Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-20 / 16. szám

4 IV Y 1 R y I D ^ K niet piaczra épen első minőségű árut szállítani, mely Kőbányán és Bécsben is jól értékesíthető. A német piaczon aránylag legjobban értékesülnek az öreg nehéz sertések sok szalonnával. Igen nagy gond fordítandó azonban a minél szebb és tisztább feldolgozásra. Olyan gondatlanul dolgozott és valószínűleg a kocsiba is roszszul berakott szállítmány, mint a milyen Sopronból érkezett Berlinbe, nem talál vevőre s csak a magyar sertések hírnevét és árát rontja. Igyekezni kell a magyar sertéshús kivitelt jobban szétágaztatni, mivel különben a berlini piaczon torlódás állhat be és ezzel az árak lenyomódnak. Előleges színházi jelentés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget hogy a városi színházat 1902. évi május hó l-én megnyitom. Egyben van szerencsém társulatom névsorát, valamint a „Nyíregyházi városi színház* munkatervét bemutatni. I. Ügyvezetőség: Makó Lajos főrendező. Siniándi József, karnagy. Kövér Miklós, kartanitó. Klenovits Gy. rendező. Krémer Jenő rendező. Szalay Károly, ügyelő Laki Eugénia, sugó. Makóné Aranka, pénztáros. Szabó Károly, titkár. II. Előadó személyzet: Hölgyek: Felhő Rózsi, soubrette énekesnő. Aldor Juliska, népszínmű ének' snő. Szögyi Gina, koloratur énekesnő. Balla Mariska, énekesnő. Krémemé, énekesnő. Havasi Szidi, komika anya. Ebergényiié, Amália, drámai anya. Jeszenszkyné Irén, hősnő. Menszáros Margit, szende, llahnel Aranka, soubrette. Gsige Ilonka, naiva. S. Molnár Vilma, társalgási színésznő. S géd-személyzet. Nők: Bittera Erzsi, Kendi Piroska, Molnár Juliska, Fodor Szeréna, Lengyel Klára, Mikéi Rózsi, Bokor Zelma, Gsanádi Maii, Szabó K.-né V., Kereszlély Flóra, Váradi Józsa, Líszi Etel, Szilágyiné, Berzeviczy Etel. Urak: Klenovíts György, hősszerelmes és jellemszínész. Palágyi Lajos, lyrai szerelmes. Pápay Lajos siheder szinész és énekes. PaUki Bela, bonvivant. Sz day Károly szinész. Sebestyény Géza, apa és jellemszinész. Nagy Dezső, karakter-komikus. Farkas Béla, drámai apa. Makó Lajos, kedélyes apa. Szilagyi Aladár. buffj-ki.mikus. Virágháti Lajos, tenor-buffo. Karacs Imre, tenorista. Mezey Andor, baritonista. Krémer Jenő, burleszk-komikus. Ságéd-személyzet. Urak: Juhász János, Gátló Gyula, Fűzi Barna, Ladányi Imre, Szabó Károly, Nagy József, R Nagy Gyula, Irmai Béla. Miklósy János, Vámos Jenő, Nógrády Sándor, Gs. Nagy Miklós, Vági Henrik, Papir Sándor 14 tagból álló zenekar Ez idényben szinre kerülhető uj és légi darabok : Drámai válfajok: Zaza, Kurucz Feja Dávid, Zsjba S ombatosok, Vörös talár, Páholy, 3 fele ég, Sötétség hat. Ima, Több mint királynő, Segédtanár, Ármány és sz- r lem, A bor, Ocskay brigadéros, Két örömmp, K t szerelem, Lecouvreur Adrienne, Becsület, Megboldogu t, Agglegények, Atlache, Rosenkranz és Güldens'ern, Bank bán, Nagy Galeotto, Gsók, Demiinonde, Egy pohár víz, Egy szegény ilju története, Elektra, Essex gróf, Frou-frou, Ibolyafaló, Női harcz, Pártütők, Proletárok, Rantzauk, Szerelem bolondjai, Szerelem iskolája. Szókimondó aszszonyság, Tücsök, Uj czég, Fedora, Tnan guay 2 felesége, Zalamei bíró, Trilby, Az öreg, Tosca, Durand és Durand, Hamlet, Velenczei kalmár, Lemondás, Gsók, üthelló, Otthon, Dózsa György, Gsongor és Tünde, Fourchambould család, Francillon, Gonstanlin abbé, Kaméliás hölgy, Király házasodik, Hunyady László, Fromónt és Rister, Aszalai urain, Niobe, Serge Paníne, Válás után. Váljunk el, Denise, Toldi Miklós. Énekes válfajok: Ádám és Éva, Svihákok, Egy görbe nap, Katalin, Lotti ezredesei, Kis szökevény, Bellevilleí szűz, Elnök k. a., Zsidónő, G árda virága, Gárdisták, Furcsa háború, Denevér, Párisi élet, Árva Zsuska, Gyimesi vadvirág, lluszárcsiny, Igmándi ki-pap, Milimári, Postás Klári, Rokkant huszár, L'li, Eleven ördög, Orpheus, Szép Heléna, Herczeg asszony, Paraszt becsület, Sularnith, Asszony verve jó, Magdolna, Tót leány, Mária bátyja, Vereshaju, Arany lakadalom, Piros bugyelláris, Viola, Felhő Klári, Reservisták, Náni, Éjjel az erdőn, Édes, Gtazás Magyarország körül. Bérleti feltételek: béiletár 40 előadásra: Páholy 140 fit. (280 kor.), I. r. ülőhely földszinten 30 frt. (72 kor.), II. r. ülőhely földszinten 30 frt. (60 kor.), 20 páros előadásra: páholy 70 frt. (140 kor.), I. r. ülőhely földszinten 18 frt. (36 kor.), II. r. ülőhely földszínien 15 frt. (30 kor.) 20 páratlan előadásra: páholy 70 frt. (140 kor.), I. r. ülőhely földszinten 18 frt. (36 kor.), II. r. ülőhely földszinten 15 frt. (30 kor.) Bérelni lehet Jakobovits Fanny k. a. szivartőzsdéjében. A bérletösszeg a bérletjegy átvételekor előre fizetendő Kelt, Nyíregyházán, 1902. április hó 19-én. Kitűnő tisztelettel: Makó, igazgató. Irodalom. Remekírók Kép s Könyvtúra. A miről száz év előtt a magyar szeli mii újjászületés megindítói ábrándoztak, a mit Kazinczy nagy i yelv- és irodalomujitó harczában, mint a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőitett: a/, emberi szellem remek alkotásainak gyűjteménye íme megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mestermüveinek díszes köntösű, illusztrált kiadása : megindult egyszerre hét kötettel, a mely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző ízelítőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kölet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Moliére és Tóth Kálmán e/.ek bemutatói a hatalmas vállalatnak, mely megakarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek műveit; a migyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A művelt ma yarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejtett szellemi kincs. Mert bár ismerik hírből, ismerik igen sokan szemelvényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de nein ismerik olyan bensően, ne.n értik meg annyira minden részletében, a hogyan csak a nyelv intim ismerete, s elsősorban az anyanyelv közvetíti nagy szellemnek minden titkait. A magyar klasszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség tárá ban a legnagyobb idegen szellemek termékeinek melto magyar kiadása is, azoké, a kik túlnőttek a maguk országának, a maguk nyelvének határain s egész világnak váltak szellemi útmutatójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá ilyetén vállalkozáshoz. M 'g a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, nem hogy lett volna bátorságuk a magyar iiodalmi kul tura érdekében nagyobbat is tenni s a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriások műveinek kiadásával párosítani. Epp ezért a Lampel-Wodianer czég vállalkozása: jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalom történet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat megindításával ez a kiadó czég, először adja egységes, ritka diszü kötelek alakjában a remekírók műveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek k •peivel és a klasszikusok képmasával. Ezen a nagy jelentőségű eseményen kivül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtara alkalmat ad a magyar irodalom esztétikusainak uj munkák, uj tanulmányok és kommentárok megírására, a miből a magyar irodalom-törteneti és kritikai irodalomnak támad na^y, Lilán korszakalkotó gyarapopása. És alkalmat ad a legjelesebb migyar műfordilóknak, hogy tehetségűinek erejét uj munkálkodással fejtsek ki irodalmunk gazdagítására ? Valóban alig lehetne igy előre számot adni lóla, határozottan megérlékelni azt a hatást, a melylyel egy Alexander Bernálnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczy Józsefnek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, Juniusnak, (Zilahi Kiss Béla) stb. uj az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetései lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Meri a nngyar esztétika és irodalomtörténet e leghíresebb művelői s velük más kiválóságok, mint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczy Lajos, Endrődy Sándor, Ferenczi Zoltán, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferencz, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Várady Antal, irodalmunknak c-upa kitűnősége, fogják bevezető tanulmánynyal és szövegmagyarazattal kisérni a Remekirok Képes Könyvtárának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzák a nagy szellemek alkotásait a művelt magyar közönség lelkéhez, megadván neki a teljes megértés lehetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szer kesztőjének, dr. Rado Antalnak neve, a ki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szerkesztő már eddig is országosan elismert nagy érdemeket szerzett irodalmunkban, ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársak egész seregének összetoborzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és díszes gárdéval indult meg a Remekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti diszes kötésű kötetekben a magyar- és a világirodalom legcsodálatosabb alkotásait fogja szétvinni az országba minden művelt magyar ember okulására és gyönyörűségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar írók mellett a legnagyobb külföldi szellemek minden hires munkája. Olt lesz Petőfi mellett Bryon és Heine, Berzsenyi mellett Musset és Leopardi, Midtch mellett Golhe és Schiller, Katona mellett Shakspere, Moliére és a görög tragikusok, Vöiösmarly mellett Homeros, Vigilius, Firduszi és a Niebelungének, olt lesz továbbá, a mire semmiféle külföldi hasonló vállalatban példa nincsen, az uj Magyarország három megalkotója, gróf Széchenyi Islván, Kossuth Lajos és Deák Ferencz s ezeken kivül sok más, a kiket e helyűit mind felsorolni hosszadalmas volna. A Lampel-Wodianer czég azonban ilyen jelentős kulturális feladattal szemben még nagyobbra is szánta magát. Mig másutt, Németországban és Angliában e nagy klasszikus kiadások hazájában évtizedek leltek el, mig a remekírók illusztrált kiadására vállalkozó kiadó akadt, addig ez a czég mindjárt a remekírók ez első magyar kiadását a rajzoló fantaziai mestermüveivel díszítette, hogy e tekintetben is teljes legyen a legnagyobb szellemi kincseknek ez a tára. És valóban a mesterműveket kísérő illusztrácziók megkétszerezik a remekírók könyvtárának értékét. Mert az illusztráczió segítségére jön a fantáziának s a művész lelkének látásával megmutat j i nekünk azt, a minek elképzelésébe fantáziánk belefáradna. Oázis as illusztráczió, a melyen elménk, lelkünk uj gyönyörűséget kap a nagy szellemek élvezése közben és uj erői alkotásaik teljes megértésére. Melyikünk a legműveltebb, a legerősebb kepzelőlehetségü ember is tudná ugy elképzelni például a Madách .Ember tragédia"-jának világraszóló jeleneteit, a hogy azokat a rajzón legnagyobb mestere, Zichy Mihály megrajzolta kartonjain, a melyeknek reprodukeziói fogják díszíteni a Remekírók Képes Könyvtarának Madách kiadását, vagy melyikünk tudna csak képzel >tben is v rsenyezni azokkal a mesteri kopekkel, a melyekkel egy Bihari Sándor, Garay Ákos, Gergely Imre, Hegedűs László, Jendrássek Jenő, Márk Ltjos, Nagy Zsigmond, Réthi Lajos, Neogrády Antal, Telegdy László, Tüll Ödön stb. fogják díszíteni, magyarázni és szemléltetni a Remekrok Képes Könyvtárában megjelenő össszes klasszikus művekel ? Sokat lehetne még elmondani annak a nagy vállalkozásnak jelentőségéről és kulturális hatásáról. De az eddig elmondottak eléggé mutatják nigy horderejét s azt, hogy minden más, m 'g küllői li vá'lalatot is tul fog szárnyalni. A magyarokat együtt adja a külföld klasszikusaival, nagy esztétikusok átmulató tanulmánynyal, elsőrangú mesterek illusztráczióival s mindezt párj it ritkító diszes köntösben a nagy írók domborművű medaillon képével disziteit kötésben : ez valóban a magyar család szellemi oltára, a mely a legnemesebb gyönyörűséget, a nagy szellemek alkotásainak és gondolatainak élvezését, megértését fogja megtalálni. Ezt Ígéri a már megjelent hét kötet s ezt a további kötetek tervezete, a minél szebb, becsesebb ünnepi ajándékol a magyar irodalmi kuliura hosszú évtizedek óta nem kapóit. Az ilyen vállalkozásért az elismerés és a hála el nem maradhat, kivált mikor a kiadó czég nagy áldozatkészségét, melylyel e vállalkozást létrehozta, azzal tetézi, hogy a 250 korona áru könyvtár megszerzésere a legmméltányoiabb feltételekkel nyújt modot. Ez áldozatkészség révén havi 3 korona részletfi'.etésért minden még a legegyszerűbb polgári család is megszerezheti magának az otthonnak ezt a szellemi kincslárát. KÖZGAZDASÁG. Az Első Leánykiliázasltási Egyesület m. sz. f. é. márczius 25-én tarlotta XXXIX. rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Amint a fontosabb mérlegtételekből és a jelentésből kitűnik, az 1902-ik kezelési év, daczára az általánosan uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, ugy lekinttctel a tagok gyarapodására, valam.nt pénzügyi tekintetben eredményeknek mutatkozik. Uj beiratkozás voll 13,359 julalékrész. Nászjualék fejeben kifizetett 030,265 korona 21 fillér. A díjtartalék 1.568,981 koronára nivelietett és immár 6.929,367 korona 79 fillérre rug. A többi alapszabályszerű czimi knek (Nászjut dékfelemelési tártai k. Külön tartalék. Hivaialnoki nyugdijalap stb.) 10S,720 korona 48 fillér utaltatott át. A díjbevétel 2.106 496 korona 81 fillért, a kamat- és liazbérjövedelem 308,021 korona 9) Ifidért mul t ki. A mérleg 7.874 335'14 korona vagyonállományt állap l meg, mely következő tő-tételekben nyeri fed ZJtél: Értékpapírok szelvény kamatokkal (koronijár.idé*, fővárosi kölcsön és 4' a százalékos elsőrendű záloglevelek) 3.39 '.051'66 korona takarékbetétek 2.054.0 .'51 2 korona, intézeti házak 15.'0 <.48 korona leirás után 1,495.741-20 korona, kötvénykölcsönök 320.730'9G korona, nyugdíjalap taitaL'kbelét83.50D-41 korona, díjhátralék 428.80 "54koioona, készpénzkézlet 91.407 25 korone. A jelenlés és inéilíg h lyesléssel tudomásul vétetett és Kn-ztinkovics Béla és dr. raan Fülöp ügyvédei inditvá lyári az összigazgatóságának köszönet és elismerés szíva tihk. A kőzgyüL

1.- jegyzőkönyvének hitelesítésre kíkülde lek: Gh tz Hermán es Rálfay Károly. A felügyelő-buotUágb i egy év tartamára újból megválasztattak a volt felügyelő bizo'l-á^í tagok. Miu'áa az elnök még e hónap 20-án dr. S amberger Ferenci kir. közjegyző jelenlétében nyolez díjmentes nyereménykötvény a „D* osztályból történt kisorulas.in ik eredni -nyél kihirdette, h rekesztetett a közgyűlés. Kisorollaitak a köveikező alapköny vszámok: 2281 alapköayvszám özv. Dogé Vilmosne, B id ipest 3663 alapköny vszam Fieischer Vilmos, Budapest. 1652 alapkönyvszám Bizon János, Mohács. 2896 alapkönyvszám dr, H ffner Elekné, Mosony. 5378 alapkönyvszám dr. Tralleszku János, Kisjenő. 00138 alapkönyvszám Kovárik Antal, Komáro.n. 6196 alipkönyvszám Kulko Steíán, Zágráb. 3883 alapköayvszám P^po Ábrahám, Szerajevó. Minden kisorsolt alapkönyvszám után a kedvezményeztettnek egy 100 — 100 ko.onáról s'.óló díjmentes nyereménkötvény kiszolgáltatik. A Tricsti Általános Biztosító Társaság \ (Assicurazioni Generáli.) F. é. in irczius hó 20-án tartott 70-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1901. évi mérlegek. Az előliünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901, deczenber 31-én érvenyében voll életbiztosítási tőkeösszegek 571,267.823 korona és 16 fillért tettek ki, és az év folyamán heveit dijak 25,501.529 korona 89 fillérre rúgtak. Az éle.biztosítási osztály díjtartaléka 12,664.410 korona 50.fillérrel 147,165.146 korona 89 fillérre emelkedőit. A tüz-biztositási ágban a díjbevétel 11,890.311.770 korona bizlosílari összeg után 19,179.387 korona 41 fillér volt, iniöől 8,453.497 korona 20 fillér viszontbiztosításra fordíttatott ugy, hogy a tiszta díjbevétel 10,725 890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267.495 korona 05 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 67.76„/"-át teszi ki. A jövő években esedékssé váló dij kötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások lerovása után 2,197.096 korona 58 fillérre rúgott. A betöréseslopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 317,084 korona 80 fillért telt ki. Károkért a társaság 1901-ben 27,945.234 korona 91 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években tejesitelt kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 710,540.625 korona és 97 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 133,470.273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192815 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 16,022.487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kímélendők : az alapszabály szerint nyereségtartalék, mely 5,2.30.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamngadozására alakított tartalék, mely a 3,379.024 korona 17 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350.000 korona, 10,402.487 korona 99 fillérre emellett fel; továbbá felemlítendő ínég a 100.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. E leken kivül fenáll még egy 500.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság össíes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékében vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 173,458.451 korona 00 fillérről 190,319.427 korona 11 fillérre emelkedtek, melyei kö/etkezőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog köv telesek 3 1,870.290 k. 00 f. 2. E etbizlositási kötvényekre adolt kölcsönök 17,799.821 „ 32 „ 3. Letéteményezelt értékpapírokra adott kölcsönök 2,4-07.25! „ 17 , 4. Értékpapírok 122,408.563 „ 59 „ 5. Tárcza váltók. • 1,140.190 , 42 , 0. A részvényesek biszlositotl adóslevelei 7,350.030 „ — ,