Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-12 / 15. szám

N T I B V I D É B & kénytelen az ellenségre hajtani, a 48-ik zászlóalj volt az a mely Raktrszky vitéz őrnagyának vezetése alatt előhaladásraí parai csoraat öröm kiáltások között fogadta, az el vesztet t.íánczokat a bennük maradt ágyukkal együtt első rohamra bevette, és az ell?nséget az ácsi erdőig vissza nyomta. Ezen fényes bajnoki tett kiérdemli minden vitéznek méltánylatát. A 48-ik zászlóalj zászlója julius 2-ika emlékéül 3-ad rendű, s vitéz parancsnoká- I nak, ki azon naptól alezredessé előléptettetett, melle | 2-od rendű érdem renddel feldiszittetnek. Utódomat a j fővezérségben Klapka tábornok urat ezennel felkérem i ezen díszítést nevemben legünnepélyesebben végrehajtani. — Görgey Artúr s. k." A midőn Klapka tábornok ezen díszítéseket augusztus 10-én Győrben végrehajtotta, a 48-ik zászlóalj zászlójára azzal a jelmondattal tűzte fel az érdemjelt, hogy ,ez a legdicsőségesebb zászló, ha nem akarja a sors megadni a győzedelmet, kivívja azt nekem a 48-ik zászlóalj*,erre még egy élő bajtársamra hivatkozhatom Propper Möritz 48-as honvéd hadnagyra, kivel együtt kifértem a zászlót a tábori sátor elé, hol arra az Isten i tisztelet után az érdemjel feltűzetett. Mindezeken felül példás hazafiuságának azon rendkívüli jelét adta, hogy a midőn Komárom átadásával a hadi jelvénynyel az ellenség kezeibe lettek átadandók, ő a 48-ik zászlóalj zászlóját haza csempészte, 'és az most a megye régiségtárának egyik legértékesebb s legtiszteletreméltóbb emléktárgyát képezi. Mindezek és még számtalan itt elő nem sorolható hazafias és hősies tettei a hő-lelkű R ikovs'.kynak arra ösztönöztek engem, hogy mint a 48 ik zászlóaljnak egyik szerény katonája kérelmet intézzek a megye Bizottmányához arra nezve, hegy Rikovszky Sámu 148-as honvéd ezredesnek, ki a szaba tságh irczbani részvéte miatt a 48 előtti időkben < lvezett huszárfőhadnagy! nyugdiját is elvesztette, és 1871 évi novembír 11-én Gáván nagy szegénységben haltel, s olt most is jeltelen sirban nyugszik, kiváló honfiúi érdemeinek, s rendkívül hősiességének tekintetbe vételével a inillenái i- alapból egy érdemeihez méltó síremléket emeltetne, hogy ahoz járhassanak az utókor gyermekei önzetlen és áldozatkész liazbfiuságot lanu'ni; mely kérelmem azonban alap hiányában teljesíthető nem lévén, a megye hatóság 416—899. bgy. számú h .tározatával gyűjtést rendelt el, melynek fol>tán befolyt 856 kor. 66 fillér adományok gyűjtési iveiből kitűnt, hogy ahoz majdnem kivélel nélkül a községek szegényebb sorsú lakossai járullak filléreikkel, mig a megyebeli főurak, mágnások, nagybirtokosok, vagyonos izraeliták, megyei törvénykezési stb. tisztviselők nevei annyira hiányoznak a gyűjtőiviői, hogy a megyei bizottmányi tagok majdnem hatszazat levő számából csakis 46 -nak nevei olvashatók azokon, minek okául a gyűjtéssel megbízott községi ' elöljárók buzgalom hiányát vetvén, a megye hatóság ismételve megujjitott kérelmemre 390-902. Bgy. száliiu határozatával a megye minden egyes bizotlmányi tagját a határozat kézbesítésével felkérte, hogy a síremlék alapjahoz adományaikkal hozzá járulni szíveskedjenek; ehhez az intézkedés eredményéhez nagy reményeket kötöttem, meggondolván, hogy nincsen a megye bizottmányának olyan sze„'énysorsU tagja, a kit egy pár koronának adományozása pénzzavarba ejthetne, de meg nem lehet oly hazafiatlan érzelmű tagja, hogy ezen