Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

N Y I R V I D É K hány száz holdnyi szóllóvel beültetett terület. A Sóstó vizét azonban még a kutya sem issza. A Sóstó mint gyógyfürdő szerepelt. Elóbb megboldogult dr. Biruch Mór volt a fürdó­orvos és a belügyminiszter az évi betegforgalmi kimutatást szigorúan bekövetelte. Pár év óta mint gyógyfürdő agyon van hallgatva, talán azon beösmerésben, hogy több olyan kellék hiányzik, a mit egy gyógyfürdőtől méltán meg­követelünk. A fürdó idény alatt állaudóan a telepen lakó orvos nélkül, a kinek az igazgatásban is fó alaknak kellene lenni, gyógyfürdő alig kép­zelhető. A fürdót most derüre-borura használ* hatja szívbajos, hectikás, vérszegény, rossz táp­lálkozásu gyomorbajos beteg is, akiknek pedig az ilyen erős vizű fürdó többet árt, mint hasz­nál. Kórtőrténetek nem vezettetuek. Szórakozásul esténkint a szúnyog zenén és azon önpofozáson kivül, a mit a szúnyogok megkövetelnek, alig van gondoskodva. Hírlapok, biliárd é3 egyéb unalom űzó eszközök, szabad használatú száraz köuuyű csónakok nincscuek. Hála Istennek jó zongora is hiányzik, mert különben mindég vernék, de van e helyett a szigeten egy gyönyörű úgynevezett László torony. Nevét alkalmasint Szt.-László dicső emlékű kirá­lyunktól vette, a ki tudvalevőleg Szabolcsban örö­mest időzött, hiszen Szabolcsvárábau ország­gyűlést is tartott. Ezen torouyból gyöuyörü ki­látás van a tóra és az abban andalítóan ku­ruttyoló békákra Az erdőben ülőhelyekkel sű­rűn ellátott, tisztán tartott hosszabb séta u tak­ról gondoskodva nincs. A mai fejlett és olcsó közlekedési viszo­nyok mellett csupán azon gyógyfürdő érvé­uyesül mint ilyen, a mely olcsó, kényelmes el­látással, figyelmes, előzékeny kiszolgálással, a betegek finnyás gyomrát is kielégítő olcsó koszttal csap reklámot. Többet érne ez minden Barnum-féle reklámnál. Ha a tulajdonos város a fürdó érdekében anyagi áldozatot nem hoz, hanem busás 3800 forint bérösszeget huz, a fürdő felvirágozni soha sem fog, létezése csak vergődés marad. A fürdó ilyen kezelés mellett csak a vá­rosi közönség vagyonosabb részének kirándulási helye marad, azoknak, a kik saját fogattal rendelkeznek. A szegény családos hivatalnokok, tisztviselők, kereskedők, iparosok anyagi körül­ményeik miatt csak ritkán áldozhatnak egy kirándulásra 5—10 forintot. Pedig ennyi jó formán meg se kottyan. Ha hiányzik az áldozatkészség arra, hogy a Sóstó a gyógy fürdők közt méltán sorba állhasson, legalább mint kirándulási helyet kellene minden­kinek hozzá férhetóvé tenni. A város nagyot markolt és seminit sem fogott, mikor a vasúttól a Sóstóig széles vágányú, még pedig a legdrágább erőre, villamos erőre berendezett vasutat akart létesíteni, a mely a Sóstóig mintegy 400000 forint tókét lett volna hivatva elnyelni'és a minek 6 százalékos évi kamatja 24000 forint Hogy az üzemben tartás mennyibe került volna — szakember nem lóvén — kiszámítani nem tudom Hogy a közlekedés igen olcsó lett volna, az olyau bizonyos, mint a milyen igaz az, hogy kétszer kettó öt. — Természetes, hogy ezen vasút csak ugy lehetett volna jövedelmező, ha a Rétközön át az északi sarkig vonult volna. Aránylag még hasznosabb befektetés lett volna a lovaskaszárnyánál. Hála Istennek, hogy halva született. Recviescat in pace. Ha azt akarjuk, hogy a Sóstó mint ki­ránduló hely fellendüljön és jövedelmező legyen, mindenkinek hozzá férhetóvé kellene tenni, ez pedig csak keskeny nyomtávolságú vasúttal történhetik. Belgium Európának leguépesebb, kiváló iparú és földmiveló országa. Vasutakkal minden országok között bgsürübben vau behálózva. A vicinális vonatok 73 ctm. keskeny nyomtávolságú ' síneken robaguak, melyek a közönséguek forgalmi igényeit teljesen kielégítik; pedig ott is vannak olyan nagy forgalmú városok mint például Nyíregyháza vagy Szaluiad. Boszniában is csak ilyen vasutak vannak. Bródtól Sarajevoig '2(i9 kilometer távolságot 9 óra 20 perez alatt tettünk meg, tehát óránkiut 28s kilóm ter gyorsasággal utaztunk. Ilyen gőzerőre berendezett vasutat kellene az indóháztól a városou át a Sóstóig vezetni A városnak két jeles mérnöke Siklósi és Vass bizonyára képesek volnának a tervet elkészíteni, és a házi építkezést vezetni, nehogy minden magyarországi vicinális vasutaknak mintájára egyes vállalkozók és settenkedők rakják zsebre a beruházandó tőkéuek jó részét. r * * Nézetem szerint csak ilyen olcsó közleke­déssel lehetne a Sóstót látogatottá és jövedel­mezővé tenni. Jó lenne, lm városunk buzgó és eré­lyes polgármestere a Sistó emelésének érdekében értekezletet hívna össze, és egy állandó Sóstó-bizottság létesítését esz­közölné. Tudván pedig azt., hogy a polgármester úr — ki Nyíregyháza város közdolgainak első harezosa — tudomásul veszi e soraimat, kérem ót, hogy külön fölszólitás nélkül is, fogja kezébe ezt az ügyet és — egyelőre az általam propo­nált értekezlet összehívása révén — vegye föl azt Nyíregyháza város közdolgainak munka­program mjába. Dr. Jósa András. nem meri bevallani, ugy is tudva, hogy a szép Roxan bizonyosan kikaczagja Végre hangzik a hármas koppa­nás, a függöny szétnyillik, s Monllleury beszélni kezd. Alig mond el azonban néhánysort, mialatt ész evéllenül bejött a nézőtérre Gyrano, s az egész közönség tilta­kozása daczára lekergeti a színészt a színpadról, A meg­rémült szinész elinal, a közönség zúgolódik, mire Cyrano a közönség val ímennyi férlilajyat kihívja párbajra, s hogy senki sem mer kiállani, vegre megsokalj i a dolgot Valvert vicomte, s szándékosan az orrára czélozva, meg­sérli. Cyrano azt mondja, hogy ő mialatt párbajt vív, balladat csinál s csak a ballada utolsó soránál öli meg ellenfe­lét. A közönség helyet csinált s ott nyomban megtörténik a párbaj. Gyrano csakugyan megcsinálja a párbaj alatt a balladát, s ellenét az utolsó sornál I eresztől döfi. A párbaj után a lőzőnség reszketve eloszlik csak Cyrano és barátja Le Bret — szintén kadet — maradnak < tt, no meg a színészek. Cyrano elpa­naszolja keserveit Le Bretnek, hogy mennyiro szerel­mes a szép szőke Roxinba, s hogy ezt el nem meri mond n neki, midőn megjrlenik Roxan duennja, s úr­nője nevében találkozóra hívja Cyranot. Meghatározzá az időt és helyet: masnap reggel 7 órakor Rigu ncau pástétom sütő boltjában. Cyrano tulboldog, mert azt hiszi, hogy Roxan viszont szereti, midőn épen el­menne, megjelen