Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-15 / 24. szám

IN lí VIDÉK mint királynőnél. Megvallva az igazat, netn értjük, miért kellett ezt a darabot lefordítani. Ha még eddig szegényes drámairodalmunk pótlásra szorul is, akkor is bizonyára csak azon idegen müveknek az importálasa van megengedve, a melyek remekmű számba mennek A Több mint királynő ettől a fokozattól horribilis messzeségben áll. Mi nem rajonghatunk minden Napoleonért, bennünket csak az érdekelhet belőle, a mi altalános emberi. As első három l'ölvonásbeli korrajz erőtlen, sőt tariahnatlan, a dráma pedig a negyedik fölvonásbm kezdődnék meg, valóságos anyaga azonban csak az utolsó fölvonásnak van, a melynek a tartalma igazán magasrangu és-hatást is k<ltene, ha odáig a néző ki nem fáradna. Az a gondolat, hogy a trónon nincs gondtalan szerelem es hogy a szívnek háttérbe kell szorulnia, mikor az ország, a dinastia érdekéről van szó, szép, drámai — de nem érdé-, mel meg két órai előjátékot. Annál érdekesebb volt azonban a hétnek két vígjátéka : Rosenkranz és Giildens'tern ég X asszony. Az utóbbi nagy közönséget csábított a színházba, mert a budapesti lapok színi rovata — a honnan mi színházi ismereteinket csaknem kizárólag merítjük — eléggé dicsérte a darabot. Várakozásunkban szintén eléggé csalódtunk. A mű kétségtelenül szórakoztató, szellemes, sőt bizonyos* nyugodt rutinnal van megirva, a mi az irásmüvészetnek magasabb fokáról tanúskodik, a jelenetek nincsem k haj-' hászva, a cselekvény haladásában szolid, nem akar túlsókat egybe halmozni, hanem inkább az élet egyszerű, keretei kőzött kiván maradni. De másrészről az a hülye-' ség, a mit Philippe tanusit s a melyen a darab épül a bosszankodásig valószínűtlen. Talán nem is akar az egyébb lenni, mint a túlságos jószívűség sza'irája. Hogy tz az alak mégis kedves volt nekünk, azt Pataki idézte elő, a ki pompás fölfogással, művészi önmérséklettel és sok elegancziával játszotta meg ennek a jószívű, de rendkivü! kedves bolondnak a szerepét. Nem volt ilyen tartalmas, de szintén igen kellemes volt a Güldenstern szerepében.. Ez a vígjáték szinte idegenszerű már előliünk a maga klasszicitásával, annyira belecsöppentünk mostanában a francia bohózatukba. Mintha patinával volna már bevonva. Pedig a komikusnak, örökké igaz alakjai szerepulnekj benne, sőt az emberi lélek egyik legszebb sajátságának,' a humornak a derűje aranyozta be a jeleneleit. Az alak-; jai mind jellemek s a jellemek mindegyikének megvan a! maga komikus gyönge oldala. A gondos mami, a ki azt hiszi, hogy nincs az ő szeménél élesebb a világon s a ki mégis mindig téved ; a herczegi papa, a ki kölölt marsrutával akar regényt faragni a fi i életében ; a turista, a| ki mindent elhisz, mindenre kiváncsi és könyv nélkül tudja Baedecker leírásait: ezek a vígjátéknak örökszép elemei. Hahnel Aranka az utóbb említett mindhárom darabban közreműködött. A legnagyobb külső sikert Több mint királynőben érle el s csak természetes, hogy egy tartalmas drámai szer p az ambiczióját is job^ ban fölébreszti, de objective mérve az X asszony szerepében jobb, tökéletesebb volt. Hogy k.tünő fölfogásán val a drámai részeket jól tudja érvényesíteni és nagyobb kedvet mutat egy tartalmas érdekes nő m>gszemélyesitésében, azt érijük, de a hangja, a hanghordozása, moz dulatai, elegáncziája önkéntelenül is megfelelőbbé teszik a modern vígjátékokban. Az X. asszonyban többször nyílt színen is tapsokat kapott. Klenovits éppen igy van. A lloserkranz szerepében meglepően jó, könnyed, friss volt, szívesen elhittük neki, hogy Glarisse szerelemre' ébred iránta és hogy ő is szerelmes lett szerelmi közvei ites közben. De Napoleon szerepében kisebb volt a sikere, daczára annak, hogy igen tiszteletreméltó buzgalmat fejtett ki. Gsige Ilonka egyszer sem tudott .nagyobb szerephez hozzájutni, de abból, hogy az ő apró-cseprő jálékait is érdekesekké és kedvessé tudja tenni, feltétlenül következtetni lehet tehetséges voltára. Nagy Dezső az X asszonyban ért el nagyobb hatást, de Liebenstein berezeg szerepében, már csak az összjáték kedvéért is, okvetlenül többet váltunk. A szerepek kellő megtanulását ós a végszóra való ügyelést nem tudjuk eléggé figyelmébe fijánlani a társulat férfi tagjainak. A legkínosabb, mikor a hölgyek kiváló szorgalmat tanúsítanak, az urak pedig nélia valósággal zavarba hozzák őket a precizitás hiányaival. Igaz, be látjuk, hogy sokat kell tanulniok. Azulán meg nyár és precziz szereptudás soha sem térlek meg nyugodtan egymás mellett a színművészet törtenelében. Dr. G. Z. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. Ő felsége a király Baydik György kir. törvényszéki jegyzőt az ökörmezői kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. —Báró Feilitzsch Berthold főispán a várni gyénél megüresedett dijas közigazgatási gyakornoki állásra Evva István díjtalan közig, gyakornokot nevezte ki. — Subventió. A belügyminiszter Makó Lajos színigazgatónak, a vármegye főispánja u'ján 1000 korona subventiót utalványozott. — A főispán a közkórházban. Báró Feilitzsch Berthold főispán, dr. Szent-Györgyi Ernő titkár kíséretében a napokban megtekintette az Erzsébet közkórházat s a tapasztalt rend és tisztaság felett a kórház igazgató főorvosa előtt megelégedését nyilvánitatta. — Szikszay Pál alispán e hó 14-én három heti tartózkodasra Siobráncz fürdőre utazott. Távolléte alatt az alispáni teendőket Mikecz Dezső főjegyző látja el. — Fogházvizsgálat. A közigazgatási bizottság fogházvizsgáló küldöttsége, báró Feilitzech Berthold főispán vezetése alatt a napokban tartotta meg a helybeli kir. törvényszéki fogháznál a szokásom évnegyedes vizsgálatot. — Magán polgári leányiskola Kis vár dán. A vallás és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Kovács Samu ok

1, tanitó Kisvárdán négy osztályú magán polgári leányiskolát tarthasson fenn. — A debreczeni tanárgyiilés. A dedrecz'eni tanári kör f. junius S-iki záró gyűlésére vendégekűl hívta meg nyíregyházi tagtársait, hogy viszonozza azt a vendégszeretetet, a melylyel a legutóbbi nyíregyházi gyűlés alkalmával őket fogadták. A debreczeni gyűlésre városunkból öten mentek át, névsz' rint: L ll'.er Sámuel. E tscher Simon. Moravszky Ferencz, Vietórisz József d . és Kozák István, a kik egy kellemesen eltöltött mpnak és ritkán megnyilatkozó vendégszeretetnek az emlékével tértek vissza a „nyirfalombos Nyíregyházára' A vendégeket az állomáson küldöllség várta, s a kollégiumba vitie, hol előbb irissitőre, mijd a díszteremben tanácskozásra gyűltek össze a tanári kör tagjai. A gyűlés tárgya jegyzőkönyvek hiULsitésén, jelentések felolvasásán kivül dr. Vietórisz József előadása volt ily czímen: A középiskolai tanárok és a társadalom. A szellemes felolvasás magas ideális állaspontról fejtegette a tanárok kullúr-hivatását, mel)ek a szorosan vett iskolai munkásságon kivül a tudományok népszerűsítése körül kifejlett fáradozásban lát a felolvasó, mert a társadalom a tanarok ebbeli munkás ágát jó néven is veszi, s erkölcsi elismeréssel is hono:álja. Kívánatosnak jelzi tehát a felolvasó, hogy a hol ez lehetséges, szervezzenek a tanárok szabad lyceumokat, ekként is terjesztve a tudományokat és ismereti ket. A nagy tetszés, a melylyel eu előadást fogadták, azt mutatta, hogy a tanárok kö/erzesét