kegyeletes szent czél előmozdítását honfiúi kötelességének ne ismerné; de ezen vérmes leményemet a lehető legérzékenyebb csalódás tette tönkré, a midőn constatálva lett, hogy ezen utóbbi még 1902. évi augusztus hó 14-én kelt felhívásnak az összes előbbi 46 kivételével még 52l-re menő bizottmányi tagok közül mai napig'csak 10 mond tiz tag tett eleget; ellenben néhai Gróf Degenfeld Imréné, mint a 78-ik honvéd zászlóalj volt Zászló- anyjának, —- fenkölt hazafias szellemű rangú leányai u. m. Herczeg Odeszhalchi Gyuláné, Tisza Kálmánná'és' Báró Pódmaniczky Gazáné fejedelmi bőkezűséggel járultak a vRakovszky síremlék alapjához és azt adományaikkal majdnem 1300 koronára emelték. Ott állunk tehát, hogy ha az általam tisztelt megye bizottmányi-tagtársaim nem vonják meg pár koronányi adományaikat a hazafias és kegyeletes czéltól, és ado Hiányaikat a'390-^-902; Bgy. számú határozathoz képest a megyei alispáni hivatalhoz beküldeni sietnek, és megye bizottmányi közgyűlésé a 390 -902. Bgy. számú határozatban kilátásba .helyezett hozzájárulását véglege" sén elhatározta, meglesz adva a lehetőség, hogy a nagy szabadság hősnek, ki közöttünk született, közöttünk és érettünk harczolt a nemzet szabadságáért, és közöttünk megyénkben. lekúsznék földi maradványai, elhalálozásának"'ik évfordulójára, egy érdemeihez méltó síremlék fogja most jeltelen sírját díszíteni. . '-.-Minek' létesithetése czéljából honfiúi szives üdvözletem mellett újból kérem a megye igen tisztelt bízott mányi-tagjait, miszerint tekintetbe véve azon körülményt hogy. a létesítendő emlék nem a jeltelen siré, hanem i megyé közönségéé marad, a melyről a hazaszeretet lel keáHő biztatást fog hirdetni a jövő nemzedéknek. -'Magunknak emeljük ez emléket, a mikor az elismerés,^ hála*adóját róvjuk le, annak felállításával; éppen azért ,.vezé»e. önöket e szent ügynél az igaz haza és szabad&ág • szeri U t, s hozzanak mielőbb áldozatot ezen szent emléknek; hogy ez által is mula-suk meg, hogy méltó utódjai vagyunk az 1848-iki elődjeinknek, a kik a háza szabadságának védelmére azt a mozgó nemzetőr zászlóaljat a megye köllségén, és a vezértől kezdve az utolsó dobosig, a megye fiaiból állították és felszerelték a melyből a hadi érem koszoruzolt 48 ik honvéd zászló alj hős vezetője által létesittetelt, és a mely megyéjé nek fényt és dicsőségei aratott a harezmezőn. Hogy pedig az ezen ügyben eddig tanúsított hű és odaadó igyekezetemnek továbbra is lankadatlan fen tartását bizonyítsam, tisztelettel kijelentem, hogy én ezen emlék felállításához még mint 48-as honvéd anyagilag is hozzá járultam; ugyan ahoz mint választolt megye bi^ltmányi tag is hozzá járulni kívánok, és mint. ilye e czélra- a megyei alispáui hivatalhoz 10 korona ado mányt ujabban beterjesztek, ezek után bizottmányi tag társaimnak honfiúi üdvözletemet küldve, maradtam. Kemecsén, 1903.' április 8-án. Krasznay Péter, 48-as honvéd-hadnagy. Gyermek-szlnielöadás. Az őszszel gyermekeim haza jővén az iskolából, egyenként előállottak: .Kedves apa, a tanító úr kéreti, tessék megengedni, hogy én a gyermek-szinielőadáson I szerepeljek.* Én meg a gyermek-énekkarban énekelnék | — mondá a másik. A legkisebb nehezen ludta kimagyarázni, hogy valamilyen törpe lesz. Nagyot néztem e kérésekre. Megengedem kedves I gyermekeim ! A mire a tanító ur kér azt szívesen teljesitem, de előbb magával a tanító úrral beszélek e felől. Felkeresve gyermekeim tanítóit megtudtam a követI kezőket: A nyíregyházi tanítótestület az öt felekezet I iskoláiból összeválogatott kis műkedvelőkkel gyermek| színielőadást rendez a .Tanítók Házában' tett szobaalapítvány törlesztésére. Megkezdődött a tanulás, folytak a próbák. Az előadás megtartása deczember 7-re volt kilüzve. A skarlát járvány miatt ez elemi iskolák 8 hétre be lettek zárva, igy az előadás elmaradt. Ez év márczius elején újra megindult a mozgalom gyermekek között. Tanultak, jártak hűségesen a próbákra. Mi nagyok kíváncsian várluk váljon mi lesz ebből? Egyesek gúnyos mosolylyal néztek a fáradozó tanítók munkáját. Mások felekezeti féltékenységből igyekeztek kadályokat gördíteni. — Fájdalom! az egy akol, egy pásztor magasztos eszméjétől messze vagyunk 1 Megjött a várva-várt nap. — Az evang. iskola díszterme — melyet az ág. ev. egyház elnöksége készséggel engedett át — zsúfolásig megtelt közönséggel. — Az öt vallásfelekezet szépen megfért egymás mellett. Egyesek példát vehetnének. A jelen voltakat — a hely szűke és az olt voltak nagy száma miatt nem vehetem fel jelen tudositásom keretebe. — A felekezetek képviselőit említem fel. — Májerszky Béla polgármester evang. egyházi felügyelő nejével s unokájával, Geduly Henrik ev. lelkész nejével, Timkó József ev. lelkész, dr. Bertók István r. k. hitoktató, "Bellovics Gyula gór kath. segédlelkész nejével, Kovács György gör. kath. egyházi felügyelő nejével, dr. Kelemen Adolf izr. hitszonok, a tanári — tanítói kar számos lagja, szülék, tanügybarátok nagy számmal. Az ott látottak és hallottak a jelen voltak teljes megelegedésével találkoztak. Megszólalt a csengetyü. Mindenki a színpadra szegzé tekintetet. Felhúzódott a függöny. Mintegy 80 gyermek leányok és fiuk állottak szép rendben, előttük Bakos István tanító. Felhangzóit a dal: .Nagypénteken mossa holló a fiát*. Bámulatba ejtett mindenkit a szép össz hangzatos ének. — Most is fülemben cseng a szép, üde, összhangzatos gyermek hang. Hatalmas fegyver a dal tanító kezében. Szivet lelket nemesítő. 2. szám. Élőkép. A hófehérke, Halász Mórné tanítónő ügyességét dicséri. 3. szám. A tavasz tündére, színdarab. A testvéri szeretet, a gőgös, jószívű leány, a szülők iránti szeretelet láttuk kifejezésre jutni. A kis szereplők igyekeztek egymást felül múlni. Remek látványt nyújtott, a midőn Lórencz Margit IV. o. t. a tavasz tündére szegényes ruháját ledobva — remek virágokkal díszített ruhában jelent meg a színpadon. 4. szám. Élőkép. Erzsébet királyné arczképének megkoszorúzása. Hungária gyászban, a 18 angyal fehér ruhákban, szárnyakkal remek látványt nyújtott. 5. szám. Monológ: ,A tót tánezmester", Kubala Ferencz VI. o. tanulótól előadva. A folyékony előadás felnőtt embernek is elég fáradság, hát még gyermeknek. Mindvégig lekötötte figyelmünket. 6. szám. A sorskeze, színdarab két felvonásban. A felvonásokat angyalok megható versekkel vezették be. — A kis szereplők szépen oldották meg feladatukat. Megható jelenet volt volt a 2-ik felvonás végén a midőn Kolcsál J. VI. o. t. (Lantai Kálmán) és Sipos M. VI. o. t. (Matild) térdre borultak, hálákat adván az Istennek, jobbról-balról angyalok jelentek meg, kezüket áldásthuzólag kiterjesztve felettűk, a háttérben pedig felzendült az ének: .Szent az Isten.' 7. szám. — Élőkép. Kukoriczafosztás. Ügyesen összeállítóit jelenetet ábrázolt. Magyar ruhás leányok, fiuk ültek körben kukoriczát fosztva — kőztük egy öreg anyókának öltöztetett — leány ült guzsalyon fonva és mesé't. Majd rákezdték; .Házunk előtt mennek el a huszárok* kezdetű dalt és közben tánezra perdültek. 8. szám. Népdalegyveleg a gyermek énekkar által előadva, Bakos István tanító vezetése alatt. Szép, tiszta, csengő hangok, remek összhangzat emellék a dallam értékét. Végül Kubacska István r. b. elnök intézett köszönő szavakat a jelen volt szülék és tanügybarátokhoz. Kiemelve, hogy a tanítótestület czélja a jelen gyermek előadással az volt, hogy a gyermekekben fejleszszék a szülék, testverek, felebarátok, a szegények, a haza iránti szeretetet, a jótékonyság gyakorlását, a dal iránti érzéket, a felekezeti béke ápolását. Mi szülék hálával adózunk a hivatásának magtslatán álló tanítótestület minden egyes tagjának. —Nagy idealizmus kell ahhoz, hogy csekély fizetésük mellett — szabid idejüket ily fáradságom munkára szentelik. — Legyen jutalmuk az elismerés. Ki kell emelnem: Bikos István, Kubacska István, Halász Mórné, Fa«kás János, Varga György. Tulács Gizella tanítókat, a kik különösen sokat fáradoztak. A viszontlátásra. Egy jelen volt családapa. Rendkívül szerencsés gondo'atnak tartjuk a nyíregyházi tanítóság részéről ezt a vállalkozást. A mai közfelfogás áramlatával szemben, amely olyan nagy hajlandóságot mutat a társadalmi és felekezeti különállások szitására és kihegyezésére, a különböző felekezeti iskolák növendékének, egy műkedvelői előadás keretében való sorakoztatása, jól megválaszlott módja és eszköze annak, hogy ez a most nevekedő generáció felekezeti külömbségeket nem ösmerő békés együttélés gondolatában nőjjön fel. Lapunk e száma második lévén az uj é vnegyedben, tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy a lejárt előfizetéseket a hét folyamán megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár: Egész évre 8 korona. Fél évre . 4 korona. Negyed évre 2 korona. Tanító uraknak tél áron adjuk a lapot. Tisztelettel A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. ~ Boldog ünnepeket kívánunk lapunk előfizetőinek, munkatársainknak s jó barátainknak. — Nyíregyháza aj szervezkedési szabályrendelete. A város képviselő testülete állal, a szervezkedési sz ibályrendeletet átdolgozásával megbízott küldöttség elkészült munkájával s az átdolgozott szervezkedési szabályrendelet jelentés kíséretében terjeszti be a képviselő testülethez. A jelentésből közöljük a követke őket: Részleteiben a tervezet a jelenlegi szabályrendelettől a következőket tartalmjzza: Az I. fi jezet .Általános rendelkezések* czimmel összegyűjtve tartalmazza az általános intézkedéseket. Ugyanebben a fejezetben vannak felsorolva a város össze* tisztviselői es alkalmazottai. A II. fejezet tartalmazza a képviselőtestületre, a III. fejezet a szakosztályokra, a IV-ik a tanácsra az V- ik az árvas/.ékre vonatkozó intézkedéseket. Az Vl-ik fejezet tartalmazza az elöljáróságnak és tagjainak teendőit. Itt van megállapítva szabatosan az is, hogy kik az előadók (teferensek) és milyen ügyekben? — szem előtt tartván, hogy sem a polgárin'ster, sem a szakközegek előadói teendőkkel meg nem terhelhetők. A VII-ik fejezet szól a községi bíróságról, s végeze're a VKI-ik a segédhivatalokról. A tervezet az egyes fejez> tekben nem csak általános jellegű intézkedéseket .tartalmaz, hanem magában foglalja az ügykezelési szabályokat is, amelyek eddig külön ügyrendekben voltak megállapítva, de amelyek más városban is a szervezkedési szabályrendeletbe