Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-29 / 26. szám

XXIII. évfolyam. 26. szám. Nyíregyháza, 1902. junius 29. VIDÉK SZABOLCSTÁRMEGTE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZÁB0LC3MEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESŰLET HIVATALOS KÖZLÖNYE >Iesrjelenib; hetenkint egyszer, vasárnapon. © Előfizetési feltételek: poétán vagy halyben házhoz hordva : Egéaz évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A közaégi jegyző és tanitó araknak egész évre c.ak négy korona. Egy szám Ara 20 llllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektél foga .tatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra s ax illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszír hisábozott petit sor egyszer költése 10 fillér; többszöri kősles esetében 8 fii. A nyltt-tsri köslemenyek dija soronkint 60 fillér: Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fll. Vastag betűrel szedeti ketszeresen szemit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Vogler a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza ő-ik száin); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósító irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. 14150—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községek elöljáróinak. A folyó év julius havában a vármegye területén honvédségi fegyvergyakorlatok fognak tartatni. Az ilyen alkalmakkor előforduló mezei károknak lehetőleg barátságos ulon leendő kiegyenlítése czéljából a kassai lli-ik honvéd kerületi parancsnokság megkeresése folytán felhívom az elöljárókat, ho„'y a gyakorla'ok alatt előforduló károkat lehetőleg azonnal — legkésőbb 24 órán belül — a kárt okozó csapatnak okvetlenül jelentsék be, hogy a kártérítés kérdése a helyszínén azonnal lebonyolítható legyen. Nyíregyháza, 1902. junius 2l-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 129G2—1902. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községi elöljáróságoknak. A kivándorlási mozgalomról való tájékozás és a kivándoroltak személyi viszony linak nyilvántartása czéljából ezennel elrendelem, hogy Nyíregyháza városánál es minden község elöljárósága által a f. évi julius hó 1-ső napjától a ki- és visszavándorlási adatokra vonatkozólag törzskönyv vezettessék, mely nyilvántartásba feljegyzendők : 1. A m. kir. belügyminisztériumtól kézbesítés végeit leküldött ullevelek. 2. Az útlevéllel kivándorolt egyének nevei, életkoruk, vagyoni viszonyuk, itteni loglalkozásuk és hogy hová vándorolták ki és végül a kisérő útitársak nevei. 3. Az útlevél nélkül kivándorolt egyének nevei, életkoruk, vagyoni viszonyaik, itteni foglalkozásuk és hogy hová vándoroltak ki. 4. A kivándorolt és- évközben visszatért egyének nevei. 5. A visszatérteknél lehetőleg kinyomozan ló, hogy valamely vagyonnal avagy teljesen vagyontalanul tértek e vissza, e körülmény és a szerzett vagyon összege szintén a nyilvántartásba bevezetendő. A távollevők illetve kivándorlottak személyi viszonyai felől alkalmas módon (esetleg a visszatértek utján) tájékozás szerzendő és az a nyilvánlartás jegyzet rovatába bevezetendő. A „NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. A tordai hasadék. Irta: Ajtay László Sándor. A természet csodáinak egyik legdicsőbbike a tordai hasadék. Három évvel ezelőtt többen elhatároztuk, hogy lerándulunk Tordára, s megtekintjük a hires .tordai hasadék*-ot. Egy novemberi délután Nagyváradon vonatra ültünk s elutaztunk Tordára. Nedves volt a páratelt levegő, mintha a hűs őszi éjjel könnyeket sajtolt vo'na ki a sötét égből

1 ozatból. Koronkint a vérvörös izzószem be be világított egyes vidékeket, ... itt elmaradt egy lakatlan táj, ott egy zuhatag, egy hegyóriás, azután ismét koromsötét 1' tt a táj s csak elhaló morajként hallatszott a robogó vonat dübörgése. Kolozsvárt elhagyva, minlha megváltozott volna a természet, vagy az idő, ólomszürke árnyképekkent megjelenm k a határokon a hegyóriások s a fak koronás lombjai láthatóvá lesznek. Nemsokára megjelenik egy biborköntösü felhl a bérezek magas'atán, s olyanná válik a sápadó lombú fákkal megrakott hegyorom minth i folyó aranynyal kevert vér ömölt volna rajta el. Isteni szép látvány!! . . . Majd feltűnik a nap, a maga ragyogó pompájában, tündöklő és elkápráztató szépségben . . . Alant gomolygó szürke köd, feleltünk teljes fényében tündöklik a szép azúrkék égbolt. Egy-két perez s már tornyokat, kisded várost látunk, Torda alatt vagyunk. Szigorú kötelességévé teszem Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak, miszerint ezen törzskönyv alapján, az évközben kivándorlotlak és visszatértek számáról kimutatási készítve minden év véj gén eme ki nutatásokat hozzám a szokásos ulon beterjesszék. 1 Elvárom Nyíregyháza város polgármesterétől és a községi elöljáróktól, miszerint az ezen rendeletemnek megfelelőleg eljárói szoros kölelességüknek elismerik, a főszolgabirákat pedig felhívom, miszerint a községi ügykezelések megvizsgálása alkalmával ligyelmöket eme nyilvántartások mikénti vezetésére is kiierjesszék és esetleges mulasztások felmerülésével s azok pótlása és megtorlása iiánt haladéktalanul intézkedjék. Felhívom továbbá ugy a felettes hatóságokat, mint a községi elöljárókat, miszerint az útlevél iránti folyamodványok véleményezésénél szigorú nyomozás tárgyává tegyék valamely akadálya nincs-e az útlevél kiadásanak. A 17-ik életévöket betöltött, de tényleges katonai szolgálati kötelez l'ségökník eleget nem tett ifjak részére csak az esetben véleményezendő az útlevél kiadása, ha elegendő biztosíték találtatik az iránt, hogy eme kötelezettségük elégtétele czéljából annak idején visszatérnek. Kiskorúaknál a szülei vagy gyámi beleegyezés bekivánandó. Megáll pitandó, hogy az útlevélért folyamodó állami és községi adótartozásaival nir ^-e hátralékban és szigorúan megállapítandó, hogy az esetleges itthon maradó családtagjai eltartása iránt kellőleg gondoskodott-e. Nem véleményezendő az ut levél kiadása azok részére sem, kik valamely mezei munka teljesítésére (mint aratás, csépelés, stb.) szerződésileg kötelezve vannak, mig ezen kötelezettségűknek eleget nem tettek, cselédek és dohányos kertészek részére szolgáhtadójuk beleegyezése nélkül. Felhívom a községi elöljárókat, miszerint az útlevélért folyamodóknál e körülményeket a legnagyobb figyelembe vegyék és ha az útlevél kiadása a fentebbi okok valamelyike folytán akadályba ütköznék, azt az útlevél iránti kérvény beterjesztése alkalmival a járási főszolgabíróhoz bejelentsék, a járási főszolgabirákat pedig felhívom, miszerint az ily körülményeket az útlevél ajánlati táblázatba, mint már eddig is szokásban volt bevezessék, az ily folyamodók részére az útlevél kiadását ajánlatba ne hozzák. Nyíregyháza, 1902. junius hó 5-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. Én igen jól tudtam, hogy hol vagyunk, de nem szóltam semmit barátaimnak, s igy elképzelhető a meglepetésük okozta ülvrivalgá®, midőn a vonat berobogott a pályaudvarra s a kalauz elkiáltotta magát: Torda ! Kiszállni ! 15 perez ! Nyomban kiszállotlunk és per pedes aposlolorum bebandukoltunk rgy legközelebbi vendéglőbe, ahol is jól megreggeliztünk. Ez után nem volt egyéb hátra, mint kigyalogolni a hires hasadékhoz, melyet megtekinteni egyedüli óhajunk volt. Már több mint félórát gyalogoltunk, amikor egy közeledő szekér zörgését vettük észre; ekkor én indítványt tettem, hogy ha a szekér hozzánk közeledik, megállítjuk a kocsist s megfogjuk kérni, hogy vigyen el bennünket a hasadékhoz. Úgy is volt. A kocsis a legnagyobb előzékenységgel fogadott bennünket, s mi rögtön beü tünk (más hely hiányában) a szekér hátsó részére lánczolt saroglyába. Mondhatom, hogy emlékezetes kocsikázás volt. A szekér saroglvája folyton himbálódzot', s bennünket kénye-kedve s?erint ide-oda rántott, mindinkább félelmelesb módon kecsegtetve bennünket azzal az eslietcs ggel, hogy szerencsésen kibukhatunk a saroglyából rs nyakunkat szegjük. Mégis jobb volt a semminél s mikor már a hasadéknál voltunk, nem győztünk eléggé hálálkodni a kocsisnak, a szívességért, melyet velünk gyakorolt . . . Előttünk áll a hasadék. E látványra, mely most szemeink elé lárul, emberi erőnk elzsibbad, keb'ünk elborzad, lelkünk kedélyessége eltompul, sőt érzékennyé vá'ík a természet e dicső játéka felett. Homok birtokosaink szíves Ügyeimébe. Homoki mezőgazdaságijuk csaknem a válság szélére jutott. Hiába vetüuk, kapálunk, kaszálunk, sót még trágyázuuk is; jókor reggeltói késő estig izzaduuk, még siucs meg a remélt és várt siker vagyis a haszon. Nincs! — mert bocsánat a kifejezésért — rablógazdálkodást űzünk — a inidön nem tudva alaposan és szátnokbau kifejezetten mi kell és mit adunk földünknek azért, — a mit várunk és valóban kapuuk tóle s igy földünket zsaroljuk, tehetetlenebbé tesszük; másrészt pedig — s ez zsebbevágólag legalább momentán csaknem egy az előbbivel — mert számítás nélkül igyekezünk úgynevezett jó mezőgazdálkodást űzni — a midőn oly drága trágyával dolgozunk, hogy aunak előállítási értéke fölemészti tiszta hasznunk jelentékeny részét. A növényzetnek szükséges s a földből azok folytonos termelése által elvont — tehát állandóan pótlandó tápanyagok kétségtelenül az istálló trágyában vannak meg a legkedvezőbb arány és mennyiségben; de részben az istállótrágya néha igen nagy előállítási költsége, részbeu pedig és főleg azon körülmény, hogy a uitrogént különösen homokon eléggé lekötni nem képes, indokolják azt, hogy a gazda a ma már olcsó műtrágyákkal, valamint — legfőbbképpen homokterületeken — az úgynevezett „pillangós" növények nitrogént közvetítő szerepének kihasználásával segítsen magán. A pillangósok ugyanis a légkörből többkevesebb nitrogént vesznek magukba s zöhltrágyául alászántva, a követő növényzetnek ezen nélkülözhetlen tápanyagot biztosítják. Ezen tulajdonság meg van leginkább a homokon igeu jól díszlő „Lupinus', „Csillagfürt" és helyesebben a csillagfürt gyökerein — köles szemtől Az ősi fák lombjain madárkák és állatok fllnek, melyek zokogásszerü hangulatban adnak kifejezési mitsem irigylendő, szomoruságlelj-s elhagyatotlságuknak. Borzalmasságig néma hallgatás uralkodik mindenütt s a trappistákra emlékeztető halotti csendet csak a kis Ilesdát patak vidám csörgedezése, s a bérezóriások tetejéről lehallatszó halk tilinkó töri meg, de mindez csak olykor — olykor .... A növényzet (ű, fcokor, mind az enyészet hatalmában van, s minden, de minden, ami itt látható, szomorúság telt benyomást tesz a szemlélőre. A föld a maga gyarlóságaival együtt eltűnik mélázó szemeink előtt, s az ábrándos lélek magába száll, kezdi dicsőíteni Istenét s a természet hatalmas erejét. No de hagyjuk e helyet, mely szép is, lélekemelő is, de époly szomorú is. Hagyjuk a mulandóság eme valódi symbolumát s térjünk a patak két oldalán levő barlangszájakba, szerezzünk azokból tapasztalatokat. A ket barlang hajdan a tatárjárás idejében asylumként szolgált a menekvő erdélyi nemes uraknak, igy a r. ge szerint, az időben e két barlang várat képezett, s tulíjdonosai Balyka és Jósika erdélyi urak valának, kik családjaikkal együtt ide menekülve a talárok elől szerencsésen megszabadullak. A barlang szája felett ajtó nyilások és lőrések láthatók. A belső részén valvákat találunk, melyen sznk folyosószerü ut vezet a barlang termébe, mely hasonlít egy templomhoz, s két vége üregbe nyílik. Itt már pokoli sötét kezd lenni, s c^ak fáklya segítségével haladhalunk előre. De fejünkre vigyázni kell, nehogy a kiálló kövekkel összeköttetésbe hozzuk. Az üregekből balra mintegy 3 öl magasságban egy felső eme'eli üreg sötétlik le; lajtorjával könnyen feljuthatunk, s ott egy alacsony, de több mint kétszáz