Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-20 / 42. szám

t Bogár Lijos, Adorján Ferencz, Porubszky Pál urak, | özv. Tőrök Péterné urnő 4—4 k.-val, Klár Dávid ur | 3 k.-val, Tulács Liszló ur és Ep,tein Liuka k. a. 1 — 1 • koronával. A jótékony czél iránti áldozatkészségükért : fogadják mindnyáján a nőegylet bálás köszönetét. Az » elnökség. — A zsebtolvaj és a rattler-kutya. Paru.j rc >egy zsebtolvaj a Kiasa—Debreczen között közlekedő v vonaton. Szombatou bajualban u ázott Kassa felől egyik n mágnásnak a főtisztje. A főtiszt ellévéu fáradva, az elsó­oosztályu kocsiban lefe.,üdr. A pidgyászá', a kabátját úis az első osztályú fQike szemközti pamlagra helyezte. AAztáu elalud'. A szerenc i állomáinál az utazó zseb­it tolvajoknak egéiz bandája ólálkodik s innét pittant fel «a v luatra az a tolvaj ís, aki az alvó főtisztet a pénzé­éitől meg akarta fosztani. DJ rajtavesztett. Ugyaiis a d homályos fülkében egész vakmerően nyúlt az alvó ur il kabátja után, amelyben csakúgy dagadozott az ezres idbaakokkd telt pinztárc.a. De ahogy aláuyuit a kabát­innak, hiiálra ijedten orditott föl. Ugyanis a kabát alá Jdbujva fektldt a gazdisági fótiszt kedveucz rattler kutyája, iá amely beleharapott a zsebtolvaj kezébe és mig foieb 3 i redt gazdája nem parancsolta, nem is enged e ki vesze Ixdelmes fogni kö/Oi a tolvaj kezét, akit aztán a vasúti la személyzet ős a főtiszt igy tetuncsipve, Nyíregyházán Iá átadott a rendőrségnek. — Gyümölcs konserv gyár. Eddig összes kon­"i serv szükségleteinket külföldről kellett hogy beszerezzüi. 1£ Most az ismert bozeni konserv gyár: Ringler Jjszef és il liai, konserv részvénytársaság, a magas kormány meg • keresésére egy magyar fiók gyárat letesitelt a gyámölcsé­öt ról és és főzelékeiről hires Kecskeméten. Az uj gyár neve : Első kecskeméti konserv gyár, melyet olvasóinknak csak u a legmelegebben ajanlhatunk. — Nyilvános nyugtázás és köszönet. A „Sza­)d bolcsuiegyei Tanitóegylet* október 9-én tartott hang­v versenyén jegyeiket megváltották és felülfizettek: Eisler ví Károly 4 kor., Jánószky Gyula 3 kor., Teszter Lijos 2 JÍ kor., Piringer Janosné 2 kor., Hunyady László 2 kor., Gavallér Gusztáv 2 kor., Marsalkó Gyula 2 kor. Fogadják JŰ adományaikért hálás köszönetünket. A rtnJező bizollság. — Életveszélyes vigyázatlanság. Penteken dél­után ' 4 2 óra tájban nagy riadalom volt a Frieduiann Jakab borkereskedő orosi utczai udvarán. Miért, miért nem, Fried Samu, egyik alkalmazott lement egyedül az erős forrásban lévő uj borral telt pinczébe s csak mi­után mar idestova '/, óra hosszáig nem jött vissza, tűnt fel a többi munkásnak. Lemenni a piuczebe egyik sem merészelt, jo tanácsokban nem volt hiány, mig aztán Hartmann Ignacz egyedül és elég vigyázat tanul minden óvintézkedés nélkül lement a sötét pinczébe. Nagyne­hezen rá is talált a már mozdulatlanul fekvő Fried Sa­mura és sikerült őt a pincze feljáratig hurczolni, a hon­nan azután a többiek segitségevel a felszínre hozták. Hamarjaban megérkezett dr. Hoffmann orvos is és si­kerü.t őt körülbelül 10 pereznyi munka után életre hozni. Mikor magához tért, tökéletesen el volt kábulva, össze vissza beszelt, hogy őt földre teperte valak odalent, ugy, hogy ágyba kellett lektelni. A mint mesélik, foga­dásból ment le a pinczébe Fried, rni pedig azt szeret­nénk tudni, hogy bravur-e hát, vagy vigyázatl nság? A tüzoltosagnak is jelentette valaki a dolgot, (akik nálunk a mentőket helyettesítik) de már későn érkeztek, ugy hogy a mint jöttek, azonnal fordultak is vissza. — Baromfitermékek értékesítése cz. alatt mosl Jelent meg Hreblay Emil m. kir. állattenyésztési felügye­lőnek (Budapest, Csómöri-ut 15 II. 8.) legújabb mun­kaja, mely az eddigi már megjelent ót önálló baromfi­teny esz'ési szakmunkának betejező része. E munka me^­jeienese csakugyan hézagpótló s a magyar gazda kezé­ben nelkülőzhetlen, hisz a magyar gazda boldogulásának régi baja az, hogy termel és tenyészt, de az értékesítés­sel sehogy sem boldogul, a mit fáradsággal a földből, állatjaiból előállít, azt nem tudja oly áron eladni, mely ár mellett élhet is. Különösen érezhető ez a baromli­tenyészlés terén, mely tenyésztési ágazat rendkívüli fon­tossággal bír hazánkban. A baromfitenyésztés nagy ron­tosságat és a legszegényebb néposztály megélhetésének egyik lenyeges tenyezőjet dr. Darányi Ignácz földmive­lesügyi m. kir. miniszter ur ö n igyméltósága is kellően méltatta, midőn az 1901. évi költségvetés országgyűlési t.irg)alasa alkalmabol ezeket mondotta: ,A baromfi­tenyésztés kérdését nem szabad kicsinyelni, a haladás részben a különböző tojásértékesitő és egyéb ily szövet­kezetek érdeme. Tojásértékesitő szövetkezet volt 51. Ho­gyan állunk ezen a téren? Ugy, hogy mig 1895-ben a kivitel volt összesen 43,352,646 korona, baromfi és ezzel kapcsolatos dolgok tojás, ágytoll stb. 1900-ban 71.967,967 korona, a mi arra utal, hogy ez az ágazat fejlödésképes; ez megint a legalsóbb népréteg k javára szolgál. OH va­gyunk, hogy ma a baromfikivitel már túlhaladj t bu/.a­kivite.ünk ertekel." Ezen legilktekesebb helyről jött ki­nyilatkoztatás után, azt hisszük a baromfitenyésztés fon­tosságának további bizonyitgatása teljesen fölösleges. Ebből láthatjuk, hogy mily kincs rejlik a baromfitenyésztésben, sajno .agazdak annak kiaknázásához csak igen lassan fog­nak Hreblay munkája utinutatást ad minden e szakba vágó kérdésre. Három főrészből áll. Az első f-i rész foghlko­z k a baromfiak hizlalása, piaezra való előkészítése és a baromfitermékek kezelésével, a főrész tárgya 1 ja a baromfi­termékek, a tojás, toll, zsir, élő és vágott baromfi szö­vetkezeti értékesítésének módozatait, végre a harmadik rész utinutatást ad az értékesítő szóvetkezetek alakítá­sára és 3-féle alapszabálytervezetet kőzöl. Látjuk tehát, hogy ezen IS1 old.ilra terjedő II képpel ellatolt füzet csaüugyan alaposan kimeríti tárgyát. Minden gazdának e munka megszerzését melegen ajánljuk. Megrendelhető 2 korona beküldésével a szerzőn ;l Budapesten, Csömöri ut 15. II. 8. — T. olvasóink b. figyelmébe ajánljuk az egész orsza^ban kitűnő hírnévnek örveudő Totis és Kren (Budapest) IV. bécsi utcza 1. hirdetését, melyből láthaló, hogy e kiváló czég nagyobb megrendelések és menyasz­szom i kelengyék vételénél direkt levélbeli megkeresésre megbízottját teljes mintacollekczióval saját köl ségére küldi bárhova. — A félárti vasúti jegy váltására jogosító arezképes évi igazolványok érvényesítése az 1902. évre. A fe<aru va>u i j-így VJI á-<ára jogosító arczlu p-*S évi igazo.váuyok abból a ciéibó 1, higy az 1932. évre W Y I R v I D E K ideje .oráu érvényesíthetők legyenek, a misy. kir. állam­vaiu ak igazgatóságához már f. évi október hó 15-étöl kezdve bekű dhetok ; azon jogosul.ak pedig, kik a folyó evbeu ily igazolvány binokábiu niacsenek, de üyet a maguk részére az 1902 évre váltani kiváooak, ar igazov ny kiál.'iásat ugyancsak a feuti idópouitói Kezdve kérelmezhetik. Nehogy tehát az igazolványok erveuye-ióse, illetve az ujak kiállítása a f év utolsó hón.tpjira maradjon, a munkatorlódásnak és az ebből izárm\zhító kesed-ítmekuek elejét veeodó, figyelmez­tetjük az erdekeiteket, ho^y saját érdeküibeu csetekesz­uek, ha az érveuyesites kieszközlése, illetve az uj igazolványok ni igszerzese iráut igszMványaik, íllotve feuykepeu és kezelési illetek fejebea szemeiyeukint vgy korona készpóuznek a magy. kir. áliaaivatu'.aknak fópáuz arába vaió beküldése mellett, az elóirt módon Hivatali felsóbbsé^ükhóz, illetve, a jogo>ult nyugdijasok oéiye^telen foly unodvinynyal közvetlenül az alulírott igazgatósághoz (Buiapjst, VI. Audrassy-ut 73 75 sz.) folyamodnak. A nyugdíjasak a lakhnyűkre illetékes közigazgatási hatóság aital nyugdíjas míuósigüket és iz», hogy díjazott tisztséget, vagy fizetéssel járó biva­aii uem viselnek, folyaniodváuyaiüon igazoltatni tar óznak. A/, iiletekes hivatali fóuökségeket felkérjük áogy az érvényesítést és az uj igazolváuyok kiállításai iérelmezők igazolványait, illetve fénykép-it a kezelési iiietaküei és a folyamodókról 2 püdáuyban szerkesz­eüdő névjegyzékkel együtt, az umujy is nagyszámú eendók lelietó megosztása szempontjából alóürott igaz­jatóságlioz minél előbb beküldeni szíveskedjenek. E^yu'­'at kózöjük, hogy az igazolváuyok haiarozmányaiuak 17 poutjában foglaltakhoz képest, azon idó alatt, mig iz érvényesítés végett bekü dött igazolványok náluuk ceseltetuek, azok birtokosai részére e őre nem látott uazásokra bélyegleien foiyamodvauy alapján, melyben .z, hogy az illető folyamodónak igazolvanya érvénye­i és védett be vau kü dve — a hivatali fúnők á'ial .gazolandó, a foiyimodváuybin me^jeiöleudó utvouaíra fjiáru meuttjegygyel egyszeri u'ra ;z)ló igazolványok ftgna's ugy az aio;irott igazgatóság, iniut űz.etvezetó -.'geiuk által is kiadatni; megjegyezvér, hogy azok észére, kik a feut közö.t esetben egyszeri u'ra szóló ;azoivány kiállítását kere'mezni elmu asztunák, a ren as menetdíj megfi'.etése esetén, menetdíj vissza érite ,-k semmi körülmények köző t sem fognak eege­ülyeztetni. Végűi figyelmi-ztetjük miud izoka', kik arcz­pes évi igazolvány váltására kötelezve tiitc>euek, >vábbá az aic'.képjs evi igazolvány birtokosait is, h ,gy süját rószükre, illetve c aládtagj<ik részére szükséges f.-láru menetjegygyei egyszeri u.ra szó ó igazolváuyok láilitása iránt mindenkor idejébe í, da legalább is 14 .uppal tervbe vett utazásuk eiótt fjlyamodj -uak, meri iroakivüi az igizolvdnyok csakis kiüöuös uiéltáuyiást i-demló kivételes esetekben fognak kiaditni. Bud-­[üst, 1901, október 1. A magy. kir. államvasutak igaz­gatósága. Piaczi árak. Nyíregyháza, 1901. évi október hó 19-ón. 4 nyíregyházi terménycaarnoknaJ bejegyzett termeny árak Buza 50 kgram 7.10-tól 7.40-ig. Rozs 50 , 6.00-tól Árpa 50 „ 5,40-től Zab 50 „ 5.75-tői Tengeri 50 , 4.20-tól 6 25-ig. 5.50-ig. 6.00-ig. 4.29-ig. Szesz literenkint 42 fillér adóval 1 kor. 45 fill. Csaraok. A rózsa tövise. Az eszmének és pénznek rendeltetése van — a forgalom. E rendeltetés m»gviló-u'ásának elősegítését hajla­mom kötelességül tűzi elém, s én soha s m szabadkoz­tam, ha arról volt BSÓ, hogy « kötelessegnck eleget kei) teaui. Legutóbbi helyváltoztatásom alkalmával is, midőn mistaui tartózkodásom he'yéra megérkeztem, azonnal hozzá fogtam egy kis baráti kör alakításához, mely hathatósan segít, gyámolit a p^nz s BZ eszme forgalomb.I h ztsában, czélji lévén a szellem arauy pénzeinek fel váltása, tovább adása — az eszmecsere, a mi természe­tesen elősegittatik egy pár pohár tokaji s ruszti élve­xése által. Egy őszi nap délutáuján nálam gyűlt össze a tár­saság, s élénk vita fejlett ki a felett, vajj iu a mai fel ­vi ágosodott, ha teisziu, anyagias világban, szere'he'-e Vilaki életet cl ó mely, szerencsétlen szerelemmel? A többség >él«meijye az vol f, hogy a mai józan n velésben részesü t s a műveltség színvonalán álló einber' szerelmi bú firba uem viheti. Épen tzólni akartam, midőa ina-om táviratot nyúj­tóit át. „Ht életben akarsz látni, jöjj rö^öo!" Így hangzott a távirat, melyet B Jcsbeu lakó bará­tnrattfl. Dízsótól kip'am. Meg valék rendülve. Szerettem Dezsőt a baráti sziv minden melegível s cz^re. csétlen esemény bekövetkezése egészen várat­hu ul lepett meg. Nem tudtam b»ji okát eltalálni, de nem is értem rá a találgatásra. Bucsut vettem barátaimtól, mert a bécsi vonat epy óra mulvi indu !t, n-m ukirtam eiinaradui. Félóra JQuiv.1 mlr a várako?ók termét méregelém vé^ig. nvu'talan-ágot eláruló erós, egyenlőtlen léptek ke?. Bensőmben szokatlan vihar dü t. A tömegcsen fei­m- rült gondolatokat rendezni nem voltam képes. Nem tudthm megállapodni, uem tudtam semmi valószínű gon­dolatot kigondolni. E'.plőtt évekkel, volt okom remegni életéért. Ak kor beteges és rosszkedvű *volt folytonosan, s ismerve s ó'alan határozottságát, félnem keliett a katasztrófától Mindkettő leheteu halálnak <kuójtvá: a test és a iélek betegsége. A betegség hervisztó lehelete, P a moThason'ott lólek szomorú erélye. Akkor, a midón még együtt lakiunk s órákig szem­léliem, amint 1 csüggesztett fővel, mozdulatlanul, setét goúdola'októi körűlrajozva ült Íróasztala mellett — ak kor nem lepett volna meg a végóra mindig buiitó jelent­kezése — de moBt? . . . Ezelőtt három hóval láttam utolszor, s alig i^mer em rá. Egykor a fájdalom megteatesülése, maga i elő bánat volt, kirívó szemreháuyás az öröm elleué­b-n, ekkor, mint tavaszszal az akácz lombozata, oly tarka volt társalgása a jó kedv virágaitól. Kedélye az őrökké fe hőtlen ola«z égre emlékeztetett. EI3bb nemcsak nem kereste — a felajánlott sze­relmet is visszau asitotta. Most, az eddigi zárkózottság bilincseit -zéttörve, boldogan közié velem, hogy egy DÓ szerelmet va lőtt neki s ó vihziuozza érzelmét. Mig elrtbb i hlzisélet érinthetetlen szentségnek, a házasólet szen­télyébe lépő", vakuierö bű ősnek tartá — most ó is fér­jes nőt szeretett, s tudott boldog lenni. Nem tudtam eligazodni. Igaz, hogy néha ekkor is elborult, de ez csak peretekig tartott. A métázás pillanatai csak cseppek voltak a jó ktdv tengeréhez képest, s épen akkor, midón jó kedvét ború fedte el — akkor jegyzé meg nem egj­sz<T, hogy a társadalomuak uj törvényekre van szüksége A régi törvények korlátai szűkek, parancsai Déha szo­morúan uevetségesek — a f-jlett szellem ítélőszéke előtt meg nem áilba nak. Kényszert alkalmaznak ott, a ho' az érzelem igazságának szabad tért kellene uyitni, ha/Ug képmu'atá-ra kötelezik az embert, mikor az őszin­teség egész életüdvét, boldogságát alapítaná meg. Ilanem, mint emlitém, az ilyen gondolatokba mé­lyed.s ritkáu s csak rövid idóre történt — ezért nem tud sm eligazodni. Vajon betegség ásta alá egészségét, vagy a nő férjével volt párbaj ? Ezer meg ezer gondolat s az ezer gondolatot le­rontó másik ezer kétely lépett fel töprengésem közben. Egyik üz'e a másikat, mint a szél a felhőt. Egész éjjel utaztam, s egész éjjel nem aludtam egy Cjepp it sem. Szemeimet lehunytam, kiczérkodva a üoudo", fájdalmát, örömet egyeulőeu eltakaró álcmmal, de a nyugtalanság, a f íjdal ím, ellensóge az álomnak — nem férnek össze­Végre megéreztem. Rohmtam fel a Ifpc-őu. Barátom szemei a nyitó ajtóra voltak szegezve várt. Midőn meglátott, fel akart emelkedui, de erőt­leuűl hanyatlott vissza. A Iá váoy, melynek rettenetes rész'etei csak las­sankint bontakozának ki előttem — az első pillaualbau is megrendítő volt. Nem írom le a változást, mely a viruló egészség után beál , s uem szólok érzelmeimről sem. A ki azt leírni akariá, annak nem tollra, ecsetre volna szüksége, s a ki ezt beszélni szándékoznék, annak az indulatfestó szók egész tárházának birtokában, s lul kellene li nnie minden m gha'ottságon, a mi éu nálam még mindig tar', bár rno t már szelídebb alakban, mint akkor, a midőn a megérkezés u'.án ciak ennyit tudtam rebegni — Mi okozhatta ezt? — A rózsa tövise. A rózsa tövise! Mioő válasz ez? Az ijedelem uj rdngá'ával tekinték Dezsőre. Azt hittem, megtébolyodott. Talán leolvasá arczomról gondolatomat, mert fele­le ül szomorú mosolylyal mutatott íróasztalára, melyen egy összegyü.ött levél hevert. E levél nő írása voit, a következő tartalommal: „Uram! A férfiaknak kedvencz vesszőparipájok — a nők változékouysága. E tulajdonsággal ön engemet is vádolt. Akior igyekeztem megezáfolni, ellenkező véle­ményre bírni, most azonban belátom, saját legközelebbi tapasztalatom után tudom, hogy őnaek igaza volt. Vegye ezt tudomásul. A. Rózsa. U. i. Azt hiszem, hogy mostani állításomat nem ke 1 bizonyítgatnom, mint az ellenkezőt egykor. Egyéb iránt, ha kételkednék, Tuskó Alfrédtól bizonyítékot sze­rezhet." Egyszerre megérték mindent. A rózsa tövise nem szokott halálos sebet ejteni, de e 'övis nem csoda, ha mélyen hatolt. Minél hitvá­nyabb a rózsa tövise annál, erősebb s nagyobb szúrása annál vészesebb. E nő, e rózsa, nem a nemesebb faj­hoz tartozhatott. Nem mondá, de meg vagyok róla győ­ződve, hogy szegény barátom lelkét épen ez bántá. Mennyi nemes, igaz szerelem égett érte, 8 végre egy syrén hálójába került. Talán a sors boszuj* volt ez. Nem éizelemváltozásról volt itt szó, hanem egy könnyelmű teremtmény hiúságáról. Tetszett neki, hizel­ge t hiu-ágának, hogy e nő-kerülő férfit hálójába kerítse. M.gavaliott szerelmet, maga nyitotta meg czélzatosan e férfi elzárt szivét, s talán csak azért, hogy elmond­hassa: a kit egy nő sem tudott meghódítani, azt én miattam, én értem epeszti a szerelmi gond. És midőn férfi hitilmába kerítette, midőn szemei lidércz fényé­vel temetőbe csalogatá s czélját elérte: akkor, mint a 'IOIVÍJÓ tüz lángja, végsót lobbiova el ünik, ugy ő is el­vo u t. Dezsőt a kétségbeesés martalékául hagyván esni. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 28723—901 Pályázati hirdetmény. (Palynfeutartási fák tzállitása iránt.) A magy. lir. ullamvasutak aradi üzlelvezetősége a vonalai szükségletének fedezésére 1902. és esetleg a köve kező 1903, é» 1904. évekbeu szükséges pálya­fentartási fák szállításának biztosítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az 1902. évi szükséglet, mely a tényleges meg­rendelés alkalmával még felemelhető, vagy lejebbithető, a következő; erdei fenyő deszka 2 5 m», jegenye fenyő deszka 158 0 m 3, luez fenyő deszka 59 0 m», vörös feuyő deszka 2 0 szélmetszetlen jegenye fenyő de zka 38 0 n.«, vágott luez-fenyő 75,0 m«, faragott puhifa 12. mig 315 0 faragott puhafa 12 m. felül 67 0 tn«, keritési sűrítési lécz puhafából 17500 darab, vágott Ifci puhafából 70 0 m», erdei fenyő palló 20 0 ni», jegenye fennyő palló 200 0 m», luez fenyó palló szükség szerint, szé metszetlen jegenye fjnyő palló 540 m», vörös fenyő palló szükséglet szerint, puhafa rud 10.0 m»,

Next

/
Oldalképek
Tartalom