Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

NYÍR K Légy meggyőződve édes Barátom, hogy engem tudásom, műveltségem, érett korom és komoly gondolkodásom ép, ugy képesítenek arra, hogy egyes egyének a saját, önző czéljaikra (ha ilyenek volnának) — fel ne használjanak, mint e díszes testület bármelyik tagját. Hát az micsoda durva megtámadása az elnököknek és aljas meggyanusitása a bizottságnak, mikor azt írod: ,mert az elnök urak a szokásos és törvényes formák megtartásának mellőzésével, nem tudom, miféle mellékes — általunk még nem tudható czéljaiknak könnyű szerrel való keresztül hajtása szempontjából az önkénykedés terére léptek" stb. Én semmiféle mellékes czélról nem tudok, a mit a bizottságnak könnyű szerrel, aljas módon kellett volna keresztül hajtani s ilyet én — a legjobb szivü státus i gyík szerény tagja, — nem mernék föltenni ugyan e státus egy tisztességes tagjáról sem. Hanem egyet igenis tudok, a mit — mert kihívásodra kénytelen vagyok még a közgyűlés összehívása előtt nyilvánosságra hozni, — íme elmondok s már előre fölbivlak a gondolkozásra és a magadba szállásra. Ugyanis nem estem a fejem lágyára én sem, hogy ne sejteném, hogy vádaskodásoddal kancsal mészáros módjára Lova taglózol. Nagyon is sejten), hogy nem a választási forma ellen van neked kifogásod, — hiszen bizonyítja ezt „Nyilt leveled" minden sora, annyira szer. ncsétlenül fogalmaztad azt meg. Hanem igenis az fáj neked és a miatt keseregsz, hogy a választásnál a kisvárda vidéki tanitók közül is bekerült nehany a testület vezetésére hivatottak közé, holott ez eleddig sohasem történt. És te ezért a formát okolod s azt hiszed, hogy a ref. tanítótestületnek ma is kongós kell, máskép nem tud okosan gondolkozni sem. íme, mondom már, a mit akartam : A Kemecsén működő bizottságnak átadott az elnök 95 beerkezett szavazatot ; ebből szabályszerűen volt kiallitva 53 drb. szabálytalanul, vagyis felnyitva volt 42 drb. Én, mint elnök, kötelességemhez híven — a nélkül, hogy tudtam volna, honnan érkeztek a szavazatok, — indítványoztam, hogy a nyitott lapok ne fogadtassanak el a szavazás alapjául s feltettem a kérdést. A kisvárda-vidéki 2 b. tag nem, a többiek, vagyi* 3-an, elfogadták a nyitott lapokat is — természetesen okadatolással, de az nem tartozik ide. Mikor megkezdtük a szavazólapok felnyitását, kitűnt, — mert a szabálytalanok külön csomóba vollak rakva, — hogy ez utóbbiak néhány kivétellel mind a nyíregyházai és nyirbártori körből érkeztek. Mit bizonyít ez ? Először is azt, hogy ha az a bizotlság valamit könnyű szerrel át akart volna hajszolni, vagyis, ha ilyen aljasságra képes lett volna, először is álnézte volna a nyitott lapokat s ha azok az állítólagos rejtett czélnak meg nem feleltek volna, egyszerűen nem fogadta volna el azokat. Másodszor: ha ez történt volna meg, tisztán a zárt lapok szerint igazodott volna a választás s akkor B. T.-nak még nagyobb oka volna a kesergésre. Harmadszor : B. T.-ra felényi szavazat sem esett, volna, mint a mennyit kapott. Negyedszer : a bizottság részrehajlással nem vádolható. De együgyűség is ilyen váddal előállni, — hiszen a szavazó lapok megvannak s a közgyűlésen bemutaljuk azokat, a hol mindenki fölismerheti siját aláírását. Mert ne higyje B. T. hogy a bizottságnak tagjait elvakította azzal a kijelentéssel: ,Én a behívott szavatatbontó bizottság becsületes eljárásában nem kételkedem", hiszen azt is mondja: ,ily eljárássalakárkit is alispánnak választatok meg.' Tudta-e B. T. mit tesz, mikor ezt leírta ! Dehogy tudta! Bogálon talán enyelgésnek nevezik az ilyen vastag gorombaságot! ? de erre, mifelénk szekérlőcscsel figyelmeztetnék érte tfdalba az embert. A levél további részéből — még ha a sorok közt nem olvas is az ember, — nyilván látható, hogy B. T.-nak vannak általunk nagyon is sejtett mellékczéljai, a melyeknek elérésére már korteskedik is, mert keresi és pedig sürgősen keresi a vele egyértelmüleg gondolkozó kartársakat.; olyanokat pedig — erős a meggyőződésem, — nem fog találni a f. szab. ev. ref. tanítótestület tagjai között ; sokkal érettebbek, komolyabb gondolkozásuak azok, mint a milyeneknek B. T. elég merészen, — hogy ne mondjam, tíszeletlenül, tartja őket. Okosabb dolgot ajánlok én a korteskedésnél, kanapépőrnél, zavar és háborúság csinálásnál, még pedig azt, hogy tartsunk össze erősen ; erre int az idők jele, erre kötelez bennünk. I a lestületi szellem és annak tudása, hogy mások is figyelemmel kísérik ma már a mi tetteinket s jaj nékünk, ha mi, a szeretet és béke apostolai — összemarakodunk. Pap, 1902. deczember IC. Seres Gáspár, ev. ref tanitó. Felelet László úr levelére. Én nem mártom epébe tollamat, dörgedelmes hangot sem használok, mert ez nekem nem természetem. Hagyom ezt a modort L. Gy. urnák s jó lélekkel kijelentem, hogy nem irigylem tőle. Feleletemet szeretném megadni .spártai rövidséggel", de mivel ez légből kapóit frázis, tehát ezen az utón baladnom lehetetlen, mert igy hihetőleg .fejjel mennék a falnak." Megadom inkább a választ spártai eikölesesel, mert ez volt őshazájában i szemenként feltalálható ez az indigénák közt is. És ha L. Gy. úr azzal az erkölcscsel válaszol nyilt levelemre, bizony-bizony mondom, hogy akkor nem állítja sem magát, sem ebben az ügyben fel mm világosított kartársait a falnak. Mert ez a nemesebb értelemben vett lelki tulajdonság előbb felkeresi az igazságot, azután meghódol előtte. Ön uram ezt nem teszi. Az általam nyilvánosságra hozott igazságok, mint: a tisztviselők egyleti gyűlésünkön való le nem mondása, a választás törvénytelen volta, a bizalmi férfiak jogtalan behívása, az elnökség önkénykedése, hatalmaskodása stb., mind szín igazságok. Ezek közül melyiket törte össze érveivel? ... Egyiket sem, mert csak nagy garral állit, de nem indokol. De mégis bocsánat! Találunk sorai közt egyet, mely csoda szernek is megjárja, amennyiben minden sebzett igazságot szerinte meggyógyít. S mint a vízbe haló a szalma szálat lázasan üstökön is ragadja. Ez a hiressé vált 25-ik §. . . . Volt ón pataki diák? Akkor megérti, ha azt mondom: .Ezzel ugyan Bagdit fogtak. Fogtak . . . mert e csodaszer nyilvánosságra való hozatalában Lengyel József barátom is társul szegődött. Ugyan édes Józsikám! azzal a paragrafussal mért ámítjátok el magatokat s mért akarjátok bekötni vele a világ szemét? Hiszen ez nem a tanítói egylet alapszabályából van mint .szárazlény' szórói-szóra közölve, hanem a mi ref. tanítói egyletünknek van egy gyámpénztára, ennek a gyámpénztárnak az alapszabályából lelt az a §. általatok mint győzhetetlen fegyver közszemlére kitéve S megjelent sorailokból mintha ki/úgtii hillanám elbizakodott szózataitokat : „íme nagyérdemű közönség és tisztelt kartársak ! Ez az a §. mely annak a megtévelyedett nyilt levelezőnek m inden állilá.-át egy vágással a halál országába küldi s az elnöksl'g eljárásáról, meg a választás szabálytalanságáról mondott iga?., ságokat a rágalom fertőjébe fekteti. Ugy-é Józsikám ! ti igy gondolkoztatok ? De hát lássátok ... „a száraztény §-a" könyörtelenül megfojtja a rágalmat s feltámiszlja halottaiból az igazságyt. Vagyis mindaddig mig tanítói egyletünk alapszabályából ez ügyre vonatkozó és döntő g-okat érvek gyanánt nem hoztok elő állításaim megczáfolására, addig azok a szinvalóság köntösét fogják magukon viselni. De hát etlől oly távol vesztegeltek, mint Makó Jeruzsálemltől. Mert régi egyleti alapszabályunkban a tisztviselői kar megválasztására vonatkozólag az volt kimondva, hogy a tisztikar 3 évenkint az egykti közg) illésben köteles lemondani, mely lemondás után a gyűlés titkos szavazás utján azonnal megválasztja hivatalnokait. Ez az alapszabály azonban elkallódolt, ez lelt oka aztán annak, hogy a tavaszi egyleti gyűlés Nánásy Gyula, Gáspár Bela urakat s csekélységemet egy uj egy leli alapszabály készítésével megbízta, melynek összeállítása folyamatban van, s a jövő évi tanilói gyűlésekbe lesz el'ogadás végett felterjesztve. Hol van hát az a §. melynek alapján L. Gy. ur oly vakmerőséggel odavágja: „Hogy az elnökség a legtörvényesebb formák kőzött, a legszabályszerübb választást rendezte." Hiszen az, melyre hivatkoznak, a gyámpénztári tisztviselők megválasztásáról szól és nem az egyletiekről. De tegyük fel, hogy ez szabályozná azt is, még akkor sem volna törvényes a válaszzás. Mert a gyámpénztári alapszabályt az egyházmegyei gyűlés csak most a legközelebbi szeptember havában hagyta jóvá s erősítette meg. Életbe pedig nem lépett, mert ezen szabálynak 33-ik §-a azt mondja: „Szabályzat életbeléptetése, foganatosítása a közgyűlés és az intezeti hivatali személyzet hatáskörébe tartozik." Nos ? ! E czélból ki ivott össze közgyűlést? Nem áll tehát L. Gy. urnák az az állítása, hogy ez az alapszabály már 190 . január 1-től érvényben lett volna, meit még máig sem juttatták abba a helyzetbe. Különben erről felesleges beszélni, mert én az egyleti tisztviselők szabálytalan megválasztása ellen szólaltam fel, azt pedig a gyámpénztári alapszabálylyal megoltalmazni képtelenség. Az igazságnak vagyis a törvénytelen választásnak ilyen nyilvánvaló tétele után engedje tr>eg e s/erény kerdéstérdemes egyéniségéhez intéznem, miszerint hajlandó-e még ön az elnöki jogokat tovább is kezei közt tartani, lesz-e oly „bátor férfiú" azokat a dolgok rendes mederébe terelése czéljaból Délczeg Sándor törvényes elnökünknek vissza adni ? Mert ha nem, akkor legyen oly kegyes, hogy magára nézve erkölcsileg vonja le a konzekventiákat. És én ekkor „sokra fogom becsülni a férfiúi bátorságot". Tegyük fel, hogy ön csakugyan végrehajta még ezek után is abbeli szándékát, hogy az egyleti gyűlést K.-Várdára összehívja, erre nézve van önhöz egy sikertelen bár — előre is tudom, — de mégis szükség parancsolta kérésem. Tőlem naiv ez a kérés, de azért megteszem. Legyen oly kegyes, hogy ezt a gyűlést Nyirégyházán tartsa meg. A gyűlés megtartására vonatkozó erőszakos nyilatkozatából, — illetve egymás mellé helyezett gondolatából, — nem szó szerint ugyan, de mégis sejteni lehet, hogy önmaga is beismer némi szabálytalanságot, mely a közgyűlés helyeslő tudomásul vételére vár, nem csak vár, de sőt azt ki is kell pressionálni. önnek van azon a vidéken egy marneluk gazdája (kinek nem inge, ne vegye magára, meg tisztelet a kivételeknek) Ez a gárda Kis-Várdában összegyűl s vakon engedelmeskedik. Ez a gárda .meg hal, de még az igazság niellatt sem adja meg magát". Ön ha lojális ellenfél s tanuíított magatartását igazságos s jogosnak véli, nincs mitől tartania, mert a Nyíregyházán tartandó gyűlés az igazságtól nem fog elpártolni s ha arra érdemes rehabilitálni is fogja. Azt irja további válaszában, hogy nem találom-e furcsának azt, hogy a jogtalan választás folyama alatl én, ki utólag törvénytelennek minősiem azt, háromszor adtain szavazatot egyesekre. Ez mind iga/, de okaim voltak rá, melyeknek elsorolását az én privát érd keim nem engedik meg. Különben nem szokott ön sakkozni? Ha igen? Akkor beláthatja, hogy ez egy bevált sakkhúzás volt. Igy tehát az a kérdéses szegfej a zsákból ki nem dughatja magát, mert az termeszeti törvény ellen van, a hegye pedig, a mely könnyen kidughatná sok esetben magát, az ön szerint is a zsákban maradt. Levelének egyéhb részére nem válaszolok, csupán azon fenyegetésére kívánok megjegyzést tenni, mely más helyen való találkozásra hív fel. Hát uram találkozzunk ! Majd meg látjuk, kinek lesz igazsága. Megtanulhatta volna már azt a régi közmondást: .Igaz mondás nem ember sz< lás. Inezédy Lajos, felelős szerkesztő. Egész H bálozó közönség Végül Lengyel József barátom kenetteljes végsoraira nézve, az előadottak ulán legyen szabad most már én nekem is bibliai idézetének fordított értelmével hozzáfordulva, meggyőző hangom mondanom .Hozd ide ujjaidat és nézd az én kezeimet, hozd ide kezedet és bocsásd az én oldalamba, és ne légy hivő, hanem hitetlen," .inert sokkal nagyobb öröm vagyon mennyben egy megtérő tévelygőn, mint sok ezer igazokon." Béke és Isten velünk. Bogát, 1902. deczember 17. llalogb Tamás, ev. ref. tanító. Felhivás előfizetésre. Az utolsó szám ez amit ebben az évben kiadunk a „Nyirvielék*-ből. S talán nem hivalkodás, ha — 24 esztendős multuukra hivatkozva kérjük Szabolc-ivármegye és Nyíregyháza város közönségének további érdeklődését a „Nyirvúlék" iránt — és pártfogását. # Ez az eltelt 24 esztendő elég tisztes mult a jövendő garanciáira nézve. Egy és ugyan az a szellem és irány volt a vez«tője a „Nyírvidékinek e 24 éven át. egységes vezetés alatt lévén e sok esztendők alatt, s munkálkodván és dolgozván mindég csak a közjó érdekében. Ilyennek és ennek az uj s uj Organumnak maradtunk meg továbbra is És ezeu az alapon kérjük Szabolcsv árinegye és Nyíregyháza város további támogatását. Tisztelettel: Jóba Elek, kiadó tulajdonos. Előfizetési Arak: évre 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Tanitó és jegyző uraknak a lapot lé! áron küldjük. ÚJDONSÁGOK. Boldog újévet kívánunk lapunk előfizetőinek, munkatársainknak s jó barátainknak. — Ülések a vármegyénél. A közigazgatási bizottság rendes havi ülését 1903. évi január hí 8-án tartja meg. A póladó felszólamlási bizottság január hó 8-án d. u 3 órakor, a fegyelmi választmány pedig január hó 9 én d. e. 9 órakor ülést tart. — Szolsabirók áthelyezése. Báró Feilitzsch Berthold főispán Újhelyi Tamás nyírbátori és Kubassy Béla liszalöki szolgabirákat — a közszolgálat érdekében kölcsönösen áthelyezte. — Szabolcsváriuegye központi választmánya, az 1903 ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzékének megáll ipitása czéljából a vármegyeháza kistermében d-czemher hó 30-ik napján délelőtt 9'/

