Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

>662 AXS^'evfolyaifr, 12394 felSöllV-3 előszáíi! drb.rncü. 44; 8Zöm, Nyíregyháza, 1901. november 3, IDEK. SZADOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZ4B0LCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITO-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkiní egyszer, vasárnapon. H Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : | E

Ké.x évre 8 korona. Fél évre * . Negyed évre 2 „ A községi jegyíJ és tanító araknak egész évre csak mégy korona. Egy zzám ára 20 flllér. I Az előfizetés* pénzek, megrendeléseit s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő Ciime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek c.ak iimert kozektól fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra • az illeti költségére küldetnek vmza. Hirdetési dijak: Minden négyuer kaaáhaxett pstlt »»r *|ytier közlése 10 fiIlér; tíbHiírl köziéi e.etében 8 fii A ayllt-térl közlemények dija toronkiat 60 fillér Apró hirdetéiek 10 izóig 40 fii., minden további zzá 1 11. Vaztag betűvel zzedett két.zere.en (zánlti Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Vogler a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstan Bernit és Altalánei Tudósító irodájában Bócsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dern L Cump. által Hamburgban. Hivatalos rész. 1185-1901. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1200 korona törzsfizetés, 200 korona lak pénzzel rendszeresített központi irnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kivánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat, valamint a gépírásban való jártasságukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi november hó 10-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyiregyházán, 1901. évi október hó 16-án. 2—2 Báró Feilltzsch Berthold főispán. 22153—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének a járási főszolgabiráknak, s a községek elöljáróknak. Árlejtés! hirdetmény. A vármegyeház udvarán lévő kúthoz egy vízgyűjtő beton medenczének a beszerzésére vonatkozó alábbi árlejtési hirdetményét szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1901. október 24. Alispán helyett: Mikeez Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye közönsége folyó évi szeptember hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésében 500—1901. B^y. sz. a. kelt határozatával a vármegyeháza udvarán vízgyűjtő betonmelencze létesítését határozván el, a munkálatok biztosítása czéljából folyó évi november hó 8 napján d. e. fél 11 órakor a vármegyeház kistermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Felhivatnak pályázni óhajtók, hogy az ügyre vonatkozó és bánatpénzül a költségvetési összeg 5*|

t-ával ellátott zárt ajánlatukat a vármegye iktatói hivatalába folyó évi novemA „NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. Halottak napján. i. Szomorúan búgnak, sirnak a harangok . . . Szivemet, lelkemet átjárja a hangjok, A temetőbe menő éneklő sereggel Én is elindulok búbánatos szívvel. A reszkető fényben uszó sirok mellett, A mint nézem, nézem a hulló levelet, Azon veszem észre könyben úszik szemem . . . — Messze temetőbe elszállott a lelkem. Egyetlen öcsémnek virágos sírjához, Onnan az Istenhez, az élet urához, S míg könnyező szemmel igy mondom az imát, Érezem enyhülni szivemnek bánatát. 0. Kedves öcsém sírján Hallottak estején, Nem gyujtottunk gyertyát Sem szüleim, sem én. A kíváncsi szemek Nem láttak ott lángot, Sem koszorúba font Hervadó virágot. — Elég ha az Isten Látta a szívünket, A kedves öcsémért Könyörgő lelkünket! Szabó Antal. A szabolcsmegyei öshalmok kérdéséhez. A Szabolcsvármegyében lévő mintegy ötven-hatvan ő«halom közül tudtommal a mai napig 13 lett szakszerűin átkutatva, melynek megásatásában én is tevékeny részt vettem. A hat geszterédi u. n Kunhalmot báró Vécsey József ur ásatta meg 1868 ban, mely ásatásban dr Romer Florissal én is működtem, és amely ásatásnak eredméuye az Archeológiai Értesítőnek I-ső évfolyamában közölve is lett. Ezen halmok közzűl öl teljesen, egy p9dig nagy ber hó 8. napjának déli 10 óráig adják. Később érkezeti vagy távirati uton tett ajánlatok nem fogadtatnak el. Költségvetési összeg 2296 kor. 85 fillér. A betonmedenczére vonatkozó műszaki tervezet a hivatalos órák alatt a m. kir. államépitészeti hivatal helyiségeiben megtekinthető. Nyiregyháza, 1901. október hó 24-ik napján. 2—2 Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1141 — 1901. K. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1200 korona törzsfizetés, 400 kor. lakpénz és az utbiztos keze alatt lévő utak hosszának és jellegének megfelelő (jelenleg 640 korona 20 fillér) utazási átalánynyal Nyiregyháza székhelyen rendszeresített utbiztosi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kivánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi november hó 17-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyiregyházán, 1901. évi október hó 5-én. 2—2 Br. Feilltzsch, főispán. 1195/1901 sz. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcs vármegye törvényhatóságánál évi 1500 korona törzsGzetés, 30) korona lakpénzzel rendszeresített árvaszéki igtatói állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kivánókat felhívom, hogy az 1883. évi 1-ső t.-cz. 19-ik §-ában körülírt törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi november hó 10-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyiregyházán, 1901. évi október hó 19-én. 2-2 Báró Feilltzsch Berthold főispán. részben ki volt fosztva. Az utóbbiban azonban még is találtunk egy tetem mellékleteiből egy réz piizsdudort, egy — köpüjén vékony ezüst lemezzel borított lándzsát, egy felkantározott löfejhez némileg hasonli'ó roválokka! díszített, közepén szinezüst szeggel átütött — nagy diónyi mekkoruságu borostyán követ; egy bronz paiz<dudort, két rövid szárú, kis tűskéjü szinezüst sarkantyút, több Bzijdiszitést és csattot. A minden réz vegyttlék nélküli ezüst tárgyak már chlórezűsttó voltak átváltozva annyira, hogy mig a földből ki emelve hófehérek voltak, a napfényen csakhamar lilaszinüvé, később feketévé váltak és ujjaink között szét porlottak: egy kétélű egyenes rövid vas kardot, melyet ép állapotban az elrozsdásodás miatt kiemelni nem lehetett és a melynek elenyészett bársony kinézésű, de valószínűleg eredetileg bőrből készült hüvelyének záródását két esüst korong-lemez képezte, melyeket egy üres — belső kerületén a két lemeznek befogadhatása végett kivágott, külső kerületén sQrün hornyolt — körbe hajlított ezüst cső foglalt össze. A mintegy 8 ctm. átmérőjű két ezüst korong közül az alsó diszitős nélküli volt, a felsőn azonban aranyozásnak nyomait láttuk, közepén egy kerülék alakú — mintegy két czentiméter hosszú — metszés nélküli onyx kővel díszítve. Ezeken kivül sok cserép töredékek is akadtak, melyek kiszáradásuk ut&n lekefélve mozaik módjára összeragasztva egy leveses tálhoz némileg hasonló, kistalpú, u. n. terra siggilatával azonos edénynek bizonyult. Ezen nem fényezett, finoman kidolgozott, egyenletesen vékony falazatú kis talpas edény közvetlenül pereme alatt köröskörül u. n. ökörszem díszítéssel volt ellátva, de nem ugy mint a római edények domborúan, hanem csak benyomkodva, tehát egy régi vagy etruszk római terra sigillátának volt barbár utánzata. Ilyen edényt láttam a berlini „Norddeűtsche Alterthűmer* muzeutnban, fényezve, domborúan díszítve. Az ottani Rómer Fioris vagy Himpel József igazgató őr azt mondotta, hogy azon edényt Mainzban találták V. századbeli római érmekkel és hogy a geszterédi edény szinte az ötödik századból való barbár utánzat. Miután pedig azon időben vidékünket Atilla uralta, a kinek seregének zömét a gótok képesték, jogosult azon feltevés, hogy a mai napság is kunhalmoknak neveSzabolcsvármegye közönségének báró Foilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyiregyházán az 1901. évi október hó 8-án tartott ősii rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 542-991. Bgy. Az alispáni időszaki jelentésnek a közegészségügyre vonatkozó III. fejezete vétetvén tárgyalás alá, Kovács István biz. tag. indítványának elfogadása mellet a következő határozat hozatott. Határozat. A mennyiben az általános közegészségügy érdekeinek megóvása czéljából a pálinka ivásnak korlátozása egyik legfontosabb feladatot képez s amennyiben továbbá köztudomásu dolog, hogy az 1879. XL. t.-cz.-nek 85 §-a mely épen ezen feladat megoldására egyik leghathatósabb eszközt képez, s mely szerint mindazok, akik szeszes italok eladásával iparszerűleg foglalkoznak, ha részeg állapotban lévő embernek ezek állapotát tudva, még szeszes italt szolgáltatnak ki, kihágást követnek el, végrehajtva igen kevés esetben van: a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak, miszerint a hivatkozott tőrvényszakaszban foglalt rendelkezésnek betartását a legszigorúbban ellenőrizzék s az az ellen vétők megtorlásban való részesítése iránt tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Miről a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a Nyírvidék hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesítettnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sípos Béla, tb. főjegyző. 23319—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Értesítem, hogy Tura községben a sertésvész m<ígállapitlatott s ez okból a fertőzött község összes sertésállománya forgalmi korlátozás alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1901. október 26. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. zett geszterédi halmok, nem kunha'mok, hanem hun vagy góthalmok voltak. Hogy a geszterédi ha'mok góth vagy hunhalmok voltaké? további kutatások deríthetik ki. A gótoknak fellépése vidékünkün homályos, de a forrásokat összevetve a Kr. u. II századtól a Vl-ik itt is sierepeltek. Szt. Fábián pipi (238-253) és Szt. Kornél pápa (254-215) idejében Dactus romai esászár által kit a „kerasztények ostromának* neveztek, leginkább 250-ik évben üldöztettek is — valószínűleg keresztény vallásuk miatt, — a mely vallást pedig már Girdíánus császárnak utóda Fülöp is követett mint azt a későbbi irók közül Zmaras, Nicephor, Cddrenus, Syncellus, Bironius állítják, sót Baronins Fülöpnek, megtérése helyéül Rómát említi. A Decius-féle üldözés szolgáltathatott főképen okot arra, hogy Oitrogotha góth fejedelemnek fia Kinva 250 után pár évvel a Tisza vidékéről 70,000 harczossal a Dunán átkelt és Moesiában Phillipopolis mellett Djciu* esászárt megverte. Misok szerint pedi* Decius és fia a Dunán át kergetve egy moesárban lelték volna halálukat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Ulphilas góth származású püspök, a ki a |Dunán innen, talán épen a Tiszavidékén 318 ban született és 381 halt el, a balkánfölszigeten mint Ariánus hittérítő 358 ban is szerepelt és a bibliának egy részét góth nyelvre fordította nem a kereszténység ellenségeinek, hanem a gótoknak oltalma alatt működött. Egy hazai európai hirű régész tudósunk nézete szerint a geszterédi halmokban talált tárgyak a II ik III ik századbeli gótoktól származnak, de forrásmüvek hiányában nem állítom, csupán csak kérdem azt, hogy miért nem lehetnek azok V-ik századbeli gót-művek, azon góthoké kik Atilla seregének zömét képezték ? Meglehet-e különböztetni a II ik és V-ik századbeli gótoknak műveit egyástól ? Nagy nemzet volt-e a hnn, a mely Atilla halála után 50 évvel nyom nélkül elenyészett? Van-e valahol Bpeciális kétségbe vonhatatlan nyoma a hun kulturának? Miért nem maradt meg Atilla halála után a hun nemzetnek nyoma, ha a Traján által tönkre tett Dák hadseregnek öngyilkossá lett Dacebál vitéz fejedelemnek népe, a mely a hóiitó római népnek nyelvét felvette, még ma is él? Mig ezen kérdésekre szabatos feleletünk ninc% addig azon feltevés sem ab667-1-?? brassói, gácsi, zsolnai; valamint angol és brüni szövetek, uri és gyermekruhákra dús választékban gyári árban kaphatók Kelner Kde czégnél elóbb Stern Emánual fia Nyiregyházán.