Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

NYÍHVIDÉK bátori, szálkái, stb. ipart pártolni, hanem — Nyíregyházáról lévén szó — 2—3 szorgalmas ipirosnak aláírására is fognak kiadni egy-egy összegecskít; és uem fognak egy személynél 100 ezreket veszteni. Ez még mestze van ugyan, nemcsak a helybeli iparosnak nyújtandó kö'csfln, de a mig fenti módon fog a magyar társadalom intelligens iparos otztályt nevelni. Addig pedig azt tehetjük, már a ki teheti, hogy támogassuk, a keletkező gyári ipart, mellette a kézművest jó akarattal leg-lább és De siráokozzunk azon sem, ha a kézmúves gyári munkás lesz, mert igy könnyebben megél, mivel egy jobb gyári muDkás megkeres napon kint 3—4 frtot, kevesebbet dolgozik, mintha önálló, de szegény iparos, nyugodtan alszik, nem öli éjjel is a megélhetési gond. Vajha a. ó. buzdító és alapos fejtegetései, és jelen szeréuy soraim pusztábrn elhangzó szavak nem lennének ! ! Egy aktiv Iparos. TANÜGY. Évzáró viszgálalok a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnáziumban Junius 6-án, csütörtökön: D. e. 7 órakor: III—IV. osztály. Vallástan. Adorján. Censor: Vietórisz. 10 ó. V. Vallástan. Adorján. Censor: Leffler. D. u. 2 ó. VI—VII. o. ValUístan. Adorján. Censor: Leffler. Junius7-én,péntekek: I. osztály. Földrajz.Szlaboczky. Censor: Vöröss. II. o. Rajzoló mértan. Koós. Censor: Pauer. V. o. Német nyelv Popini. Censor: Moravszky. VI. o. Történet. Martinyi. Censor: Porubszky. VII. o. Mennyiségtan. Mészáros. Censor: Eltscher.D. u. 2 órakor: III. osztály. Rajzoló mértan. Koós. Censor: Pauer. Junius 8-án, szombaton: I. osztály. Természetrajz. Szlaboczky. Censor: Popini. III. o. Történet. Martinyi. Censor: Leffler. IV. o. Rajzoló mértan. Koós. Censor: Pauer. V. o. Történet. Porubszky. Censor: Vietórisz. VI. o. Német nyelv. Pröhle. Censor: Adorján. VII. o. Természettan. Eltscher. Censor: Mészáros. D. u. 2 órakor: I. osztály. Rajzoló mértan. Koós. Censor: Pauer. Junius 10—14. napjain szóbeli érettségi vizsgálat. Junius 15-én, szombaton II. osztály. Természetrajz• Szlaboczky. Censor: Vöröss. III. o. Számtan. Mészáros. Censor: Eltscher. W.Maqyar nyelv. Vöröss. Censor: Pröhle. V. o. Magyarnyelv. Porubszky. Censor: Moravszky. VI. o. Magyar wyeív.Popini. Censor: Vietórisz. VII. o. ábrázoló mértan. Koós. Censor: Pauer. Junius 17-én, hétfőn: I. osztály.Latinnyelv. Vietórisz. Censor: Moravszky. II. o. Számtan. Eltscher. Censor: Mészáros. IV. o.Természetrajz.Szlaboczky. Censor: Vöröss. VI. o. Görög nyelv. Pröhle.Censor: Popini. VI o. Görögpótló magyar nyelv. Adorján. Censor: Pauer. VII.o. Magyar nyelv. Porubszky. Censor: Leffler. Junius 18-án, kedden: II. osztály. Latin nyelv. Vöröss Censor: Vietórisz. III. o. Német nyelv. Adorján. Censor: Pröhle. V. o. Mennyiségtan. Mészáros. Censor: Eltscher. VI. o. Latin nyelv. Popini. Censor: Moravszky. VII. o. Politikai földrajz. Porubszky. Censor: LeSler. Junius 19-én szerdán, I. osztály. Magyar ni,clv. Vietórisz. Censor: Vöröss. IV. o. Német nyelv. Popini. Censor: Leffler. V. o. Természetrajz. Szlaboczky. Censor: Mészáros. VII. o. Görög nyelv. Moravszky. Censor: Pröhln. VII. o. Görögpótló magyar nyelv. Porubszky. Censor: Adorján. Junius 20-án, csütörtökön: 7 órakor I. osztály. Vallástan. Adorján. Censor: Pauer. 