a órakor ülést tart. — Eljegyzés. Hrabovszky Aurél kir. alügyész a mult szombaton lartotta eljegyzését Tóth Ilonka kisasszonynyal, néh. Tóth Lajos kótaji földbirtokos kedves leányával. — Telefon hálózat kibővítése. A nyíregyházi terménycsarnok képviseletében dr. Flegmann Jenő elnök kérvényt adott be a vármegye alispánjához uz iránt, hogy Nyíregyháza és Kisvárda között egy második távbeszélő huzal létesíttessék. A kérelem megokolása az, hogy Szabolcsvármegye helyi kereskedelmi forgalmának túlnyomóan nagy részét Nyíregyháza és Kisvárda városok bonyolítván le, ezen körülményből folyólag az emiitett két város kereskedelmi életeben oly sürü az összeköttetés, hogy a most fenálló érintkezési eszközök a forgalom igényeinek kielégítésére kevésnek bizonyultak; az üzleti felek ugyanis sokszor órákon át hasztalan kérnek távbeszélő összeköttetést, minek folytán egyrészt a már megkötött ügyletek lebonyolítása válik nehezebbé, másrészt uj ügyletek kötése, különösen a termények folyfonos árhullá :izása miatt csaknem ki van zárva. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Rulimann Béla itteni pénzügyi számgyakornokot a nagyenyedi pénzügyigazgatósághoz számtiszlté, Bihari Mór miskolczi és Körössy Sándor ungvári számgyakornokokat számtisztekké, végül Vincze Imre veszprémi lakost számgyakornokká nevezte ki a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatósághoz. — Halálozás. Mely fájdalommal tudatjuk, hogy édes apánk somosi Somossy András el te G8-ík évében, folyó hó 21-én, reggel meghalt. Temetése folyó hó 23-án' délelőtt 10 órakor lesz Bökönyben a Micske lányáról az ev. ref. vallás szerint. Kell Bököny, 1902. deczember 21 én. Somossy Ilona, férj. Kálin inczhelyí Jánosné mint lestvére. Dr. Somossy An Írás. S nuossy Anna férj, Rétháti Kovácsics Li-zlóné, Somossy A'iiilia férj.' Hunyady Istvánné, Somossy Ferencz, Somossy Mugit mint gyermekei. — Az 1903. évi országos vásárok. S/.abolcsvármegye területén a jövő évi országos vásárok a következő sorrendben fognak megtartatni : Január. 5 én Tiszidob, 7-én Polgár, 12-én Dombrád 22-én Nyírbátor, 2G-án Nyirbakti és Szentmiijály, 29-én Uj fehértó. — Február. 9-en Máriapócs, 2G-án Nag'ykálló Márczius. 2—3-án Nyíregyháza, 16-án Kisváida, ' 18-án Polgár, 26-án Nyírbátor, 30-án Mándok, 31-én Balkány Április. 1-én Nyirmada, 6-án Tiszadob, 13-án Nyirbakla, 21én Szentmihál

y, 23-án Nagykálló 25-én b. tudomására hozom, hogy a napokban érkeznek raktárra báli ruhákra az idén bevezetett czikkeim úgymint: Selyem-gase, Tüll, Creppdechine Lyberti, melyekből csakis egyes ruhákra a leglinomabb minöséKÍ« nagy választékot hozattam. — Midőn ezen újdonságaim mielőbbi megtekintésére kérem fd a n. é. bálozó közönséget hogy ki-ki most, midőn a választék legnagyobb, választhassa ki Ízlésének legmegfelelőbbel, vagyok kiváló tisztelettel ' UNGAR LIPÓT.