Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-12 / 15. szám

J* <• t K V I n E K A szállítás körül felmerülő összes ügyleteket az érdekeltek a községben, őrházakban és a nagyobb tanyákban elhelyezett telefon állomások utján díjmentesen végezhetik. • A Vasúttársaság a kisebb rakományokat pl. 25tt-30 mf

m szállítmányokat éppen olyan előnyben részesíti,'- mint a teljes kocsirakományu szállítmányokat, tehát, a kisgazda és iparos ugyanazokat az előnyöket "élvezi' kis szállítmányainál, mini - a', nagytermelő. Az áruk feladásába nyílt vonalon mindenütt eszközölhető, ahol annák Szüksége mutatkozik. Az érintett vidéknek igen nagy cukorrépa termelése van. A répa szállítás idejében, ha valamelyik birtokos ugy kívánja, a társaság- 50 kororiá költség, felszámítása mellett á vonal bármely pontján ideiglenes kitérő vágánt fektet le, ugy, hogy a birtokosok nemcsak saját szárnyvágányukóri!, de birtokuknak egyébb pontjain is felrakathatják térményeiket. Az árúülj szabást egyes főbb szállítmányokra vonatkp&ólag|ápBb'i. kimutatás töntetLioJ; Sza-jl Kilométer kas&ll|Szállitási illeték lOO-kg.-ként fill-ben Sza-jl Kilométer kas&llGabona Dohány Fa . Répa 4M ¥*% ' míf ' 10 10 5 '42; • 6-^fO - 16 14 13 6 3. lT-^15' 21 18 16 " 8 4. 16—20 ' 26 '22 19 9 5. • 21—30 30 ''"24 21 10 6. II 31—40 40 30 23 12 Már említettük, hogy a keskeny vágányu kocsikról a rendes nyomtávú kocsikba való átrakást a vasút díjtalanul eszközli! A vasúttársaságnak méfermázsánként 0'8 'fillértől 1 1"5 fillérig terjedő összegbe kerül az áruk átrakatása, j de ezért a szállítótól semmi dijat nem szed, mert az átrakás kötelezettsége már a szállítási dijban bennfog- ! laltatik. ' A vasút bejájásánal tett ama kérdésünkre, vájjon egyes könnyen sérülhető áruk mint a minő pl. a dohány és káposzta átrakásánál nem károsodnak-e a termelők, azt a felvilágosítást nyertük, hogy a vasúttal érintett vidék egy részén s'zámbavehető dinnye termelés van, s a vasüt társaság évenként sok kocsirakomány dinnyét rakott át a magyar államvasuti kossikba s daczára annak, hogy.á dinnye átrakása a legnagyobb óvatosságot igényli, még eddig semmiféle reklamáczió a vasúttársaság okozta károk miatt nem történt. Nyiregyháza város kereskedelmének egyes ágazatai szükségessé fogják tenni, hogy a városon áthaladó keskeny nyomtávolságú vonalon szabványos nyomtávolságú kocsik is vontathatók legyenek. Az úgynevezett „forgó-zsámolyok" közvetítésével ennek sem áll semmi útjában, csupán azt a vonalrészt, hol a széles nyomtávolságú kocsik vontatásának szüksége előre látható, erösebb sínekből kell építeni. Ha tekintetbe vesszük mindazokat az előnyöket, melyeket a motoros üzem Nyíregyháza város és a vidék érdekeltsége részére biztosit, valóban azt kell mondanunk, hogy az elmúlt 4 esztendei idő veszteség az ügyre nézve nyereséget jelent, mert az ez idő alatt a vasút építés technikájában történt fejlődés, a helyi érdekeknek olyan mértékű kielégítését teszi lehetségessé, a minőre 4, év előtt gondolnunk sem lehetett volna. Igaz ugyan, hogy az ügynek ilyen hosszú időre való elhúzódása az érdekelt vidék egy részének a vasút iránt táplált érdeklődését megszüntette, de ama reményünknek ; adunk kifejezést, hogy a motoros kocsikkal tett ke'dveiő tapasztalatok s azok az eredmények, melyeket az „alföldi első gazdasági vasút "-on hosszas kísérletezés után ezekkel az uj közlekedési eszközökkel elértek; valamiht azok az előnyök, melyeket a motoros üzem a gőzmoZdonyu- vasutakkal szemben nyújt; a vidék ama részének érdeklődését is újból fel fogja ébreszteni. A tervezett • vasút létesítéséhez annyi érdekszál fűződik, hogy rilindezeknek a helyi érdekeknek miképp pen való kielégítéséről jelen ismertetésünk csak igen homályos képet'szolgáltathat; ámde ez a kép kristály tisztává válik azok előtt, kik maguknak azt a fáradságot