Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-16 / 11. szám

NTÍIíVinfr. w összeolvasztja, pénzügyének elkülönözött s felelős kezelése mellett kifejlik a szellemi, ki az anyagi nagysagnak tetőpontjára. Engedjenek meg a Tekintetes Rendek, hogy jelentésünk nem lehet olly kimerítő, mint azt az események óriás nagysága igényli s azokat leginkább az ide 134. sz. alatt mellékelt nyomtatott felszólamlásban közöljük, — de a jelen körülmények miatt az ülés állandóvá tétetvén, alig van néhány perczünk hivatalos tudósításunk megtételére. 17-ik Martiusban délután Bécsből megjővén, tegnap azaz 18-ik Martiusban az ülések állandóknak mondattak ki, s ezen határozat folytában hol kerületi, hol országos ülések egymást felváltva tartattak, — az eredmények — mennyiben a Tábla kimondá azon elvet, hogy a fenforgó-körülmények között az ország gyűlésének a beibátorság biztosítása, a népnek engedményekkel magunkhoz kapcsolása s a felelős ministerium organisatiója lévén feladása, a többi teendők bevégzése a rend és csend helyreállítása után a képviseleti rendszer mellett választott követekből álló országgyűlésnek, melly rövid napok alatt Pestre hivatik öszve — lesz feladása, — dúsak valának, s miután az ide rekesztett — 135 — 136 — 137— 138—139—140. számok alatti Törvényjavaslatok — s határozatokban kifejtett elvek mindkét Táblán szóegységgel mentek keresztül, reményijük, pár napok alatt legfelsőbb helybenhagyást is nyerendenek. — Egy van Tekintetes Rendek, mi ezen tárgyak közül utasításunkkal nem mindenben egyező, az a kir. varosoknak, kerületeknek s egyházi rendnek fejenkénti ideiglenes szavazata; — mi e tárgyban ki is jelenténk küldőink különböző nézetét, — de mennyiben a szavazat csak ideiglenes, a körülmények ollyanok, hogy minden egyes castának összeolvadását igénylik, ezen határozat kikcrülhetlcn volt. — Azon reménységben rekesztjük be tudósításunkat, hogy a Tekintetes Rendek meg fognak engedni, ha részletekbe — az idő szerfelelti szorgossága mi itt — nem ereszkedénk, — annyival inkább, mivel a szentesített törvényekkel rövid napok alatt haza terend./k — eljárásunkról számot adni szerencsések leszünk. Egyébbiránt magunkat kegyességükbe ajánlva — mély tisztelettel maradunk, Pozsony 848. Mart. 19. Tekintetes Karoknak és Rendeknek alázatos szolgái: Kállay Menyhért és Bónis Sámuel országgyűlési követek. Erős forradalmi szellem lengi át a „Pesti martius 15-diki emlék-választmánytól érkezett felhívást. Hazafiak! Egy osztályokból nemzetté alakult nép első nyilatkozata volt a' martius 15-ki esemény. E' napon dörgött el hazánk felett 's megtestesült a' nép mindenható szava: Szabadság, egyenlőség, testvériség. E' napot, ez eseményt, a' késő kor szeme elé állítani, nemzeti kötelesség. Nem egyes embereket akarunk dicsőíteni; ezek csík gyarló vivői lehettek a' minden egyes keblében elő érzeinényeknek,: a' rang- és valláskülönbség nélkül egyéforrt nép diadalmas fölkelését az önkény ellen 's a' közszabadság mellett akarjuk megörökíteni. E' czélból bizta meg a' Pesten a' rend fentartásában működő nép választotta bizottmány az alólirt választmányt, hogy egy, helyben a' szabadság torén a' nagy nap örökítésére felállítandó emlék végett az egész nemzet hozzájárulását fölkérje. E' nap a' nemzet újjászületésének napja; emlékében a' tetté vált függetlenség, szabadság, egyenlőség nagyszerű eszméjét örökítjük meg. Azért hazafiúi bizalommal fordulunk ezennel önökhöz, kérvén, miszerint az ide mellékelt emlékaláirási iveket hatóságuk keblében kiosztani 's a' pénzt az ivekkel együtt a' hírlapok utján kihirdetendő időre a' pénztárnokhoz átküldeni szíveskedjenek. Kelt Pesten, 1848. évi martius 28-án. A' martius 15-iki emlék-választmány ltottenbiller Lipót, elnök. Irányi Dániel, hely. jegyző. Érdemes az elolvasásra az a „Felszóllitás", melyet Szabolcsvármegye rendei nevében, Péchy László alispán intézett a vármegye polgáraihoz, 1848. március 26-án. Felszóllitás Zabolch vármegye polgáraihoz! Régibb időkbeli törvényeink szerint a' haza fegyverreli védelmét teljesíteni egyedül a' nemesség neve alá tartozott, szabadUrnas néposztály volt köteles; és szükség esetibe személyenkint fegyverre kelni, 's a' haza határain belől katonai szolgálatot tenni minden fizetés nélkül tartozott: 's mig élete, kivált kühllen*égek gyakoribb beütései idején jobbára fegyverforgaiásban tölt el, — az alatt a köz igazgatási költségeket a' nép másik osztálya viselé, — melly e' miatt adófizetőnek neveztetett. 1715-ik esztendőben állandó sorkatonaság rendszeresittetett Európa több országaiDan, 's ez a' hadviselés addigi mesterségét gyökerestől megváltoztatta, 's hazánkban is a' csak szükség esetén felülni tartozott nemesség a' hon védelmére elégtelenné lett. S igy bár a' nemesség született katonákként tekintetett, de minthogy szükség esetén kivül állandóan hadi lábon lenni nem tartozott, az állandó katonaság kiállításának és kitartásának terhe is egyedül az adózó nép vállaira nehézkedett. — A' nemzet s különösen maga a' nenres?ég jobb része ujabb időkbe már szégyenít őleg éreztí ezen helyzet' igazságtalanságát, 's buzgón törekedett törvényhozási uton az alkotmány sánczai tagitása- 's abba az egész nép bevétele 's a' nemzetiség megszilárdítása által szeretett hazánk felemelésére munkálni, mert fájdilmason kellett tapasztalnia, hogy mig az alkotmányos szabadság csak egy kisebb számú néposztálynak tulajdona, addig azt emberhez 's a' kor igényeihez illőbben nem csak kifejteni nem bírja, sőt fentartására is majd minden ereje megkívántatik. — Mert volt hazánknak egy végzetszerű szerencsétlensége, az t. i..hogy mig hazánknak törvényeink nyomán az alkotmányosság elvei szerint függetlenül kellett volna minden belviszonyaiba kormányoztatnia; felséges koronás Királyaink uralkodása alatt a' pragmatica sanctionál fogva vélünk öszvekötött többi népek az alatt a' birodalmi főkormányszék által önkénvtesen kormányoztattak, 's a' birodalmi kormányszék hazánk ügyeire is, bár törvény ellenesen kiterjesztve hatását — törvényhozásunk működését megz-ibbasztotta, — 's mert a' birodalom ügyei vezetésébe egységet óhajtva behozni, a' magyarok alkotmányát gyengíteni — kifejtését pedig gátolni igyekezett. — E' birodalmi kormány okolható egyedül, — hogy Ü felsége legkegyelmesebb urunk és Királyunk egyedül népei boldogságáért élő atyai szive eleibe fel nem juthattak a' népek igazságos kivánatai. Az események jelenetei között a' magyar törvényhozás érezve hivatását, érezve az uralkudó királyi ház iránt tartozó hűségét, "s tudva az orszá< öszves lakosai boldogságának előmozdításában hatarozott kötelességeit: egy Ó Felségéhez intézett felírásában kifejtette a'nemzet hő kivánatait, 's folyó hó 16-kán B csbe fenséges cs. k. örökös főherczeg István, nemzetünk szeretve tisztelt Nádorának vezérlete alatti küldöttsége által azon felírást a' trón' zsámolyához letelte. Az alkalommal O felsége urunk Királyunk kijelentette, hogy folytonosan atyai szívén viselvén a' trónja alatt álló népeknek boldogságát, az általa különösen kedvelt magyar nemzet óhajtásait mielébb sikeresiteni óhajtja, és még az napon a' fenséges Nádorhoz intézett kegyelmes királyi leirata szerint megegyezett abban, hogy a' magyar beldolgoknak önállólag leendő kormányzása végett egy független felelős magyar ministerium haladektalanal öszves*erkeztessék és hatás köréüe lépjen; és e' czélbol a' fenséges Nádori, mint (örvényeink értelmébeni királyi helytartót felhatalmazni méltóztatott, hogy gróf Batthyány Lajost, a' törvények értelmében független magyar minislerium elnökévé kinevezvén, a' gróf ministei társait a'kép és olly számmal tegye legfelsőbb királyi megerősítés vég tt javaslatba, a' mint azt a' ministerium feladatához, 's törvény utján meghatározandó hatás köréhez és felelőségéhez képest szükségesnek ítéli. — E'képpen a' nemzet százados sérelmeinek oka, — az öszves nép szellemi' és anyagi hátramaradásának akadálya megszűnt; — mert ezentúl az országot független felelős magyar ministerium által a' magyar király — vagy távollétében annak törvényes helytartój i a' Nádor, a' ha?a szivéből Budapestről fogja kormányozni. Hazafiak! a' dolgok illy állásában az országosan egybegyűlt Karok és Rendek nyilatkozatot teltek a' haza oltárára, mellyben kijelentették, hogy még ezen országgyűlésen halaszthatatlannak tartják: 1-ör. Az uj kormányzati rendszernek, — a' felelős ministeriumnak törvény általi körülírását és megállapítását. 2-or. Pesten rövid idő alatt tartandó országgyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztési módját. 3-or A' közös teherviselésnek minden közterhekre nézve az ország minden lakosaira egyenlően leendő kijesztését és életbe léptetését. 4-er. Az úrbéri viszonyoknak a' magán birtokosokra nézve közállományi kárpótlás melletti megszüntetését. 5-ör. Az ország belbékéjének és szabadságának fentartása végett a' nemzeti őrségnek azonnali felállítását. 6-or. A' censura eltörlésével a' sajtó szabadságnak esküdtszéki instituüóvali biztosítását — és ezen országgyűlési nyilatkozatot már lettel is követik, gr Batthyány Lajos nemzeti minisler elnök már lolyó hó 23-ról ezen hivatkozott nyilatkozattal együtt megküldötte a' közteher viselésről, a' papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló, országgyűlése által felterjesztett — kormány által már elfogadott és csak O Felsége Urunk Királyunk szentesitesét váró törvény czikkelyeket: — 's felelet terhe alatt meghagyta a' megye alispánjának, hogy haladéknélkül közgyűlést tartván, számos és állandó küldöttségeket kinevezni siessen, melyeknek szoros polgári kötelességükké tétessék a' nép közt gyorsan szétos/.olva, a' fentérintett irományok számos példányait kiosztani, azoknak taitalmát a' közhitbe, bizodalomba ajánlani, az ü Felsége által megszentesitendő törvényeknek néhány nap alatt kihirdetése uláni rögtön teljesedesbe vételét biztosítani, ennek alapján a' békét, nyugalmat, közcsendet megőrzeni, 's ebbeli eljárásait a' törvények országos kihirdetéséig félbeszakadás nélkül folytatni; — olly formán azonban, hogy az adózó nép részéről itt ott ne tán mutatkozható megtagadások irányában a' községet oda utasítsák, miként tartozásaikat, ha földes uraik követelnék, a' törvénye'* kihirdetéséig híven teljesítsék; a' földbirtokosokat 's képviselőiket másfelől eréjesen arra bírják és sürgessék, miszerint ily megtagadások behajtására — miután az úrbéri tartozások néhány nap alatt különben is végkép megszüntetnek, erőszak semmikép ne használtassák; a' fent elrendelt küldöttségek pedig azon nem remélt esetekben is, ha e'féle netaláni mozgalmak a' puszta megtagadásnál nem maradván, a' s'.emily- és vagyonbátorságot valósággal és tettleg megtámadnák, először a' felvilágosító értelmezést, békitő közbevetést, meggyőző rábeszélést vévén igénybe, törvényes eszközökhöz csak ezeknek ismételt sikeretlen próbája után, és akkor is a' legnagyobb óvatossággal és kímélettel folyamodjanak. Hazafiak! régen fohászkodunk a' magyarok Istenéhez, és meghalgattattak kéréseink; 's most már ily előzmények után biztosan várhatjuk, hogy nem csak volt, — hanem méj ezután lesz i?azán Magyarország; — látjátok, hogy törvényhozásunk Felséges Urunk Királyunk által szentesítendő törvényekkel biz'ositandja; hogy valamint Isten jóltévő napjának sugárait mind lyájunkra terjeszti, ugy a' Migyarország alko'mányabol folyó jo^'ok es kötelességek mindnyájunkat egyformán fednek, egyformán köteleznek; fdyó 1843 dik ev November 1-ső napjától fogva a' hazának minden lakosa tehetségéhez képest viselni tarló dk a' közterheket, — ki többet bir, — többel tartozik a' hazának, 's kinek személyénél egyebe nincs is, az is tartozik a' hazának, mert hiszen az ő személye is szintúgy, mint a' leggazdagabbé a' törvény által minden bántalmak ellen egyformán biztosíttatik. Nézzétek azért a' hazát, ugy rnint mindnyájunk édes arinyát, mert midőn jogban és kötelességben egyformán részesíti fiait, egyikőnk sem mondhatja, hogy annak mostoha gyermeke! Nemesek! kiknek e' haza iránti kölelességtek törvényszerint eddig leginkább csak a' nemesi felkelé-be (insurrectio) határoztatott, egy megnyugtató érzés fog keletkezni bennetek, hogy a' változott körülményekhez képest a' közös tehervisé'és által édes anyátok a' drága hon iránt kellőleg teljesititek kötelességtöket 's a' közterheket eddig csak egyedül viselt osztály millióinak hozzátok testvéri szeretettel ragaszkodása soha nem érzett kéjérzéssel fogja boldogítani becsületes kebleiteket. Ti földbirtokosok! az úrbéri munkának a' pénzzel (izélett munkához képesti csekély haszonvehetőségét jól tudhatjátok, hálával tartoztok a' törvényhozás iránt, hogy az úrbéri tartozásokat megszüntetvén, az urbériségben fekvő tőkétökéri a' lelyes kárpótlás kifizetését az országra válalta, mert az ebben feküdi < rtéktöket majd alkalmasabban fogjátok pénzül használhatni. — Jól eshetik, hogy megszabadultok a' jelen század szelleméhez nem alkalmazható azon bíráskodástól, mely minden jobb érzésre kellemetlenül hatott mind akkor, midőn magatok és jobbágyaitok közli ügybe ön uriszékeitek által, — melynek költségei pedig az apróbb birtokosságot szerfelett terhelik — kellett biráskodnolok. És most eddigi adózik, a' törvények Ő Felsége általi szentesitésök után pedig egyenlő polgártársaink, — tesvérek, alkotmányunk adta jogokba, testvérek édes hazánk iránt tartozó kötelességekbe: legyetek hálával és bizalommal a' törvényhozás iránt, — mely bár jelenleg még csupa nemesi osztálybeliekből és azok küldöttjeiből áll, erántalok való jóindulatj it, 's a' jogegyenlőség természeti törvénye iránt tiszteletét a' fentebb elősoroltak állal is bébizonyilotta. Várjatok még bizodalommal keveset, s törvényhozásunk a' magyarok Istenének védelme alatt kevés napok múlva a' világ történetében páratlan dicsőséggel végzendi be a' békés átalakulásnak nagy munkáját, — melynek egyedüli veszedelme csak és egyedül a' békétlenség, türelmetlenség és rendzavarás lehetne, azért ál ok a' haza nevében arra, ki e' szép remények biztos teljesedését magzavarhatná. — 's azért kötelessége minden jó polgárnak a' törvény, haza, és alkotmányos szabadság oltalmára a' nemzeti őrseregbe beállani, magát a' nemzeti háromszínű jegy feltélelével diszesíteni és arra kötelezni: hogy a' felséges koronás királyit, nemzetünk attyát, — 's a' hazát — közős édes anyánkat, közös szabadságunkat és alkotmányunkat, mind a' belső csendet zavarni kívánók, mind pedig külellenek megtámadásai ellen férfiasan, 's különösen mint egyforma szabad polgárokhoz — 's különösen mint magyarokhoz illik védeni — polgári szent kötelességének fogja esmerni. Kelt Kállóban 184-8-dik év Martius 26-án. Az első honvédek. Közöljük üt azoknak a neveit, kik legelsők voltak azok között, akik szolgálatukat a haza védelmére legelső sorban felajánlották. A jegyzék magyarázatául szolgál a következő „polgári biztos'-i jelentés: Tisztelt Bizottmány! Addig is, még a' Nagy-Kállóban elálott önkéntes 628 egyénből álló nemzetőrsereg és Turszki 62-ik szátnu ezredbe bésorolt 230 önkéntes katonákra tett, már tisztázás alatt álló napi költségek öszvegét beadnám — ne hogy a' megyei Bizottmány magokat az önkéntesek közé bésorolt kitűnőbb egyéneinek részint Fő-, részint Altiszti állomásra leendő ajállásával elkéssék; — azoknak névsorát az ./• alatt ilt elő mutatom, — előmutatom továbbá az .'/' alatt némelly lelkesebb Bereghi ífiak önfeláldozását; — melynek következménye a' lett, hogy ők, kiknek Bereghben toborzási hely kitűzve nem volt, magokat itt N.-Killoban Szabolcs neve alatt soroltatták be; — de nem c<ak magok jöttek, hanem hoztak még több egyéneket is, és igy számra összesen harmincnégyen — kik ezen számból úgymint kitünőbbek szinte felajallandók, azt a .///• alatt szinte beadom. Kelt Nagy-Kállóban Junius 19-én 848. Finta Márton, megyei polgári biztos. Névsorozat: Somosy Albert, Bunyitai János, Nagy Dániel, Oláh Károly, Szunyogh Sándor, Pozsgai Gusztáv, Pap Gábor, Gróf Vay Jósef, Bakó Károly, Z^arnay János, Petneházy Ambrus, Demeter Jósef, Mikecz Gedeon, Apagyi Antal, Gsepely Miklós, Támár Alajos, Káldi Károly, Hegedűs István, Krasznay Peter, Kostyak János, Igaz Sámuel, Horváth Zsigmond. Miklós, Miskolci Ferenc, Tolnai Jmos, Jármy Bernát. Kismartony Mihály, Bodi Mihály, Géresi Márton, Pap B-rtalan, Osv.it Pál. Gsajkos Elek, Diószegi Pál, Gsepely Károly, Kelnz Miklós, Vég Jósef, Mikecz Sándor, Krislon Lajos, Borbély Gáspár, Bits Ignátz, Bónis Károly, Kövér István, Szenmarjai Gyula, Sovány János, Körtvéfai János, Jászay m