Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-18 / 7. szám
XXL évfolyam. 7, szám. Nyíregyháza, 1900. február 18. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSFARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZ ABOLCS VÁR YEEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK SGYLETENEK KÖZLÖNYE. >le;?jelenib: hetenliint egyszer, vasárnapon. -jgjj postán vfgfweíhízhoí hordva: ; A z P™* e h> rendelések s a „^"^f" 1 Eges/, évre 8 korona. l aP szétküldésé targyaban leendő felszó- SZHIKe s" 0 c,me allt t nera.i-k beküldeni. 1 lamldsok Jóba Élek kiadó-tulajdonos f og aj utnilk e könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° Hirdetési dijak: „.....,,.,, Minden néjyszer hasábozott pitit sor Bgyazer Félévre 4 . lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos f™.,,"™®, . levelek csak ,smert ke ?ektu l | közlése 10 fillér-, többszöri közlés eaetében « fill Negyedévre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8." szám e • j Kincstári béiye Bdl| fejében mmden egye. hlA községi jegyző é8 tanít i uraknak egész évre n-ínns7lrv há7l intő rT'b- ' kéziratok csak világos kívánatra s az detés utnu 60 fii er (Siettetik, csak négy korona. Egy szám ára 20 üllér. (Januazity naz; miezenaoK. illető költségére küldetnek vi»»«i. A nyllt-téri közlemények dija loronkin 60 fillér Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban JÍ379. K. 1900. Hivatalos rósz, Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. minis/.ter 7383/900. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrélétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1900. január 28. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. földmivelésügyi miniszter. Ad. 7383— 900.-fIf.-2. szám. Folyó évi január hó 13-án kelt 5080. számú kör. körrendeletem hatályon kivül helyezése mellett a kérődzőknek és sertéseknek Ausztriából Magyarországba való behozatala tekintetében jelenleg érvényes intézkedéseket tartalmazó 391. számú Állategészségügy i Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés és a kirendelt szakértők megfelelő utasítása végett idecsatoltan megküldöm azon megjegyzéssel, hogy ezen rendeletem a Földmivelési Értesítő folyó évi január hó 28-án megjelenendő számában is közzé fog tétetni. Budapesten, 1900. évi január hó 23-án. A miniszter meghagyásából: Lestydnszky. (Másolat.) Ad. 7383/111-2/190 ">. szám. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesítő. 391. szám. Magyarország. (Kerődzóknek és sertéseknek az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területéről Magyarországba való behozatalára nézve érvényesített forgalmi korlátozások.) Az állatforgalom szabályozása tekintetében Ausztriával létrejött megállapodás alapján Ausztria ellen jelenleg a következő állatforgalmi korlátozások vannak érvenyben : I. Ausztriából történt járvány-behurczolási esetek miatt: II. Ragadós állati betegségek uralgása miatt: a) a ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt tilos a hasított körmű állatoknak a Magyarországgal szomszédos és ragadós szájés körömfájássá! fertőzött alsó-ausztriai Lajtiia melletti Bruck Mistelbach és Weinerneustadt kerületekből, a bukoviniai Kadautz kerületből, továbbá a morvaországi Mistek és Göding kerületekből, végül a sziléziai Teschen V) A NYIBVIDÉK TARCZAJA" A fóka-utczai házmester. Popák Vendelnek hivták a becsületest és Csehországból szakadt ide. Mikor én meg ismertem élete java kenyerét már megette. Koponyája sima és fényes volt mint a billiárdgolyó s fésű, kefe helyett türölköző kendőt használt arra a műtétre, melyet a férfiak sajátkezüleg végeznek rögtön a reggeli mosdás után s melyet a nők másokkal végeztetnek közvetlen az ebéd előtt, éhesen haza térő férjeik nagy gyönyörűségére. Popák Vendel dicséretére legyen mondva, hogy nem csak házmester volt, hanem ember is, a mi valósággal fehér holló számba megy ebben a szakmában. A cerberusak többsége udvariatlan, goromba, kötekedő vagy hogy a ház összes cselédjei véleményének adjak kifejezést: „szekáncs." Fogadni mernék, hogy mindenkivel megtörtént már, hogy ebédutáni álmából szörnyű zeneboDára ébredt, de nem kereste a zaj okát, mert tudta, hogy a ház teljhatalmú ura keresi a mosókonyha vagy a padlás kulcsot. Bár a keresett jószág az első vagy második felszólításra rendesen elő kerül, mégis jó ideig tart mig a szigorú házmester befejezte méltatlankodását, mely a hibás cseléd istenének, családjának és rokonainak épen nem hizelgő jelzők kíséretében való elsorolásából áll. Vagy ki ne emlékezne a következő esetre. Az udvarról felhangzik egy rekedtes férfihang. Azt mondja: jó napot. Azután az ócska verklin megindul a Dunari walczer vagy a Fischerin du Kleine. Erre mindenki felriad az ebédutáni pihenésből, de csakhamar azzal az édes meguyugvással haj ja fejét ismét a párnára, hogy azonnal csend lesz, mert már hallatszik a házmesteri lak ajtajának nyikorgása és utána a betiltási szózat. Az illető nem is csalódott, a muzsika megszűnt,, de kitört oly lárma esetleg verekedés, melyet szívesen cserélne vissza mindenki a Fischerin du Kleioéval. kerületből Magyarországba való behozatala ; b) a sertésvesz uralgása miatt tilos a sertéseknek a Magyarországgal szomszédos és sertésvészszel fertőzött alsó-ausztriai Lajtha melletti brucki kerületből, és az osítrák tengerpart Volosca kerületéből Magyarországba való behozatala. III. A bevitelre szánt állatok hatóságilag kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzrl szomszédos községekből, illetőleg a határos községekből álló körzetben, a szállítást megelőző 40 nap alatt n nn uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson járvány jelenléte állapittatik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak vasúti állomással vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhídra való elszállítása meg nein engedtetnék, — a származási hely feladó állomására visszaküldetik. A tilalom ellenére behozott állatszállítmányok az 1888. évi VII. t. cz. 153. szakaszához képest elkobzandók. Útmutató II. részének 14. lapján előjegyzendő, ugyanott a 389. számú előjegyzés törlendő, a 389. számú Értesítő, mint már tárgytalan, áthúzandó, és „lásd a 391. sz. Értesítőt" jegyzettel iátandó cl. Budapest, 1900. évi január hó 23-án. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 1311. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási f'őszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elefjáróinak. A kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium 77866 — 99. szám alatt kelt körrendeletét, melyben az egyes ipartelepeken előfordult balesetek bejelentésének elmulasztását kihágásnak minősíti, tudomásvétel, alkalmazkodás és az elöljáróknak a község területén levő gyárosokkal leendő haladéktalan közlés végett másolatban kiadom. Nyíregyháza, 1900. január 23. Mikecz János, alispán. (Másolat az 1311—900. K. számhoz.) Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 77866— XIII. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az ipar felügyelőkről Nem szokatlan esemény az sem, hogy a cseléd a kit olajért vagy petróleumért küldtek le a sarki boltoshoz, lihegve, jobb vagy bal arczáján gyanús pirossággal érkezik vissza és sirva panaszolja, hogy a házmester azt követelte tőle, hogy a hátulsó lépcsőn menjen fel az emeletre. Ti szegény fekete, barna szőke vagy vörös hajfonatok tudjátok csak megmondani, hogy hogy követel egy házmester. Eíen elózményekből bárki constatálhatja, hogy egy budapesti házmester nem nyájas uri ember, egyúttal bárki fogalmat alkothat magának hogy milyen — nem volt Popák Vendel. Becsületes czipészmesterséget folytatva naphosszant elült szobájában a nélkül, hogy a kalapácsolásán kívül más zajt csinált volna. Galamb természetével ellenkezett a veszekedés, gorombáskodás és a durvaság. Ha verklis jött a házba, Popák végig hallgatta az első számot, azutáD, bár ő maga szerette a zenét, kijelentette a vaknak vagy félkezünek, hogy a házszabályok tiltják a muzsikálást és ő kénytelen megvonni tőle a szót. Ha koldus, gyümölcsös kofa, vagy üveges tót jöt 1 a házba oly csendes, kérő hangon hivatkozott a ház* szabályokra, hogy az illetők ellenkezés nélkül engedelmeskedtek a távozásra felhivó felszólításnak. Korcsmába nem járt az öreg, hanem vasárnap délután ha szünetelt a munka, hozatott a helyettes (vicze) házmesterrel egy korsó sört, orra hegyire tolta az ókuláréját ós neki ült az újságolvasásnak, a mi rendesen eltartott estig. Én korán járok haza (ez az időpont a nap legfiatalabb óráitól számítódik) és igy gyakran még zárt kapura találok. Ilyenformán sűrűn találkozom az öreggel. Alig csengetek, nyilik a házmesteri hk ajtaja, az öreg egy régi katona köpenyegbe burkolva kicsoszog, kinyitja a kaput, jó reggelt kiván, elveszi a hatost, jó álmokat kiván és én még az első emeletre sem érek, szóló 1893. évi XXVIII. törvényezikk 7. §-a alapján ,a munkaadó az ipartelepen előfordult minden balesetet, mely egy vagy több alkalmazott megsérülését vonta maga után, a baleset megtörténtét követő 48 óra alatt az illetékes iparfelügyelőnek bejelenteni köteles.* A teljes és kimerítő baleseti statisztikának, mely a baleset biztosítás és a munkás védelmi intézkedések tekintetében fontos szereppel bír, a bilesetek pontos és lelkiismeretes bejelentése nélkülözhetlen feltétele, mely hivatva van az iparfelügyelőnek is ulniutatóul szolgálni arra nézve, hogy mily irányban járjon el a munkás védelem érdekében. Az idézett törvényezikk 37. §-a e törvényben előirt kötelezettségek teljesítésének elmulasztását kihágásnak minősítvén, minthogy ugyanazon szakaszban a büntetés kiszabása iráni nem intézkedik és gyakran előfordul, hogy a munkaadó az ipartelepen történt balesetet egyáltalán nem jelenti be az illetékes kerületi kir. iparíelügyelőnek, szükségesnek tartom megfelelő intézkedéseket tenni. A balesetek bejelentésének elmulasztását az idézett törvény 39. §-ába ütköző mulasztásnak kell minősítenem, mely szerint 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az a munkaadó, a ki az iparfelügyelőnek a jelen törvény értelmében adandó felvilágosításokat meg nem adja, minélfogva a belügyminiszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy ily mulasztások az idézett törvény 39. §-a alapján büntetendők, mert a balesetek bejelentése tulajdonkép felvilágosítás, melyet az iparfelügyelő a gyárosoktól kér, a mikor a felvilágosítás megadhatása czéljából neki a balesetek bejelenthetésére szolgáló nyomtatványokat elküldik. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletemet elsőfokú iparhatóságaival azzal közölje, hogy ezen rendeletemet a területökön levő gyárosokkal késedelem nélkül közöljék. Budapest, 1899. deczember hó 23-dikán Hegedűs s. k. 3703. K. 1900.~ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Bogát községben Menyhért István darab lova rühkór miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyházán 1900. február 11. Mikecz János, alispán. az udvaron már elhangzottak Popák léptei és ismét csend honol a házban. Napközben sohasem látom a derék embert, — mivel azonban a házmesterek emejritka hollója érdekelt, szóba álltam vele egy éjszaka és 6 ki mással szemben zárkozott és tartózkodó volt elmondta élettörténetét. Apját nem ütötte le a hajó kötél — de azért mégis meghalt. Anyja mosónő volt, ki az előirt szabályok szerint mégis hült, de a kerületi orvos meg a herbatea kigyógyították és még ma is ól. Iskolaévei közül hármat az iskolábaD, hármat pedig az iskola melletti lapdázó téren töltött, minek következtében apja, ki ót tulajdonképen a kereskedői pályára szánta, kivette az iskolából és egy becsületes csizmadiára bízta, a ki késznek njilatkozott a fiút a lábbeli készítés titkos és bonyolult mesterségébe beavatni. Három keserves taüuló év alatt megtanult koplalni, gyereket dajkálni, sőt még czipőt fódozni is. Mind a háromnak hasznát vette. Koplalt a katonaságnál, dajkálta a saját síró porontyait, a czipő foldozás tudása pedig a megélhetés rögös mezején váltotta be a hozzáfűzött reményeket. FelszababulásáDak a mester és számos szurtos kezű legény alól nem sokáig örvendett, mert egy napon azon vette magát észre, hogy aeraris ruha van rajta ós egy káplárnak sehogyan sem tetszik a stellungja, mert folyton azt kiabálja: hasat be, mellet ki. Azután jött az okupáczió és számos csatában folyt a Papák vér. Dekorálva jött haza és nem tartott sokáig, a félezüst keresztezett mellre egy sokkal fényesebb diadalmi jelvény borult: az asszony szelíd, dolgos teremtés volt a ki rendben tartotta a kevés holmit és még arra is ráért, hogy a házon kivül is keressen valamit, levéve tízzel a tehernek egy részét a férj vállairól. Nem erre a főidre való asszony volt, de el is költözött nem sokára jobb házba. A második, a kit bolond fővel vettem magamhoz, fejezte be törtécetét az öre<?, szép is, fiatal is, de csak Mai számunk 8 oldalra terjed.
