Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-01 / 22. szám

XXIII. évfolyam. 22, szám, Nyíregyháza, 1902. junius 1 VIDÉK SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA, A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZA.BOLCSMEGYEI ÁLTAL 4N0S TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po8tán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Kél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak négy korona. Egy szám Ara 20 llllér. Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a Bxerkeiztó csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak iimert kezektói fogadtatnak e . A kéziratok csak rilágos kívánatra i az illető költségére küldetnek Tisua. Hirdetési dijak: Minden négyazer basábozott petit tor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 fii. A nyílt-téri közlemények dija aoronkiat 60 fillér; Apró hirdetéaek 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel axedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn 4 Comp. által Hamburgban Hivatalos rész, Szabolcsvárrnegye közönségének Báró Feilitzsch Bcrlliold főispán elnöklete alatt az 1902. év május hó 14 (n Nyíregyházán folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséből felvett jegyzőkönyv kivonata. 418—1902. Bgy. 8492—1902. K. Olvastatott özvegy Márkus Antalné nyírbátori lakos kérvénye Teréz nevü leányának tanítónői képezdeben leendő neveltetése czéljából további segélyezése iránt. Határozat. Tekintettel aria, hogy folyamodó leánya neveltetése czéljából inár eddig is a törvényhatóság segélyét élvezte, hogy folyamodó anyagi viszonyainál fogva leányát s íját erejéből neveltetni nem képes, a kérelemnek h ly adatni és özv. Márkus Antalné leánya neveltetése czéljából ha az intezetbe történt felvételét igazolja, az 1902— UOi-ik iskolai tanévre a folyó év szeptember havától az 190.1. év junius havával bezárólag, a vármegyei közművelődési alapból belügyminiszteri jóváhagyástól feltételezetten havi 20 korona segélyben reszesittelni határoztalik. Jelen határozat mint közérdekű közhírré teendő lévén, felhivatik Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók, miszeiint e lntározat közhírre tételét a szabályrendeletileg előirt módon haladéktalanul eszközöljek cs a közhírré tételt igazoló bizonylatokat Nyíregyháza város polgármestere közvetlen, a községi elöljárók illetékes főszolgabiráik ulján a vármegye alispánjához 8 nap alatt beterjesszék. Felhivatik a vármegye alispánja, miszerint a határozatot a vonatkozó iratok, az esetleges felebbezések kapcsán a vármegyei közművelődési alap jelenlegi állását feltüntető kimutatás kapcsán a közhírré tétel megtörténte után a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett terjessze fel. Miről a vármegye alispánja az iralokkal és számvevőség, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, a községi elöljárók, utóbbiak a „Nyirvidék" hivatalos lap utján, végül özv. Márkus Anlalné nyírbátori lakos a járási főszolgabíró utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kmf. Kiadta: Dr. Kauzsay, aljegyző. A „NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. A virágot . . . A virágot, dalos madárt, A patakot esdve kértem, Keressék fel édes lánykám S szóljanak ott jó szót ertem. Könyörögtem a szellőnek, Vigye hozzá üzenetem, Hogy szivem csak érte dobog, Hogy imádom, hogy szeretem. Megígérték, hogy elmennek, Ott is voltak, lányka, nálad, S ezerszer is elmondották. Hogy szeretlek, hogy imádlak. Értetted-é beszédüket Te angyali szép talányom? Oh szólalj meg, szólj hát végre Egyetlenem, szép virágom! Eörl. Áruló telefon. Épen azon gondolkodtam, hogy az én kis feleségemnél nincs ártatlanabb, nincs jobb asszony az egész világon, midőn valaki vállamra teszi kezét. Kissé megrezzenve, hirtelen fordultam hátra és Pataky Jancsi barátomat láttam magam előtt. Különösen örültünk a szerencsének és lassú léptekkel haladni kezdtünk a sétánynak gondosan kezelt utján. Tavaszszal a természet szépségéről szoktak a szabadban időzök rendszerint beszélgetni. Mi is ezt tettük, de meglátszott az én Jancsimon, hogy csak azért beszél ilyen megszokott tárgyról, miszerint előkészítsen valamely fontosabb ügynek közlésére. Egy fordulónál, ahol a sétány legnéptelenebbnek látszott, Jancsi megállt, szemeim közé nézett és némi habozás után, azt kérdé tőlem, tudod-.e, hogy a feleségednek Dezső barátunk udvarol 1? Két lövés. Nyíregyházához közel a „Sóstó" fürdő egyik szobájában május 25-én két lövés dördült el. Két golyó oltott ki két gyermek életet. E gyermekek gimnáziumi tanulók voltak! Alig 14: —15 évesek, — és öngyilkosok! Meg áll, — nem, megremeg a toll kezemben, a midőn e tragoediát előidéző okokat fürkészve, gyarló erővel fogok azok megírásához. Talán jobb is volna meg nem irni?! Nem szaggatnék fel még alig hegedő sebeket. Talán a megtörténtekre jobb volna fátylat vetni s nem irni semmit. Hogy ae érzékenységet ne keltsek fel a gyászoló szülőkben, s kritikát a nagy közönség részéről magam iránt. Hisz nem késztet hiú feltűnési vágy soraim nyomtatva olvasni látni. S mégis midőn soraim e lapba beküldőm, hogy azok napvilágot lássanak, egy hitalmas erkölcsi kényszer nyomásának engedek, annak az erkölcsi nyomásnak, mely arra ösztönöz, hogy mint néptanító, — nevelő, k: a tanitó s nevelői világnak, bár egy igeu csekély tagja vagyok, kutassam és feltárjam azou okokat, melylyel a tanuló gyermek ilju erkölcsi és szellemi hanyatlásnak előidézői s korán vagy később tragoédiáinak csiráivá válnak. Család, iskola és társadalom ez az a három szintér, a hol az ember életet nyer és gondoztatik, — fejlődik és nemesittetik, — cselekszik és elenyészik. Hasonlít ez a növények életéhez. A kis mag kikél és ápoltatik, — beoltatik és alakittatik, gyümölcs-termő fává lesz s végre elkorhad. Ha miuden fázison keresztül a végig, zavaró okok nem járultak közbe, hasznos polgárt nyer Eme nem várt, kellemetlen felfedezésre forogni éreztem lábam alatt a földet. — Jancsi, ne tréfálj, mert az ilyen pletykáért meg szoktak annak terjesztői adózni. — Édes barátom, nehezemre esett ilyen botrányos dologra figyelmeztetni, de épen szoros barátságunk indított arra, ho,!y a valót elédbe tárjam . . . Megdöbbenve hallottam eme határozott kijelentést. Gondolkodni kezdtem, mit tegyek. Szivem hangosan dobogott, minden vérem arezomba tolult, ökölre szorított kezemet bosszút lihegve emeltem az égnek. A következő estét otthon, nőm és kis leányom társaságában töltöttem. Feleségem csupa figyelem, merő szeretet volt. Tanulmányoztam őt, de ugy viselkedett, hogy a gyanúnak még árnyékát sem lehetett rajta és viselkedésén felfedezni. Külsőleg nyugodt voltam, bensőm annál jobban forrott. Szerettem volna a hűtlent vérében fetrengve látni, de azt parancsolta az ész szava, hogy bizonyíték nélkül senkii elitélni nem szabad. Az egész éjjelt álmatlanul töltöttem és azon gondolkodtam, miként szerezzek minden kétséget kizáró bizonyítékot ? Másnak könnyű ilyen esetben tanácsot adni, de magamnak nem tudtam megmagyarázni, hogyan lehet egy hűtlen asszonyt, hűtlenségen érni. Hosszas töprengés után, rájöttem, hogy a telefont hívom segítségül, mely hozzám is, Dezsőhöz is be van vezetve. Ugyanis még pataki gimnázista koromban eltanultam némely ember hangját utánozni. Ez akkori játék voll, ma fontos szerepet fog jővőmre nézve játszani. Feleségemet egyik barátom nejéhez küldtem látogatóba, Ígérve, hogy este érettük fogok menni. Mig távozott nőm, hozzá fogtam a szeretőnek méltó elfogadásához. A telefonhoz léptem először is. Soha élelemben ilyen kellemetlenül magamat nem éreztem. Tudtam, hogy a titok felderítése nem hozzám méltó. Másként kellett volna cselekednem. Nőm hangján ik utánzásával még az udvarlót sem illik tőrbe csalni. Ha pedig arra gondola társadalom, jó termő fát a kertész. De ha csak egyetlen fázison keresztül is zavartatik meg a harmónia, ritka esetben lesz az eredmény olyan, a milyen rendes körülmények között kell, hogy legyen. Azt mondám, hogy az első szintér a család, a hol a gyermek életet nyer és gondoztatik. Egészséges erők, egészséges egyedeknek adnak életet 100 eset közül 90-beu. A világra jött élő egyedek ápolása és gondozása az első percztól veszi kezdetét, a melyből kiveszi részét apa, anya egyaránt. Az anya a gyermek öntudatra jutásáig majdnem egyedül az ápoló, — gondozó. Édes anya jól vigyáz, hogy Istentől kimért szereped pontosan teljesítsd. Gyermekednek ne csak testi tisztaságára, épségére ügyelj, deleikére is. Edzd testét. Aggoiló szemed ideje korán észrevegye ha egészségében változás van. Ideje korán hivj orvost. Czifra ruhával el ne kényeztesd, nyalánkságokkal gyomrát el ne rontsd. Hullájának és testéuek tisztántartására, megbecsülésére szoktasd. Cseléd kezén csak ha tökéletesen megbízható az, hagyhadot kis ideig. Szem előtt téveszteni a gyermeket de sokszor megboszulja magát, testi épségében tett kár s erkölcstelen szavakkal lelkének megmételyezése által. Tanítsd szülőt és embertársait tisztelni, szeretni, — tanitsd imádkozni. Apa a fegyelmezést egy perezre se higyJ meglazulni. Az üveg mig folyékony állapotban van, minden formára alakitható. Kevés idő kell, merev törékennyé s többet soha nem hajló anyaggá válik. Így a gyermek is. A fegyelmezés azonban se durva tett, se durva szóval, hanem oktató, szelid, de erélyes lam, hogy hangomnak kellő elváltoztatására képtelen leszek, ha hangomat barátom, nőm csábitója feltalálja ismerni, veszve lesz minden s én nevetség tárgya leszek, akkor kedvem lett volna a kieszelt komédia eljátszásától elállani . . . Haboztam, haboztam soká, végre a jelzőhöz nyúltam és kértem a 13. számot. Heves vártatva, Dezső jelentkezett. A telefonba szóltam, nőm hangját kitűnően utánoztam. Meghívtam Dezsőt találkára, mert férjem nincs itthon. Dezső udvarias ömlengés között igérte meg, hogy negyed óra múlva meglátogat. Tehát igaz, amit a világ beszél. Igaz, hogy engem a hűnek vélt feleség megcsal. Borzasztó ennek még elgondolása is. Ezt boszulatlanul nem hagyom. Rettentő lesz a leszámolás. Hah, mily isteni dolog lesz a csábitót megszabdalni, vagy golyót röpíteni álnok szivébe, mely a barátság hazugsása melleit elrabolta legfeltettebb kincsemet, feldúlta családi boldogságomat . . . Igen, a boszu műve be lesz fejezve, de szegény, ártatlan leányomból mi lesz. Ennek elgondolása megőrjít . . . Nem, nem gondolok most ezzel, nem gondolok senkivel es semmivel, hanem készülök a méltó elfogadására annak, aki forró ölelést remél és vesztébe rohan . . . Nőm hálószobájának ablakait lefüggönyöztem. Az asztalra pisztolyt és kardot helyeztem. Két gyertya meggyújtásra várt készen. Igy elkészülve vártam azon perczet, amidőn az imádónak lakolnia kell elkövetett, bűnös cselekményeért . . . Léptek zaja riasztott fel boszum feletti töprengésemből. Lépteiről megismertem Dezsőt, a világon általam legjobban gyűlölt csábitót. A gyertyákat hirtelen meggyújtottam, melyeknek fénye kisérties szint adott a homályos kinézésű szobának. Egyik kezemet a revolverre tettem, a másikkal kardom markolatát szorongattam, mintha karddal és pisztolylyal egyszerre akartam volna, boldogságom megrontójának gyűlölt életét kioltani. Dezső kopogtatott s a szokásos szabad szót sem várva be, derült arczczal állt előttem s kezét nyujtá felém . . .