Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-06-21 / 25. szám
N T t B V i u H A „kis-rasutah" jövője hazáukban. in. E hozzájárulásokat túlnyomó részben törzsrészvények fejében adták, melynek kamatozásáról úgyszólván előre lemondtak. E mellett a vasút nem az övek, kezelesere es tarifáira hatást nem gyakorolhatnak, mert a vasút minden tartozékával és jövedelmével együtt az elsőbbségi részvények tulajdonosának kezében van. A .kis vasutak* egész építési tőkéje jóval az eddig — a" fond perdu — adott segélyezés összege alatt marad, mert hiszen példák igazolják, hogy hazai viszonyaink között e vasutak sík vidéken km.-kint 20—25,000 korona költseggel kiépíthetők. Ha az érdekeltek tehát az egész építési tőkét összehozzák is, még mindig kevesebbet adtak, mint a mennyit eddig a kamatokról való teljes lemondás mellett áldoztak, s e mellett a hozzájárulásért nemcsak a vasút közvetett előnyeiben részesülnek, hanem mepkapják magát a vasutat is, mely az érdekeltség vagyonává válik, sorsát önmaguk intézhetik, tarífait saját maguk állapítják meg s jövedelmében hozzájárulások arányaban kizárólag ők részesednek. Ámde ez a bizható kép azonnal megváltozik, amint az érdekeltség a már két évtized előtt elhangzott s bevezető sorainkban idézett alapelveknek csak egyikétől is eltér s különösen ha az idegen pénz befolyásának s az azzal járó üzérkedésnek utat nyit. Hogy ezeknek az elveknek köveikezetes betartásával az érdekeltség képes önerején egy a helyi érdekeket teljesen kielégítő ,kis-vasutat" letrehozni s azt ugy kezelni, hogy a befektetett tőke kamatjai is megtérüljenek, azt minden elméleti bizonyításnál meggyőzőbben igazolja egy gyakorlati példa. Ezt a példát az utóbbi időben általános figyelmet keltő közlekedési vállalat, az .Alföldi első gazdasági vasút* szolgáltatja. Megemlítésre méltó teny, hogy a mint egy negyed évszázaddal ezelőtt a kamatbiztositás korszakát követő rendszerváltozás küszöbén Boros Béni adott példát az ,Arad-kőrösvölgyi" vasúttal ; ugy most is, amidőn előreláthatólag a helyi érdekeket szolgáló vasutaknak uj korszaka következik, az ő elveinek letéteményesei és buzgó apostolai hozták létre hazánkban az első nyilvános forgalmat szolgáló ,kis-vasutat", melynek példája és sikerei bizonyára termékenyilő hatással lesz vasutúgyünk további fejlődésére. A keskeny nyomtávolsággal épített vasútvonal 49 km. hosszúságban vezet az .Aradi és Csanádi egyesült vasutak* Kovácsháza állomástól a MÁV. vonalán fekvő Békés-Csaba állomásig. A fővonal építési tőkéjét 946,' 00 koronában állapították meg, melyből tehát a vonal minden km-jére 19,300 korona esik. Az építési tőkét a két érdekelt vármegye, a községek, magánosok és az .Aradi és Csanádi egyesült vasutak" jegyezték, mely utóbbi testület a vállalatot jelentékeny támogatásban is részesiti azzal, hogy a központi igazgatást ő teljesiti. A vasút a hozzájárulások arányában az érdekeltség tulajdona B az igazgatóságot is az érdeltek köréből alakították meg. A vasút építésében és kezelésében a legnagyobb takarékosság és egyszerűség nyilatkozik meg. A teherforgalmat a személyforgalomtól teljesen elválasztották ugy, hogy a teherszállítmányok lassú kezelése és vontatása a személyforgalom könnyedségét és gyorsaságát egyátalában nem érinti. A tehervonatok nem rendes menetrend szerint közlekednek, hanem annyi tehervonatot indítanak és olyan időközökben, ahogy