fejezi ki ; mit v lam-.nnyi felszólaló, közlük maga Dóezy Imre elnök, középi-kolai felügyelő is lelkes szavakkal ismert el és köszönt meg. A kór köszönetét nyilvánította az élvezetes előadásért es kívánatosnak mondotta ki, hogy az értekezés valamely szaklapban egész terjedelmében megjelenjék. A zöld asztal mellől a f> hér asztalhoz vonult a tanársága nagyerdőben a Dob:>s-pavillonbá, mely alkalommal lelkes felköszöntőkbon ün íepelték a n.tregyházi vendégtanárodat, mint a kik a kétszom;zédváros tanárai között a teslvéries rokonérzést oly melegen ápolják. Géresy Kálmán tankerületi főigazgató, Fazekas Sándor főreáliskoíai, Sinka Sándor kuli -giumi, Várady Károly kalh főgymnasiümi igazgató, a szépszámmal együtt volt debreczeni tanárokkal a legudunabb han ulatban töltöltek el pár órat vendégeik körében, a kiket azután Fazekas Sándor nagyerdei villájáoan, Dóczy Imre felügyelő pedig a 1 ikásában látott szívesen ugy, hogy a szives látás miatt még az esti vonatról is majd lekéstek tanáraink. — Füredi Sándor. Bármennyire is sajnáljuk, hogy városunk ez évben már nélkülözni volt kenytelen azt, hogy ez a kitűnő fiatal eaiber álljon művészeti mozgalmaink elén és gyerm -keink zen i nevelését, az ő ki/áló paedagogiai tudásával vezesse,' mégis csak örömünknek adhatunk kifejezést, mikor a kassai lapokból a Füredi Sándor dicsőítését olvassuk. Füredi Sándor a mull iskolai év elején Kassán telepedett le, a hol tehetsége 'ambicziója előtt szdesebb kör nyílt meg. Már ebben az' első évben Kassának 'eg -sz inlelligencziáj-i rendkívül megszerette, fölkarolta. A hangversenyszezon alatt több izben lépett lel, mikor is a közönséget valósággal bámulatba' ejtette technikájának, fejlettsegével, én.ésenek erőteljességével. És Kassa megérezte, hogy mit nyert Füredi Sándorral, s a keblére ölelte, legutóbb nagyszabású önálló hangverseny rendezésére kérték föl, melyet.a Schalk-ház nagytermében óriási közönség előtt tartott meg fényes sikerrel. Most a kassai lapok abból az alkalomból emlékeznek meg róla a lehető leghizel

D'őbben, hogy vizsgálati hangversenyet tartotta tanítványaival. Külön hangversenyt kellett rendeznie, mert a tanítványainak a száma már az első évben is oly nagy volt, hogy az ő működésé társadalmi jelentő-éggel bír. A vizsgálat amint a kassai" lapok egybehangzólag konstatálják, nagyon jól sikerült, kiváló eredményről tétt tanúságot s őszinte iiaiara'iiölelezle Kassa műértő és műkedvelő közönségét Füredi Sándor iránt. Erről u^yan előre meg voltunk győződve, mégis jól esik róla legalább ebben a néhány szóban referálnunk. Bárcsak nekünk volna alkalmunk egy Füredi Sándor nyíregyházi működéséről referálni/ — Megbírságolt kereskedő. A kereskedele uügyi miniszter S. fi. helybeli órást és ékszerészt áruinak tömeges és gyors eladásra ingerlő módon való iparkihá-' Ngási ügyében, jóváhagyva az I-ső és ll-od fokit Ítéleteket, 200 korona pénzbüntetésre itelte, s kötelezte ezenfelül, hogy a város pénztárába ipariskola ciélokra 100 korona díjat fizessen be. A kisváradi gyilkosság. Láng Zsigmond kisvárdai gyilkosai fölött ítélet;t mondani e hó 10-én ült össze az esküdtbíróság, Megyery Géza kúriai bíró, törvényszéki elnök elnöklete ala t. Mint szavazó bírák Diidinszky Gyula és Dicsőfi Sándor törvényszéki birák vettek részt a tárgyaláson. A köz vádat Várady Síndor kir. ügyész képviselte, Barna L íjos vádlott védője dr. Bodnár István, Juhász György védője pedig dr. Prok Gyula ügyvéd volt. Az esküdtszék megalakulást után legelső sorban a két vádioltat hallgatta ki a biróság s az ő előadásukból s a tárgyalás további lefolyásából a gyilkosság elkövetésére nézve a