veszik, hogy Békés-Csabára elutazva, az onnan Kovácsházáig vezető keskeny nyomtávolságú motoros üzemű vasutat megtekintik. Aki Nyiregyháza városnak s az ártéri községeknek a tervezett vasúthoz fűződő fontos érdekeit szívén hordja, bizonyára nem fogja sem sajnálni, sem pedig megbánni ezt a fáradságot. Ha az elmondottak után a mélyen tisztelt érdekeltségnek bárminemű felvilágosításra volna szüksége, készséggel állok a mélyen tisztelt érdekeltségi közgyűlés rendelkezésére. Jegyzőkönyv. Félvétetett Nyíregyházán az úgynevezett ártéri vasút érdekeltségének 1903. évi április hó 6-ik napján tartott közgyűléséről. Jelenvoltak: báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán mint elnök, Kállay András, Szikszay Pál, Olchváry Pál, Okolicsányi Dezső, Angyalossy Pál, Bencs László, Horváth Ferencz, Popp György, Májerszky Béla, Dr. Vadász Lipót, Dr. Haas Emil, Haas Ignácz, Dr. Prok Gyula, Hönsch Miklós, Klár Leó, Darvas István, Bleuer Lajos, Balla Jenő, Schlichter Gyula, Moravek Gusztáv, Dr. Kovách Elek, Martinyi József, Somogyi József, Somogyi Gyula, Ferenczi Miksa, Újhelyi Sándor, Bodor Zsigmond., Uray Béla, Szikszay András, Zoltán József, Fülöp Károly, Veres Sándor, Nagy Ferencz, Simák Ferencz, Szesztay László, Dr. Járossy Sándor. Báró Feilitzsch Berthold elnök a -megjelenteket üdvözölvén, a közgyűlést megnyitotta és előterjesztette azt, hogy a tervezett vasút megvalósításának egyik legfőbb akadálya az volt, j hogy az érdekeltek a leglényegesebb kérdésben ' sem jutottak egyértelemre, s különösen nem I történt megállapodás arra nézve, hogy a vasút szabványos, avagy keskeny vágányuként létesíttessék-e ? Előterjesztette továbbá, hogy a mai ;közgyűlést épen azért hivta össze, hogy e főfontosságu kérdésre egyöntetű, eljárás legyen meg, állapítható, amit annál is inkább lehetőnek tart, mert a technika ujabb vívmánya, a gőzmotoros keskeny vágányu gazdasági vasutban egy oly alkotást létesített, amely a tervezett vasút által érdekelt vidék forgalmi igényeit a legteljesebben és legolcsóbban kielégíteni képes. Előadta végül az első alföldi gazdasági vasút helyszínén eszközölt tanulmányozása alkalmával szerzett tapasztalatait, s felhívta Szesztay László mérnököt, hogy a gőzmotoros keskeny vágányu vasút ismertetését terjessze elő, nemkülönben felhívta Dombrád község küldötteit, hogy az általuk szintén megszemlélt első alföldi gazdasági vasútnál szerzett tapasztalataikat közölni szíveskedjenek. E felhívás folytán Szesztay László ismertette a szóban forgó vasút berendezését, létesítésének módozatait teljesítő képességét, majd Somogyi József dombrádi ev. ref. lelkész adta elő tapasztalatait, melynek eredményeként kijelentette, hogy Dombrád község küldöttsége azt a meggyőződést merítette tapasztalataiból, hogy egy az első alföldi gazdasági vasút mintájára berendezett vasút az úgynevezett ártéri községek forgalmi igényeit a legfényesebben képes léend kielégíteni. Ezek előterjesztése s többek hozzá szólása és ujabb felvilágosítások nyújtása után, a közgyűlés a következőképen határozott: Az érdekeltségi közgyűlés kimondja, hogy a Nyíregyházától kiinduló és az ártéri községeket érintő vasutat az . első alföldi gazdasági vasút mintájára gőzmotoros keskeny vágányu vasutként óhajtja létesíteni, aként, hogy annak a Nyiregyháza állomástól a Sóstó fürdőig terjedő szakasza közúti, a többi vonal része pedig helyi érdekű vasút legyen. Tárgyalás alá vétetett a tervezett vasút létesítésének módozata, a kivitel kérdése, mely tárgyban többek hozzászólása után a következő határozat hozatott: Tekintettel arra, hogy az érdekeltségi közgyűlés a hozzájárulások megajánlása tárgyában kötelező nyilatkozatokat nem tehet, tekintettel arra, hogy e kérdésben az elhatározás joga az érdekelt községeket és birtokosokat illeti meg, felhívja a közgyűlés a tervezőket, hogy a tervezett vasút leírását, építési költségeit, valamint a mintául vett első allöldi gazdasági vasút szállítási díjtételeit, az épitésí költség beszerzésének módozatait tárgyazó ismertetést készítsék el és azt az érdekelteknek küldjék meg, s az épitési költségek beszerzésére nézve közvetlenül a községek és érdekelteknél tegyék meg javaslataikat. Egyben a közgyűlés felhívja az érdekelt községek jegyzőit, hogy a tervezett vasút létesítése érdekében történt eseményekről az elnöklő főispán úrnak esetről-esetre tegyenek jelentést, hogy eként az érdekeltség a történtekről elnöke utján értesülve, a szükséghez képest összehívható legyen s a szükséges intézkedések megtételére kellő informatióknak állandóan birtokába jusson. Kállay András úr indítványa folytán az érdekeltségi közgyűlés ezen közgyűlés összehívásáért és vezetéseért az elnök úrnak köszönetét kifejezve, felkérte őt, hogy a tárgyalt vasút ügyének vezetését és tovább fejlesztését magára vállalni méltóztassék. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést berekesztette s a jegyzőkönyv felvételével Járossy Sándort bizta meg. Kelt mint fent. Dr. Járossy Sándor, Br. Feilitzsch, jegyző. * * * Az értekezlet folyamán a többek között hozzászólott a tárgyhoz Kállay András is. Fölszólalásának közlését az ügy érdekében szükségesnek tartjuk, a következőkben: Kállay András mindenekelőtt üdvözli a főispánt, hogy a már régen vajúdó ártér-vasút ügyet kezébe vette ,s nem elégedve meg a szokásos de rendszerint keveset érő „erkölcsi támogatások" Ígéretével, maga leutazott Csabára, hogy személyesen szerzett tapasztalatait az érdekeltségnek elmondhassa. — Szóló indítványozza, hogy az érdekeltség 0 méltóságának ezért köSzönétének jegyzőkönyvileg kifejezést adjon, — a mely indítvány közlelkesedéssel el is fogadtatott. Áttérve a fennforgó ügy érdemére és elismerve azt, hogy úgy főispán úr 0 méltóságának, valamint Somogyi József és Szesztay László uraknak szakszerű előadásaik az ügyet sok oldalról világították meg, szóló még sem érzi magát több tekintetben megnyugtatva.— Igy mindenekelőtt nem látja azt, hogy hol és miben lesz eltérés a vasútnak eddigi irányától, nem lát sem általános sem részletes költségvetést, nem tudja, hogy kereskedelmi szempontból nem fog e nehézségekbe űtkőani a Sóstóra tervezett teherátrakodás s az ömlesztve szállítás ; a motoros teherkocsikban hizó marhát el lehet e helyezni, képes e a gőzmotoros berendezkedés a tömeges szállításoknak gyors és fennakadás nélküli lebonyolítására, mily mérvű felszerelés terveztetik ezen czélból hogy ennek megfelelhessen, — hol s minő raktárok terveztetnek azon czélból, hogy a termények az állomásoktól való elszállításukig kárt ne szenvedjenek, — Szabolcsvármegye t. hatósága fenntartja-e váljon a felajánlott összeget a motor vasúttal szemben is, állami hozzájárulás czimén mily összegre lehet számítani, s mindezek tekintetbe vételével mennyi lesz kilométerenként a személy-, és teherszállítási költség s mily mérvű hozzájárulás fog kívántatni az érdekeltségtől? Szóló jól tudja azt, hogy egy széles vágányu gőzmozdonyos vasútvonal létesítésének költségei meghaladják az ártéri érdekeltség erejét s emiek kivitele a laza ártéri talajon lekűzdhetlen akadályokba is ütköznék; konstatálja, hogy az érdekeltség a keskeny vágányu motoros vasútra egyszerűen reá van utalva s igy az eszmét elvileg örömmel üdvözli és elfogadja annál is inkább, mivel a nyíregyházi közúti vasútnak létesítése csak igy válik lehetővé. Hogy azonban a fennt elősoroltakra minden irányban kellő világosság vettessék, — indítványozza szóló, hogy egyelőre egy végrehajtó bizottság alakittassék meg, a mely hivatva lenne magát az engedményes által beterjesztendő műszaki, gazdasági és pénzügyi leírások és esetleg az alföldi motoros vonal helyszíni tanulmányozása utján kimerítően tájékozni, — s az érdekelt községeket és nagyobb birtokosokat eljárása eredményéről — hozzájárulásuknak megajánlása czéljából — értesíteni. Szóló egyben egyetértve küldöttségi tagtársaival, kijelenti, hogy Nagy-Halász község és saját hozzájárulásának mérvét ezen eljárás eredményétől teszi függővé. Felhívás 8£abo!csv<irinegye bizottmánya tagjaihoz! Azt hiszem szükségtelen részleteznem a jótéteményeket, melyeket az 1848-iki törvények a nemzet életében előidéztek, — eleg annyit megjegyeznem, — hogy ezek teremtették meg és hozták életre a szabadság, egyenlőség és testveriség szent elveit, e magasztos elveket tartalmazó törvények a pusztában elkiáltott, szó sorsára jutottak volna, hi az azok fenntartásáért vívott szabadságharcztól a felszabadult nemzet oly lelkesültséget nem fejtett volna ki, igenis: szükséges volt a szabadságérti küzdelem nem csak azért, mert mint a -'költő mondja : „A népszabadság felséges egy plánta, de", oly földben terem, melyet ágyú szánta", de szükséges volt azért a lelkesültségből, melylyel az vívatott meg'tanulja az azt e.tiporni szándékozó uralkodó hatalotn. hogy. az azon törvén) ekben kimondott magasztos elvek annyira meggyökereztek a népek nevében, hogy azokat-ídeiglér nesen elnyomni lehet ugyan, de végleg elfojtani" nem, mert az előbb-utóbb kitör és életet kér! Ezen szahadságharcz két egymással meghasonlás ban levő Kimagasló alakjain kivül a harczmezők kitűntek még úgy honfiúi lelkesedésben, mint páratlan vitézségben tündöklő férfiak, valódi legendaszerü hősök ilyenek voltakBöhm és Damjanics tábornokok és Guyonés Földváry ezredesek, az utóbbiakhoz méltán sorozhatjuk Rakovszky Dániel ezredest, a ki előbbitől abbm különbözik, hogy mig Földváry azzal a 3-ik zászlóaljjal hajtotta végre Szolnoknál és a vaczi hídnál bámulatra méltó hőstetteit, melyet előbbi őrnagya Damjanics az alibuvári és jakováczi mezőkön vívott véres csatákban nevelt elsőrangú katonákká, mig ellenben Rakovszky Sámuel szabolcsi mozgó nemzetőrszászlóaljából maga alakította azt a 48-ik számú honved zászlóaljat, melyet, azokon a 21 csatákon, melyekben tanitó mestere vezetése alatt részt vett, az ellen sehol sem vert meg, mert még a veszített csatákban is megmentette, a mit menteni lehetett, jelesül élő tanúként hivatkozva Perczel Mór tábornok úrra, hogy midőn kisded seregét Mórnál az ellen négyszerte nagyobb erejével szét verte, a 4-í-ik zászlóalj előbb a város utczáin, azután a szőlőkben állta útját és verte vissza, a visszavonuló sereg üldözésére előnyomuló ellen • séges lovasságot, s az által a vert'sereget a megsemmisüléstől megmentette. A peredi csata második napján a véletlenül megérkezett Panyutin féle muszka hadtest, a III-ik hadtest visszavonulási útját elzárván, az egy osztrák bridága által elfoglalva tartott Királyrév községen kellett az átvonulás útját megnyitni, mit Rakovszky a 48-ik zászlóaljjal oly sikeresen hajtott végre, hogy a brigádát Királyrévből szuronnyal kivervén Deákig üldözte. Hosszas volna a győzelmes csatákbani hőstetteit elsorolni a zászlóaljnak, és páratlan vitéz vezetőjének, egyedül azt említem még meg, hogy a zászlóalj még mindég Rakovszky vezetése alatt amint az ide másolatban bejegyzett napiparancs is bizonyítja, de ugy azt, mint a peredi csatánáli vitéz tettet a még éleiben levő Görgey Artúr tábornok is igazolhatja, a julius 2-iki ácsi csatában a monostori sánczokat hősies elszántsággal foglalta vissza, melyre vonatkozó napi parancs következőleg hangzik: ,Komárom julus 4/1849. Miután az ellenség csatárai a Monostor hegynek minden nyugati sánczait f. é. julius 2-án bevették volna és az előre küldött zászlóaljak — kevés egyének kivételével, — mindig vissza futottak, és miután én a körülményektől ösztönöztetve ezen gyáva zászlóaljakat kartács tűzzel voltam