Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-20 / 16. szám

IV Y I R V 1 1> É H 7. Bankoknál levő rendolkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitele­zők követeléseinek levonásával 7,223.302 „ 95 „ összesen 190,319.4-27 k. 11 f. Ezen érlékből 43 millió korona magyar értékekre esik. Védekezzünk a szóló'-lisztharmat ellen. A szőlő nagyszáma b.-tegsége közül kettő van olyan, mely evről-évre megtámadja szőlőtőkéinket és igy az ellenök VjIó védekezést u legfo'orilosabb munkák közé kell immár sorolni. Ez a két betegség a peronospora és az oidium. Mindkettő egyaránt veszedelmes, mert megaka­dályozza a füitök kellő kifejlődését és kellő időben való megéresét. Mig azonban a peronospora ellen való véde­kezés szüksége már a köztudatba mentát és egyszer­kétszer jól-rosszul a peronospora ellen jó formán minden szőlősgazda védekezik, addig a liszlharmat (oidium) ellen való védekezés terén meg nagyon el vagyunk marad­va és igen sokan, kik az elmúlt esztendő* mulasztásai folytán, ugyancsak drága tandijai lizettek, még mindig nem vehetők ra, hogy a szőlő ezen legveszedelmesebb >11 ín­ségével szemben a kellő óvintézkedéseket megtegyék. Tévéi tan az, hogy az oidiu not okozó gombáknak téli alakja nincs s igy magában a szőlőben egyik évről a másik a lisztharmat betegség át nem öröklődik, hanein mindig külső (ismeretlen okból és helyről származó) fertőzésre van szükség, hogy a liszlharmat ismét kifejlőd­hessék. Igenis ismerjük ma már az oidium téli alakját, mely a szőlőtőke ré^i fáján szokta a telet álelni, hogy mar kora tavaszszal létrehozza a fiatal hajtásokon azokat a góczokat, amelyekből egész nyáron rajzik ki a veszedel­mes gomba. Istvánffi Gyula dr., a központi szőlőszeli kísérleti állomás igazgatója hozta a mult évben ezon megfigyeléseit nyilvánosságra es véleményének helyességét ugy a külföldi szaktekintélyek vizsgálati, mint ezernyi — a védekezés elmulasztása folytán — károsodo't gazda szomora tapaszlalatai igazolták. Azért mindenütt, ahol a mull évben vagy előzőleg liszlharmat mutalkozolt, s igy igen valószínű hogy ez a belegség az idén és fel fog lepni, okvetlenül védekezzünk ellene kétszer-háromszor a szerint, hogy az időjárás alkal­mas-e az oidium terjedésének, vagy sem. Egyszeri elő­zetes védekezést minden szőlőtermelőnek a legmelegebben kell ajánlani, meri olt is, ahol eddig nem jelentkezett ez a baj, épenséggel nics kizárva, hogy az idei enyhe, és felette nedves lel ulán fel fog lépni és az elővigyá­zatol nem tanúsító szőlősgazdáknak ezrekre menő károkat fog okozni. A legalkalmasabb, legbiztosabb és legtartósabb ha'ásu ellenszeie a li=ztharmatnak a dr. Aschenbrandt-féle „rézkenpoi", amelyet Migyirországon egy fővárosi elő­kelő kémiai gyáros állit elő es a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete hoz forgalomba. Ennek a pornak nagy­mennyiségű preparált réz és mészhydrát tartalma van, ami a kifujtatott szeret oda tapasztja a növényhez és tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a lulajdonságaa „rézkénpor" hatását függetlenné teszi az időjárástól. [A dr. Aschenbrandt-féle „rézkénpor" használatra tehát már ebből az okból összehasonlilhat­lanul előnyösebb mint a tiszta kénporé. A rézkénporból a két-háiomszori haszna lat feltétlenül elegendő, mig a tiszta kénpori legalább 3 — 4 szer, de sokszor 5 —ü-szor kell egy nyáron használnunk, ha a sikerről biztosak akarunk lenni. Amellett sokkal kevesebb anyag is kell a rézkén­porból mint a tiszta kénporból, meri a legfinomabb kiporozott réteg is, állandósága folytán elegendő aira, hogy a szőlőtőkét az odidumtol megvédje. Végül a rézkénpor jelentékeny rézgálicz tartalma miall olyan helyeken, ahol a peronospora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vagy ahol évek hosszú sora óta ezközöll lelkiismeretes védekezés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és harmadik permetezés W helyet­tesitheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb perme­tezés elmaradhat és a rézkénpor ugy a peronspora mint az oidium ellen megvédi teljesen a szőlőt. Csarnok. Mese u menyből. Egy kis európai állam miniszterelnöke meghalt. Lelke ő exczellencziája valódi miniszteri lélekhez illően, rendszalagokkal és oidókkul ékített teljes díszruhában szállt ég felé. Igy ért a menykapuja elé. Ám a kama­rás kulcs itt sehogysem akart a zárba illeni, bármeny­nyire forgatta és csivarta a miniszteri lélek. Kénytelen volt tehát kopogni a kapun, amely csakugyan íöl is tárult előtte. Megjelent Szent Péter és lélek ő exczel­lencziájának ama kérdésére, vájjon megvan-e engedve neki, hogy a menybe beléphessen, kijelentette, hogy a menybeli zárak alaposan megváltoztattak és a kamarás meg a zárdakulcsok már nem illennek beléjök ugy, mini azelőtt. A menybejutásnál főérdemnek a humanitás tekin tetik, valamennyi méltóság és magasrangu konni xio hitele alábbszállt s ennek következtében gazdag, s ordós csillagokkal díszített személyiségeknek a belepés nieg­nehezittetett; ellenkezőleg könnyen a menybe éppen a szegény emberek juthatnak; különösen azért, inert a menynek legutóbbi újjászervezése óta az udvartartás egyenruhájául állatában a kolduskabál s nem az ordós csillagokkal borított frakk ismertelett el, annál inkább, mivel ide enn mindennemű csillag, a mutatkozó nagy készlet miatt, teljesen kikerült a divatból. E szavakkal Szent Péter bezarla maga utan a kaput és a jó lelek­exczellencziál miniszteri elmélkedéseiben magára hagyla. Ügyes államférfiú azonban m g a meny kapuja előtt se esik kétségbe. Diplomatikus ösztöne itt is csik­hamar a kívánt czcl felé vezette. Nemsokára ezután az elegáns miniszteri lelek találkozott az égi országúton egy koldussal, aki \igan taitott a tudvalevő kapu felé. 0 exczellencziája kegyesen megszólítja. Miniszteri lélek: Hová sietsz kedves lélekbarátom? Koldus lélek : Hová máshová, mint a menybe ? Miniszteri -lélek: Micsoda? A menybe, ebben a czafrangos ruhában? Koldus lélek (ámulva): Ebben a ruhában? Istenem hiszen főtisztelendő urain azt állította mindig, hogy a menyben nem néznek a ruhára, csak a szivre. Miniszteri lélek: Imp, láthatod, mennyit hazudoz­nak a földön. Iliid el barátom, a menyben is loss/ab­bak lettek a viszonyok. Hogyan is juthatott eszedbe, tisztességes frakk és divalos nndr.ig nélkül a paradicsomba készülni? Hisz maga S/.eiii Péter földi életében első kamarás volt a z-idó udvarnál. Lálod, édes lélek-bará­tom, én magam ebben a diszes ruhiban is c-ak nagy­nehezen juthattam a menyország'j i. Szent Péler például sehogysem békülhetett ki régi duatu gallérommal. Ko'dus lélek: L hetséges-e? — Oh, jó Istenem! A koldusok tehát nem jutnak a menyországba, csak a miniszter urak? Miniszteri lelek: ügy van. — De egy szegény lélek kötelessége, hogy a másikon segítsen. — Jöjj, cserél ünk ruhát Ha majd rajiad lesz a miniszteri frakk, minden­hová b juthitsz, még a menyoiszágba is. Ko'dus lélek: Oh, lélek-excellenciád túlságosan kegyes. Erezni, hogy a meny közeieben vagyunk. A föl­dón lelek-excellenciád sohasem volt oly jótékony. — De I-tineui! Silány koldus—rongyaim lelek —excellenciád át­szel emüll lestére nem fognak illeni. Miniszteri I lek: Soh'se törődjél vele! Igazi minisz­ter—lélekre minden illik. — Jöjj csak, jöjj! E'. igazán diplomatikus ajánlat következtében a szegény ko dus örömest kicserélte lyukas ruháját ő excel­lenciája fényes öiiözet :\el és kevés vártatva a szeretetre­méltó miniszteri lélek elég lomposan ál t olt menyeknek országútján; — elők.-lő fejbólintással elbúcsúzott a kol­dustol es ily rongyos viszonyok között szerencsésen be is jutott a menybe. Innen következő levelet küldte fejedelmének: „Legfenséges< bb Fejedelmem ! iNagyke^yü uram! Nem mulaszthatom el, hogy Fenségednek köteles­ségszerűen jelentsem, miszerint diplo natikii- uton, melyet választani kénytelen valek, szerencsésen bejutottam menyeknek or.-zágaba. Itl is szivemen viselem Fenséged alattvalóinak javat s igy azok érdekeben nem mulaszt­hatom el, Fenségedet a menybeli viszonyokkal közelebb­ről megumerlelni. Ösrnerem Fenséged atyai gondo.