Liguiére (Serfózi) költő, s kéri Cyranot hogy hadd aludjék az éjjel nála, mert a nesley toronynál 100 fölbéralt orgyilkos várja, akiket egy nagy ur bérelt föl, kit ő egy gúny dalával megséríclt. Cyranónal. épen kapóra jön ez, s elkíséri Liguiéret haza. A nesley kapu­nál csakugyan ott a száz bandita. Cyrano egy maga nekik ront, s vagy tizet levág a többi szétszalad. II. felvonás. A poéták laczikonyhaja. Színhely Ragueneau boltja. Reggeli 6 óra. Ragueneau az íróasztala mellett rágja a tollat, mert mivel a poéták látogatják, ő maga is s.'.eretne verseket irni, s a poéták épp azért látogatják, mert mig 6 rémes vermeit nekik elszavalja az alatt ők torkig lak­nak a sok finom enni valókból. E reggelen az első vendég Cyranó, a ki mint tudjuk 7 órára itt adott talál­kát Roxannak. Cyrano leül az irószlalhoz, s mert fél, hogy szive érzelmeit nem tudja majd kellő szavakkal Roxannal elmondani, levélben irja azt meg, de minthogy úgyis személyesen akarja átadni nem irja alá a nevét. Jönnek a poéták és linbzsolják a sok finom süteményt. Ekközben 7 óra lesz, s Roxan alakja feltünnik az üveg­ablakok mögött. Ragueneau a szomszédszobába tuszkolja a poétákat, s belép Roxan. Cyrano üdvözült a gyönyör­től, inig aztán Roxan elinodja, hogy látta a tegnapi párbajt, s mert ő nngyon szerelmes egy ifjúba, fél, hogy az is Cyrona uljába kerülne, azért kérte e találkát, hogy megkérje Cyranot, ne bántsa szerelmesét, sőt miután ő olyan jó, védelmezze mások ellen is. Cyrano szive megrendül, de ismét eszébe jut rútsága, s egy pillanatnyi leikiharcz után megkérdi ki az az ifjú. Roxin feldicséri az illető apollói szépséget, s megmondja nevét: Christian. Cyrano migigéri, hogy minden baj ellen megvédi Roxin szerelmesét. Roxin elmegy s jönnek a cadetok, kőztük ChirUtian, a kit Cyrano még nem ismer, s a ki szinte a cadetok közé állt. A többi cadet figyelmezteti Ciiirstiant, hogy óvakodjék Cyrano orrára ránézni, vagy arról még csak beszelni is Gyrano jelenlétében, inert az bizonyos halála, de Chrisüan meg akarja bátorságát mutatni, s Cyranonak megsérti — az orrát. Cyrano vérbeforgó szemekkel kérdi, hogy ki az az ember ? Megmondják. Éktelen dühében a sértés fellett, s fájdalmában, hogy azt meg nem torolhatja, mert ez az ifjú Roxm imádottja, a kinek védelmét megígérte, a többieket kiveri, s Chirs­tiannik elmondja, hogy Roxan — a kit mint tudjuk, Ghirstian imád — mennyire szereti őt. Chirstian elmondja, hogy ő a hölgyek körében mily járatlan, nem tud beszélni, mire Cyranó azt tanácsolja, hojy irjon neki, s egyben odadja azt a lev.'let, a melyet ő irt Roxannak, hogy küldje el. A kizavart cadetok vissza jönnek, azt hivén, hogy Christian eddig már darabokra van vágva, s meg­lepetve látják őket összeölelkezve. Ejy testőr kapitány erre vérszemet kap, megsérti Cyranot, azonban alaposan helybenhagyatik. III. felvonás. Roan háza előlti tér. Alkonyat. Gyrano beszélget Roxannal, a ki lelkesülten dicséri Christian leveleit, — melyeket persze mind Cyrano irt, — s el van ragadtatva e költészet remekei állal. A dujnni jelenti Guiche grjf közeledtét, mire Cyrano bemegy a házba. A gróf, bár nős ember — forrón szereti Roxant s azért jött, hogy elbúcsúzzék, m^rt mint mondja, neki, a ki a cadetok ezredének a parancsnoka, másnap indulni kell Arras ostromára. Roan megijedt, hogy Ciiristiánnak csatába kell menni szerelmet színlel, csakhogy rávegye Guichet, hogy a cadelokat hagyja itthon. A gróf azt hiszi, hogy Néhány őszinte szó az iparpártolásról. Egy idő óta divatba jött az iparpártolásról beszélni, és irni mert ennél tovább még nem mentünk, folyik is a szó és tenta mint a Tisza vize. Gyűlésez­nek és határoznak, hogy majd máskor fognak határozni. Hát bizony én mind ettől édeskeveset várok. Mert mi lesz a vege ? a sok választott, a kik között ktvés a hivatott, egyszer majd meguuja a gyülésesést ós szóno­kolást, ós nem fog menni a gyűlésre, ez nem lesz hatá­rozott kepes, aztán, nos aztán, abban marad minden. A sok újság czikknek is lesz a vége. Ezen c<iüknek legtöbbje — meglehet h gy az enyém sem — nem érdemli a nyomda festékei; de e b. lapok, gondolom utolsó előtti számának ólén megjelent czikk, valóban dicseretre méltó szorgalommal, csalhatatlan számokra hivatkozva, mis irányba len.lt uz ipar pártolók figyel­mét, é ha azok igazán akarnak valamit, akkor e nyomokon kellene k&iudbiok. a. ő. czikkiró, Kiben én városunk egyik fiataljele­sét vélem felismerni, nem a tuczvt iparpártulok közül való; igaz u at mutat, mikor mepj;iöii milyen óriási összegre megy az importált aruk értéke, a mit expor­tált nyers áruiukból íeldo gozva bebozuuk ; fel keileue tehát dolgoznuuk uyers áruinkat itthon; és ha ez meg­történik, nem fog kelleni ipaipirtoló bizottság, mert a jó áru, a mit már nem fog terhelni a ki és beviteli költség, mtijd u nt tör magának, és „boldog lesz a magyar." Aüdig pedig a mig ez megtörténhetik, pártoljuk a magyar iparosban, a magyar ipart; értve ez alatt az egyém. Ei ne OijQk meg csirajaban a keletkező ipart. — Mert uh kimondom! Náiuük ez töriénik. Nemcsak hogy nem pártoljak az iparost, de ha egy kezdő ipa­ros, akár kicsiuyben, akár nagyban bele fog valamely iparvállalatba; legtöbbször érdek nélkü 1, és ez a leg­c-unyább, agyon szó ják — szapulják és az iuformatió a mit a tudakozódásra adnak, mert az iparos csak­hamar hitelre ezorul, és a hiteítoyujtó informátiót kér, többnyire uay végződik „proi-peráczióra való kilátás hélküi;" a helyett hogyha egyébbel nem, legalább jó akarattal támogatnak. És ez miért van ? Azért mert a kezdő iparos több­nyire jött-ment ember c»aiádi és klikkbeli összeköt­tetés nélkül, es bizony legtöbbnyire anyagilag szegény. Már most hacsak nem reudkivüli tehetség, vagy a szerencse nem kedvez, hamar tönkre megy, vagy vege­tál. De ha az úgynevezett jobb csiládok gyermekeiket, ós pedig uem azon gyermekeiket, kik „nem akarnak tanulni* az iparos es kereskedelmi pályára is nevel­nék ; és ezeket miuden téren támogatnák, akkor mi­hamar lenne, ipirpártoló bizottságra nem szoruló ipa­ruuk és kereskedelmünk. Mert a helyett, hogy most azt moudja az uri család „nem vagyok én sem zsidó sem paraszt, hogy gyermekem kereskedőnek vagy ipa­rosnak adj iiii,* u_:y okoskodna, hogy fiimnak csak 100 hóid föld jut az ősi birtokból, ez megér 10—15 ezer frto f, kell hozzá 5000 frt. értékű in.-trukczió, ez tehát 20 ezer frt ; szorgalom és jó idójárás mellett, ez a vagyi n, sokat moudva 1500—2000 frt. évi jövedelmet eredményezhet, a miből nem igen tud uri lábon meg­élni. Éa tehát iparodnak adom. És miután intelligens iparos lesz 20 ezer frttal már nagyobb ipart űzhet, és aránytalanul több jövedelme lesz, mint a 100 hold földből. Igaz hogy idejét nem fo^ja tölthetni agarászat­tal, de a nemzet fen?artá>ában számot tevő faktor lesz ós nem fog cserélni egy-egy gentrivel, kit a sárga csizma megillet. ÉJ akkor társadalmunk is más alakot fog ölteni, mert az „ut" nemcsak akkor fog érintkezni az iparossal mikor szüksége lesz rá. A pénzintézetek pedig, teszem azt mint a hely­beliek, nem fog menni százezrekkel, az ungvári, szigeti, Roxan — kinek Christián iránti szerelméről mit sem tud — rokonát Cyanot félti, a kiről viszont tudja, hogy Roxant szereli s nem akar beleegyezni, Roxan óhajába, de ez sophistikus okoskodással bebizonyítja, hogy akkor boszulja meg magát Cyranon, ha a cadetokal itthon hagyja s a győzhetetlen hősnek itthon kell veszte­gelni, mig a többiek dicsőségei aratnak. A gróf végre megígéri s azt mondja, hogy még az éj folyamán álru­hában — barát csuhában — visszatér, hogy elbúcsúzzék. A gróf távozik, s Christián jön. Találkozik Roxannal, do persze nem tud olyan szépen beszélni, mint a levelekben Cyrano irt, mire Roxan duzzogva olt hagyja s bemegy a házba. Ekkor ismét Gyrano segiti ki. Rox in megjele­nik az erkélyen, Cyrano elbuvík az erkély alá, és súgja Chrisliánnak, hogy mit mondjon. De igy sem tnegy. Végre maga áll az erkély elé Cyrano s szerélmet vall Roxannak — a ki persze azt hiszi, hogy Christián beszél, — s forró, epedő szavai ugy meghatják Roxan szivét, hogy ezinte elbódul s a kért csókot megadni hajlandó. Ekkor azonban Christián kúszik fel az erkélyre s a csó­kot ő kapja meg. A lesre állított apródok jelt adnak, hogy valaki jő. Egy öreg barát, a ki Rox innak levelet hoz Guiche gróftol, a melyben a gróf értesiti, hogy várja, mert eljön. Roxannak egy remek ötlete támad s fennhangon olvassa a levelet, de nem azt a mi benne van, hanein a mit hirtelen kigondolt, hogy t. i. Guiche azért küldte a barátot, hogy eskesse őt össze Christián­nal. A vén barát elhiszi s bemennek az esküvőt meg­tartani. Cyrano künn marad, hogy az étkező grófot fel­tartsa, mig az esküvő megtörténik. Ez sikerül is neki ; a gróf megtudja, hogy Roxan hogy csalta őt meg s nyomban kiadja a parancsot, hogy a cadetcsapat indul­jon Arras ostromára. IV. felvonás. Az Arrasst oslromló sereg tábora. Ott fekszik a cadetcsapat a puszta földön, elcsigázva a fáradságtól, s mert már napok óta semmit sem eltek. A kétségbeesés tetőpontján érkezik meg Roan, ki az ellenséges vonalon átlopta magát; hintója megrakva élelmi szerekkel. Nagy a boldog-ág a cadetok csapatában. Cyrano félrevonja Christiant, s elmondja neki, hogy ő naponkint 2 levelet irt Roxannak Christian nevében, s az ellenséges táboron keresztül törve adta fel, hogy Roxant vigasztalja. Chris­tian gyanút fog, hogy Cyrano is szereli Roxant s mikor Roxan elmondja, hogy ezernyi veszélylyel daczolva azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom