Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

N Y I H U E K san lejebb száll, hanem az általános közgazdasági viszonyokruk is folytonos pangása, rosszabbodása következtében évről-évre mindinkább kevesebb, a jogos önvédelem parancsolja nekem, hogy ez. n teljesen alipt.dan és feltétlenül méititlan megtámadás ellen a jog- törvényés igazság fegyvi révei védekezzem. Azt a magyar pénzügyi koimány is már n,igyon régen jól tudta, hogy u Ill-ad oszt. kereseti adot a valódi kereset alapján és pedig a 10%-os adókulcs szerint kivetni semmi egyébbre nem veze ne, mint az országnak ezen adoköle-les összes polgárait néhány ev alatt koldusbotra juttatni és éppen ezeit állami legfontosabb erdőkből ezen ázsiai szigorú 10* 0-os adókulcs alkalmazásánál a len) leges keresetne., csak egy része lett alapul véve. A m. kir. pénzügyminiszternek az országgyűlésen telt többszöri kijelentesei, a migyar kormánynak a hírlapokból ismert adóügyi programmja egyaránt azt hirdetik, hogy a 10' 0-os adókulcs a ill-ad oszt. kereseti adónak helyes éj méltányos alapon való megállapítására nezve rosz, tarthatatlan ; hogy ennek tetemes eszallilása mellett progressive kell a Ill-ad oszt. ker. adót és pedig a Ill-ad oszt. kerekein-k valódi összege ut ui nem több, de legftljebb ugyanannyi adot kivetni mint a mennyit a IV. 0:Zt. kereseti adó tesz ki, evi ugyan olyan östzegü fix javadalmasás uláii. Erre én, és azt hiszem, minién igaz érzésű polgártársain a legk'szségesebbn ráállunk és a mi é\ í keresetünk valódi, teljes összegét hiteles könyveinkkel is igazolindjuk azonnal, ruilv-lyest országos törvény lesz hozva mely a >0'/„-os adókulcsot tetemesen leszallitja s a 111 ad oszt. kereseti adónak progressive ugyan, de a |V, oszt. adóalappal egyenlően leendő kivetését megállapítja. Addig azonban, mig ilyen törvény nincs a valódi keleseinek bevallását kívánni vagy ezt bevallai i merő abszurdum volna. Ennek hiányában pedig más helyes és mélt. nyos alap a 111 - ad o.-zl kereseti adónak kivetésére nincs, a lényegileg emelkedett vagy h.nyatlott keresetektől eltekintve — egyáltalában nincs, mint az cLző 3—6 éven át elfogadott kereseti összeg, illetőleg erre alapított kereseti adó. Igyekeztem magamnak megfejteni, hogy mi lehet való oka annak, hogy Njhegyházán a 111 -ad. oszt. kereseti adó alá taitozó honpolgárok közzül n igyon sokan és ezek kö.ött én is a megelőző 3-G évinél sokkal nagyobb összegű kereseti adóval megrovatni czélozt.ttunk. Az e, lingy ezen adopolgároknak keresete a legulóbbi években avagy most sokkal nagyobb lett-e, mint volt 3 —ü évvel ezelőtt? Ennek éppen ellenkezőjét tudjuk és nagyon sinyljük mi adó kötelezettek, tudja mindenki, a ki a helyi viszonyok.it c.-ak némileg is ismeri és elfogulatlan, sőt nyugodt lélekkel ajánlom fel ezen kérdisnek oly módon leendő eldöntését, hogy a nyíregyházi pénzügyigazgatóságnak igazgatója, helyettese vagy az adó kivető bizottságnak előadója becsület szavára j' lenlse ki, miszerint bizfos tudomása szerint itt Nyíregyházán általában véve a kereseti viszonyok vagy csupán csak azon adó köteleseknél, a kiknek 111-ad oszt. ker. adója felemeltetni javasollatik, a kiesőt e* legutóbbi években vajy most jobb, nag)pb|i-e, mint ezelőtt 5—G évvel volt vagy sem ? Én előre is kijelentem: hogy a? emiitett pénzÜgyi lisztviselő urak bipmelyikénék a fentirt értelmű nyilatkozatát önmagam kereseti adójának megállapítására nézve kötelezőnek ill'oaidntrj. Ez tehát a javasolt adóemelésnek valódi oka egyáltalában nem lehet és p dig annyival inkább nem, mert hiszen köztudomásu és kétségbe nem vonható ezen mélyen lesújtó tény: hogy a közgazdasági pangás, a polgári összes kereseteknek évről-évre növekvő rosszabbodása egész hazánkban allalános baj és óriási közveszedelem, a melyet egyáltalában nem ujabb adóemelésekkel, de sőt lehetősegig adóleszállitásokkal és a mulhatlanul szükséges közadójövedelmeknek igazságosabb-méltányosabb arányú megosztásával lehet helyesen és kell is orvosolni, a minek már a jelenlegi adókivetéseknél országszerte hogy ne tegyék boldogtalanná, mert ő egyedül csak Pethest szereli, szülei azonban fellátták elölte a helyzetet, hogyha nem „kirj.i anyagi romlásukat, ugy fogadja el a gazdag kérő kezél. S ő gyenge volt, igent mondott. Midőn beszédében idáig élt szemei kőnyárban úsztak — Ugy-e megbocsát, nem fog megátkozni, hogy hüllen lettem magához - szolt Jolán s remegve leste a választ a férfi ajkairól. Pethes kissé gondolkozol!, majd halk alig érthető rekedi hangon suttogta: — Megbocsátok. S azután vígan társalogtak mindenféle bohóságról, a jövőről s arról mikép tarth ,lják fen továbbra is a barátságot, hogy hányszor és mikor fogja Pethes meglátogatni az ifjú párt s más hasonló ezeiféle bolondságról. Pethes, ki érez'e nnnl fogy peresről-perezre ereje, jól tudta, hogy mindebből semmi sem fog megvalósulni. Ő már sejlelte a közeli véget, mily minden máitiromságának véget vet. l>e azért nem mondott ellent Johnnak, sőt még erősítgette terveztetései ben. Majd elbúcsúzlak. Jolán mint a ki valami súlyos terhet r.zolt le migáról, pajzán jókedvvel nyújtotta [eléje kis kezt s vígan, mint akkor régen — mikor még boldog volt mind a keltő — mondotta: — A viszontlátásra. Pethes László, mig szemeit a borús égboltra függesztette, sokatmondóan válaszolt: — A viszontlátásra. Azután még sokáig nézett utánna a karcsú alaknak mig az ulcza gomolygó áradata el nem fedte őt szemei elől. Még akkor is merően nézett abba az irányba melybe eltűnni látta, mikor már az talán a harm idik utczában is befordult. Nézett, nézett mig c-ak szemei el nem homályosodtak s kél forró könycsepp gördült a hideg aszfaltra. leendő teljesítését a hirlapok közlése szerint a m. kir. pénzügyminiszter ur több alkalommal határozottan megigéite is. Vagy talán a javasolt adóemelésnek oka az, hogy Nyíregyházán a llí-ud oszt. kereseti adó alá CSJ polgárok közzül azok, a kikre mosl adóemelés vau java-latba hozva, a megelőző 3-G évben arányiig kevesebb adót fizettek, mint a mennyit nekik keresetük viszonylagos összege után fizetniük kellett volni. Ennik jogosságát mindazokra nézve, a kikre a megelőző 3 — 6 évi megadóztatásnak aránytalan csekély volta, helytelensége teljes bizonyítékot k pező adatokkal, nem pedig egy évi feltevésekből vagy nem helyes, nem biztos számításokból levont állításokkal igazolást nyer, én a nagain részéről elismerem és elfogadom. De m rt en 25 évet meghaladó tapasztalatom alapján ugy vagyok meggyőződve, hogy Nyíregyháza varosanak 111-ad oszt. kereseti adó alá eső polgárai, különösen p dig az úgynevezett értelmi foglalkozásúak annak daczára, hogy itt a kereskedelmi-ipari vagyonforgalmi üzlet, az értelmi foglalkozásból származó kere- t sokkal csekélyebb, mint hazánknak hasonló népességű varosaiban (például Miskolcz, Győr, Sopron, Szatmir, Székesfehérvár, Zoinbor, Brassó, C'.egled, N.-K mi/s a, Szolnok) több 111-ad oszt. kereseti adóval vannak evek óta megróva, mint ezen jobb (habár nem jó) kereseti viszomok közt levő városoknak hasonló foglalkozá-u polgárai. Miután pedig a jelenlegi magyar kormány eszményi nagy jeligéje a „jog, tóivény és igazság* csak ugy érvényesülhet egész lazánkban egyaránt, ha az igazságot a 111 ad oszt. kereseti adónak kivetésénél egyenlő mér tékkel mérik, én ezennel, a midőn a 111-ad o;zt. kereseti adónak ilt Nyíregyházán cz Iba vett felemelése ellen általában véve s önmagam nevében kü önösen is p >lgáii lelkiismeretem tiszta igaz érzetével határozottan protestálok, tiszteletteljesen javaslom a tekint, adó kivető bizottságnak, méltóztassék az adókivetési tárgyalásoknak érdemleges megkezdése előtt Miskolcz, Győr, Debreczen, Szatmár, Sopron,Szolnok, Nagy Kanizsa, Székesfehérvár városokból hivatalosan beszereztetni azon biztos adatokat, hogy ott a 111-ad o.-zt. kereseti adó alá eső polgárok (a kü'ö.ibö.ő adózási osztályok szerint megkülönböztetve) általában véve, de különösen az ügyvédek, kir. közjegyzők, orvosok stb a legközelebb niult 3 — U éven át mennyi állami adóval voltak megróva kizárólag 111-ad oszt. keresel alapján. Ennek eredménye legyen döntő; mert legyen az a nyíregyháziakra nézve esetleg hátrányos — a mit egyáltalában nem hihetek — mégis megnyugvásul szolgálna azon ludat, hogy a mi éleiké resztünk — a közadózás — nem i agyubb, mint más városokban lakó ugyanazon és a hivatalos adatok szerint összeg tekintetében is hasonló keresetű honpolgáitársunké. Solamen ist miseris, soeios habuisse malorum ! Ezen beszereztetni kért bizonyító adatok ismerete, összehasonlítása és figyelembe vétele nélkül a javasolt adóemelés egy teljesen alaptahn és igazságtalan hatalmi tény lenne, a melyet a tekint, adókivető bizottságnak tagjai, kik mindannyian független, ti-zlességes mullu polgártársaink, lelkem meggyőződése szerint meg nem szavazhatnak, Nyíregyháza, 1902, évi jul'us hó 2-ik napján. Ti-zlelettel Somogyi Gyula, nyíregyházi lakos, kir. közjegyző. TANÜGY. A „Szabolcsvármegyei Taniló-cgyesülot választmányi ülést tartolt f. evi jul. hó 3-án Nyíregyházán Orsovszky Gyula egyesületi elnök elnöklete a'alt. Elnök megnyitó beszédében első sorban megemlékezett egy korán elhunyt kartárs s buzgó egyesül ti tag, Klánicza János haláláról. Mit a választmány szomorú részvéttel vett tudomásul. Majd az elnöki jelentesek során szó volt az újonnan átdolgozott alapszabályok felsőbb helyre való felterjesztéséről, a tagsági dijak behajtásáról, s arról, hogy Szikszay Pál vármegyénk érdemekben gazdag alispánját ezen magas állas elfoglalásakor egyesületünk nevében elnök a választmány tagjaival együtt miként üdvözölte; Czubill István egyesületi tagnak egyesületünk kötelékéből való kilépéséről. Lövej Sándor beszélyeinek elfogadásáról stb. Végül jelentének során elnök bemutatta és felolvastatta az 1901. okt. hó 9-iki jubileumi disz és közgyűlés jegyzőkönyvét, melyminden változtatás nélkül hitelesítettnek mondatott ki. Végül a díszoklevél tárgyában jelentetett, hogy SlofLin Lajos egyesületi tag a minta oklevélen lévő hibát minden díjazás nélkül kijavította, miután a valasztmány előtt bemutaltalván, elfogadtatott s StolTan Li jósnak önzetlen láradlságáert köszönet szavaztatott. Ö.ömmel fogadta választmány elnök azon jel. illését, hogy a ninélt. vallás és közokt. m. kir. Miniszter úr a gyűlésekre menő állami tanítok fuvar és napi dijainak fedezésére engedélyezett átalányszerü összegből fennmaradó részt az egyesület czelj dia átengedni méltóztatott. A .Tanítók Háza* szobaalapilvány 1902 évi részletének törleszt'sere vonatkozólag val.isstm.iny akként határozott, hogy jétékonyczélu előadásokat log tartatni u

rv Nyíregyházán, mint vidéken, kü'önösen Ki-várdán. Ez okból a jaraskörök elnökeinek és az egyesületek buzgó tagjainak figyelme jó eleve felhivatik, hogy dolgosaink fáradozzaník az Úrnak szőlőjében és a mi igaz megadatik nékik. Tárgysorozat rende szerint megszerkesztett azon három pont, melyet az Orsz. bizottság kivánágára egyesületünk „A tanítói fizetés szabályozása', „Az ifjúság erkölcsi életének megóvása', s ,A tamilok szakképzéséről* szól. Tudomásul vétetett Szabó Endre egyesületi pénztárnoknak a pénztár állapotárol szóló időszaki jelentese Választmány — tekintettel az egyesület s'.ük anyag i helyzetére egyhangúlag elhatározta, hogy az 1902-ikevben közgyűlést nem tart. Ugyanakkor határozatikig kimondja, hogy a/ aug. hó 19. és 20. napjain tartandó orsz. bizottsigi nagygyűlésen az egyesület képviselőjeként Orsovszky Gyula egyesületi elnököt küldi fel Budapestre. Végül választmány sajnálatának adott kifejezést a felett, hogy Peterffy Sándor, az .Eötvös alap' megteremtője ezen jot. kony intézmény elnökségéről lemondott es Lukils \endel az orsz. bizottság elnökségétől visszalepett. Pazár István az Eötvös alap nyíregyházi helyi gyűjti bizottság elnökének es Bacskay István, mint a kisvardai helyi gyűjtő bizottság elnökenek jelentése tudomásul vetetett. Egyben jelentetett, hogy ez évben két tényleg működő és egy nyugdíjas tanító folvamodolt ezen jotekony-egyesülethez segélyért Ezek közül választmány kettőt meleg pártolással terjeszt fel, egyet pedig csak egyszerűen. I gyancsak k. t magasabb iskolát latogató tanitu lu kerté a „Tanítók-Háza*-ba leendő felvételt. Mindkettő meleg pártolással határoztatott felvétetni. Nyíregyháza, 1902. julius 1. Lengyel József, egyesületi főjegyző. SZABOLCSÉMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. A baromfi tenyésztők országos egyesülete tagjai körében a nagyobb baromfi tenyészetek, ez berendezése >s főleg az ujabban oly nagy sikerrel tenyésztett Orpington lyúkfajta tenyészetét akarván bemutatni, julius -JO-an Kecskemétre baromfi tenyésztési kirándulást rendez. A kirándulás programmja: Indulás Budapestről reggel 8 ó. 15 p. Megtekintése Polonyi Minó Orpington telepének, onnan kirándulás a kecskeméti földmives iskola telepére; d. u. Malhiász Jánosné és Darányi Ferenczné úrnők tenyészeteinek megszemlélésére a Katonatelepen. Jelentkezések lehetőleg ideje korán az Országos baromfi tenyésztők egyesülete titkári hivatalába Bp.-st Köztelek intézendők. Felhívás előfizetésre! Lapunk e száma e/ső lóvén az uj évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását s az esetleg hátralékban le vő előfizetési dijaknak sürgős beküldését. A községek t. elöljáróságait szintén fölkérjük, hogy az előfizetési dijakat a hét folyamán küldjék be. Könnyebbség okáért e czélra lapunk mai számához utalvány lapokat mellékelünk. Tisztelettel A „ Nyirvidék" kiadó-hivatala. Irodalom. A magyar könyvtár most magjelent juniusi sorozata újra több érdekes füzettel gazdagította ezt a Radó Antal szerkesztette kiváló gyűjteményt. A-291. szám Jókai Mór: Petőfi Sándorról cziinü füzete. Nagy gonddal vannak benne összegyűjtve Jókainak Petőfi Sándorról irolt visszaemlékezései, a inely.'k eidig csak újságokban elszórva jelentek meg az ötvenes évek eleje óta. A füzetet Várdai li la állította össze nagy gonddal, ő látta el jegyzetekkel, s a füzeihez igen szép bevezetést is irt a Jókai és Petőfi közli viszonyról. A 292. szám Ignotus: Valtozatok a U-huron czimmel. Ignotusnak néhány, a legszebb prózában irt költeményét közli összegyűjtve, a m lyekben a kiváló író mély filozofikus egyénisége és stílus művészete igen nagy mértékben érvényre jut. A 288—2X9. szánni kettős füzet a Magyar Könyvtár uj magyar Shakspere-jet gazdagítja a Komeo és Júlia kiváló uj fordításával, a melyet Telckes Béla, a jeles poéta készített a legújabb szövegkritika felhasználásival. A magyar könyvtár eigy-egy száma 30 fillér. Hgy egyes füzelek, valamint a gyűjtemény eddig megjelent összes füzetei megrendelhetők egy-zerre részletfizetésre is a kiadóczégnél, a Limpel-Voeliáner-féle udv. könyvkereskedésben, VI. An lrássy-ul 21. szám. ÚJDONSÁGOK. A Rákóczy szobor. Szabolcsvármegye közönségének hazafias kezde ményezése a litkóczy szobor felállítása ügyében, visszhangra talál ország-z rle. Alig ment szét a (örvényhatóságokhoz az adakozásra hivó szózat, inár is megnyilatkozik a kézség a hazafias eszme megvalósítása iránt. Alkalmunk van itt közölni Jásí-Nagykun-Szolnok cs Heves vármegye közönségének ez ügyben hozott határozatait : 13393 — 1902 kgy. sz. Szabolcsvármegye lörvényhalósigának 20i — Kgy. S7. átirata a II Uikóczy Kerencz'és bajtársai emt'kezetere emelendő szobor létesítése tárgyában. Határozat. A törvényhatóság hazafi is lelkesedéssel fogadja az átiratot, s elli ilározza, hogy II. Rákóczy Ferencz és bajtársai eml közelére országunkkan I tesitendö szoborra 500, aziz ö száz koronái közművelődési alapból m :gszavaz. mely összeg t két év alatt fogj i kifizetni, a községeket pi dig gyűjtésre s a begyülend) összegeknek jövő évi julius hó l-ig az alispánhoz leendő felterjesztésére felszólítja. A megszavazott és a g/üjlenlö összegeket egyelőre a mig a szent czél létesítése a magvalósítás komoly sladiumába nem lép, a vmegyei pénztárban külö^j fogja kezeltetni. Ezen határozat az 1 S3G XXI. l.-cz. 7. §-lnz képest közhírré leendő s a 15 napi felebbsiési hitáridő lejártával a m kir. belügyminiszter úrhoz jóváhigyás végett felteij -sztendő lesz.