-kodását, melylyel alattvalóinak a mennyet biztosítani kívánja. A', eddig kövelelt eljárás azonban, sajnos, kevés praktikus eiték­kel bir, meri, amint a menybeli vis onyokat is pedig saját tapasztalatomból megismertem, itt csakis rongyos koldusnak enged:rtik meg a belépés. Ez okbcl czélsze­rünek tarlom Fenségednek tanácsolni, kegyeskedni országa igazi j >váia valamennyi alatt\aloiit mielőbb kol­dussá tenni: meit csak ezen módon juthatnak egykor a menyországba. A legtisztább hazafiúi érzülettel maradok: M. U. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 6367-111. sz. Palyázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak Győr-lntasi vonalának Varsány állomása ki fog bővíttet ni, a mely munkára ezennel nyilvános p.ilyáz&tot hirdetünk. A tervek és költségvetés a szerződési tervezet a f Itctel füzetek és a pályázati feltételek a szombathelyi üzletvezetőseg pályafentartási es ip.tési osztályánál, vala­mint a ve-zprémi os tálymérnök-égnél a hivatalos óiák alalt megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzell ajánlatok leg­később f uvi május ho 7-ig délelőtt 10 óráig I. osz­tályunknál nyújtandók be lepecsételve eme felirattal: „Ajánlat Varsány állomás bő ilési munkáira". — Csak idejekorán beérkezett Írásbeli és az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Távirati uton tett vagy később biérkező ajánlatok valamint pótajin­la ok figyelembe vétetni nem fogn k. Bánatpénz fejében legkésőbb f. évi május hó 5-ig déli 12 óráig 2000 korona azaz kétezerko'ona készpénz­ben vagy állami letétekre alkal nas értékpapírokban gyüjlőpénzlárunknál lefizetendő. A bánal pénzről szóló leteljegy az ajánlalhoz nem csatolandó. Az értékpapírok a budapesti, illetőleg bécti tőzs­dén a legutóbb jegyzett 14 napnál neui régibb árfolyam szerint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Posta u'ján beküldöli ajánlatok, bánatpénzek terli vevénynyel adandók fel. Az ajánlatok között a szabadválasztási jogol magunk­nak Kntartjuk. Szombathely, 19>2. április 12-én. AB üsletvezetöség. 8006 1902. sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak Bátyú állomásán 1902. évi október hó 1 én a vasúti vendéglő bérlete lejár; ugyanazon időponti ol számítandó három évi időtartamra ezen vendéglő bérletére ezennel zart ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az 1 koronás bélyeggel és — „Ajánlat a in. kir. államvasutak Batyu állomásán levő vend'glői üzlet bér­letre" — felirattal ellátóit, nemkülönben a kellő ok­mányokkal felszereli, borítékba zárt és lepecsételt aján­latok 1902. évi május hó 1-én déli 12 óráig a m. kir. államvas-u ak d breczeni üzletvezetősége titkári hivata­lahoz po=ta utján, térti vevénnyel nyújtandók be ; ugyan­azon időpontig bánatpénz pedig kétszáz korona kész­pénzben küldendő be — függetlenül az ajánlaltól — a debreczeni üzlelvezetőség gyüjtőpénztárába posta utján jelen pályázati hirdetmény számára való hivatkozással. A vendéglő bérletére vonatkozó felletelek nevezett üzletvezetőség III. (forgalmi és kereskedelmi) osztályában (Tisza-palota II. emelet, 25. ajtó) a hivatalos órák tar­tama alatt (d. e. 8-12.es d. u. 2—4 óráig) megtekint­hetők miért is az ajánlattevőkről felteleleztetik, hogy azokat ismerik és magukra nézve egész terjedelmükben kőtelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő, vagy a kitüzöll határidőn tul beerkezendó ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A m. kir. államvasutak fenntartják maguknak azon jogot, hogy a pályázók közül — tekintet nélkül a fel­ajánlott berlelösszeg nagyságára szabadon választ­hassanak. A vendéglő helyiségek közül az 1 — 11. oszt. étterem lutese és világításáról a vendéglős sajat költségén köte­les gondoskodni, mig a III. oszt. varó és étterem világí­tási költségeit fele részben a vasulintézet, fele részben pedig a vendéglős viseli. Kelt Debreczen, 1902. április hóban. A; üzlelvezetőség. 57237—902. Folyó évi április hó 15-től való halálylyal Győrből Amsterdamba helyben és átmenetileg továbbítandó vasúti — (ideértve "közúti) járómüvek szállítására — a szállítási dijnak kocsinkint <s fuvar­levelenkint legalább 10.000 kg.-ért való díjfizetése ese­tén — 100 kg.-kinti 3.19 márka mérs kelt díjtétel lép életbe. 59793-902. szám. A magyar kir. államvasutak kocsijainak rakterületéről és raksúlyáról „Jegyzék" készült mely a m. kir. államvasutak díjszabás elarusitási irodá­jában (IV. Gsengery-utcza 33.) példányonként 50 fillér­ért megszerezhető. 47799-902. sz. Folyó évi május hó 1-étől való érvénynyel a gács-magyar közös forgalom 189S. évi január ho 1-től érvényes II. rész, 2 díjszabási füzetéhez az I. pótlék, és ugyanazon kötelék l'JÓO. évi deczember hó 1-től érvényes II. rész 1. díjszabási füzetéhez a III. póllék lép életbe. Az I. pótlék tartalma: dijtélelek hatalyon kivül h> lyezése, a fődijszabás módosítása és helyesbítése; a 111. pollék pedig uj díjtételeket, valamint hatályon kivül helyezéseket, módosításokat és.helyesbítéseket tartalmaz. A mennyiben egyes viszonylatokban díjemelések állanának be, a felemelt díjtételek csak 1902. évi junius hó 1 -tői nyernek alkalmazást. Ezen pótlekok a részes vasutak igazgatóságainál és az illető állomásokon példányonkint 30 illetve 50 fillérért kaphatók. Budapest, 1902. márczius hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a többi részes vasút nevében is. 12314-111. sz. Pályázati hirdetmény. Kun-Szent-Miklcs Tass állomás bővítésével kapcsa­latos földmunkák, továbbá 1 kétállású mozdonyszin- 1 szabadon álló tisztitógödör, 1 víz állomási kut, 1 szén­raktár, 1 munkásárnyékszék és 1 pályafentartási raktár munkainak bizlositásara, ezennel nyilvános versenytár­gyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebbi adutok valamint az ajánlati minta, a pályázati feltételek, nemkülönben a szerződés tervezete az alul­itott üzletvezetőség pályafentartási és építési osztályanak hivatalos helyiségében (külső kerepesi-ut) szemben a keleti pályaudvarral a hivatalos orak alalt megtekint­hetők, — illetőleg csoportonként 4 azaz négykoroint le­fizetése ellenében megszerezhetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok leg­ké.-őbb folyó évi május hó 1-én déli 1.' óráig a jobb­parti üzlelvezetőség titkárságánál nyújtandók be a követ­kező felirattal: „Ajánlat a Kun-Szent-Miklós Tass állo­más kibővítésével kapcsolatos munkákra". Barntpénz fejében legkésőbb folyó évi április hó 30-ik deli 12 óráig 2100 korona, azaz kétezerszáz korona készpénzben vagy allami letétekre alkalmas értékpapírok­ban gyüjtőpénztárunknál leteendő. Az értékpapírok a budapesti illetőleg bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nem régibb, árfolyam szerint de a névértéket ineg nem haladó ertékben fogadlat­nak el. Posta utján beküldendő ajánlalok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az aján­lalhoz nem csatolandó. — Szóban forgó munkára csakis magyar állampolgárok pályázhatnak. Az ajánlatok között a szabad választási jogot magunknak taitjuk fenn. Budapest, 1902. ápiilis hó 12-én. A magyar királyi államvasutak jobbparti üzletvezetősége. 8965. szám. Pályázati hirdetmény. A magy kir. államvasutak piski-petrozsényi vonala alább megnevezett állomásainak kibővítéséhez szükséges magas építmények és tartozékainak előállítására, ezennel nyilvános verseny tárgyalás hirdettetik, melyre a jog­érvényesen kiállított ajánlatok legkésőbb 1902. évi ápri­lis hó 30 án déli 12 órájáig a magy kir. államvasutak aradi üzlelvezetősége titkárságánál (arad-csanádi palota, I-ső emelet) benyújtandók. Később beérkező ajánlalok nem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlalok közt a szabad választás jogát, tekin­tet nélkül az árakra, az űzletvezelőség magának tartja fenn. A szabályszerűen felhelyezett es lepecsetelt ajan­latok borítékai, a következő felírással látandók el. „Ajánlat a m kir. államvasutak piski-perozsényi vonalán létesítendő magas építmények előállítására." Az előállítandó mag.s építmények következők: A) Kalán Zeykfalva állomáson: Egy emeletes őrház, kettős melléképülettel, sütő keinenczevel és szemétveremmel. Bj Russ állomáson: A 13. sz. egyszerű őrháznak kettős őrházzá való kibővítése, kettős mellékepűleltel és sütőkemenczével: G) Váralja-Hátszeg állomáson: A 22. sz. egyszerű őrháznak kettős őihazza való kibővítése, kettős melléképülettel és sütő kemenczével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom