot akarom még egyszer felvenni a tovább folytatni a lázas betegről s e láz okairól, melyet fentebb irtam, mert csak így tűnik ki, hogy a családi nevelés s ebben az anyák gondja é» munkája mily fontos téuyezó nemcsak az egyes gyermekek, hanem ezek által az egész társadalom életében s hogy ha gyógyítani akarunk, hát akkor a családokban az édes anyáknak kell a gyógyítást megkezdeui. Ugy-e bizony édes mamák, mindayájan tudják, hogy a laznak, mely egy szegény beteget kínoz, a következő okai vanuak: az alacsony, lapályos vidék, a nagy tőség, a tisztátalanság a házban s a táplálkozás fogyatékossága. Nyíregyházán sok a maláriás beteg, mert alacsony fekvésű a talaj ; Afrikában dul a sárgaláz, mert irtóztató hőség van: a kunyhókban egymásután szedi áldozatát a láz, mert kevés a tisztaság s melyikök ne látott volna rosszul táplálkozott embert, aki lázas állapotából nem tud meggyógyulni. Nos, az erkölcsi életben is így van ez. Ott is ugyan ezek az okok idézik eló a bajt s ha gyógyítani akarunk, ott is arra van szükség, hogy a magasabb tájak felé törekedjünk, enyhébb levegőt szívjunk, tisztaságot teremtsünk magunk körül és jobb táplálékokkal éljünk. Dr. Bartók Jeuö.*) Iskolai értesítők. I. A nyíregyházi főgimnázium „Értesítő"-je. A mult hónap végén lezárt tanuló évről a napok' ban jelent meg a nyíregyházi ág. hitv. evangélikus főgimnázium értesítője, kiadva Martinyi József igazgató által. Mészáros Ferencz tanár irta az idén az értesítőt bevezető értekezést, értékes és tudományos becsű tanulmányt irva e czimen: .Időjárás Nyíregyházán", közölve az erre vonatkozó különböző adatokat is, mint az orsz. központi meteorologiai intézetnek 1901. év végéig nyíregyházi megbízottja, kitől e megbízást Ozvald József tanitó vette át. Az igazgatónak e tanérvől szóló jelentéséből közöljük a következő fejezeteket: A tanulók magaviselete. Annyi az alkalom és mód a mai társadalmi életben, annyi sok a rossz példa és csábitás

; hogy nem megy csoda számba, ha egy ellen nem őrzött pillanatban az ilju ember megbotlik; azutan az is bizonyos, hogy egyikmásik szülőnek gyöngesége, elfogultsága, laza téves erkölcsi felfogása megnehezíti a tanároknak nevelő működését; de eppen azért, mert ezt igy látjuk és tudjuk, kettős kötelességünknek tartottuk ez évben is éberen őrködni a tanulók erkölcsi magaviselete fölött s tőlünk telhető módon igyekeztünk lávol tartani őket attól, ami káros hatással lehetett erkölcsi életükre így ellenőriztük mulatságaikat, szórakozásaikat s a színházba járást; másrészt nem akadályoztuk meg két alkalommal, hogy tanárok felügyelete alatt, szűkebb családi körben, a nagyobb tanulók tánczmulalságban résztvegyenek s jelen *) A nyíregyházi községi polgári leányiskola most megjelent Értesítőjéből vettük át e nagy értékű és aktuális felhívást. Ment volna akkor is, ha bárhova vezetné is őt, vakon, szó nélkül; dermesztő hatása alatt állva még ennek a váratlan találkozásnak. Tisztán állt előtte, hogy a mi volt, annak vége, hogy smkije sincs ezen az emberen k.vűl, akinek az oldala mellett halad. Valami ilyesféle foroghatott a férfi fejében is, mert megállott, kezével fölemelte a leány arczát és bele nézett mélyen a szemeibe: „Nem fogja-e sajnálni az elszalasztott jólétet, Mártha, kerdezte megindultan, — boldog lesz-e majd a régi, szerény viszonyok között? A leány ujjongva, örömrepesve szorította meg kezét, a szeme előtt föltűnt egy kétszobás, szerény lakás, -1 frtos, olcsó kalapok, olcsó ruhák, oh, de micsoda fényt, micsoda ragyogást sugáro/.tak minderre azok a simogató, biztató szemek, minő véghetetlen kincset halmozott össze szivében ez az erzes, amely ebből a feléje hajló arczból kiragyogott . . . III. . . . Apró gyerekkacsók simogatták az alvó leány édesen mosolygó arczát, a kis leány nógató szavát hallotta : .Ébredj föl, Mártha néni !