Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

ÍS . T 1 Ft "V I t' ín hogy erről a kiállításról legalább a hazai bor­kereskedők tudomást szerezzenek. M e rt — ugy gondolom — az a czélja ennek a kiállításnak — hogy ne rtíi magunk tudjuk meg. hogy nekünk magunknak milyen jó borunk terem itt a „Nyiren", hanem hogy a mi boraink jóságát, arra valóságát idegene.; is észrevegyék: budapesti, kassai, újhelyi, iná­ramarosszigeti, szepességi borkereskedők, meg vendéglősök. * * * Szóllő-kiállitás is lesz azonban a szeptem­beri kiállítás! Csemege szóllóben talán még elébb állunk mint a nyíri borban! Felfelé: Kassára egyrészt, aztán Lemberg­felé már is uagy a kivitelünk. De hol vagyunk még attól hogy csak a mai termelést is értékesíteni tudnánk. Ami szól lók itt Nyíregyháza körül vaunak, ezeknek a csemege termését még csak el lehet adui! De a többi vidék erre nem számithat. A kiállítás e részének is azonban meg lesz a nagy jelentősége, mert végre is legalább is 8000 hold szóllő-terület birtokossága van ér­dekelve a csemege-szőlló jobb és biztosabb ér­tékesítése kérdésénél. Lesz még alkalmunk a gazdasági egyesület e nagy jelentőségű akciójáról szólamaik. E soraink rövid figyelmeztetésül szolgál­hatnak szóllő-termelő gazdáinknak arra, hogy: ók maguk is igyekezzenek e kiállítás vár­ható eredményeiben a szólló-termelésnek, mint nem mellékes, de befogadott mivelési ágnak ér­vényes intézése. A gazdasági egyesületnek a kiállításra vo­natkozó felhívását itt közöljük: Hirdetmény. Szabolcsvármegye gazdasági egyesülete, megyéjének szőlő és bor termelése, illetőleg kereskedelmének előmoz­dítása czéljából, Nyíregyházán 1902. szeptember 27., 28., és 29. napjain, vásárral egybekötött szőlő és. bor kiállítást rendez. A kiállításon csakis termelők és kizárólag sz iboles­megyei saját termésükkel vehetnek részt. Szőlő: rendes 5 kgrmos szállító kosarukban vagy tálezákon, fajtánként legalább 3 fürt, bor: palaczkokbun és pedig vörös és asztali fehér bor 0-7 literes-, erősebb pecsenye bor 0'5 literes palaczkokban - fajtánként 3 palaczk a kiállítás és esetleg külön 2 palaczk a bírálat czéljaira — állítandó ki. Részvételi dij 2 korona. Terdij minden szőlőfaj ulán egy kosárban 70 íillér, egy tálezan 20 fillér, minden bor­faj után 3 üvegnél I korona, 5 üvegnél 1 kor. 50 fillér. Az egyesület úgy a szőlőknél felhasználandó kosa­rak és tálezákat, mint a boroknál felhasználandó palacz­kokat — az egyöntetűség kedvéért — a bejelentőknek, bejelentéseik alapján kivánt mennyi- és minőségben vagy fuvardíjjal terhelten megküldi, vagy a titkári hivatalnál helyben kiutalja, melyek árai már a térdijakban ben­foglaltalnak. Feliratokkal — kívánság szerint önköltségen szá­mítva — szívesen ellátja az egyesület úgy a borokat, mint a szőlőket, mely kívánság a bejelenlés alkalmával szintén kifejezendő. Azon kiállítók, kik a fentiektől eltérően más, eset­leg nagyobb területet elfoglaló akár kosaruk, edények, szekrényt k, akár állványokkal kívánnak a kiállításon résztvenni — az egyesületi titkárral előzetesen megálla­pított térdijat tartoznak fizelni. A részvételi és térdijak a bejelentés alkalmával az egyesület titkári hivalalánál befizetendők. Bejelentési ívek ugyanitt díjmentesen kaphatók. Bejelentési határidő augusztus 20., bejelentések ezentúl kétszeres részvételi és térdij lefizetése mellett szep­tember 15-éig fogadtatnak el. A kosarak, tálczák, paluczkok és felira'ok megren delésére nézve kivánatos lévén, a részvételt lehelő'eg mielébb és pontosan ismerni, — kéretn k a termelők bejelentéseiket az egyesület titkári hivatalánál már is mielébb beadni. Esetleges további felvilágosításokkal szívesen szol­gál az egyesület titkári hivatala. Kelt Nyíregyházán, 1902. julius hó ű-én. Az előkészítő b'/ottsfig. III oszt. kereseti suM. A III. osztályú keie-eti adó, melyet mostaniban veinek ki mindenfelé az országban, egyike a legS'ilyo­sabbaknak és legveszélyesebbeknek. Gyátosuk, ker, ske­dők s a diplomájuk után élők fizetik ezt >v. igyenes állami adót, annak a becslésnek alapján, hogy mennyi évi jövedelme van az illető adófizetőnek. Az erkölcstelen­ségre való s> i kerítés s/ankeziónálása ez az adótörvény, inert hiszen ha az illető H őszintén bevallani, mennyi évi jövedelme van, akkor a harmadik oszt lyu kerese i adó legalább négyszer annjit jövedelmezne a', államnak, mint tényleg. Mert úgy áll a dolog, hogy a községi és igyeb adókat ez n egyenes állami adó arány.'ban vetik ki s ahol például 50 százalék községi pót.idókat kell fizetni, ott a 100 forint 111. osztályú kei eseti adóval megterhelt embi r f gulúbb 200 frtot fizet mindennemű adó és illetmény czimén. Sajnos, többségben vannak az országban az olyan városok és községek, melyekben ölvén százaléknál magasabb a községi adó, sőt vannak olyanok is, m lyekben a 100 perczenteí is túlhaladj i. Látnivaló tehát, hogy az az állampolgár, aki őszintén bevallja mind n jövedelmét, oly súlyosan fizet meg a bee ülelességeért, liogy az nagy anyagi hátrányára van. A/, allampolgár hacsak nem akarja, hogy tiszta jövedel­mének husz-harmincz százalékát adókba fizesse, kenytelen a ténylegesnél jóval kisebb jövedelmet bevallani, tehát csalni és hazudni, a törvényt kijátszani. S mindezek daczára, az eltagadott jövedelmek ellenére is szinte elviselhetetlen sulylyal nehezedik a polgárságra a 111. oszlályu kereseti adó. S ennek daczára azt tapasztaljuk, hogy az adókat évről-évre irgalmatlanul felsrólolják, nem törődve azzal, hogy megbírja-e azt az i:lető adófizető vagy sem. Azt csak a legritkább esetek­ben veszik figyelembe, hogy valakinek rosszabbak a ke­reseti viszonyai, mint voltak az előző adókivetés idején, megalázó könyörgés és hosszadalmas, instancziá.ás kell hozzá, hogy valamicske adóleengedést tudjunk kieszkö­zölni. De nem csak ez a hátrány van m g, hanem az is, hogy a legtöbb ember, a ki tiltakozni akar a javasolt adója ellen, kénytelen e czélra fiskálist fogadni és fizetni, aki az ügyvédi furfangjának teljes latbavetésével tud csak fele részére az adóki ető bizottságtól valami elengedést kicsikarni. ~ Ugy, ugy, csak szeressétek egymást, ugy sem tart őrökké. — Ugy sem tart örökké ... — sullógja a lázbeteg. A láz most a legmagisabb pontjára híg, a beteg kínosan nyöszörgőt!, inig homlokán az izzadtság cseppen­kent gyöngyözött. Az orvos bel p-tt, komoly homlok íl szigorú re­dőkbe vonta össze. Haragosan csóválta meg fejét, midőn az össze-vissza hányt sáios iuhudarabokat meglátta. Alaposan lein rdla a cselédet, a miért megengedte hogy a nagybeteg ura elhagyhassa ágyát s magát ez által a biztos halainak kitegye. Hőmérővel vizsgálgatta a/, önkívületben fekvőt s uidulalos hangon os togulta parancsait. Pethes már akkor nem ismert mrg senkit. Láz­álmában össze-vissza beszélt. Ki akait ugrani az ágyból, csak nagy nehezen tudták lefogni. Majd elbágyadt, hom'okára kiült a halálverejték. A szemközti ablakon a fekete kaszás pengéjének fénye csillant meg . . . Az óra kondult. A haragos orvos kimondta a sentenciát: — Isten hatalmas, egyedül ő mentheti meg ez ilju ember életét. * * * A saisonnak vége volt. A nyaralók siettek vissza a városba. Napról-napra gyérült a korzó s a nagy ven­déglőin a cziginy hiába lunta a szebbnél-szebb nótá­kat, alig akadt hallgatója. Egy