azt az elszállítandó teherszállítmányok mennyisége megköveteli. Miután az egyes birtokosoknak külön szárnyvágányuk van, melyek sok esetben egészen a magtárakig vizelnek, az érdekelteknek nem kell terményeiket valamelyik község állomásához befuvarozni, hanem azt saját birtokukon adhatják át a vasútnak. Ez igen nagy kényelme s anyagi előnye az érdekeltségnek, dg egyúttal a vasút javára is szolgál, mert igy jóformán megnyeri az összes terményeket forgalma részére s megszűnik a teherforgalom ama szokásos megtorlódása is, mely bekövetkezik abból, hogy amikor az állomáshoz vezető utakjókarban vannak, mindenki gyorsan akarja terményeit elszállítani. Ezek a külön szárnyvágányok a teherforgalmat egyenletesebbé teszik s az állomási szolgálatot is nagyon megkönnyítik. A rendes kitérő vágányokon kivül az áruk elrakása a nyílt pálya bármely pontján is eszközölhető, ha annak szüksége mutatkozik, mert ha valamelyik birtokos ugy kívánja, a társaság a költségek felszámítása mellett a vonal megjelölt pontján ideiglenes kitérő vágányt fektet le, hol az illető birtokos terményeit felrakhatja. A szállítás körül felpierülő összes ügyleteket az érdekeltek a községekben, őrházakban és a nagyobb tanyákban elhelyezett telefonállomások utján kényelmesen intézhetik el. Miután a vasút keskeny vágánynyal épűit, a szállítmányokat a végállomásokon a szabványos nyomtávolságú kocsikba át kell rakni. A keskeny-vágányu vasút ellenzői különös előszeretettel emlegetik az átrakás költségeit és kényelmetlenségét, — mint a keskeny nyomtávolság súlyos hátrányát. Kétségtelen, hogy az átrakás bizonyos költségekkel jár, de ez a kiadás elenyeszően csekély ahhoz az összeg- ] hez képest, melyet a keskeny nyomtávolság nyújtotta előnyök következtében az építésnél megtakaríthatunk. Az e vasúton szerzett tapasztalatok szerint az áruk átrakásának költségei mmázsánként 1 — 1 1 2 fillér között váltakoznak. E csekély költség felszámítása mellett is az árudijszabás itt alacsonyabb, mint bármely más vasuion, ami természetes következménye az igazgatóság által mindig szem előtt tartott amaz elvnek, hogy a vasútnak nem az épitési tőke minél magasabb kamatoztatása a lő czélja, hanem inkább az, hogy tulajdonosainak — az érdekeltségnek — javát, a helyi ipar, kereskedelem és mezőgazdaság fejlesztését tőle telhetőleg előmozdítsa. Amint látjuk, ez a .kis-vasul" a teherforgalom igényeit tökéletesen kiel giti, de ennél még szebben oldja meg a személyforgalom kérdését. Miután a vonal gyér lakossagu vidéken halad ál, a személyforgalomnak drága lokomotiv-vontatással való lebonyolítása a társaságra súlyos terheket rótt. A vasút szakférűai beható tanulmány tárgyává titték azt a kérdést, hogy mikeppen lehetne a személylorgalmat jelentékenyen emelni s azt ugy lebonyolítani, hogy abból az üzieti és fentartási költségekre minél kisebb megterheltetés jusson. E tanulmányok vezettek a lokomotivos vonatokat helyettesítő gőzmotoros koc-ik sikeres szerkesztésére és forgalomba hozatalára, melylyel e közlekedesi vállalat a szakkörök figyelmét magára vonta s a mellékforgalmu vasutak további féjlődésében korszakos átalakulás kezde ményezője lett. A motoros kocsikkal tett kedvező tapasztalatok a „kis-vasutak" tervezésében és berendezésében uj irányt szabnak, s előreláthatólag már meglevő vasutaink fejlödésere is kedvező befolyást fognak gyakorolni. Még ezideig a vasutakat különösen a lokomotív tűzveszélyes volta miatt a községektől csak bizonyos távolságban lehetett vezetni, addig a motoros kocsik alkalmazása lehetővé teszi, hogy a va utakat az érintett községeken és városokon keresztül vigyük. A motoros kocsikat a személyforgalom követelményeinek megfelelő berendezésűk s csinos kiállításuk a városi utczai forgalom lebonyolítására is alkalmassá teszi. Mig a lokomotív üzeme nehezebb síneket, erősebb hidakat, lehetőleg vízszintes, vagy azt megközelítő pályát, myhe kanyarulatokat és nagyobbszabásu palyaudvari berendezéseket követelt, addig a motoros kocsi mind u tekintetben szerényebb igényekkel lep fel, minek következtében a pálya épitési költségei is kevesbbednek. A kocsik könnyűsége, nyugodt és sima járása a pályát nem veszi annyira igénybe, mint a lokomotív nyugtalanabb mozgása és ütesei, miért is motoros üzemnél a pályafentartasi költségek is kisebbek leszn k. Az a körülmény, hogy a nagyon tökéletesen szeikesztett gőzfejlesztő a fűtőanyagokban rejlő energiát az eddigi szerkezetnél sokkal jobban kiaknázza ; továbbá, hogy a motoros kocsi kezelése és útközben való vezetése mindössze is egy gépészt és e„'y vonatkísérő kalauzt igényel, a motoros üzem költségeit a lokomotivval vontatott vonatok üzemi községeivel szemben nagy mértékben leszállítja. Emellett a motoros kocsik jókarban tarlása is olcsóbb, mint a lokomolivoké. A kocsik könnyedsége és mozgékonysága lehetővé teszi a személyforgalomnak igen előnyös módon való lebonyolítását. Foigaloinbahozalauk megszünteti az úgynevezett vegyesvonatok minden kényelmetlenségét és nehézkességét, mert velük a személyforgalmat a teherforgalomtól teljesen elválasztva bonyolíthatjuk le, A lokomotivval vontatott nagyobb személyvonatok helyett a motoros kocsiból s egy-két hozzákapcsolt mellékkocsiból álló kisebb vonatok sűrűbb egymásutánban járathatok, auii a személyforgalom természetének s igényeinek jobban megfelel. Megszűnik az a hátrány is, mely bekövetkezik abból, hogy a vonatokra ma csak az egymástól nagy távolságban fekvő állomásokon lehet felszállani, mert hiszen motoros üzem mellett a vasút áthaladhat az érintett községek főutezáján, a hol a szükséghez képest elosztott megállóhelyeken szállhalnak fel, illetve le az utasok. A községek közt elvonuló nyilt pályán pedig néhány előre megjelölt ponton mindannyiszor megállhat a motoros kocsi, a midőn ott leszálló, vagy felszálló utns jelentkezik. A kocsi könnyedsége és gyorsasága következtében es sürü megállások alig járnak időveszteséggel, ugy hogy a motoros kocsival vontatott kis vonat sebessége a megállásokra fordított időveszteség betudásával is könynyen eléri a mai személyvonatok sebességét. A motoros üzem e sok jó tulajdonsága az alföldi első gazdasági vasúton meghozta az elérni czelzott eredményt, mert a személyforgalom a gyér lakosságú vidéken is tekintélyesen emelkedett, az érdekeltség igényei a legtökéletesebb kielégítést talaltak s a vasút jövedelmei rrzekenyen gyarapodtak. Az elmúlt év tiszta jövedelme az épitési tőke 6®, t ának felelt mrg. A jövedelem fokozására a vonatok sűrűbb járatásán kivül bizonyára befolyást gyakorolt a menet-dijaknak olyan olcsón való megállapítása is, mely a legszegényebb ember részére is biztosítja a vasút előnyeit. A dijakat minden megtett kilométer után 1 fillérben állapították meg. A kedvező eredmények haiása alatt ez a „kisvasút" hálózatat most több irányban fejleszteni igyekszik. Ez év folyamán kiépül a .Kovácsháza—Békéscsabai" fővonal meghosszabitása B'kés-Csaba-, B kés és Vésztő nagyközségiken kérésziül Vesztő állomásig s ezenkívül még több szárnyvonal kiépítését is tervezik. A Békéscsaba—vésztői vonalrészen a teherforgalmat is motoros koc-ikkal fogják lebonyolítani s miután a vonalat végig vezették a községek főutezáin, az egyszersmind mint közúti vasút az utczai személyforgalom igényeit is szolgálni fogja. E vasút költségeit kilonuterenkint 9,000 koronában irányozták eiö. Az alföldi első gazdasági vasút szellemi vezetői remekül megoldottak azt a f-ladatol, hogy miképpen lehet egy olcsón, de czélszeiűen épiteit és egyszerűen kezelt .kis-Viisuttal" a szenuly és teh rforgalomlioz fűződő helyi éid.-keket a legtőkeletesebben kielégíteni s ezzel a .kis-vasutak" ügyének legékesebben szóló támogitói lettek. Ezt az érdemüket osztatlan elismerés illeti meg. A méltán megérdemelt elismerésnek pálmáját nyújtotta at az elmúlt napokban a .Magyar Tudományos Akadémia", midőn a társulat elnökét Vásárhelyi Béla főrendiházi tagot és a vasút ügyvezető igazgatóját Sármezey Endre mérnököt dicséretével tüntette ki. Az elismerésnek súlyát növeli az a körülmény hogy az Akadémia e kitüntetést olyan férfiak javaslatára adta, kiknek véleménye a közlekedésügy terén különös sulylyal bír, mert a javaslatot tett bizottság tagjai sorában a volt kereskedelmi miniszter és államtitkár Hegedűs Sándor és Nagy Ferencz; továbbá a műegyetem tudós tanára s szaktekintélyeink egyik legkiválóbbja Liptbay Sándor is helyet foglaltak. Az Akadémia e kitüntetésével nemcsak kiváló férfiak érdemeit jutalmazta meg, hanem egyidejűleg a vasút hálózat további fejlődésében olyan tontos szerepre hivatott ,kis-vasutak" ügyenek is hasznos szolgálatot tett azzal, hogy a közfigyelmet e nagy jelentőségű kérdés felé irányította. Közgazdasági viszonyainkat még ma is legérzékenyebben a nyerstermelés szabályozza. Minden eszköz, mely a nyerstermelés minőségének és mennyiségének emeleséhez hoz/íijárul s a termények legelőnyösebb értékesítését elősegíti, vapyonosodásunknak és erősbödésünknek hatalmas tényezőjévé válik. E tényezők között a „kis-vasutakat" elsőrendű szerep illeti meg. Az alapítás nehézségei között az állam méltán jöhetne az érdekeltség segítségére, annyival is inkább, mert támogatasa nem lesz többe kamatra igényt tarló segélyezés, hanem olyan hozzájárulás, mely az államot a vasút aránylagos tulajdonosává s jövedelmének részesévé teszi. Az állam által a postaszáliitásért fizetendő évi dii, vagy az azt helyettesítő átalányösszeg bár megkönnyíti" a v. suták alapításai, mert a vasút a posta szállításával ennek teljes ellenértékét szolgáltatja. A „kis-vasutak" letrejőttét az állam nagy támogatásban részesíthetné pl, azzal, ha a síneket saját gyáraiból részvényekért bocsátaná rendelkezésükre. A „kis-vasutak" olcsósága és az alapítás, építés s üzlelkezeles fentebb vázolt rendszere a reszvények kellő jövedelmezőségét biztosítja. Nagyon kívánatos, hogy e vasutaknál az állam ellenőrző szerepe kizárólag a közlekedés biztonságának megóvasára szorítkozzék s ettől eltekintve az építésben, kezelés és üzletvitel az érdekeltség részére korlátlan szabadság biztosittassék. Az a körülmény, hogy a vidék érdekeltsége önmagának építi és a körükből alakított igazgatóság utján önmaga kezeli vasutját, az állam beavatkozását sok olyan részletnél teszi feleslegessé, a hol az a h. é. vasutak mai rendszere mellett nagyon indokolt volt. Az alföldi első gazdasági vasút hazánk legtöbb vidékének érdekeltsége számára a „kis-vasutak" követésre méltó példáját szolgáltatja. Kétségtelen hogy az ezután épülő „kis-vasutak" alapítása, kezelése több nehezségbe fog ütközni, mint e vasúté, melyet az .Aradi és Csanádi egyesült vasutak" keletkezése első perczétől fogva támogattak s hathatós segítségben részesítenek ma is azzal, hogy központi igazgatását csekély dijak felszámításával ők teljesitik. Tagadhatatlan, hogy ez igen értékes támogatás, azonban e közlekedési vallalat sikereinek valódi okát nem itt kell keresnünk, hanem sokkal inkább ama kétségbevonhatatlanul helyes elvekben, melyeket e vasút tervezésében, építése és üzletében a legszigorúbb következetességgel szem előtt tartottak. Kövesse más vidék érdekeltsége is e kipróbált elveket, építsen a „kis-vasutak" módjára, igazgasson a „kis-vasutak" szellemében s az eredmény nem fog elmaradni. A „kis-vasutak" létesítésének előfeltételei, hogy legyen vidék, a hol a vasút építésének komoly szüksége fenforog; legyen e vidéknek lelkes érdekeltsége, amely a kezdet nehézségeitől vissza nem riad és hogy legyen az érdekeltek oldalán egy szakértő, ki őket tudásával, tanácsával tamogatja, akaratukat érvényre emeli 's a vasút tervezését, építését és üzletét a „kis-vasutak" szellemében vezeti. . < Hazánkban ezek az előfeltételek bizonyára megvannak. Számos vidék nélkülözi s a régi rendszer mellett beláthatatlan időkig ezután is nélkülözhetné még a vasút áldásait, melyet részükre a „kis-vasutakszerényebb épitési tőkéje már a közel jövőben biztosithat. Egyes vidékek érdekeltségét hathatós támogatásban részesíthetik ami városok, melyek a „kis-vasutaknak" utczáikra való bevezetésével forgalmuk s kereskedelmük nagy hasznára nemcsak a közeli községeket kapcsolhatják a legszorosabban magukhoz, de egyszersmind rég óhajtott városi vasutjukat is megkapják. A lelkes érdekeltség sem fog hiányozni, mert hiszen számokban kifejezve láttuk azt a nagy áldozatkészséget, mely ezideig a kamatokrol való előzetes lemondással nyújtott tekintélyes hozzájárulásokban megnyilatkozott. Bizton remélhető, hogy midőn a .kis-vasutak" fentebb vázoit rendszere a hozott áldozatok ellenértél-eül nemcsak a vasút előnyeit, de annak jövedelmével együtt magának a vasútnak tulajdonjogát nyújtja, az érdekeltseg saját jól felfogott érdekében ezután sem fogja megtagadni támogatását. Az érdekeltek között bizonyára mindenütt lesznek befolyásos és lelkes férfiak, akik nem várják a kezdemenyezést idegen helyről, hanem maguk állnnak a mozgalom élére s azt kitartásukkal és az érdekel.seg javát czélzó munkásságukká! sikerre is fogják jr.-zetni. E munkájukban bizton számíthatnak a magyar mérnöki kar szaktudására és támogatasára, kik velük karöltve készsegesen lépnek az ügy termeszeiénél fogva őket megillető munkatérre, mely a ,kis vasutak" rendszere mellett többé nem kecsegtet a vállalkozás koczkázatával járó nagyobb nyereségekkél, lunem a tervezéshez, építéshez és az üzlet vezetéséhez fűződő hosszú, fáradságos és a vasút egész fejlődésén munkának szerény jutalmát biztosítja részükre. Az e három előfelétellel rendelkező vidék érdekeltsége az alapítás nehézségeit könnyen leküzdheti.