9 ó. II. o. Vallástan. Adorján. Censor: Pauer. III. o. Latin. Moravszky. C njött idáig, mert a küldött levelek szinte elbódították, s bevallja Christianak, hogy eddig csak a szép arczát szerette, de most ugy érzi, hogy szeretné még akkor is, ha a világ legrutabb embere volna is, ekkor felébred Christianban a férfias önérzet, Roxan vallomását elmondja Cyranonak. mert — úgymond — Roxan öntudatlanul is Cyrano lelkét szereti, s kéri Cyranot mondja el a levelek történetét Roxannak, s azután válasszon Roxan kettőjük közül, ő maga addig elmegy az ellenséges sánezok felé. Cyrano beszélgetni kezd Roxannal, tulboldog a Roxan által neki is elmondolt szavaktól, de mire bevallaná az igazságot, hozzák Chrisliant holtan, a kit egy ellenséges golyó ép a szivén talált. Akkor is ott van a Cyrano állal legutóbb Christiannak elküldés végett átadott levele, rajta Christián vére, a mit Roxan aztán a keblébe rejt. Cyrano elbusult haraggal ront az ellenségre s megnyeri a csatát. V. felvonás. Színhely: A Kereszt rendhez tartozó apáczák kolostorának kertje. 1655-ben, Arras ostroma után 14 évvel. Ide vonult Christián halála után Roxan, s itt keresi fel minden szombaton délután 5 órakor Cyrano, hogy őt vigasztalja s felvidítsa. Az idevaló jövetele alkalmával egyik ház ablakából súlyos fahasábot ejtenek Cyrano fejére, de ő sebesülten is, bekötött fejjel elmegy, hogy a szokott időben megjelenjen. Lassankint bealkonyodik, majd sötét lesz. Cyrano elkéri Roxantól Chrislian legutolsó levelét, hogy elolvassa, s olvassa fenhangon a sötét éjszakában. Roxan bámul, hogy Cyrano kívülről tudja a levelet uujd gyanút fog, de Cyrano tagad, azonban a haldokló tagadása csak megerődíti Roxan gyanúját. Roxan ráismer a hangjára is, melyet egykor az erkélyen hallgatott s tudtára ébred, hogy ő volt a képen Cyranot szerette, be is vallja ezt Cyranonak, de a hőst már ez sem mentheti meg, s ott Roxan karjai közölt adja ki nemes lelkét. A darab vázlatos meséjéből is világosan látszik Cyrano nagy, magasztos jelleme. Minden tettének rugója a férfias önérzet, a rendithetetlen igazságszeretet. A dirab nyelvezete a legszebb, amit valaha magyar nyelven olvastunk. Az előadás kiállítása méltó lesz a darabhoz. Komjáthy teljesen uj díszleteket festetett, teljesen a párisi mintára, és uj costumeket varratott a darab összes szereplői részére. Szóval hisszük, hogy a Cyrano előadása méltó lesz ugy a hatalmas mű, mint a társulathoz. Omikron. sor: Pröhle. IV. o. Számtan. Eltscher. Censor: Mészáros. V. o. Latin nyelv. Vietórisz. Censor: Popini. Junius 21-en, pénteken, I. osztály. Számtan. Mészáros. Censor: Eltscher. III. o. Magyar nyelv. Vöröss. < '.ensor: Porubszky. IV. o. Latin nyelv. Leffler. Censor: Moravszky. VI. o. Természetrajz. Szlaboczky. Censor: Pauer. VII. o. Német nyelv. Pröhle. Censor: Adorján. Junius 22-én, szombaton: II. osztály. Földrajt. Szlaboczky. Censor: Vöröss. III. o. Földrajz. Eltscher. Censor: Pauer. V. o. Görög nyelv. Pröhle. Censor: Popini. V. o. Görögpótló magyar nyelv. Porubszky. Censor: Adorján. VII. o. Latin nyelv. Moravszky. Censor: Vietórisz. Délután 4 órakor az alsóbb osztályok tornavizsgálata. Junius 24-én, hétfőn: II. osztály. Magyar nyelv. Vöröss. Censor: Szlaboczky. IV. o. Történelem. L'.-ffler. Censor: Pröhle. VI. o. Mennyiségtan. Eltscher. Censer: Mészáros. Délután 4 órakor a felsőbb osztályok tornavizsgálata. Junius 26-án, szerdán délután 3 órakor záró-ünnep. Nyíregyháza, 1901. május hó 21-én. Martinyi József, igazgató. Az erö dicsérete. — Könyv a veszélytelen párbajról. — Analizáló költő se tudná a gyöngeségnek rettenetes nyomorú ágát meginditóbban Jeirni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán honvédliuszár főhadnagy, iki most könyvet irt a kardpárb<jról. Nim kodtx.-t, amely a sértéseket osztályozza, uem szabályzatot, amely felek, szekuadánsok dolgát pontokba foglalja, nem is használati utasítást az uri becsület megvédésére, hauem bölcselkedést az erőről és a gyöngeségról, az erő komé diásairól és a gyáviság szegényeiről. Valami különös keveréke tz a könyv a természet filozofi inak és a romantikának, az erókultu^znak és az igazságban valö hitűek. Nem is a lovagiasság szakeuibereiuek ajánlom az elolvasását, hauem azoknak, akik nem értik meg, miért adatott az embernek gyönge.ieg is, amikor a termeszei megalkotta az erót is. A kérdésükre ebben a könyvben sem találuak feleletet, de találhatnak benne valami olyasfélét, ami taláu az erós önleirásának nevezhető. Megszólal benne az erős és bebizonyítja, hogy bö cs ós igazságos. Hogy az életnek művészete és a szépségnek biztositéka. A uaiuralizinus rideg kegyetlenséggel magyarázza az erő jugát, ez a jórészt romautikus munka pedig nemes bö cseséggel az erőhöz való kötelességet hrdeti. Legyetek erősek, meri az erő a nyugalom, az erő az életöröm ! Messziről szinte olyannak hallatszik ez a szózat, mint a boldogtalan uérnnt költő filozófus utolsó szav-t, hogy : „Testvérek, legyetek kemények, okoskodjatok a kalupicscsal I" Da csak messziről. Mert nem az uualomra lörekvó keménységet prédikál, ha ii-iii a senki uralmától nem tartó nyugodalmat. Amaz uj világot sürgető apostol, ez csak pedagógus, a ki uem uj életre tanít, hanem a mai étet (adományára. Olyan nagyon pedagógus, hogy a könyvét elolvastatnám tiiik, de meg lányok szüleivel is. Tanu'ják meg belőle kötelességüket. Tanítsák a gyerekeiker nem felni. Nem felni semmitől, senkitől. Az, aki nem fél, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem R párhaj szempoiiijábúl hirdeti ezt a tételet, hanem a böCíeség mag .sságárói. A bátor ember nyugodt bö c-esége magasságáról. É i magam sem a lovagiasság könyvet látom abban a kis kötetben, hanem az eró és egészség, a gyönyörűséges életbiztonság szimpatikus i,yi:vánulását. Hmem azéit érdekesek a könyvnek ama részei is, amelyek párbajhö c>ességet tartalmaznak. Et a szó pedig nu vé'.essek juaynak. Vau ilyen böcsesség még a kodexparagrtfU'iokon kívül is. Mrrt nem puszta hóbort a páros viaskodás, hanem ahoz a társadalomhoz miltó intézmény, amely elfogadja sót megköveteli. Szük-éges ott, ahol meg van, mert kttlömben megvetnék az emberek. A könyv előszavában Báró Bnhrner Jenő huszár százados azt kérdezi, hogy mig az államok sorsa is támadásnak ős védelemnek van kitéve, mért hiányoz zék az egyén védekezéséből a párbaj ? A párbaj ta'á i nem is az erő manifesztáczíója, mert az erő mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párb jozó ellenben c^ak alázatos parancsfog&dója a társadalomnak. Eizem ágában sincs, hogy belémarkoljik a párbajellenesség közhelygyüjteményébe, és belőle néhányat kiszedve okoskodásképpen az olvasónak fejéhez vágjam. A párbaj ellenségeit finom humorral ugy jellemzi Cseresnyés fólndnagy, hogy „ha nem akarjuk magunk it abaluk meggyőzetni, könnyen a kihívás veszélyének teszszük ki magunk it." A párbaj van és lesz, mig a gentlem intiek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman is. A párbaj társadalmi instilutió, és az marid, amíg a társadalom az uri emberek sokaság*. A mig a világot az uri világ, a felsőbb és közép uri világ szempontjából nézik. H» pedig van ói lesz párbaj, olyan okossn, nemesen elmélkedjenek róla, mint C^resnyés főhadnagy a maga könyvében. Azt adta a könyve czimének, hogy „A kardpárbaj veszélytelen kimenetele ós annak eshetőségei". Ne es senek neki az O:CÓÓ hősök, ne várják benne az u mu ta'ást, a nyugodalmas kötekedésre. A krakéler ürességét és veszélytelenségét még ugy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kaczag, amikor a nagyszájú hós leírását olvassa benne. Cseresnyés fő hadnagy a párbaj veszélytelenségét a veszedelemtől való nem-félésben látja. Nem a jó vívó az erősebb, hanem az erős ember a jobb vivó. A léikéiig erős '•mber. A báfor, a ki a kardot csakis — kardnak tartja. 0 yannak, amely nem c^ak arra való, hogy az embert megvágják vele, hanem arra is, hogy az ember a másikat megvágja vele. A bátor ember nem is gondol rá, hogy megvághatják, mert ez a gondolkozás már is meggyöngíti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülményekre, amikor a b?c-«ület lovagias megvédésére vállalkozik. Még arrt sem, hogy mit gondolnak róla, ha .hccsicatkéréssel teszi jóvá hibáját, a mely mindenek fölött a legnagyobb elégtétel.' A bátor ember, becsületes ember, olyan, aki, „jól tudja, hogy saját becsét mások ítélete sem nem emelheti, sem nem alacsonyíthatja le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgél viseltetik." „Még a BIÓIhámos öudiciekvóvel szemben is türelmes, és békés ' Qrelemmel hallgatja végig a stájhősök bátorságát." Ebből a néhány szemelvényből megérthető, hogy kit tart a hmzárfóhiduagy szerző erős embernek.És kívánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik ha maga is átérzi a söreimet, vagy az elégtételadás szükségességét. Ne legyen párbajsegéd az, aki cuk formalista, és még kevésbbé az, a ki még az sem. A katonai fölfogásra hivUkozva szokták a párbajt eltörölhet etlennek mondani, örvendetes dolog, ut éppen e» a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. Irodalom. Előfizetési felhívás! Elinalt ifjúságom nyugodt, derűs óráiban a költészet terén kísérleteztem, hivatott költőnek nem éreztem magam, azért Éz ideig költeményeimmel a müveit közönség elé járulni se-n kisérleltem. Néhány ismerősóm s jó barátom biztatására és bátorítására, szivem, lelkem mélyéből fakadó költeményeim közrebocsátását elhatároztam. Szerény művemet azon kijelentéssel ajánlom a tisztelt közönség becses pártfogasába, ho^y nem az anyagi haszon, de az leend legnagyobb jutalmam, ha megyein művelt közönsége abban élvezetet fog találni. A csinosan kiállított 8 — 9 ívre terjedő füzet előflzeté sí ára 2 korona. Gyűjtőknek 10 előfizető után I tiszteletpéldányt ajánlok. Saját költségemen kiállítani a munkát tehetségem nem lévén, s mert csak annyi példányban akarom előállít látni, amennyi előfizetőm leend, kérem mindazokat, kiket előfizetési felhívással megtisztelni bátor voltam, hogy az előfizetési felhívást folyó évi junius hó 25-ig, ha ínég üresen is, hozzám visszajuttatni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1901. május hó. Teljes tisztelettel Lettvey Sándor. ÚJDONSÁGOK. Mándok pusztulása. Óriási tűzvész pusztított e hó 21-dikén vármegyénk egyik virágzó községében, Máudokon. Délután 3—4 óra közölt — idáig még kiderítetlen okból — kigyulladt egy ház, s a nagy szélviharban egyszerre elborította a láng a közeli házakat is. A nagy szerencsétlenségről következő távirati értesítések jöttek : Mándok, május 21. d. u. 4 ó. 50 p. Mándok 2 óra óta lángban áll, vihar nagy, védekezés sikertelen. Főszolgabíró. Mándok, május 21, esle 7 óra 20 p. Pakra, Bezdéd, Eperjeske, Mogyorós, Benk, Ladány segélye daczára, hetvenkét lakóház, százhuszonöt melléképület óg, nagyobb veszély nem várható. Főszolgabíró. Mándok, május 23-án 10 óra 52 perez. Elégelt 81 ház, 291 melléképület, 18 állat, 1812 apró marha, 1742 korona készpénz, összes kár 197 ezer korona, fedezetlen 30 ezer, 136 család károsult, 51 család 220 taggal kőzsegélyre szorult, 1 haláleset, keletkezés kenyérsütésnél tető gyulás. Minisztertől segélyt kértem. Elnökletemmel bizottság sikerrel működik, gyűjtés, kiosztás folyamatban van. Főszolgabíró. A vármegye helyettes alispánja: Mikecz Dezső főjegyző, gondoskodván azonnal a nyomor enyhítéséről, a következő lelkes felhívással fordul a vármegye közönségéhez : 11520 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A mándoki tüzkárosullak segélyezése czéljából felhívásomat oly felhívással közlőm, hogy a segély gyűjtést azonnal kezdje meg s a begyülendő segélyt a segélyező bizottsághoz haladéktalanul küldje el. Nyíregyháza, 1901. május 25. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. Felhívás. A tiszai járás fószolgabirája táviratban jelentette, hogy Mándokou e hó 21-ikén, midőn a viharos szél miatt oltásra gondolni alig lehetett, 33 ház 291 mellékhelyiséggel és gazdasági épülettel leégett. A pusztitó tűzvész folytán 51 család 220 taggal kenyér és fedél nélkül maradt és közsegélyre szorul. K súlyos csapás, a hajléktalanok pinasza, az éhozók kérése könyörületre, részvétre hiv bennünket; én nem is tartom szűkségesnek, hogy a közönség áldozat készségét a megrendítő eset részletes felsorolásával akarjam megnyerni, tudván azt, hogy a vármegye lakossága mindég sietett a szenvedők fájdalmát meleg részvéttévei, az éhezők nyomorát áldozat készségével enyhíteni. Ezt a részvétet, ezt az áldozat készséget kérem én most a vagyonuk nagy részét elvesztett mándoki károsultak részére, előre is köszönetet mondva a legkisebb adományért. A segély akár készpénzben, akár terményekben vagy ruhanemüekben Mándok község-