következő tényállás derült ki: ez évi február hó 23-án esle 6 órakor Ling Zsigmood elküldte a hetesét a közeli fakereskedésbe, hogy hozzon onnm 10—12 drb zsindelyt cserepes virágokhoz. Bírna Lijos a hetes magával hivla az udvaron ácsorgó Juhász György kocsist, s együtt mentik el a fakereskedésbe Itt — szombati nap lévén -- nem találván senkit, betértek egy kö'.eli korcsmába s 8-9 óra közt volt az idő mire visszatértek az udvarba. Bírna Lajos a zsindelyre kapott pénzzel bement az ebédlőbe s gazdájának arra a kérdésére, hogy hova maradtak olyan sokáig, olyan kihívóan válaszolt, hogy a különben is heves természetű Láng Z-igmond kilökte az ebédlőből s az előszobában felpofozta. Bírna L'ijos megfenyegette Lángot: „no likinteles ur, u^y vegye ezt mint a meghalást," s azzal lement aí udvarba, ahol elbe-zélte a dolgot Juhász Györgyn k, a koesi.snik, aki azt felelte neki, hogy „embernek kell lenni, vagy vagy !" Barna Lajos még jó sok ideig lármázott az udvaron, hogy ^megállj kutya zsidó, a kutya issza meg a véred-t, söt érővel be is akart hatolnia lakasba, de a szobaleány kilökte az üveges folyosóról s bezárta az ajtót. Másnap reggel 7 órakor Láng Zsigmond rendes szokása szerint bement. az istállóba, ahol legelőször is a kocsissal találkozott, akit tegnap esti elmaradásáért szintén megfenyegetett. Ebben a pillanatban Barna Lajos egy hatalmas ákáczfa bunkós boltul hátulról főbe vágta Láncot, aki erre az első ütésre összerogyoll. Barna még kettőt ütött, majd Juliasz György vágott végig a szerencsétlen ember fején egy négy águ vasvillával, mire Láng Zsigmond már elhaló hangon igy szólt hozzá : „mit akarsz Gyuri", „azt hogy megdögölj", s ütötte tovább. Láng Zsigmondnénak a szakácsné j lentette, hogy valami b j van az istállóban. Kiugrott az ágyból, rohant az istallóbo, de férjét már halva találta. Barna Lajos és Juhász György kevéssel későbben jelentke tek a csendőrségnél. ahol Barna Lijos beösmerte a tet et, mig Juhász György azt mondta, hogy a lovak agyonruják Láng Zsigmondot. A beidézett 'auuk kihallga'ása s a vád és védbeszédek elhan.'zá-a ut in, a biróság megállapította az esküdtekhez intézendő kér léseket, mire a/, esküdlek visszavonultak s t>n c-kozis ulán újból megjelelvén a teremben, elnökük kihirdette a verdiktet, amely szerint az esk dt k Barna Lajost és Juhász Györgyöt sz indékos emberölés bűntettében bünö nek niondlák ki. E verdikt alapján a kir. törvényszék mind a két vádlottat 13—23 évi fegyház büntetésre Ítélte. A tárgyalás éjfél utáni 2 óráig tartott. — Házasság. Szunyoghy Ferencz szo]g

ai,iió e hó 17 én tartja esküvőjét Nyíregyházán Hegedűs Erzsike kisasszony nyal, özv. Hegedűs Edéné kedves leányávat. — Névmagyarosítás. Patka György nyíregyházi csendőr ve? tiknevét belü/yminisziteii enged' lylyd „Palafalvi"-ra. változtatta. — 11 égi cseléd, líru ila Mihály, m'nl igás kocsis, 55 éve szolgálj t a k rályt iki D.ssewffy profok, t. A polgármester ajinlo'ta is őt, hogy a földmivelésügyi miniszter által kioszlat i szok ;lt jutalmaz isbanré zesittessék. — E kii vő. Serfleck Konrád rakamazi t -ki ítélyes ga da, m gyebizofkági tag leányát Mariskat, e hó 12-én vezette oltárhoz Mundri György. Az esküvőn mint nász• nagyok egyrészről dr. Papp Zoltán orsz. képviselő és dr Erdős Bertalan nyiregjházi ügyvéd, másrészről Tóth Ferencz r.kamui főloiró és Mészáros István szerep ltek. Serfleck Konrád egyik főembere a kerületben a 48-as függetlenségi pártnak s a dús mennyegzői lakomán a ke, ülelbői is i^en számosan veitek részt. — lJenczy Gyuláck Kassán. Benczy Gyulát és zenekarát a Kassán rendezett virágkorzó és lóverseny intézősége meghívta az ünnepségeken való közreműködésié. A kii ü'nő zenekar öt napig időzött Kassán s a na^y siker mellé nagy csomó b:inkót is hozott haza. — Színházi hirck. Vasárnap d. u. Sidney Jones nagy sikert aratott khinii da játéka a „San-Toy" kerül szinre félhelyárakkal. Este pedig ismét premier lesz színházunkban, szinre kerül Géczy István legújabb népszínműve „A régi szerető", melynek zenéjét Hűvös István jrta. A népszínmű jobb szirepeit Aldor Juliska, Krémemé Lili, Virágháty né, Ebergényiné Amália, Gsige Ilonka, Klenovits György, Farkas Béla, Sebestyén Géza, Nagy Dezső és Szilágyi Aladár játszák. Hétfőn lesz az utolsó előadás színházunkban a karszemélyzet jutalmául. Szinre keiül a „Trilby" czímü szenzácziós színmű,, melyben az egész szeai lyzet részt vesz. Utána hangverseny lesz, m.-lyui'c a prog a n nját m -g nem állapíthatták meg végleg. A julalomjáték iránt az egész városban élénk érdeklődés mutatkozik. Az igazgatóság ez uton kéri a t. egyleteket, hogy utalványaikat szíveskedj-nek hétfőn a színházi irodában bevállalni. — Gyász rovat. Özv. Kovács Fetvnczné szül : Liptai Juliánni mint anyi, Szmrecsányi László és Paula gyermekei, Szmrecsányi Mirlha mint unoka, Kovács Lajos és E iima Mikecz Gyuláné testvérek, Szmrecsanyi Lászlóné szül : Harsányi Sári menye, Lahner Etelka Kovács Lijosné sógornő, Mikecz Gyula sógor és gyermekei Ilonka Szap'onczai Fere.iczn >, Miklós, Mirgit, Gizella és a számos rokon nevében is fájó érzéstől eltelve tudatják: özv. szmrecsáni Smrecsányi Gyuláné szül. horthi Kovács Mária a jó gyermek, a legjobb anya, nagyanya, testvér, sógor és rokonnak f. hó 10-én reggel 5 órakór 55 éves korában hirtelen bekövetkezett halálát; kihűlt teteme f. hó 11 én délután 5 órakor (a kótaji-uteza 2. sz. alatti halottas háztól) fog a morgóbeli sirkerlben örök nyugalomra tétetni. A szentmise-áldozat pedig f. hó 12-én délelőlt 10 órakor fog az egek urának bemutatlatni. Lógyen áldott emieke és viselje oly könnyen az anyaföldnek reá nehezedését, mint ahogy azt méltán meg is crdenili. Nyíregyháza, 1902. junius 10-én. — Kanyaró járvány Szent-Mihályon. Hivatalosan érkezeit orvosi jelentés szerint Szent-Mihályon a kanyaró járvány a gyermekek közölt nagy mérvben fellépett. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a t-polgári függetlenségi és 48-as pártkör aiapszabábályait jóváhagyta. — Nyilvános köszönet. Az elemi iskolák közös majálisának rendező bizottsága a számadásokat összeállítván, Likner Ölön ur számlájának kifizetését — 270 drb zsemle és 4 kenyér 6 kor. 98 fillér értékben — elengedte, fogadja a szegénysorsu gyermekek nevében köszönetünket. A rendező-bizotlság. — Sertéskiviteli tilalom. A sertésvésznek Zemplénvármegyéből Ausztriába töitént behurczolása következtében, sertéseknek a dadai alsó járás és Nyíregyháza város terület-Tői Ausztriába való szállítása további rendi lkezésig betiltatott. — Tanítók napi- és fuvardija. A nagyméltóságú vallás- és kőzo'.tilásügyi miniszter az 1902-ik évben t írlandó megyei lanitóegyesületi gyűlésen megjelenő állami lanitók fii var- és napidíj inak fedezésére kilenczvenhét koronát utalványozóit ki a nyíregyházi m. kir. adóhivatalnál az egyes öleli elnök rendelkezésére, oly kijelentéssel; hogy a , yüiésen megjelent tani'ó részére kilóméterenkint 2S fillér fuvar — és 2 korona napidíj fizethető ki, a netalan fennmaradó összeg pedig elszámolás melleit az egyesület czéljaira lesz fordítható. Vármegyénk G-7 állami tanítójának gazdája még is csak gondoskodik árról, hogy a gyűlések költségeit legalább részben fedezze, bár ily gyenge napidíj mellett nem valamin igy odaadással phonomimikázh itnak; de hát a községi s