vannak a maguk helyén beillesztve. Helyesebb is, meri igy ezek a sza bályok is könnyen megismerhetők és betarthatók. A tervezetben mindössze egy uj állás szervezése van tervbe véve: a rendőrkapitányi hivatalnál egy rendőrfogalmazói állás. Szüksége van erre és elkerülhetlen ennek az állásnak szervezése azért, mert az uj bűnvádi eljárás a bünügyi nyomozatokat a rendőrkapitányi hivatalra bizza, és mert a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvények a kihágásokra vonatkozó része életbeléptetésétől kezdve — ami rövid időn várható, — az összes kihágási, tehát a mezőrendőri kihágások is a rendőrkapitányi hivatal által lesznek elbirálandók. A tervezet szerint az összes kihágási ügyekben való bíráskodást a rendöralkapitány, a bűnügyi nyomozásokat pedig a rendőrfogalmazó teljesiti, természetesen egyéb a főkapitány által reájuk bízandó teendők mellett. A tanácsosi állásokra vonatkozólag a tek. képviselőtestület ugyan elvben hozzájárult ahhoz, hogy egy, az úgynevezett tanügyi tanácsosi állás megszüntettessék, a tapasztalat azonban azt igazolta, hogy mig egyrészt a kizárólag irodai munkára hivatott jegyzőket a tanácsosi külső teendők ellátására czélszerüen alkalmazni nem lehet, s különösen mert a most csak névleg létező közigazgatási gyakornok hiánya folytán még egy munkaerő teljesen hiányozván, a felh ilmozódott teendőket a többi különben is munkával elterhelt tisztviselők az ü/yek hátránya nélkül ellátni nem képesek: a bizottság a tanügyi tanácsosi állás fentartása millett foglalt állást s annak a tervezetben részletezett munkakörrel való featartását javasolja. A tervezet az eddigi .gazdasági' tanácsos helyett .közigazgatási tanácsos* elnevezést állapit meg, részint azért, mert ez az elnevezés a munkakört helyesebben fejezi ki, részint azért, mert az eddigi elnevezés ugy hivatalos körökben, mint a közönségnél igen gyakran a .gazdálkodási* jelző alá tartozó forgalommal való összetévesztésre adott alkalmat. Megemlíti még a bizottság, hogy bár meg van győződve arról, mikép a városi tisztviselők és alkalmazóiak javadalmazása sem a tőlük várt és mindig csak szaporodó teendőkkel, sem az állami és törvényhatósági hasonló szellemi és fizikai munkát teljesítő hivatalnokok, tisztviselők és alkalmazottak jelenlegi javadalmazásával nem áll megközelítőleg sem arányban, pedig az állami és tőrvényhatósági hivatalnokok, tisztviselők és alkal-' mázolták javadalmazásának emelése küszöbön áll: a városi tíszsviselők és alkalmazottak javadalmazásának emelését, illetve rendezését a bizottság a város pénzügyi helyzetére való tekintettel javaslatba nem hozhatja. Mindazonáltal meg akarván szüntetni legalább részben azon feltűnő külömbségeket, amelyek épen a főbb állások javadalmazása tekintetében fenforognak hogy t. i. sem a város reprezentálására hivatott és ebből kifolyólag tetemes mellékkiadásokkal is megterhelt polgármester, sem a főjegyző javadalmazása nem áll arányban a magánmunkálatokkal is foglalkozó, tehát onnan is jövedelmet élvező tisztviselőkével, — valamint a kizárólag hivatalos teendőkre kötelezett és felelősségteljes munkakörrel biró tanácsosi és árvaszéki ülnöki állások javadalmazása meg éppenséggel nem áll arányban sem a mellékjövedelmekkel biró tisztviselők javadalmazásával, sem a mindennapi megélhetés legelemibb követelményeivel: ezen állások javadalmazásának némi emelését, helyesebben mondva arányosítását hozza javaslatba a bizottság.