szép napon a czigánybanda is olt hagyta a nyaralótelepet, ez volt utolsó intelem azoknak, kik még künn tartózkodtak. Másnap Jolánék szintén beköltözködlek a városba s beköltözött Pethes László miniszteri fogalmazó is. Olyan különösnek tetszett Jolán elölt a város nyüzsgő áradata, az utcza tarka-barka képe, a folytonos mozgás, hogy szinte elszédülten kapaszkodott a mellette haladó Pethes karjába. Boldogan csevegve haladtak egymás mellett, míg hitül az öregek összesúgva kö,ették őket. Egész hazáig kisérte Pethes Jolánékat. A kapunál szívélyesen elbúcsúzott. Jolán könnyed léptt kkel libbent fel a lépcsőkön, miközben még egyszer kaczeron hátrafordítva aranyos f jét visszakiáltott: — A viszonl látásra ! — A viszontlátása ! — Ismételte magában Pelh s. * * * Jolun'-k fényes zsurt rendeztek. Hivatalos volt rá természetesen Pethes i-, mint Jolán obligát udvarlója h ve.-, n csapta körülölie a szelet. Sok fiatal leány, még több fiatal ember volt a társaságban. E:y kiv.d >an megragadja Pethes figyelmét. Sötét b íjszu, tüzes fekete sz unü, örm ny arczu fia'al ember, ki szenipillaniá;ait egy perezre sem vette le Jo­lánról. Petii' s már szinte kérdőre akarta vonni a fixirozá­si'rl, de a tüzesszeniü, Jolán szüleinek társiságában vonta mi g magát s azok a mint látszol t, igen szives hangon b 1 szelgi ttek vele. Később megtudti, liogy az i 1 'ető Gyurovics Andor, országgyűlési kep iselő és bánsági fö dbirtokos s meg­tudta azt is, hogy háztűziiézői nrnőségben vesz részt a mulattngon, melyet nagyrészt miaita rendeztek. Pethes kezdte magát nem j"l érezni. Bárbizonvos volt a maga dolgában, t' dia, hogy Jjfin szereti őt, de méfi-, ki'udja ... az ö.ilög nem al-zik. A pompa, fény már -ok s. ép és okos főt csavart el. — Bár csak sohise is láttam volna e pokoli szemű Gyurovicsot, {.ondolta magában Petii's, midőn látta, hogy a második négyesre Gyurovicsjelentkezett Jolánnál. Pithes kellemetlen arczkifi jezéssel vomit félre és s nimi nnszolá-ra sem volt hajlandó egy páratlan vis-a­visjának biujrani. A négyest ülve nézte végig. Igazi tor­tura volt az ö iá nézve. Látnia keiletett, mint suttog Gyurovics bohókás dolgokat Jolin lozsás fúleeskéibe, de hgjobban fájt neki az, midőn látta, hogy azokon Jolán mily jóizüeket kaczag. A zsurnak is vége lett s Pelhcs a fél­tékenység mardosó kígyóival keblében 1 ért haza. * * * 3 A kivetett adó elleni felebbezéseket is ügyvéddel kell megcsináltatni, mert ez az adótörvény oly bonyo­lult, hogy csak jogász ember ismeri ki magát benne s az is csak olyan, aki behatóan tanulmányozza. Ez is pénzbe kerül. S ha az illető felnek felebbe­zés folytán sikerül is valami adóelengedést eszközölni, alig nyer valamit ezáltal, mert hisz fizetnie kell az ügy­védi honorariumokí-.t. Száz szónak is egy a vége, a III. osztályú adóki­vetés rendszere éppen olyan igazságtalan és rossz, mint a mi rgész adórendszerünk és nagy szerepel játszik azon okok közö t, melyek miatt a magyar ipar és kereskede­lem nem tud felvirágozni. Csak a prograes.-iv adórends er segítene e nagy bajon, de az késik — az égi hon.ál ban. Somogyi Gyula kir. közjegyző ur b'zonyára nagy szolgálati) l tett az eidekell p<I.arságnak azzal, hogy a szándékolt nagy m. rvü adócuu lessel szemben szavát fel­emelle. Közöljük itta kivető bi olt ághoz inté/e! Ijfe's óriását a I 'punk szerk" sztőjéhez intézett kísérő levé tel e ült : Nyíregyháza, 190.'