Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

NTÍRTIDÉR A tiszavidéki dalszövetség debreczeni ünnepélye. A midőn Bilinszki, a volt osztrák pénzügyminiszter, jelenleg az osztrák-magyar bank kormányzója néhány hónappal ezelőtt Debreczenbe érkezeit, Debreezen városa zászlódiszszel, üdvözlő beszédekkel s bankettel fogadta a népszerű exminisztert, a kinek érdemeiről esetleg csak annyit tud a debreczeni nép, hogy ő nyomatja azokat a kékhasu papirosokat, a miből kedvező körülményék folytán bőségesen jutott ugy Debreezen városának, mint azoknak a béke szerető, csöndes polgároknak, kik a Bika-szálloda előtt kanász-botr. támaszkodva közönyös arczczal nézték az összegyűlt vidéki dalosok bevonulását. Ez a szomorú szignaturája a tiszavidéki dalosszövetség debreczeni ünnepélyenek. Pedig az a 14 dalárda nem azért indult Debreezen városába, hogy anyagi javakkal megrakottan térjen vissza szülővárosába, nem is a debreczeni bankók utan áhítozott, hanem önzetlenül, érdektelenül, a dal nemes kultuszát hirdetve, ambitiójától ösztönözve, a magyar nóta dicsősegéért indullak útra, hogy dalra fakadva elzengjék mindazt, a mi öröm, a mi banat, dicsőség és szenvedés érte századokon at a magyart, s a legszebb hangokon hirdessék, a mit érző lelkek dalba öntöttek. És azért uem is vártak egyebet, mint vendégszerető magyaros fogadtatást. A köszönet és elismerés hangján kell azonban meg emlékeznünk Lengyel Imre, Márk Endre és Pápay József urakról, kik ugy a szives fogadtatás, mint a siker érdekében minden lehetőt elkövetettek, s hogy mégis — fájdalom — minden törekvésük eredménytelen maradt, az legjobban karakterizálja az alföld metropolisának a szép és művészi iránti érzékét s hajlandóságát. Az ünnepély lefolyásáról a következőkben számol be kiküldött tudósítónk : Szombaton, néhány perczel 12 óra után érkezeit meg a dalosok el»ő vonata, melyet a debreczeni .Egyetértés" zenekara a Rákóczy indulóval fogadott. Uiána közvetlenül a szatmári vonat erkezelt meg, s az összegyűlt dalosokhoz Lengyel Imre a dalszövetség elnöke üdvözlő beszédet intézett, melyre Boyár Lajos a nyiregyházi városi dalegylet elnöke az összes vidéki dalárdák nevében meleg hangon, igen szép beszédben válaszolt. A bevonulás után — mely egyetlen üdvkiáltás nélkül történt — a nyíregyháziak egy része a .Dobreczen" szállodába, másrésze a .Bika* szállodába vonult, s este a színházba gyülekezett, hol a dalosszövetség hangversenyét tartotta. A hangversenyt az .Egyetértés" zenekara „Tittl" nyitányával kezdte meg, s utána 500 ajkon csendült meg Kölcsey ,Hymnus

u-a. Lehetetlen leírni azt az érzést, mely ez ének hallatára elfogta az embert. Ai egész közönség — mely a legszerénytelenebb túlzás mellett sem volt „nagy'-nak mondható, felállva hallgatta végig a nemzeti imát, s perczekig tapsolt kitörő lelkesedésben. A .Hymnus" után dr. Kőrössy Kálmán debreczeni ügyvéd gyönyörű prológját szavalta el Szűcs Margit kisasszony. Ha volt a debreczeni ünnepélynek egyetlen szama, melyet űgy a közönség, mint minden dalos érdektelenül s a legnagyobb élvezettel végighallgatott, úgy bizonyára ez a szavalat volt az. Annyi kedvességgel, oly bájos egyszerűséggel, megjelenésében s előadásában oly lebilincselő természetességgel s kereset lenséggel még nem hangzott el szó a debreceni színház deszkáiról. Nem áll érdekünkben hymnust zengeni, hanem azt a legtisztább meggyőződés hangján állítjuk, hogy ez„a szavalat elfeledtette velünk mindazt a miért panaszkodni okunk lehetett. A szerző utólagos engedelmével ide iktatjuk a prolog utolsó sorait: Hit le fájó s mégis édes érzelem. Földi létben égi sugár: szerelem ! Van-e még nép e világon valahol, Mely te rólad, mint a magyar, ugy dalol? Vau-e ily hév nótában a világon: .Szeretlek én egyetlenegy virágom* ? — Sziv, ha rajta a csalódás gázol át, Hol tudná ugy dalba sirni bánatát, Mint a hogy a kis tilinkón kireppen : .Bura bura. búbánatra születtem.* — Ha szerelem ragyog a sziv tavasián Boldogságot zeng-e olyan igazán. Mintha csendül lány-ajkakon vidám dal: .Kis ablakom be van nőve virággal' ? . . . — Hegyünk-völgyünk sztrelemdal tölti meg. Ez susog az árnyas erdők tölgyinek, _ Messze látszó pásztortüzben ez lobog, Messze hangzó víg patakban ez csobog. Holdas éjjel, hajualálrnon, hegedűn Ez sir olyan mélabúsan, gyönyörűn. — Ah; ha jő a bucsu óra . . . már közel . . . S két szerelmes hü kebelnek válni kell. Felsir a dal, hogy lelkünk is sir bele .Lehullott a rezgő nyárfa levele.' — És ha jő a sanda érdek, hogy kaján Sima szóval győzzön a síiv szent jogán, Dalos ajkon nóta rá a felelet: ,A virágnak megtiltani nem lehet.* Jertek elő tiszamenti dalosok, Zengjen össze nóta mondó ajkatok, Dalba fonva a szerelmet, a hazát, Mindent a mi a magyarnak üdvöt át. Es ha nótánk ennyi ajkon össze cseng Örök Isten hallod-e azt odafent Beunüük a te dalteremtő lelked él, Vedd szivedbe, a mit ajkunk dala kér. Bármi sorsot küld e népre szent kezed, Ép hitünkkel elviseljük végzeted, Jobb jövőért hü bizalmunk nem lazul — Óh, csak a dalt, azt hagyd nékünk vigaszul, Ez legyen, mi jóba'-rosszba összetart, Nótás kedve soha-soha el ne hagyja a magyart! Szűcs Margit úrhölgynek szűnni nem akaró tapssal fogadott szavalala után ismét az összdalárdák énekeltek, majd Tomm Béla zeneművész, a székes-fejérvári zeneakadémia tanára játszotta el hegedűn Hubay:,,.!. fonóban

u czimü darabját nagy zenei tudással s igen előkelő modorban. A hangversenyt az összdalárdák éneke zártak be. Hangverseny után az .Angol-királyné" szállodában gyűltek össze az összes dalosok az úgynevezett" ismerkedési estély re," mely az ismerkedés teljes hiányában csakhamar széjjel is oszlott. Mindenki bizonyos szorongással tekintett a vasárnap délelőtti verseny elé, melyben dalosaink nem dijakért, hanem puzstán a dicsőségért s a közönség elismeréseért szálltak sikra. Már az ismerkedési estélyen előadottakból sejteni lehetett, hogy a .Debreczeni Dalegylet,' az .Egyetértés,* a .Szatmárnémeti férfi Dalegylet* és a .Nyíregyházi városi Dalegylet* között lesz a legerősebb küzdelem. Mellőzök itt az egyes dalegyletek működésen k méltatását, s csak röviden emlékezünk meg a mi két dalegyletünk szerepléséről is. A városi dalegyletünk Erkel Fereneznek a közönség által már ismert egyik legszebb s leghatalmasabb darabjával az .Elvennélek,-kel lépett föl, s minden dicsekvés nélkül pusztán a tényekre utalunk, midőn állítjuk, hogy a mi nagy dalárdánk volt az egyedüli, mely a debreczeni közönség részéről háromszori kihívásban, s szűnni nem akaró, tomboló tapsviharban részesült. A városi dalegylet éneke után közvetlenül a mi református daláidánk következett, s örömmel konstatáljuk, hogy e legelső versenyén csinos előadásával s biztos fellépésevel derekasan megallta helyét. Hangverseny után, mely a .Debreczeni Dalagylet* gyönyörű énekével ért végett, Debreezen városa a Uszavidéki dalszövetség tagjai részére az .Arany-bika* szállodában bankettet rendezett, hol is szebbnél-szebb pohárköszöntőket hallottunk a dal szépségéről, nemesitő hatásáról, az egyetértésről és összetartásáról. Akadt úgyan egy nyakas bodoki lófő székely — talán a szalontaiak között — a ki e sok gyönyörű beszéd hallatára éppen a pátriájabeli szónok felköszőntőjébe, ki a dalosszövetség tagjait arra buzdította, hogy összetartásukkal szorosabbra kössék azt a csokrot, mit a debreczeniek megkötöttek — nagy hangon belekiáltotta hogy .dejszen, majd ki bogozzúk mi azt !* — de az a rövid egyéni nézet nyilvánítás elveszelt a hamarosan befejezett dikezióra kitört általános öröm nyilvánításba. őszinte örömmel jelentjük ki különben, hogy a nyíregyháziak még sem maradtak egyedül, mert különösen vasárnap számos uri család rándult át Debreczenbe, s megjelent közöttünk nagy örömünkre városunk derék polgármestere is. Értesülésünk szerint, a jövő év nyarán Nyiregyháza város közönsége Játja vendégeiül a tiszavidéki dalosokat. Okuljunk a történtekből, s a mi tirpák városunk fogadja olyan jó szivvel, oly lelkesedéssel, s olyan magyar vendégszeretettel a debreczenieket s hozzá valamennyit, hogy a minálunk eltöltött napokn mindenkor a legszívesebben s a legjobb emlékekkel gondolhassanak mindanyian vissza. — a. A „Luther-Társasig" tagjainak figyelmébe ! A .Luther-Társaság" ez idei közgyűlését és felolvasó estélyét Nyíregyházán, szeptember hó 22-ikén és 23 ikán tartja. A vendéglátó egyházban már meg is alakult az ünnepély rendezésére az intéző bizottság Geduly Henrik igazgató lelkész, Májerszky Béla egyház felügyelő és Adorján Ferencz főgimn. vallástanár, egyházközségi jegyző, tagokból. Az elszállásoló bizottság pedig Adorján Ferencz elnöklete alatt a következő tagokból alakult meg : Stoffan Lajos, Ozvald József, Werner László, Galli Lajos, Kéler Gyula, Nandrási Aurél, Fazekas János és Kubacska István. Az intéző bizottság következő felhívást intézte a .Lullier-Társaság" tagjaihoz: A .Luther-Társaság" m. t. tagjaihoz! A nyiregyházi ág. hitv. ev. gyülekezetnek, a magyar Alföld ezen Sionjának népét büszke öröm hatotta ál ama megtisztelő híradásra, hogy ág. hitv. ev. hazai egyházunk áldásosán működő irodalmi egyesülete, a .Luther-Társaság" f. évi szeptember hó 22-én és 23-án kebelünkben óhajtja tartani közgyűlését. A legnagyobb örömmel nyitjuk meg gyülekezetünk kapuit várva-várt kedves vendégeink előtt, mert meg vagyunk győződve róla, hogy a mint a .Luther-Társaság" működése csak áldást terem magyarhoni evang. egyházunk szellemi életében, úgy gyülekezetünk körében való megjelenése is mély, áldásos nyomokat fog hátrahagyni e hitbuzgó, vallásához tűrhetetlenül ragaszkodó nagy egyházban is. Éppen azért legyen szabad reménylmünk, hogy a társaság tagjai mennél nagyobb számban fognak e közgyűlésben részt venni s ezáltal alulírott vendéglátó egyházat megtisztelni. Tájékozásul bátorkodunk megjegyezni, hogy gyülekezetünk a társaság tagjainak méltó elhelyezéséről ev. úri családaink által megajánlott magánszálláson már is gondoskodott. Ha azonban valaki esetleg vendéglőben óhajt elszállásoltatni, ugy kérjük eziránti külön óhaját Adorján Ferencz főgimn. vallástanár, egyházi jegyző úrral közölni. Egyszersmind a társaságnak őssszes e közgyűlésen részt venni óhajló tagjait tisztelettel kérjük, hogy megérkezésük ideje felől szeptember hó 15-ig nevezett jegyzőt biztos és határozott közléssel kiértesíteni szíveskedjék. A közgyűlésen való viszontlátás szives reményében mély tisztelettel vagyunk. Nyíregyházán, 1901 augusztus 2S Az ág. hitv. ev. egyház s annak képviseletében . Geduly Henrik, Májerszky Béla, »igazgató lelkész. egyházi felügyelő. Adorján Ferencz, egyházi jegyző. A m. kir. posta és távirda uj szabályzata. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a posta-, távirda- és távbeszélőszolgálat időtartamát folyó évi junius hó 13-án kelt 34.342. számú rendeletében a vidéki posta-, távirda- és távbeszélő hivataloknál újból szabályozta s ezzel kapcsolatban a vasárnapi munkakorlátozást kiterjesztette a következő közünnepekre: Újév napjára, Húsvét hétfőjére, Áldozó csütörtökre, Űrnapjára, Pünkösd hétfőjére, Karácsony első és máisod napjára, továbbá április 11-ikére és augusztus 20-ára. Ezen szabályozás szerint a hivatalos órák és a szolgálat a közönséggel való érintkezésben általánosságban a következőképen vannak megállapítva: A) Felvevő szolgálat. I. Postánál. 1. Köznapokon : a) Kincstári és L és II. oszt. nem kincstári postahivataloknál, valamint tavírdával vagy távbeszélővel egyesitelt összes kincstári és nem kincstári hivataloknál: d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig minden küldeményfaj felvételére, de utalvány- és takarékpénztári feladás csak d. u. 5-ig. b) 111. oszt. postainvaUloknál (melyek távirdával vagy távbeszélővel nincsenek egyesítve; a járatok közlekedesi idejéhez mérten délelőtt és délután együttvéve hat óra minden fajta küldemény felvételére; az utalvány- és takarék-felvétel is a többi postaküldemények felvitelének zárórájáig tart. c) Legnagyobb forgalmú, vagy oly hivataloknál (mindkettőt kincstáriakra értve), melyeknél különleges helyi viszonyok és közérdekek a hivatalos órák kiterjesztését indokolják, a posta-felvevő szolgálat maximumban egy órával megtoldható. d) Teljes nappali, vagy ennél hosszabb távírda szolgálatra berendezett hivataloknál a távirda-felvevő osztályban ajánlott levelek felvétele a déli (12—2) és az esti (6—9; órákban is kötelező. 2. Vasár- és ünnepnapokon: a) Az I. 1. a) alatti hivataloknál d. e. y —12-ig. b) Az I. 1. b) alatti hivataloknál délelőtt ket úra. A hivatalos órák alatt a felvétel korlátozás nélkül minden küldeményfajra kiterjed. Délután a felvétel szünetel, de méltánylást érdemlő körülmények között a posta- és távirdaigazgatóság egyes nagyobb hivataloknál elrendelheti, hogy a hivatal ajanlott levelek felvételével és értékjegyárusitással vasárés ünnepnapok délutáni és esti óráiban foglalkozzék. II. Távirdánál (távbeszélőnél). 1. Köznapokon : A hivatalos órák a hivatal szolgálati jellegének megfelelően, azaz: a) korlátolt (L) d. e. 8—12, d. u. 2—6-ig. b) Félnappali (C2) d. e. 8-tól d. u. 6-ig. c) Teljes nappali (G) (C|DL) d. e. 8-tól (nyáron 7-től) este 9-lg. d) Féléjjeli (N|2) d. e. 8-tól (nyáron 7-től) éjfélig szakadatlan. e) Éjjel-nappali (N) szakadatlanul. 2. Vasár- és ünnepnapokon: a) L. C|2 és C|DL. d. e. 8'|,—ll'|, d. u. 2-3-ig. b) C. N|2 és N. mint köznapokon. A korlátolt szolgálatra berendezett távírdahivatalok azon távirdahivatalnál, mely távirataikat közvetíti, mindennap (vasár- és ünnepnapokon is) este 8—9 óra között távirataik átvétele végett jelentkezni tartoznak. Oly városokban, hol teljes nappali vagy ennél hosszabb távirdaszolgálatra berendezett főhivatal van, a fiókhivatalok távirdaszolgálata vasár- és ünnepnapokon délután teljesen szünetelhet s ezeket az esti jelentkezés alól is fel lehet menteni. B) Leadó szolgálat. A postaküldemények és táviratok kézbesítése köznapokon változatlanul marad. A pénzzel együtt házhoz nem kézbesített postautalványok kifizetése és a postatakarékpénztári visszafizetések eszközlése a postautalványok felvételére és a takarékpénztári befizetésre megállapított hivatalos órák alatt történik. Kincstári hivataloknál a postahivatalban átveendő postaküldemények (hivatalos, fiókbérlők) részére a hivatalos órák köznapokon is meghatározott órákra korlátozhatók. Vasár- és ünnepnapokon a postaküldemények kézbesítése általában délelőtt, még pedig levélpostára nézve legfölebb kétszer, a többi küldeményíajra egyszer történik (kezdődik). Délután csak a hírlapok kézbesittetnek; és pedig ott, hol a hírlapok kézbesítése be van rendezve, a hírlapkiadók által vitetnek ki, más helyeken pedig a postahivatalban adatnak ki a jelentkező feleknek, mivégből, ha a budapesti hírlapok a délutáni járattal érkeznek be, a hivatalt a posta megérkezése után félóráig nyitva kell tartani. Táviratok és express-küldemények kézbesítése vasárés ünnepnapokon is a hivatal távirdaszolgálati jellegéhez, illetve a postajárati viszonyokhoz mérten történik. C) Levélgytljtés és belszolgálat. A vasár- és ünnepnapi munkakorlátozás a beiszolgálatra (posták érkezése, átvétele, feldolgozása, indítása és mozgó (kalauz) postaszolgálat nem terjed ki, de a levélgyűjtések száma a járati viszonyok által megadott határok közt csökkenthető. A fennebbi irányelvekhez képest megállapított hivatalos órák az erre rendelt kimutatásban vannak feltüntetve. M. kir. posta- és távirda-igazgatóság. Nagyvárad, 1901. julius 3. Schöpflln, s. kTANÜGY. Értesités. A nyiregyházi kereskedő tanoncziskolában az 1901. és 1902. tanévi beiratások szeptember hó 8-án délután 2—4-ig a központi ág. ev. iskolában eszközöltetnek. Az iskolát fentartó kereskedők társulatának az 1897 évben hozott határozata értelmében: a társulati tagok tanulói egész évre 10 kor. a többiek pedig 16 kor. tandíját fizetnek. Ez összegeknek fele része a biiratáskor, a másik fele része február 1-én fizetendő. Ezen kivűl minden tanuló beiratási dij fejében 2 koronát, az iskolai könyvtárra pedig 40 fillért fizet. Beiratáskor minden tanaló tanonczizerződését s ezenkívül lehetőleg a születési és újra oltási bizonyítványát is tartozik bemutatni. A javító vizsgálatok szeptember hó 15-én délután 3 órától fognak megtartatni. Javitó vizsgálatot tehetnek