Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-20 / 42. szám
megemlíteni, hogy e baktérium mentes forrásvíz mig gyűjtőből a csőhálózaton át rendeltetési helyére ér literenkint mintegy 240.000 baktériumnál többet tartalmaz A budapesti vízművek nem csekély összeget nyeltek el. E viz izére nézve tűrhető: baktérium tartalma igen közel áll a párisi vízhez. S nolia a fővárosi viz mintegy mesterségesen oda épített talajszürőkön jut a kutakba, alig múlik el hét, hogy a napilapok hasábjain panaszos czikkel ne találkozzunk. Az ország különböző részén, különösen az alföldön az utolsó őt év alatt számos ártezi kutat fúrattak az egyes hatóságok. E forráshoz a uép alig tud hozzászokni, a vascsövektől eredő sajatos íz miatt. Ha csak szerét teheti, szivesebben issza a kevésbbé jó, nyitót kutak vizét A folyó menti városok, csak ugy mint a községek megszokták az ö sajat folyójuk vizet. Nem törődnek, hogy hol és mikor folyt a folyóba a legkülömbözőhb és legkétségesebb tartalmú piszkos kanális — a községűgynek legnagyobb veszedelmére. Ha tesznek is valamit a viz megtisztítására, ez soha nem haladja tul a legprimitívebb vászon lepedőn való szűrést vagy a 2—3 napig való ülepitést. Egyedül Budapest környékén a Duna folyó mentén talaltam néhány lateiner háznál a süttői homokkőből való kivájt kúpot, melyen a vizet akként szűrték, hogy a felfordított kúpba öntötték és a kup csúcsánál lecsepegő vizet vederbe gyűjtötték. Ezenkívül a víztartályokat, legyen az hordó, dézsa, vedér vagy bádogból készült kanna, kivétel nélkül a legmostohábbun kezelik. Mig a tejes köcsögöket és kannákat naponta kétszer is kiforrázzák és súroljak — teruiészetesen, mert különben megsavanyodnék és a felforralásnál össze megy a tej — addig a felsorolt víztartókkal alig törődnek. Ennek elhanyagolásából ugyanis szemmel látható baj neui származik, mig az amabból származó kárt még aznap észre veszi a gondos házi asszony. Mondanom is felesleges, hogy akár az említett homokkő szülő, akár pedig a felsorolt viztartaly mindenhol maga a víztartály tulajdonossanak házi baktérium feszke. Mindezekből következik, hogy ivóvizün et gondosabban kezeljük, sőt igen helyesen cselekszünk, ha olyan vízszűrőről gondoskodunk, mely ivóvizünket legalább a mennyire lehet megtisztítja a baktériumok halmazától. Tagadhatatlan, hogy eljárás nem könnyű, sietek azonban megjegyezni, hogy nem is nehéz. Fcdolog, hogy illesszük be a házirendbe a vízszűrőt, ugy a mint besoroztuk a reggeli edenyek megmosását. Vizünk ugyanis van, csak a megszűrésre ne sajnáljuk a fáradságot. A vízszűrőknek, a melyet az ivóvizek megtisztítására hasznainunk kell, 3 főíelléke van. Első kelléke, hogy lehetőleg baktériummentes vizel szűrjön, az az hogy a baktériumokat vissza tartsa. Második kelléke, ho c'y szolgáltasson annyi vizel, a mennyi a családnak a napi ivóvíz szűkscglete. Harmadik kelléké, hojy a szűrő könnyen kezelhető legyen. E kezeltetés alatt azt értjük, hogy a visszatartott baktériumokat a szűrőről könnyen eltávolithassuk, mi által a szűrőt újból működőképessé tettük, vagyis regeneráltuk. Visszatérve az első kellékre, bebizonyított tény, hogy csak olyan szűrő anyagot, „szürőtestet',alkalmazhatunk, a melynek likacsain és pórusain a bateriumok nem hatolnak keresztül. Mennél sűrűbb tömegében e szürőtest, annál több baktériumot tart vissza, illetőleg annál kevesebb baktérium hatolhat a szürőtestenkeresztúl. Minden e tapasztalati ténnyel ellenkező állítást a legridegeDben vissza kell utasítanunk. Ö.ikényt következik, hogy vászon, szita, szén, homok, vas, spongya, vagy valamely más laza szövetű szűrők bő mennyiségben szűrik ugyan a vizet, de az igy szűrt viz baktérium tartalma épenséggel nem csőkken a szűrés következtében. Legelsőnek Pasteur a nagyemlékű és kiváló bakterológ állította fel ezen axiómát. Teljesen tisztába volt azzal ugyanis, hogy a mikroskopiai kicsinységü bikiériumokat nem lehet egyszerű szűrő segilségovel a vizből eltávolítani. Számos kísérletek után a rn íztalan porczellán anyagon eszközölt szűrést találta a legmegfelelőbbnek. E czélból stearin gyertya alakú 2—3 vastag falu, belül üres szürőtestet formált miztalan porczellánból. Mondhatni csaknem baktérium m;ntes vizet szűrt a szürőtest. Egy ilyen szürőtest alig 0.2 liter vizet szolgáltatott perczenként. Chamberland azért a gyakorlatban akként alkalmazta e szürőtestet, hogy 4—8—16 drbot. szerelt egy szűrőbe. Minthogy a szürőtest területét a vizben lévő (algár por) ellepik, bizonyos idő múlva vagy jobban mondva bizonyos mennyiségű viz megszűrés után a szűrő testet me^ kell tisztítani (regenárálni) a lerakodásoktól. Sőt a tökéletes megtisztítása a szürőtestek kifözését, vagy kiizzasztását is megkívánja. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a Pasteur-Chamberland féle szürőtestektisztogatása igen körülményes. A kiizzasztás alalt pedig egy egy szürőtest rendszerint megreped vagy széttörik, mi által h aszna vah^tetlenné vált. Tekintve, hogy a PasteurChamberland féle szűrőket 70 — 100 koronán alól nem kapai. Tekintve, hogy egy szürőtest tönkremenetel ; által 3 korona 60 fillér kár származik, cs végül mert a kezelése igen complikált, nagyban nálunk nincs elterjedve, sőt a mint informálva vagyok, ott a hol beszerzik (a székesfőváros iskoláiban) rövid idő alatt mellőzték. (Vége következik.) 22708 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tétel végett közlöm, hogy Nyíregyháza város rendőrkapitányának 4535—901 Rk. számú jelentébe szerint a ren lőrkapitányi hivatalnál a kővetkező gazdátlan tárgyak vannak elhelyezve, mily tárgyak ki nem síjítitás esetében a folyó hó 23-án d. e. 10 órakor a rendőrkrpitányi hivatal által nyilvános árverésen eladitni fognak. 1. egy női gallér, 2. egy gyermek gallér, 3. 3 drb napernyő, 4 13 drb esernyő, 5. 1 drb fekete vászon, 6 1 drb feketi gubi, 7. egy piros köves aranygyűrű, N Y Í N v i i) r- K 8. 1 színházi távcső bőrtokkal, 9. 1 nyaklóláncz, 10. 1 női fűző, 11. 10 drb fehér zsebkendő, 12. 1 lótakaró, 13. öt pár uj női czipő, 14. 5 drb törlőkendő, 15. 1 drb lótakaró, 16. 1 bogrács, 17. 2 drb |téli kendő, 18. 1 kerékpár fujlató, 19. 1 kerékpár műszertartó bőrtáska, 20. 5 drb aczél inggorab, 21. 1 bajusz kefe. Ezenkívül készpénzben elhyezve van, mint talált és gazdátlan pénz, 10 korona^ 9 korona 22 fillér és 2 korona 27 fillér. Nyiregyházán, 1901. október hó 17-én. Alispán és főjegyző helyett: S zikszay, főügyésg. ÚJDONSÁGOK. — Megbízás. A főldmivelésügyi m. kir miniszter Báró Feilitzsch Berthold a felső szabolcsi tiszai ármentesitő és belvízlevezető társulat miniszteri biztosa mellé, az 1885. évi XXIII. t.-cz. 125 §-a értelmében alakított véleményező bizottságba, a Harsányi M -nyílért elhalálozása folytán megüresedett helyre herczeg Odescalchi Jenő Zoardot nevezte ki. — Kinevezés. Bíró Feilitzsch B'.-rhold főispán ur ő méltósága Jármy János közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli al egyzővé nevezte ki. — Eljegyzés. Radványi Radvánszky György országgyűlési képviselő és nagybirtokos eljegyezte Kállay Sarolta kisasszonyt, Kállay András vármegyénk volt főispánjának kedves leányát. Dr. Sziklássy Béla, a tiszai járás tiszti orvosa eljegyezte Erdőhegyi Ferencz kedves 1 ányát Katinkát. — Tizenhat kisebb földinivcs iskola. Darányi és IFíassics miniszterek együttesen 16 kisebb földmives iskola fölállítását tervezik. Azokban a községekben állítják fel ezeket, a melyek 20 kat. hold fö'det ajánlanak meg az iskola czéljaira. Ezenkívül az iskolai épületet a községnek kell fölállítani. A tanerőket az állam fizeti. — Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter a kisvárdai iparos tanoncziskola részére 550 korona államsegélyt engedélyezett. — Esküvő. Koós Béla zsadányi (Abaujvármegye) főszolgabíró ma vasárnap tartja esküvőjét Leveleken Mezőssy Gizella kisasszonynyal, dr. Mezőssy Béla országgyűlési képviselő kedves húgával. — (xyászrovat. Özv. szolnoki Jármy Lászlóné sz. Ormós Erzsébet, mint feleség; Jármy Béla, Zoltán, László, Jolán, Erzsike és András, mint gyermekei; Jármy Jolán, Ida özv. Kacska Lászlóné, Antónia özv. Eördögh Károlyné, Emma férj. Hegyesy Barnáné és Irén, mint testvérek ; Ormós László és neje Szikszay Borbála, mint após és anyós, a nagyszámú rokonok nevében is a legmélyebb fájdalommal jelenük a legjobb férj, apa, vő, testvér és rokon szolnoki Jármy Lászlónak, szabolcsvármegye tisztviselőjének életének 39-ik, boldog házasságának 11 -ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 16-án cl. u. 3 órakor fognak az Uj-szőlő utcza 14-ik számú gyászházból az ev. ref. egyház szertartása szerint a Pazonyi-utczai sírkertbe őrök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1901. okt. 15. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretett férjem, édes ;iptnk, nagyapánk, apósunk, illetve sógorunk id. Soltész Gyula Nyíregyháza város tisztviselője folyó hó 16-án reggeli 6 órakor hosszas szenvedés után 63 éves korában elhunyt. A boldogult hűli tetemei folyó hó 17-éti d. u. 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint az Egyház-tér 10-ik számú háztól a vasút melletti sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni N iregyháza, 1901. október 16. id. özv. Soltész Gyulán é szül. Nikelszky Z-.uzsánna Soltész Gyula és neje Somogyi Aranka, Soltész Zsuzsanna és férje Dr. Konlhy Gyula, gyermekei. Konthy Géza, Soltész Kornél, unokák. Nikelszky Mária sógornéja, férjével Nóvák Gyulával és gyermekeivel. Beke poraira 1 Nyíregyháza rendezett tanácsú város közönsége mély fajdalommal tudatj r id. Soltész Gyula városi közgyámnak 25 évet meghaladott lelkiismeretes és hűséges közszolgálata után folyó évi október hó 16 án váratlan bekövetkezett gyászos elhunytát. Kell Nyiregyházán, 1901. okt. 16 án. L-gyen áldott emléke! Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük szeretett jó édes anyánk, nagyanyánk, anyósunk és rokonunk özv. Láng Gáborné szül. Tomcsányi Etelka úrasszonynak élete 70-ik, özvegységének 5-ik éveben hosszas szenvedés sa halotti szentsegek ájtatos felvétele után folyó hó 17-én délután '|,6 órakor történt csöndes, gyászos elhunytát. boldogultnak hűlt'tetemei folyó hó 19-én délután 3 orakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a Dessewffy pusztai sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Dessewffy, 1901. okt. 18 án. L-gyen áldott emléke ! Láng Etelka férj. Mikeez Istvánné. Láng Mária özv. maiai Gúnya Ignáczné. Lang Gyula, Láng Gizella férj. magyarbaksai Haj lu Janosné, gyeim kei. Láng Gyuláné sz. fegyvernek) Govrik EHa, mmye. Mikeez István, magyarbaksai Hajdú János, mint vők. Anna, Mária, Júlia, István, János, Bjla, Sándor, Bandi, Eiluska unokái. — A vármegyei tisztviselői nyugdij választmány e hó 24-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. — Tanulmányi kirándulás. A helybeli főgymnasium tanártestülete Adorján Ferencz, Porubszky Pál, Pauer Vilmos Pápay Lajos és Gally Lajos főgymn. tanárok vezetése mellett az iskola 38 növendékével, tegnap, szombaton, tanúim ínyi kirándulást rendezett NyirBátorba, az oltani történelmi műemlékek és a Bóni gyártelep megtekintése végeit. Rejgel, a 7 órai vonattal indult el a társaság czélja felé s fél tiz órakor s'állt ki Nyir-Batorba, a hol már az ottani intelligencziának néhány kiváló tagja fogidta. Há'inel Ferencz m. kir. dohány beváltó tiszttartó, Mandel D-.zsö gyárigazg itó, Újhelyi Tamás szolgabíró, Früstök Gyula, BrucJc Lajos es Márkus Divid várták a kirándulókat, kikkel egyenesen a hires Bóni-gyár megtekintésére indulLak. Itt a gyártelep elnöke Bogáti Bogíty József és Mandel Dessó igazgató szives kalauzolása, valamint Mittelmann művezető intgyarázó előadása m-Iiett megtekintették a nagy kiterjedésű telep m ijd a bőven sz-rzett tapasztalatok után Ma'idel Deisőné úrasszony igazi magyaros vendégszeretettel látta szívesen házában villás reggelivel a kirándulókat, kik közölt az ifjúságon és tanárokon kívül Surúnyi Imre helybeli posta és taviró főnök, felügyelő és Menyhért János ügyvéd is jelenvoltak. A bőséges reggeli után a történelmi műbecscsel bíró ev. ref. templomot szemlélte meg a társaság, hol Szabó Lajos ev. ref. lelkész volt szives ismertető előadást tartani az ifjúságnak a nevezetes templom történetéről. Innen 12 órakor a róm. kath. templom m gszemlélésére indultak a kirándulók, hol is a derék minorita szerzetesek szolgállak magyarázattal. A bő tapasztalatok utan Nyir-Bator intelligencziája ebédre hivta m'-g az ifjúságot és kísérőit a nagyvend^glő táncztermébe, a hol ismét magyar vendégszeretettel gondoskodtak a kirándulók ellátásáról. A lakomán az emlitetteken kívül még jelen voltak Bruck Lajos, Vay Zoltán és Márkus Dávid urak. Termeszetes, hogy tosztokban sem volt hiány, melyekben a vendéglátók vendégeiket, viszont a kirándulók szives házigazdáikat éltették. Délután '|,3 órakor végre cziganyzene mellett kísértek ki a szives vendéglátok főgymnasiutnunk iljait, s a társaság egy tanulságos és kedves nap emlékével érkezett haza. — Az első Bessenyei estély előkészületei nagyban folynak. A mint halljuk az érdekes számokból összeállított estén inenuette és palotás táncz is lesz. Kívánjuk, hogy a szép gondolat minél könnyebben váljon valóra. A kecses menüettet a polgári iskola legügyesebb növendékéiből és a gimnázium ifjúságából válogatott tánezos csapat korhű jelmezben, a palotást pedig hat pár disz magyar ruhás tánezos fogja bemutatni, Ballag Gizike, Bodá Martba, Fráter Kata, Jármy Etelka, Kertész Janka és Török Annuska kisasszonyokat kerle fel a rendezőség a palotás ellejtésére. A tánezokat Alföldy Károly ismert és kedvelt tánczmester fogja betanítani. Hazafias és szép dolog a Bessenyei körtől és a palotást bemutató kisisszonyoktól és uraklól, hogy ezl a gyönyörű magyar tánezot megmentik. Bar tért nyerne a báltermekben újra az ainericain, a kreuz-polka, meg a boston affektált körtánezok helyén a mi gyönyörű palotásunk. — Dr. Heiszler József meghalt. Kpjuk a gyászhírt, hogy dr. Heiszler József dombrádi lelkész meghalt es C:ü:öriököa detutan el is temették Djmbradon. Ezt a gyászhírt kétség nélküli megilietődossel fogadja a magyar protestáns egyház, mert dr. Heiszler József egyike volt azoknak a harezosoknak, kik az orthodex thoelógia fegyvereit villogtatták egykor a dr. Ballagi fele szabadabb szellem elleu es igy nemc-ak sztrepet játszott az egyházi élet terén, hauem be is irta nevét a magyar protestáns ügyház törtéLieimébe. Mint katholikus SZUIOK gyermeke és mint egykori kegyesrendi barát sohasem tudta ugyan léikéről lerázni azt a bizouyos misztikui homáiyt, melybe egyfelől az ortodox hithez viló, ugyszólva fanatikus ragaszkodás, másfelől pedig alapos képzettsége, nagy tudománya juttatta; de azért igazi protestáns p p volt, mert a lelkiösmereti szabadság terére lépve, lelkesedéssel küzdött saját, legjobbuük vőlt hite es meggyőződése mellett. Dr. Heiszler Jjzsef raformdtus theoiogiai professzor ős pap született Nigy-Káro;ybau 1819-ben katholikus szűlóktól. Elvegezvőu iskoláit s i843-ban elnyerve a bölcsészeti doktori czimet a kegyesrendiek szerzetébe lépett, hol fel is szenteltetett. Ettől fogva mint pesti középiskolai tanár működött. A szabadságharcában mint piarista tanár vett részt, de már 1849-beu a református egyház •tebslébe lépett és péczeli segédlelkész le t. Peczelen csak néhány hónapot töltött, mert már a következő évűén a pápai theoiogiai akadémia egyik tanszékére hir* iák meg. 1854 beu azonban már ismét lelkészi állást foglalt el Mjcsoiádun, másfékv múlva pedig Gyönkön. 1859-ben újra theoiogiai tanár lett Sárotsp itakon, honnan a dombrádi gyülekezet választá meg lelkeszóvé. Mint az ortodcx irány högeiiáuus szellemű hive tevőkeuy munkásságot fsjtett ki a protestáns egyházirodalom terén s müvei több kö.etre terjednek. 1866—68 ig szerkesztője volt a Sirospataki Füzetek-nek is. E hunytát kiterjedt családja és a magyar protestáns egyház gyászolja. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Jobbágy István nagykállói kir. adótárnokot hason minőségben a kecsJieméti kir. adóhivatalhoz helyezte át. — Nyilvános nyugtázás és köszönet. Tiz koronáról, mely összeget, mint Barzó Mihály úr szüretje alkalmával begyült adományt, a szabolcsvarmegyei tanítóegyesület által a budapesti Ferencz-József-Tanitók-Házában létesítendő 4000 koronás szobaalapitvány ez évi részletének törlesztésére, mai napon átvettem, ezennel elismerem. Fogadják a magukat megnevezni nem akaró kegyes adományozók egyesületünk nevében hálás köszönetemet. Nyiregyházán, 1901. október 16-án. Szabó Endre pénztáros. — Uj posta hivatal. Baj községben ,Báj Szabolcsvármegye" elnevezéssel október hó 16-án postamesteri kezelésben telj s fel és leadó szolgálattal működő postahivatal lépett életbe. E postahivatal postai összeköttetését a B íjról Pthrüg.ön át Tarczalra és vissza naponként egyszer közlekedő egyfogata kocsiküldöncz járattal kapja. A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működik. A postahivatal kézbesítő kerületébe Báj községet és Szarka pusztát osztotta be a nagyváradi posta és távirda igazgatóság. — Felilltizetésck. A nőegylet okt. 12-én m gtarlott szüreti mulatsága alkalmával a) felülfizettek : dr Bodnár István ur 10 kor., báró Feilitzsch Berthold ur 9 k., dr. Flegmann Jenő, S'.e ít-Györgyi Zoltán urak, Básthv Birnané urnö 4 4 k., dr. Hoffnann Emil, Mijerszky Béla, Mrzőssy László, dr. Hoffmann Mór, dr. Erdős Bertalan ura* 3—3 k„ Moravszky Ferenczné, özv. Demiany Gyuláné úrnők, Eltscher Simon, Leffler Sámuel, dr. Korányi E-idre, Gsernik András, Schőn Nándor, Csapkay Gézi, Gsapkay Gyula, dr. Gara Zoltán, Baruch Ernő, Ro enthál Ferencz, dr. Flegmann Sándor, dr. Kovács Elek, Szopkó Alfréd, Juhász Etel, dr. Gara Leó, Újhelyi Sándor, Ferenczi József, Dániel Sándor, dr. Kauzsay Ölön, ifj. Heuffjl Ltjos urak 2—2 k., Bencs Lászlóné urnő, Pavlovics Sándor, Nagy Kálmán, Kubassy Béla, Nóvák Gyula, Kirányi Imre, Gávriss Kelemen, Gara Miklós, K. Gdli Lajos urak 1 — 1 koronát, b) Jegyeiket megváltották: dr. Ferlicska Kálmán ur 10 k., Ling Lázár, KelIner Ele, Kovách Gerő u"ak 5—5 k.-val,