. jul.qs hó 2. Igen tisztelt főszerkesztő úr ! Kedves barátom ! Nyingyházán 1—2 nip múlva megkezdik a lll-ad oszt. kereseti adónak kivetés t és p di^ úgy tudom, liogy sok adó kötelezettre vonatkozólag nagy felem lést java­sol a pénzügyigazgatóság. Azt mindenki látja, tudja és érzi, hogv a közgaz­dasági viszonyok ált. kínos rosszabbodása köveiké, ti ben a III ad oszl. kereseti adó alá eső po'gá oknak kir sete országszerte, de különösen itt Nyíregyházán evek ót i folytonosan csökk n. És ennek daczára tetenus adóeme­lést lioj javaslatba a kincstár képviselője. E en merénylet ellen állást kell foglalni minden igaz hazafinak, mert hiszen ez orszig-zerle keresztülvive az egész nemzet lélfent ártó, eleméi : a becsületes mun­kája ii án élni akaió polgárságot lenné tönkre mihamar. Figyelmeztetni kell az adókivető bizo tságnak tisz­teletre méltó tagjait, hogy ezen erőszakos halalmi lény­nek keresz 1 ülvitelét igaz meggyőződésük es férfias bátor­unk erejével ukudalyoz/ák meg. Én, a ki a kiszemelt áldozatok egyike vagyok an­nak daczára, hogy a nyíregyházi takarékpénztárnál viselt ig. elnöki állásom tiszteletdíj a vagyis az én egyéni mun­kásságom k r'sete után az 18"l-ik évre 27.i kor. és 74 fillér kereseti adót vett be az állam, — ezen jog- és ulap­lalan adóemelési javaslat ellen kifogásaimat a nyíregy­házi in. kir. ;.dákivető bizottsághoz ma beadom. Ezen kérvényem ni k másolatát idemellékelem azon ezélból, hogy ezt vagy ennek egy részét becses lapjában a közjó érdeki ben legjobb belátása sz>'rint felhasználni vagy ezt, ha feleslegesnek Ítélné, — mellőzni szíves­kedjék. S/.ivélyrs n üdvözli kiválóan tisztelő hive: Somogyi Gjiila. Jtlánfeles kereseti adó kivető bizottság! Az éu kir. közjegyzői működésem után lU-ad oszt. keriseti adó czimen az 11)02—4 ik évre évi korona adót hozott javashtba a helybeli in. kir. tekint. Pénzügy ­igazgatóság. Miután eddig éveken át 110 -100 korona volt ezen adóm és a legnagyobb sajnálatomra az én közjegyzői keresetem nem csak az előbbre haladó korral fokozuto­A társaságnak megvolt a maga sensatiója: Gyuro­vics eljegyezte Jolánt. — És mit szól majd hozzá Pethes? — kérdezték a benfentesek. Ilit mit szólna? Semmit. Hiszen ő sohisem kérle meg Jolán kezél, örökké meg nem maradhat pá Iában. Azután Gyurovicsot nem lehet csak ugy kikosaraz,ii. Szegény Pethes L is, lóra, mint a kit a vilim íUjlolt, oly módon hatolt Jalán eljegyzése. N ni hitte, h gy az Llnlséges. Meg mikor az el­jegyzési hir már az újságokat is bejárta, még akkor sem bízott e házasságban. A sok izgalom azonban, melyet a várakozás és kinos reménykedés óráiban kiállott, ágyba dón'ötte. Lázas állapotúban fogalmazta meg azt a levelet, m Iy> t Jol írnak iri az isu erl jelibe alatt, melyben sziyie­hitiun könyörült hozzá, hogy sze.el.nük legsze itebb emlékeire jelenj ;n meg egy utolsó talalkán, hogy el­bucsuzhissek tőle. A láz a legnngasabb fokán dühöngött, de azért Pethes László magára kapkodla ruháit s bár az orvos a legszigorúbban megtiltotta, hogy a szobát el hagyja, sielve rohant a lululka S/.inli lyeliez. Jolun inár ott volt, vele a társ.lgónő, ki minden titkukba be volt avatva. Midőn meglátta a beesett szemű hulavány Pelhest, szinte felrikoltott. Pelhesnek minden véie arczaba szökött. Ütőere ugy lükUtett, hogy szinte hallható volt. Ililkau köszö il, majd megindultak szomorúm né­mán egymás melleit. Pethes rend< zle gondolatait, melyeket a láz s a hirtelen viszontlátás össze vissz i kuszált. Csak egyet kérdezett Jolántól, hogy felesége lesz­e Gyurovicsnak. Jolán némán bó'inlolt fejével s miközben szemeit kérőleg függesztette Pelhes arczára, kitört belőle az indulat s remegő hangon mondá el n ki, minő nehéz a sors végzése ellen küzdeni. Gyurovics megkérte k zét s izülei azonnal igent mondottak. Hisztalan könyörg tt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom