Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

N T 1 R V l D Íí K szellemi idegei, képességei, a bűn és tudatlan­ság szülte járványok ellen, ellenálló képesség­ben növekednének. Sokat lehetne még felhozni azon társadalmi bajok közül, melyek mind a nyavalyák terjesz­tői s melyek ellen csak preventív eszközökkel lehet hatékonyau védekezni, mert humánus dolog ugyan börtönöket és kórházakat épiteni, de százszorta fontosabb és hum.ínmabb olyan természetes életmód felé vezetni az embert, hogy börtönre és kórházra minél kevesebb embernek legyen szüksége. Ez a műveltség és humanizmus legdi­csőbb utja. indrány Kálmán. A gazdatiszt! mozgalom.*) Az a nagyszabású mozgalom, a melyet a nem okleveles gazdatisztek saját jól felfogott érdekők tárgyá­ban indítottak, immár a legnagyobb nehézségeket le­győzte, mert e hó 7-ikén és 8-án megtartatott a József főherczeg-száiló dísztermében a Gazdatisztek Országos Nyugdíj- és Álláselhelyező Egyesületének alakuló közgyű­lése. Megalakult pedig az ország minden vidékebői nagy számmal jelentkezett tagok részvételivel és az ügy iránti egész lelkesedéssel. Valóban minden egyes megjelent kartárs át volt hatva az alakulóban volt egyesü et nagy fontosságáról, mert mindenki meg volt győződve, hogy csak az egye­sület állal valósíthatók meg azok a czélok, melyek a testület anyagi és erkölcsi érdekeit jelentik, vagyis min­denki tudván tudta azt, hogy a Gazdatisztek Országos Nyugdíj- és Álláselhelyező Egyesülete a testületre nézve a legégetőbb kérdéssé vált, a melyet a karlársak jobb jainak meg kellelt oldaniok az összesség javára. A testület lelkesebbjeit csaknem mind itt láltuk ezen a nagyfontosságú gyülekezeten, a melynek szembe­ötlő hatását már a legközelebbi jövőben fogja tapasz­talhatni az a testület, a mely csaknem mosloha gyer­mekévé lett az államnak; és azzt lett volna menthetet­lenül, ha önludalra nem ébred, ha fel nem ismeri a maga jogos éielekéit, ha rá nem 'alál a helyes útra, a mely a boldogulásra vezet. A testületi érdekekért lelkesedő vezéiek már régeb­ben rámutattdk erre a helyes útra és a most ime rá is vezették a kartár-akat az tgyesület megalapításával. És ez az egyesület az a .kőszál*, a mely erős alapjává lesz a testület jeli n es jövőbeli „mentsvár'-ának. Joggal állíthatjuk ezt most már, és főképen azért is, mert az egyesület élére oly jeles egyéneket sikerűit állítani, a k km k egyénis 'ge egyrészről dísz, de más­részről egy jelentősegü a sikerrel is. Gróf Szapáry Pál, ez a nagy társadalmi tevékeny­ségű főúr lett az egyesület elnökévé — olyan ale'nökök mellett, mint Szluha István országgyűlési képviselő és dr. Horváth József földbirtokos. És mind a három jeles férfiú nemcsak hogy elfogadta a nekik felajánlott tisztet, hanem kötelező Ígéretet is tett, hogy az egyesületet minden erejükkel támogatni fogjak nemes feladataina.; megvalósításában. És lehet-e kételkednünk az ő szavaik igazságában ?! Az elnöki tisztségek betöltése után a legnagyobb preczizitással folyt le a közgyűlés dr. Horváth Józs I alelnök kivalóan ügyes vez. lése alatt. (Megjegyezzük ugyanis, hogy úgy tiróf Szapáiy Pál elnök, valamint S/luha István társ-alelnök is elfoglallságuk miatt a köz­gyűlésen ím g nem jelenhettek.) Az alapszabályok a legbehitóbb megvitatás alá vétettek és a tzakuszok rgylől-egyig gondosan meg­állapitfattak. *) A .Magyar Gazdák Lapja* legutóbbi számából. szolgalatot. Tagjaiból kiment minden erő. . . . Mely álom jö szemeire s öntudatlanul dől a .Jézuska hozta* fára. V. Álom, álom! óh örök álom. Miért lepted meg azt a szegény édes anyit, a kinek a be eg apa es gyerme­keiért oly sokáig ébren kellett volna még lennie?! Álom, álom! Oh halait hozó álom, miért vagy oly kegyetlen, egy haldoklo édes apa és 3 kicsinyke gyer­mek egyetlen reményét durva kezekkel széjjel tépni? Mit nyertél vele? Talán örömöd telt benne!? * * * Egy sz( gény asszonyt találtak N. utcza sarkán karácsony első napjának hajnalán n egfagyva. A rendőr, kit a legközelebbi háztulajdonos hívott oda — rögtön jelentést tett. Midőn a rendőrtisztviselő egy városi orvos ki-ereié­ben megjelent, azonnal felvették a jegyzőkönyvet. Ezalatt az ulczan járó kelőkből egy egész csoport verődött össze. Sokan sajnálták szegényt. Voltak olyanok is, a kik meg is si a'lák. De — fájdalom, voltak olyanok is, a kik megcsúfolták a hivatásának áldozatául eső, jó édes anyát. „Ni! most is olt szorongatja kezei között a pálin­kás üveg nyakát." .Jól felönthetett a garatra.* Végre a rend éber őrei vetettek véget a sok cs'pős megjegyzésnek azzal, hogy elszállították. Szegény, szegény kis c-alád! Vége egyedüli gond­viselő öknek. A kis Jézuska el-zólitotta körötökből és ő szívesen ment, hogy szolgáló leányává szegődjék a Megváltónak. * * * Az orvos, az ügyvéd és a hivatalnok, ha munkája közben szerencsétlenül jár s meghal, azt mondják ru, hogy hivatásának áldozata. Szegény Szántónéra pedig az orvosi vizsgál ít, a rendőri iroda kimondta, ho^y a pálinka áldozata! Ilyen a világ. Kétféle mértékkel mér még a halál­ban is, a hol egyenlőknek kellene lennünk. Lengyel József. Az egyesület úgyvezető igazgatójává Merza Márton, ,M. G." lapja főszerkesztője választatott, a ki az egyesületet egy titkárral fogja vezetni; ez utóbbinak állása be nem töltetett, hanem arra pályázat fog hirdettetni. Az egyesület helyisége VII., Baross-tér 14. sz. alatt van, ugyanott, a hol Merza Márton által szerkesztett .Magyar Gazdák Lapja* szerkesztősége is van és pedig helyes czélszerüségi és gazdasági okokból, valamint azért is, mert a lap egyszersmind az egyesület hivatalos lapjává is lelt. Ide kell tehát minden tudakozódást, megkeresést stb. intézni, és lap szerkesztősébe a legkészségc seb­ben áll rendelkezésere az egyesület minden tagjának; lelkes hívei lesz az ügynek ezután — a mennyiben ez lehet — még nagyobb mértékben, mint eddi.'. A megtisztelő bizalomnak minden tekintetben igyekezni fog megfelelni és azért el is határozták, hogy az egyesület minden tagjának ingyen küldik meg a lapot illetőleg a 12 K. évi tagsági dijba mintegy bele van ertve alap előfizetési ára is. TANÜGY. Váldsz, ft „Nyílt levél: a felső szabolcsi ev. ref. egyház­megye tanitóegyletének tisztelt tagjaihoz" — czimü tanügyi czlkkre. A .Nyírvidék" f. évi 49. számában az én szeretve tisztelt kartársam, Balogh Tamás ev. ref. tanitó az ál­tala u. n. ev. ref. tanitó-egylet tisztviselőinek megtörtént választás felett keseregvén, megvádolja az elnökségét, de megvádolja s alaptalan gyanusitassal illeti a szavazatok felbontására behívott kartársainak működését is. E szo­morú tényből kifolyólag engedtessék meg nekem, mint a szavazatbontó bizottság elnökének, hogy a nyilváno­san hirdetett vádakra s alaptalan, félszeg okoskodásokra én is itt a nyilvánosság előtt adjam meg a választ. Mindenek előtt szükségesnek látom az én szeretve ­tisztelt kartársamnak, Balogh Tamás urnák megmagya­rázni, hogy nagyon téved, mikor a f. szab. ev. ref tanitólestülétet tanitóegyletnek nézi és nevezi, mert az sohasem volt és nem is lesz, sem egylet, sem egyesület. Nem egylet a f. szab. ev. ref. tanítótestület azért, mert több egyénnek ugyanazon czél elérésére szabad akaratból tőrtént egyesülését, összeállását nevezi a ma gyar nyelv egyletnek, vagy egyesületnek ; épen ebből kifolyólag nevezzük mi is a szabolcsvármegyei általános tanítóegyesületet, tanitóegyletnek, még pedig kifejezetten : stábod tanitóegyletnek. A felső-szabolcsi ev. ref. tanítótestületnek a valódi helyes, igazi elnevezése pedig: ev. ref. tanítótestület ; még pedig azért, mert minden kebelbeli tanitó kötelezett tagja már az egyházmegyébe lépésekor a ref. tanítótes­tületnek akár akarja ez, akár nem. Az egy testhez, vagy tesűlethez tartozás fogalma erre tanít mindenkit. Arról aztán — bocsánatot kérek, — én nem tehe­tek, hogy egyesek, — sőt más, npm tanítással foglal­kozó testületek is, — összezavarják a két nagyon külön­böző fogalmat s derüre-borura használják hol a testü­let, hol az egyesület elnevezést. Arról sem tehetek, hogy a legközelebb kiadóit .Alapszabályban" ez a két fogalom imitt-amott fölcserélődött, mert az a fogalmazvány készí­tőnek a hibája, a ki szintén nem lehetett tisztában a két fogalom helyes értelmével. Azt azonban Balogh Ta­más urnák, mint régi testületi tagnak, tudnia kellett volna, hogy vájjon egyesület, vagy testület-é a f. szab. ev. ref. tanítótestület? mert ha más nem, a 2 korona rendbírság megmagyarázhatta volna neki. Kedves kartársam! Balogh Tamás úr ! A felső-szabolcsi református tanítótestület tisztvise­lőinek — mert nem a közgyűlés választja őket, — megbízatásuk lejártával nem szükséges a közgyűlés előtt lemondaniok, sőt le sem kell niondaniok, mert a mikor megbízatásuk lejár, ugyanakkor megszűntek tisztviselők is lenni. Az elnöknek aztán, — a ki a megbízatás ide­jét is nyilvántartja, — kötelessége ezt a testület tudo­mására hozni s a tagokat a szavazatok beadására föl­hívni. Ez a dolog a nem egy helyben lakó tagokat szám­láló testületeknél igy szokott megtörténni. Alapszabályunk is azt mondja. Ellenben az egyesületek tisztviselőit köz­gyűlés választja, mert nem kötelezhetők a tagok rend­birsággal a szavazatok beküldésére. Azt mondja Balogh Tamás, hogy a tisztviselőket nem az ev. ref. tanítótestület tagjai, hanem a vármegye ref. tanítói választották. Édes Istenem! minő fogalom­zavar ! Hát nem a református tanítók a református tanítótestület tagjai és megfordítva!? Pár mondattal tovább meg azt hiszi Balogh T. hogy a testület nem más, mint a közgyűlés. Értésére adtam fentebb, hogy nagyon téved. Hogy a közgyűlés nem választja a tisztviselőket, annak igazolására kérdem Balogh Tamástól, moadja meg nekem, hogy mikor őt a közgyűlés megválasztotta egyhm. tanitóképviselővé, miért nem lett ő mégis kép viselő ? Azt is mondja B. T. mutassunk a hazai sok ezer egylet, társulat közt csak egyet, mely a most lefolyt tisztviselő-választási formához hasonló s ő lesz az első, ki törvényessége előtt kalapot emel. Egyletet, társulatot nem mutatok, hanem testületet igen s neki éppen erre volna szüksége. Hat ugyan nézzen szét maga körül, mindjárt lat olyat, sőt mint presbyter, maga is tagja : ott van az egyházmegye, az egyházkerület. Gondolom, hogy azt talán ő is tudja, hogy ezek tisztviselőit nem a közgyűlés választja ? Ne mondja tehát ő , hogy az a szabályos actus, ha a közgyűlés választ, mert épen az a szabálytalan, még pedig alapszabálytalan. És épen itt nem mulasztom el, hogy megkérdez­zem szeretettel, vájjon nem tisztább, helyesebb-é az a választás, a mikor minden testületi tag lakóhelyéről, — lepecsételve küldi be szavazó lapját, annál a másiknál, nőikor közgyűlésén, egymást kapaczitálva szavaznak a valasztók ? ' Ezt felnőtt, értelmes embernek csak nem kell magyaráznom! ? Es kérdem tovább, mit szól ahhoz, mikor az ev. ref. tanítótestület mindenik tagja kivétel nélkül beadja szavazatát arra, a kire ő akarj i, ha pedi,' a közgyűlés választan?, akkor az ott elenyésző csekély szán>ian megjelenő tagok választásának a két-háromkor annyi testületi tag helyett tisztviselőket. Azt hiszem, amennyi­ben bizalmi áUasokrol van szó, az előbbi eljárás mellett, sokkal nyugodtabban s önérzetesebben lovalhatja el állasát a megválasztott tisztviselő, mintha csupm a közgyűlés választaná meg. Kérdem még azt is, ha B. T. ugy volt meggyő­ződve, hogy a valasztás szabályellenes, miért adta ő be három izben szavazatát ? sőt azt is kerdern, hogy mikor felügyelő bizottsági tagga választatott, mij t fogadta ezt el? Mert hogy e'fogadh, bizonyítom azza 1, hogy tud­tommal a pénztar tervbe vett átvétel n-l, miut felü­gyelő b. tag jelentkezett is. B. T. tehát n m cs.k kép­Z' It • magát vála-z'ott képviselőnek — .mint a tőb >i urak* h ineui ilyen minősegben mütüdesét tényleg meg is kezdette. .Bagoly mondja a verebnek, hogy tuuy fejű." Ami mar a Delczeg Sindor és L Siló G,ula sze­mélye ellen intézett durva kirohanását illeti B. T.-iuk, •rre nézve illetékesnek tartom magauiat, ugyu- mint a tes­tület tagja, úgyis, mint a szavazitbonlo bizottság elnöke a kővetkező felvilágosítást megtenn.: Tudnia krllene B. T.-nak, hogy alapszabályaink értelmében elnök és ellenőr egy szemelybn senki nem lehet, ennélfogva egészen terraeszetes, hogy midőn DJI­czeg Sándor ellenőrré megválaszt tott s a választást el­fogadta, tovább nem számiihatott az elnöki tisztségre. Hogy aztán Liszló Gyula belepő alelnök (aki 39siava­zatot kapott az elnöki tisztségre, közte és Bd^gh Tamás közt (a ki 3 szavaz.itot nyert) uj valasztá^t rendelt el, azért a kifogásolh.itlan eljárásért László Gyulát csak a rosszakarat gyanúsíthatja meg. Kitüzetvén a választás a kél férfiú közölt, termé­szetes dolog az is, hogy László Gyuánik az alelnöki tisztségről le kellett mondania és helyesen is cselekedett. Gondolkozzék csak Balogh Tamás ezek Telelt ! ő szerinte talán .igazságosabb, inéltanyosabb* lelt volna, ha László Gyula a kapott 3ü ;zavazatra ra sem hede­ritve, 3 szavazattal Bilogh Tamást és ínég egy szavaza­zatot nyert valakit jelöli ki az elnöki tiszls'gre megvá­lasztás vég tl ? Az uj választás a László Gyula eljárásának helyes voltát igazolta, mert ő kapott 83 szavazatot mig Balogh Tamás csak 4 et. Mar ha László Gyula előbb le neui mondott volna az alelnöki állásról, most uj szavazást kellett volna az utóbbira elrendelni s még akkor siránkozott volni Ba­logh T.más igazán a járványnyá fajult körlevelek miatt. Azt is mondja Balogh Tamás, hogy László Gyula az első szavazáskor a személyét ért alelnöki tisztséget — talán bokros érdemeivel szemben — nem tartja elég competensnek. A fentebbiekből látható, hogy L Gy. nem azért mondott le az alelnöki tisztsegéől, hanem erkölcsi kötelessége vol ezt tenni azért, hogy a tanítótestület ne legyen kénytelen 1 — 3 szavazatot nyeri 2 férfiú közöli választani, tehát mikor lemondott, a tanítótestület iránt nyilvánította ki tiszteletét s annak bizalmát becsülte meg igen helyesen. Hogy vannak-e László Gyulának érdemei? Hát igenis vannak! Bizonyosan többen vagyunk, a kik tud­juk, mint azok, a kik nem tudják, vagy tudni nein akarják. Mutatja ezt a választas eredménye. Vagy talán azt hiszi B. T. hogy a felső szabolcsi ev. ref. egyház­megye értelmes, komoly és intelligens tanítótestülete csak ugy ész nélkül adja szavazatát a vezető férfiakra? Hát minden érdem nélkül választotta meg Liszló Gyulát 83 szóval elnökké, 79 szóval egyházmegyei tanitó kép­viselővé ? A ki ilyeneket beszél és a közvélemény aszta­lara nem átal ész nélkül oda dobni, az nem becsüli és nem lartja tiszteletben azt a tanilótestületel, a melyik­nek bizalmi folytán ő is — nemcsak képzeli magát egyik megválasztott lisztviselőnek, — hanem ilyen nrnő­ségben tényf-g működik is. Foglalkozik Bilogh Tamás a szavazatbonló bizott­sággal is és annak működ ;set meggyanus tja. Nem szí­vesen teszem, de mert főképen engem sért gyanúsítása, feltétlenül válaszolnom kell ininősithellen kirohanására. Nehéz u r-yan n> kem a reám és a bizottság löbbi tagja­ira szórt sértésekkel szemben higgadtnak maradnom, de azért igyekszem legyőzni felindulásomat s a mennyire e.nberi temészetemből kifolyólag lehetséges, lőrek-zem Balogh Tamás kartársamnnl szembm a krisztusi szere­tet hangján szólani, Édes barátom! Megvagyok győződve, hogy a te galambszivedet valaki epével őntölte le s téged durván felhasznált önző czéljainak el .-résére. A rrol is megvagyok győződve, hogy azt .Nyiit levelet*, melynek az a czélja, hogy a református tanítótestület kebelében zavart, háború­ságot idezzen elő, nem őnclhatirozásból írtad. Ha kell, bizonyítani fogok. Mégis arágalmikal, a gyanúsításokat, melyekkel engem s a bizottság többi lagjail kíméletlenül illetted, egyedül csak néked kell tulajdonitanom. Édes Barátom! Mikor Délczeg S. elnök kihirdette a szavazatok beküldéset, ugyanakkor ugyanabban a kör­levelben tudtára adta a református tanítótestületnek, hogy a szavazatok felbontása végett — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében — az én elnökségem mellett Kemecsére hívott négyünket. Azt kérdem tőled, ha téged hívott volna meg az elnök abba a bizottságba, elmentél volna-e? Bizonyára elmentél volna, mert a mi meghivatásunk az ev. ref. tanítótestület mindenik tagjának tudomására volt adva. Természetes dolog, hogy én sem nagy kedvvel mentem, de mentem, mert erkölcsi kötelességemnek tartottam a testület kö;.ós érdekének előmozdításában fáradozni. Kötelez is erre édes mindnyájunkat a testületi szellem. Már ha neked, vagy nusnak nem volt inyére a szavazatbontó bizottságnak ilyen módon való összehívása, akkor kellelt volna ellene felszólalni, annyival is inkább, mivel volt rá idő elég. Mikor pedig a pótválasztásnál az alelnök hivta össze a bizottságot, akkor cz szintén közhírre volt téTe s ez a bizottság nem Bákán, hanem Kisvárdában gy ül össze a szavazatok felbontása végett. Micsoda beszéd hát az, hogy az elnökök sajál tet­szésü bizalmi férfiakat hívnak magukhoz ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom