Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

Nyír t 1) E K elvét: az önkormányzatot, tudniillik, hogy magunk közdolgai ellátásáról mi magunk gondoskodunk, a mi magunk emberei által. Harminczöt esztendős nyugalom áldásaiban nőtt elpuhult nemzedék, mintha csak innen datálná a történelmet! Ahelyett, hogy kívánná, követelné, hogy ez a csaknem ezer esztendős, minden idők viszonyaihoz való alkalmazkodásra képességgel biró, de minden viszonyok között igazi nemzeti szervezetünk, megfelelő intézkedésekkel és ellátással, a folytonos f jlődésnek megfelelően istápoltassék ; közönyösségében még csak tudomást sem vesz róla, hogy ennek a vármegyei intézménynek a szervezetéből kivágtak egy darabot s útra bocsátja őket — búcsútlanul. SajtópÖr a magyar szóért. Nádasy Lajos ur, mint azt lapunk olvasói tudják, rágalmazás és becsületsértés miatt sajtópört indított lapunk felelős szerkesztője ellen, azért, mert a Nyirvidékben hazaárulással egyértelműnek jellemezte az 1901. évi februárban végbement nyíregyházi ág. ev. egyházi képviseleti választásoknál való szereplésé'. A nyíregyházi kir. törvényszék lapunk felelős szer<kesztőjét, az általa kért bizonyítással adott bizonyítékok alapján a Nádasy Lajos ur ellen emelt nyilvános vádat beigazolva látván, a vád alól fölmentette. Ezt az ítéletet, helyben hagyván már azt a debreczeni kir. ítélő tábla is, közöljük egész terjedelmében: 4283-1902. B. Ő Felsége a Király nevében! a nyíregyházi kir. törvényszék mint büntető bhóság, a dr. Dicsőfi Sándor kir. törvényszéki biró elnöklete alatt Kunfalvy István kir. törvényszéki biró, Dudinszky Gyula kir. törvényszéki biró, valamint Kerekes István kir. törvényszéki aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 1902, évi 520. B. szám alatt kelt vádhatározatában Nádasy Lajos főmagánvádlónak 1901. évi 8324. B. szám alatt kelt vádiiatában Inczédy Lajos ellen sajtó utján elkötetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt foglalt vád fölött a kir. törvényszéknek 1902. évi 2568. B. szám alatt kelt v gzése fulytán Nádasy Lajos mint főmagánvádlónak Menyhért János ügyvéd mint főmogánvádló képviselőjének, vádlottnak és dr. Prok Gyula ügyvéd, mint védőnek jelenlétében, 1902. évi junius ho 19-ik napján Nyíregyházán megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: ház kebelében 1901. február hó 27-én tartott egyházi képviseleti tagok választásának befolyását és eredményét Nádasy Lajos főmagánvádló szereplésével és személyével kapcsolatban tárgyaló két közlemény jelent meg. Ezen közleményekben Nádasy Lajos magára nézve rágalmazó és becsületsértő állításokat és kifejezéseket találván, a kir. törvényszék elölt Inczédy Lajos mint a nevezett lap felelős szerkesztője ellen vádat emelt a blk. 259 és 2CI. §§-ba ütköző sajló utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, a rágalmazás tényálladekát arra állapítva, hogy azokban egyrészt hazaárulással egyértelműnek bélyegeztetik a választás alkalmával tanúsított magatartása — másrészt azok őt becsületsérlő kifejezéssel is illetik. A kir. ügyészség a vád képviseletét nem vette át. A megtöltött főtárgyaláson Inczjdy Lijos vádlott beismerte, hogy a panaszolt c.kkek szerzője, de védelmére azt hozta fel, hogy azokat a jogos közérdek megóvása és előmozdítása végett irta meg és hozta a lapban nyilvánosságra és hogy az ál.itolt tények és kifejezések valódiságát bizonyítani tudji. A bíróság a valódiság bizonyítását tekintettel arra, hogy vádlott cselekményének védekezés.; szerint inditó oka Nyíregyháza város magyarosodásának előmozdítása, — így jogos közérdek volt — mit vádlott igazolt, is s m rt azt magánvádló maga is kívánta — elrendel'e. A felvett bizonyítási eljárás során beszolgáltatott bizonyítékokat a bíróság egyenként és egybefüggésükben mérlegelve bizonyítottnak találta, hogy az a mozgalom, melynek czélja volt: „Ln kell szavazni az urakat, mert azok beakarják vinni a magyar szót a templomba", nem csak nem távol volt Nádasy Lajos házától, hanem onnan indult ki, mert Paulusz M irton, S ohor Pál, Vajda Dezső, Bogár Lajos és Barzó Mihály felek által szavahihetőségükre tekintettel megesketni sem kívánt tanuk vallomása szerint a választás napján knra reggeltől kisebb-nagyobb csoportokban gyűltek össze főmagán vádló lakása előtt azok a félre vezetett választók, kik a magyar nyelv rovására a tót ny Ív érdekében még saját lelkészeiket is, fenyegető módon állást foglaltak. Minthogy továbbá Szmolár István és Bogár Lajos tanuk vallomásával, sőt a főlárgyalás végén maganvádlónak saját nyilatkozatával is, azon körülmény is bizonyítást nyert, hogy Nádasy L-jos vezetése alatt egy külön szavazati lap állíttatott össze, mely az elől megnevezett tanuk szerint a Nadasy Lajos háza előtt csoportosult választók között ki is osztatott és izgatottan csoportonként innen mentek, azután ezek a választás színhelyére; Májerszky Béla, Geduly Henrik, Werner László, Pivnyik András, Ozvald József, és Barzó Pál tanuk p

edig azt is igazol

ták, hogy Nádasy Lajos a választás nvp 5' l a magyar nya," r

5*'*. ennek erdekeivel való haz fiatlan szembeár<

sa fo

|ytán a választók nyelv szerit pártokra oszlás,

let

t' é

s főmagánvádló tevékenysé között okbeli liÍ

solat vo

|t. bizonyítottnak veendő t hát az is, hogy "

nenl kel1 a magyar nyelv" hazaárulással /értelmű jelszó alatt kezdett E galoni főmagán

110 N

ádasy Lajostol indult ki, me, felel a tényekn< Az állítót valódiságának bebizonyítása ped a btkv. 2C8. § utolí

ó bekezdése alapján vádlott bür tetlen égét ered

l

l'

ny

ellvé

n. Inczédy Lajos vádlott az ellei emelt vádak következményeinek terhe alól a B. 326. §. 9. a.j'J

1 a'

aPJán annyival inkább fel Vo mentendő, m u°y

an a P

anasz tárgyává tett czikkek ben foglalt - kifejezések „akárcsak a lokomotivi ugró majom aj- .P'szkos porfelhők menedéke ala menekülő paJj'>" ~ szintén sértő kifejezések, de össz

( függésben lé I a su

lyosabb beszámitásu, s bizonyitotl nak vett elő-| ténynjet s csas annak mintegy jellem zésére irányJ

n- külö

n sértésre irányuló akarat határozásból>f'

d°

knek ne

[» tekinthetői. Vadlot"|

vád é

s következményeinek terhe ali felraentetvérj védelmével felmerült és mérsékelte megállapitot'Jiiügyi költségnek vádlott részére leend megfiz t

;

,sénf B. P. 282. §. 2. bekezdése értelmébe főmagánvádl!rötelez"ndő volt. Nyireglza, 1902. junius 19-én. Dr. Dics] Sándor, Kerekes István, főtárgyai elnök. t. jegyző. A deblzeni kir. Ítélőtábla ez Ítéletet jogerőse és indokain fogva helyben hagyta. lelhivás előfizetésre. Az szám ez, amit ebben az évb kiadunk LNyirvidék"-ből. S f

eli nem hivalkodás, ha — 2í esztei dős ncJcjikra hivatkozva kérjük Szabolc; várme

s Is Nyíregyháza város közönségóne továb

m

e'leklődését a „Nyirvidék" iránt H ,'szjI , es pa fsat. az >ad, a jö

1 a v('kh a n| egy

f alatl csak, <h

( U eltelt 24 esztendő elég tisztes mu garanciáira nézve. U ugyan az a szellem és irány vo a ,, Nyirvidék "-nek e 24 éven ezetés alatt lévén e sok esztendő Inczédy Lajos vádlott, az ellene emelt vádak és következményeinek terhe alól a B. P. 326. §. 3. p.-a alapján fölmentetik és a főmagánvádló Nádasy Lajos a vádlott védelmével felmerült és 30 K-ban megállapított bűnügyi költségnek a B. P. 382. §. 2. bekezdése értelmében a vádlott részére 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésre köteleztetik. Indokolás. A Nyirvidék czimü nyíregyházi heti lapnak 1901. évi márczius 10-iki számában „A magyar szó" czim, az 1901. évi márczius 17-iki számában pedig „Sajtópör a magyar szóért" czim alatt a nyíregyházi ág. evang. egykedélyes borozás járta és jókedvtől visszhangzott a nagy kert minden zuga. Csak egy legény volt ott, a ki keavtelenül járt-kelt a kastélykertben mulatók között: Kajla Miska ; pedig ott volt a szeretője, Pintér Zsuzsa is, de nem mulathatott vele kedve szerint, mert a leány szülői tiltatták a vele való viszonyát. Az öreg Pintér büszke, gőgös ember volt s nem szerelte, hogy Kajla Miska a leánya körül forgolódik s ezt egyszer egész komolyan négyszemközt meg is mondotta neki az öreg Pintér. Kajla Miska árva fiu volt kevés vagyonkával, de szorgalmáért és becsületességeélt mindenki szerette őt; mig szülői éltek, addig a grófi háznál szolgált, csak mikor ezek elhaltak, lépett ki innen a szolgálatból, hogy a maga gazdálkodásába, a szülőiről reá maradt kis földecskét mivelhesse. A der.k legényember kedveltje volt a falu fiatalságának is, nem volt neki senki ellensége, csak a ven gőgös Pintér mulatott gyűlöletet iránta inert észrevetle, hogy a leánya vonzódik ho/.zá; őp dig nagyraláló ember lévén, leányát nem a féle béresgazda fiának szánta. A mulatság a grófi kastély kertjében javában folyt már, a mikor az öreg grófi pír az ott mulatók között megjelent, sokáig gyönyörködlek a festői szép képben, meiyett a mulatók tarka összevisszasága mutatott. A gróf figyelmét nem kerülle el semmi, minduntalan odakapott a grófnéhoz, majd itt, majd amott mutatott neki egy-egy csoportot; igy nem kei ülte el a nemas grnf figyelmét, Kajla Miska visszavonultsóga sem, a ki távol állva a mulatóktól, karjait egybefonva sötétén nézte a tánezolókat. A gróf magához hivatti őt egyik tisztje által. A deli legény levett kalappal lépett a grófi pár elé, kezet csókolt az öreg grólnénak s emelt fővel kérdé a gróftól: — Parancsol velem méltóságos uram ? — Ide kérettelek — mondá az öreg gróf szelid tekintettel — hogy megtudjam az okát a lehangollságodnik Mi bajod van fiam? napján különböző időkben, még a választás színhelyén is serényen működött közre testvérével együtt abban, hogy a különben is vezetéknevéről elnevezett olyan szavazólapok, amik a magyarság érdekeit szem előtt tartó, s „uraknak" nevezett választók mellőzésére irányulólag állíttattak össz^, szétosztogallassanak és hogy épen azok a választók,akik a „Nádasy féle" szavazó lapokkal szavaztak voltak azok, kik az „urakat" és saját papjaikat „a templom elrablásával", a tót nyelv elvételével és azzal, hogy egyedül a magyar nyelvet akarják az istentisztelet nyelvévé tenni, izgatottan, nyíltan vádolták, ennélfogva bizonyítást nyert, hogy a mozgalom keletkezése, melynek eredménye a tót nyelv érdekeinek — Semmi bajom méltóságos uram, de ki vagyok fáradva. — Azt nem igen veszem észre rajtad, hogy ki volnál fáradva, de azt látom szemeidből, hogy levert vagy és kedvtelen. Egy olyan derék szál legény, mint te is vagy, nem fárad ki oly hamar a mulatozásban, s neked is bizonyára nem a mulatság hozta meg a rossz kedvedet; de talán inkább az bánt, hogy más tánezol a kedveseddel ? A legény füüg pirult a gróf szavaira, melyet a grófné hangos kaczaja kisért; a legény lesüté szemeit es nem válaszolt. — Szólj fiam, ni bánt? Ha lehet segítek a bajodon, mert nem szerelem, ha az én örömünnepemen bárkinek is rossz kedve van. — Nem lehet azon segíteni méltóságos uram — mondá a ligény keserűen E közben véget ért a táncz és sokan észrevették, hogy a grófi pár K-jla Miskaval beszelget, lassankint oda húzódtak többen, hogy a beszélgetést hallgassák. A gróf ezt észrevette, nem akarván fültünest kelteni, eleltávozott a grófnéval a kertből s rövid idő multán huszárját küldte le Kajla Miska után, a ki a gróf meghívására a huszárral együtt a kastélyba ment. Ez alatt a fntalság újra tánezhoz látott s az öregek, kik Kajla Miskát a gróf huszárjával távozni látták, azon tanakodtak: vájjon mit beszélhetett a gróf Miskával és miért hivatta őt moat magához ? — Hát miért vonakodik Pintér István a leányát hozzád adni feleségül? — kérdé a gróf a legénytől, midőn ez már elpanaszolta neki a bánatát. — Nem tudom méltóságos uram, hogy mi kifogása lehet ellenem az öreg Pintérnek, ha csak nem az, hogy szegény vagyok. Szegény vagyok, de becsületes méltóságos uram; kis vagyonkámat, melyet édes szülőimtől örököltem, két kezem munkájával gyarapítóm és tartom fönn épségben. Csak az lehet hát a ev(| "tolj u-ki* i CÍ/U^-I inkálkodván és jó érdekében, íek és ennek az dolgozván mindé ujsag organumna , >1 ur, 4-r "O Lajos, fcrkesztő. Es e-| n az alapon kérjük Szabolcsvármegy és Nyirej I háza város további támogatását. Tisztelettel: Jóba Elek, kiadó tulajdonos. Előfizetési árak: vre 8 korona. . . . . 4 korona. évre 2 korona. Tanító áj|jegyző uraknak a lapot fél áro küldjük. Inczéc^ felelőa Egész Fél élj Negye, \ baj, hogy 1' ér uramhoz képest szegény vagjok rnondá a le" íy keserűséggel. — Sz t a leány téged? — Ige | ; méltóságos uram, mi régóta szeretji egymást, a I-,, íy édesannya sem volna ellene a házass gunknak s ,| az apa beleegyezését adná, boldogt lehetnénk. (., k éppen az a baj, hogy az öreg Pint ragaszkodik j, akacsul a fogadásához. — Ező kaitam tudni fiam —mondá a gróf jós; gosan — ml j a mulatók közé, légy jókedvű és mulas Ne félj, az n yed nálam van jó kezekben van, én aze leszek, hogj z öreg Pintér gőgösségét mielőbb mej törjem. Iste" veled fiam. é Kajla ska a szivén f^kvő fájdalomtól megszab, dúlva halad e a kastély lépcsőzetén, lement a kertb tánezra szól

t tta Pintér Zsuzsát, elmondta neki a köz és a gróf k.

L itt lefolyt beszélgetést, tölkérle őt, hoj édes atyján; ne szóljon erről, mert a gróf őt holní magához hi ja, hogy boldogságuk érdekében vele bi széljen. Föl 'te egyszersmind Zsuzsát, hogy az éjjel falu végén o ő közös kúthoz jöjjön ki, mert ann örömmel a - vében nem maradhat e sok nép kőző' a hol őt uge i oly nagyon szemmel kisérik, mióta a grtí fal beszélt, it A tár

s í véget ért és Kajla Miska hirtelen eltü a grófi par~ pl. ' ii III. Gyöny ü holdvilágos éj volt. A. grófi kastti parkjában i™ j mindig szólt a zene, ifja leányok | legények ki fáradhatatla A O A par

o lampion vili' volfekvő ka denki. Éjfél " o — T J J ,1 pongo, szilaj jó kedvvel járták a tánczí L 1 most már fényárban úszott, száz meg sz \ totta be a tündériesen szép helyet. A t ly udvarán csend volt, pihent már mi ban egy szép deli alak haladt keresztül kastély udv^n zajtalan léptekkel. Kajla 1 iska volt. Bégóti (várja már kedvesét a találkára kitűzi helyen, de ijm találkozott ott vele. Nem parancsolh