* Kinyitotta az álomtól nehéz szemeit, bámulva, értelmetlenül járt körül tekintete. Hogy került ő egyszerre ide vissza?" Ott állt előtte Klárika, vékony ingecskejeben dideregve és szemrehányóan mutatott" a nyitott ablakra, meg a leány lábai előtt heverő összegyűrt selyemszövetre. .össze tapostad ezt a szép, szép ruhát, — mondta majdnem sirva és az ablakot is nyitva hagy (ad, most kormos is lett! Istenem, Marlha néni, mit szól majd a mama?* A leány lecsukta újból a szemét, kétségbeesetten akarta visszaerőszakolni az álmot, visszavarázsolni azoknak a szemeknek fényes ragyogását, azt a mérhetetlen kincsét az érzéseknek. . . . Hiába . . . álom volt, elröppent . . . J. S. lehessenek a Nyíregyházi Bessenyei-kör által rendezett felolvasó estélyeken s hangversenyeken. Ez eljárásunk eredményének tudjuk be részben azt, hogy komoly, erkölcsi romlottság jeleivel nem igen találkoztunk. A fölmerült vétségek leginkább gyermeki meggondolatlanságból, pajkosságból származók voltak, s büntetesük legtöbbs'.őr tanári s osztályfőnöki megtorlásra szorítkozott. Tanári szék elé 7 tinuló idéztetett, s egy, verekedő indulatán uralkodni nem tudó, az intézetből csendes ehávolitasra biratott. Tanulmányi eredmény. Tanításunk eredményét szatisztikai tábl ázatunk ide vonatkozó rovata mu'aljí, s itt csupán csak annyit említek (el, hogy bizony-bizony óhajtandó volna, miszerint a gimnáziumba nem való elemek másleié terelődjenek s nagy számukkal ne idézzenek elő túlzsúfoltságot, ami kétségtelenül csak akadalyozza a jobb eredménynek elerését. Sajnos azonban az, hogy nem csupán I városunkban, de az egész vármegyében — a kisvárdai 1 polgári iskola kivételével — nincstn tanintézet, mely iiivatva lenne az oktatásnak, az ifjúság előhaladásának más irányt szabni, s igy a fiaikat taníttatni akaró szülők kénytelen-kelletlen, gimnáziumba küldik valóban nem oda való gyermekeiket is. De meg aztán az is nagy szeri nesétlenség, hogy minden ember leggyarlóbb fiából is, a mint mondani szokás, urat akar nevelni, sokszor anyagi helyzetének teljes tönkretételével ; és ezt a téves, végzetes felfogás nincsen módunkban megváltoztatni. A főgimnázium fejlesztésének rég vajúdó ügyére vonatkozólag a következő jelentes szól : Az épület kibővítése, illetőleg az állami beruházási segély kieszközlése tárgyában fölterjesztéssel élt. Dr. Meskó László felügyelőt és az igazgatót pedig megbizla, hogy személyesen is kérelmezzenek s informálják a nm. , vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy indokolt valóban elodázhatatlan szükségleteinknek államilag való kielégítése kulturális közérdek. Ez eljárásnak s baro Feildzsch Berthold vái me^y. i főispán és lőgimn. tanácsos informálásának meg lett az az eredménye, hogy a döntő tényezők részéről Ígéretet nyertünk, miszerint a 120 ezer koronányi segély az 190i-ik évi állami költségvetés előirányzatába felvétetni fog. Adományek. Alapítvány. 1. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter megkúldötte a Tiszavölgy átnézetes térképét. 2. Adorján Ftr^ncz tanár Pal stina térképét adta. 3. Hoinyánszky Pál főgimn. tanuló Szabolcsvar! megyének 1796 ban készült térképét ajándékozta. 4. A nviregyházi kölc.-önös-si gélyző-egylet, mint szövetkezet 30 koronái adott a tápintézetnek. 5 A ga/.dasngi es kere.-kedelmi hitelintézet a tapintézetnek 50 korouat. 6. A nyíregyházi kaszinó a tápintézetnek 40 koronát adott. 7. Nyíregyháza városa ugyancsak a tápintézelnek ' 100 koronát. 8. Zierek Edené úrhölgy a tápintézetbe járó tanulókat szőllővel vendegelte meg; februárius 10 dikén pedig bort és pecsenyét küldött részükro. 9. A nyíregyházi takarékpénztár-egylet a főgimnázium czáljaira adott 100 koronát. 10. Dr. Síopkó Dezső főgimn. pénztárnok, a család nevéb n is, boldogult édes aiyja Szopkó Alfiéd által létesített ösztöndíj-alapot 200 koronáról 400 koronára emelte. 11. Özv. Burger Miháiyné férje nevére 500 koronás alapítványt tett. 12. A ru. kir. belügyminiszter elrendelte, hogy a Nyíregyháza közönsége altal a vármegyei közkorhaz czéljaira viszontszolgáltatás nélkül á'engedett területen fog! lalt gimnáziumi játszótér vételára fejében C00 korona ' téritlessék meg. Szikszay Pál alispán az összeget kiutali ványozta s utasito'Ja a kir. adóhivatalt a pénz kifi'.elé sére, arai tényleg megtörtén*. 13. Ferenczy Miksa 10 koronát. 14. Jóba Elek 1 darab 10 koronás aranyat adott. 15. A nyíregyházi kaszinó tagjai az év folyamán 181 koronát voltak szívesek szegényebb sorsú tanulók segélyezéseie adakozni. 16. A majális alkalmával rendezett tornaverseny győzteseinek jutalmazására 50 koronát gyűjtöttek össze. A Bessenyei-kör, daloskör, tornakór, fillér-egylet, ifjúsági gyámintézet működés ről számol be ezután az értesítő s közli a főgimnáziumi fiatilsag adakozását a l Rákóczy szoborra és az ifjúsági zászló kijavítására. : A tápintézetről, a könyv- és szertárakról, az ifjúsági könyvtárról, a tanárok irodalmi működéséről szol az értesítő, melyről a következőkben számol be : Tanárok irodalmi működése. 1. Adorján Ferencz. Rendes munkatársa az .Evang. Egyház és Iskolá"-nak s a .Nyirvidék" helyi lapnak. 2. Leffler Sámuel. Nyíregyháza város 150 éves fennállásának emlekere tartott városi képviseleti díszközgyűlésen mondott ünnepi beszédet 1903. junius 7-en. Megjelent a ,i\yirvidék"-ben. — Hírlapi czikkek. 3. Moravszky Ferencz. Lefordította és sajtó alá rendezi M. Tullius Cicero (Gorniüciusnak tulajdonított) I Rhelorikáját 4 könyvben. 4. Dr. Popini Albert. A debieczeni Városi Színházban a finnekről irodalmi és zenei előadást rendezett, a melynek keretében felolvasást tartott a finn népről s bemutatta Aho Jánosnak egy rajzát, amely a Budapesti j Hírlapban jelenik meg. 5. Dr. Próhle Vilmos több czikket irt a helyi lapokba. Baskiriai tanulmányútjáról előadást tartott a debreczeni Csokonai körben, a m. t. akadémia elsőosztályának meghívására 1903. május 4-en bemutatta az osztály előtt .Baskír Nyelvtanulmányok" czimü munkáját, melyet a m. t. akadémia kiadásra elfogadott. 6. Dr. Vietórisz József felolvasást tartott a Bessenyei-körben .A magyar zenéről" (megjelent a Zenevilág ez évi folyamában), tovibbá néhány közérdekű czikket, eredeti és fordított kölieményt közölt, főleg a helyi I sajtóban. A jótéteményekben, julalom- és ösztöndijakban részesült tanulók hosszú névsorával számol be ezután az értesítő, közölvén végül osztályok szerint a tanulók érdemsorozalát és statisztikai táblás kimutatásokat, a tanulók vallása, anyanyelve, nyelvismerete, életkora szüleik polgári állása, a tanulók ill tősége, egyéni állapota, magaviselete, mulasztása, fegyelmi esetek száma, segelyezések, jutalmazások, tanulásban való előmenete-' lük (506 tanulok közül 35 nyert jeles osztályzatot) s az érettségi vizsga eredményéről. A jövő iskolai évre való tudnivalók közlése s a hasznalandó tankönyvek j gyz-ke rekeszti be a na^y gonddal szerkesstett .Értesítő"t. nyíregyháza ezmségügye ju iusbiui. Egészségügyi jelentés. A folyó év junius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezeti halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak mint a mult ér megfelelő havában. — Az elmúlt év junius havában elhalt 90, addig ez év május havában a halálozás 84 mutat, kevesebb tehát 6-al. Nem szerint elhalt fi 47, nő 37. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cseledek osztályához tartozók közül 45, földműves gazda 22, iparos és kereskedő 16, értelmiségi I'. Ezeken kivül halva született 5, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 3. Törvénytelen ágyból származó elhalt 8. Élve született 120, és pedig 63 fi és 57 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 12, és pedig 8 ti, 4 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 36 al. Házasságot kötött 18 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. ti 15, nö 7=, 2_> ág. ev. ti 21, nő v>7 48, helv. hitv. fi 5, nő 0= 5,' gör. kath. fi 4, nő 2 = 6, izraelita fi 2, nő 1 = 3. Életkor szerint 0—1 évig = 36, 1—5 évig = 17 5—7 é\ig =» 2, 7—20 évig = 8, 20—30 évig = 3' 30—40 évig 1, 40—60 évig _ 7, bO—80 évig =. 9' 80 éven felül 1 ; összesen 84. A város belterületén elhalt 50 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 36, kik közül nem lett gyógykezelve 3 7 éven felüli volt 14, ezek közül nem lett gyógykezelve 4. A város belterületén elhalt 50 egyén közül tehát nem lett orvosolva 7 egyén. A város külterületén elhalt 34 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 19, ezekből nem I tt gyógykezelve í, 7 éven felüli volt 15, ezen közül nem volt orvosolva 1, a külterületen elhalt 34 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 3. Az összes 84 elhalt közül tehát 10 nem lett gyógykezelve. Orvos rendőri hullaszemle három öngyilkos hullája felett lett foganatosítva. Sam törvényszéki, sem orvos rendőri bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két könnyű testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálva lettek, semmi rendellenességet nem találtam. Nyíregyháza 1003. julius 5. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. 15 grin. selyem teiiyés/.tésem. A tavaszon 15 grm. selyem hernyóval kezdtem meg a selyem termelést; a kapott apró bogarakat moh és összevágott eper vagy szeder levél-keverékbe hozták el a házamhoz. A', apró bogarak nagyobb része nagyon rossz kondiczióban állott, mert igen gyengék voltak ; — ennek oka egyrészről az volt, hogy ez évben a meleg napok későn jöttek meg, mit a bogarak nagyon megkívánnak, másreszt, az öszszevágott eperlevél es moh keverek, a melylyel a bogarakat megkaptuk, annyira penészesek voltak, hogy azokban csak sínylődtek. Mint első éves termelő a kiküldött oktatók tanácsait figyelmesen meghallgatva, igyekeztem oda hatni, hogy apró bogaraim tenyészete az oktatók tanácsainak megfeleljen. Néha ugyan nézetünk közölt némi eltérés volt, mert a tavaszi hideg időjárás folytán felhívlak, hogy fűtessek a bogarakra, mert a melegbe sokkal jobban fejlődnek és hamarabb lesznek termő képesek. Igaz, ezen felhívásnak eleget nem tettem, mivel selyem hernyóim egy vastag vályog falij nagy kamar^b^ vo tak elhelyezve, a kamara jó erős ajtóval volt ellátva, az ablaka sürü tüllel beszegezve és éjjel nappal nyitva, tehát a hűvösebb idők daczára is eleg melegnek tartottam a tenyésztésre, mivel 14'/, foknál a kamara levegője hűvösebb soha sem volt. Ezen gondolkozási módoin helyesnek is bizonyult, mivel a közvetlen szomszédomban levő tenyésztő bogarai a meleg fűtött szobában rohamosan fejlődtek ugyan, de a mgy melegbe napról-napra pusztultak, — és még az én hernyóim a hűvösebb helyen sokkal kisebbek ugyan de ruganyos kemény teslüek, élénkek voltak, ellenben a szomszéd tenyésztő bogarai teljesen puha testüek, lötytyedtek és lusták voltak, pusztultak, és a beváltás idejere annyira megfogyott, hogy az összes 15 grm. selyem hernyó gubojáért csak 6 korona beváltási árt kapott. Az oktatóktol eleget lehetett hallani, hogy csak etetni kell, de hogy valamelyik megmondta volna, bogy a 15 gramm lenyészde részére, a selyem hernyók fejlődési rendszere szeiint körülbelül mennyi eper leyel szükséges naponta, ezt nem tették, titokba tartották, pedig nézetem szerint ez lett volna a fő tényező, a termelőket ebbe kioktatni, mert szerény tapasztalatom szerint a fejlődési rendszerük utáni folytonos kellő etetés, és a teljes tisztán tartásuk által nyerhetünk csak kellő eredményt. Az után az az eljárás sem vezethet czélhoz, melyben nekünk volt részünk, hogy az igazi oktatónőket akkor parancsolták el tőlünk, midőn a hernyók már már kötni kezdettek. Azt minden tenyésztő tudja, saját kárán okult, hogy a jó eredmenynek egyik feltétele a jó és teljesen okszerű fonó sátor. Ezek, kik itt a tenyész-