Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

XXL évfolvam. 10, szám. Nyíregyháza, 1900. márczius 11. VEGYES TAKTALMÜ HETI LAP, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egryszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: v,„i v,A v, v. Az előfizetési pénzek, meqrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, C^vre^ 7 8 koTona szétküldése tárgyában leendő felszó- a 8

Z;

rke82t

á ^"ideni. Fél évre . '. '. '. '. '. '. •'.'.'. 4 „ ' lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fog

a£®tnTk e" '

eVeIek CSak Í8mert k

e'

ektó

1 Negyed évre 2 1 i.t:.ii —1_ — « —• A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak négy korona Egy szám ára 20 fillér. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek visszi. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasíbozott petit sor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 fill. Kincstári bélyegdíj fejében minden egyes brdetés után 60 fii ér fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. Szabolcsvármegye alispánjától. 6125^K. 1899. A vármegye főispánjának 30G/900. szátnu értesítése az Erzsébet közkórház igazgató főorvosának és osztály orvosának kinevezése és az alorvosi állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetmény közlése tárgyában bemutattatik. Határozat. A kinevezési okmány kézbesittetni, s a pályázati hirdetmény a Nyirvidék czimü vármegyei hivatalos lapban kétszer közé tétetni rendeltetik. A Magyar Közigazgatás kiadó hivatala megkerestetik, hogy a pályázati hirdetményt kétszer egymásután közé tenni s a lappéldányokat a benyújtandó számlához csatolni szíveskedjék. Miről Dr. Kállay Rudolf kórházi igazgató főorvos, Dr. Lórencz Gyula osztályorvos, a Magyar Közigazgatás kiadóhivatala Budapesten, a Nyirvidék kiadóhivatala Nyíregyházán, értesíttetik, Nyíregyházán, 1900. márczius 8-án. 306. sz. ~ Í900. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bízott Szabolcsvánnegye tö rvény hatóságának „Erzsébet" közkórházánál évi 800 k orona törzsfizetés, természetbeni lakás es teljes ellátással rendszeresített kórházi alorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi márczius hó 31-íg, mint záros haláridőig, nyújtsák be. Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó G-án. Br. Feilitzsck Berthohl, főispán. A jniRVíDEK*

4 TAKCZÁJA, A vallás és munka fontossága a házi nevelésben, a leány gyermek 6-ik életéve előtti korban. (Irt» és felolvasta öömöry Ilona a »Szabo!csvirmegyei Általános Tanitö-egyesttlet nyiregybaii járáskörének« 1899. deczember 21-én megtartott ülésén, jegyzőkönyvileg megdicsérve.1 Boldogság! Minő jelentőségteljes szó ez életünkben, s mily kevés azoknak száma, a kik ezt magukról igazán elmondhatják. Oly sok az életunt ember, s anuyi a csapás, hogy könnyen lehetue mondani és hinni, miszerint az emberiség rendeltetőse szenvedés. Azt mondják : siralom völgye e föld, a halandó'- hazája ! Sok azt mondja, boldog, pedig csak azért mondja ezt,mert nem tud gondolkodni. A boldogsághoz mindenben a szerencse föltétlenül szükséges. A kit külsőleg folyton csapisok érnek, az bensőleg nyugodt nem lehet! A fájdalomnak nagybec-ünek kell lenni, hogy áhítatos emelkedettséggel töltse meg a kedélyt s ez által ssjátszerüleg boldogítson. Az anyagi, mint alárendeltebb csapások, ingerlékenységet, elkeseredést szülnek. A sors annyi küzdelmet, annyi nyomort hoz a gyarló emberre, s ő maga — tudva Lem tudva — ezeket még növeli. Egy bölcs azt moüdá, ne tanulj gondolkodni! Nézzétek meg az együgyűeket, kik nem tudnak gondolkodni, ók nyugodtak és közömbösek a sors iránt. Akkor hát miért is tanulunk gondolkodni ? . . . Hogy megismerjük társaink gyöngeségeit, gyávaiágát s gonoszságát? IJogy meggyőződhessünk arról, miszerint legszebb s legtisztább törekvéseink megtörnek a rosszakarat éles körén! Az ily ismert éles tőr, mely halálosan sebez s még sem öl. Da minek tovább folytatni. A« ily és hasonló gondolkodó, korunkban, különösen az ifjúság között, — nagyon sok van. Nem volna tehát az életben az ember számára boldogság? S ha mégis feltalálható s elérhető az, miként van, hogy oly kevesen modják el magukról, én boldognak érzem magamat! Miben keressük ennek okát? 333 sz. 1900. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál 1000 korona törzsfizetés és 200 korona lakbér illetménnyel rendszeresített kőnyomdászi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősítésüket, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi márczius hó 31 -ig, mint záros határidőig, nyújtsák be. 2 — 1 Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 8-án. Br. Feilitzsch Berthohl, főispán. Ne vásároljuuk idegen portékát! Hatalmas mozgalom az, amelynek ez a jel szava, mint csata-kiáltás végig hangzik immár egész Magyarországon! Három hosszú évtizednek kellett elvonulni az előbb letiport, lomha nemzet felett, míg tudatára ébredt annak, hogy nemcsak a kezei votUk bilincsekbe verve, de élete nedvét is idegen nemzet szívja ki. Nagyszerű harezokban leverte magáról bilincseit. De nem lesz kevésbbé fenséges az a küzdelem, amelyet a nemzetnek most kell megvívnia, ha élni akar, mint magyar s megmaradni (inkább hozzá emelkedni) a kultur államok színvonalában. Mert láttuk már ezt a nemzetet a csatamezöli, majd mint egy győző Scipiót, majd mint egy legyőzött Leonidast, láttuk nemes önmegtagadással az elfojtott düh néma megvetésével tűrni az elleu arczulcsapásait is, láttuk Mindeu kérdésekre az a feleletem, hogy nevelésben. Mert hiszen a nevelésnek, az összes nevelési rendszernek végczélja egy: az, hogy a növendéket — az ember boldoggá tegye. Már Horácz nevelési rendszerének, mintegy homlokfeliratául ezt a kérdést tűzi ki: mire neveljünk! Felelet a boldogságra. Ü3 mit értünk a boldogság fogalma alatt? Locke — angol paedagogus — ép testben, ép lélek nevelését tűzi ki végczélul; tehát a testben és lélekben ép embert tartja boldognak. Kölcsey szeriut: „boldogság nem pillanatnyi gyönyör érzelme; pillanatnyi gyönyört érezhet a hiában élő, a gonosz is; a boldogsághoz önérzetből fakadt léleknyugalom kívántatik." Peadagogusok a boldogságra kívánnak nevelni, költők, bölcsészek, a boldogságot a test épségében, a szív üdesegében, nemességében, a lélek nyugalmában találják. Da hát hol van a hitalmas eszköz, a nevelés mely tényezője az, mely képessé teszi a tökéletes emberi lelket az élet ezer meg ezer változó esélyei közt az épen maradása? . . . H il a nevelő a ki ezen tényezőket oly szilárdan kifejtse, hogy ne homokra épült házat emeljen? Egyiket sem kell messze keresnünk. Az emberi természetben rejlik ama tényező, csak nevelés, szoktatás által ki kell fejleszteni; főiébresztéséhez, megszilárdításához nem szükséges világhírű bölcsészet; csak meggyőződés, elszánt akarat s tiszta szeretet. A lélek nyugalmá', erkölcsiségét, kedélyének vidámságát leginkább biztosítja az igaz szívből fikadó vallásos érzelem. A nő férjének, környezetének, embertársainak becsülését leginkább megnyeri s az élet bajai és szerencsétlenségei között legbiztosabban megállja helyét; ha munkaszerető, ha a munkát nemcsak kényszerűségből végzi, hanem azért, mer; a munkaszeretet léuyéhez tartozik: azért, mert anélkül élni nem tud. A nevelésben és pedig a nőnevelésben két tényezője az, mely egész életboldogságának alapjául kell, hogy szolgáljon: a vallásos kedély és munkaszeretet. Mindenekelőtt először is neveljük gyermekeinket vallásossá! A vallás az erkölcsök őre, a benső műveltség viharos közjogi harezokbau is, de ilyen tusában még nem. A csaták szuronyai, a közjogi harezok rozsdás fringiái helyett, amik két táborba verik a nemzet szenvedélyét, a lelkes összetartás fogja ebben a harezban tömöríteni az egész társadalmat, hogy lerázza magáról a már letört bilincseknek még kezünkön ragadt rozsdamarta lánczait. Nem mi kezdettük e harezot: még a negyvenes évek nagyjai. Áldassék érette az ő nevük. 1842-et irtak. A haza bilincsekbe volt verve, a jobbágy földhöz lánczolva, a nemesség mesterségesen két táborba verve, az arisztokracia pedig idegenben, idegen cafrangokkal és műveltséggel föleziezomázva. Egy Zemplénvármegyei férfiú tűnik ful a közélet szinpadáu, köznemes és fiskális, kinek egy expens nótáját kegyelettel őrzi vármegyei múzeumunk. Sokszor sújtott már addig is láng lelke pallosával az ellennek, most lángoló szavával zúg az ébredező nemzet felé: „amit itthon készíthetünk, idegenből ne vegyük, mert az halálos bűn." És megalakul a „Védegylet", lelkesedésbe hozza a forrongó országgyűlést, a főreudek megbuktatják a felső táblán a mozgalmat, azután kitör a forradalom, és a nemzet vérbe fojtásával a nemzet ébredező gazdasági élete is odavész. Azóta félszázad múlott el. A nemzet fölszabadult. de gazdasági erői még mindég le vannak láuczolva. Váljon „fölszabadulás

a-e ez, igy? Hiszen az egész nemzet szellemi, erkölcsi és anyagi élete azon fordul meg, hogy — ha lerázta a bilincseket kezéről, lábáról, hát használhassa a kezét, járhasson a maga lábán! legfőbb tényezője; a vallás a nemes érzelmek kútforrása, a kétségbeesés elháritója, következéskép a boldogság egyik alapfeltétele. Neveljük gyermekeinket másodszor munkaszeretetre. A munka megnemesiti a fejlődő kedélyt, s kalandos ábrándozástól, regényes vágyaktól, világfájdalmas érzelgősségből megszabadítja; ha ezek száműzve vannak a lélekből, — a azt a munka foglalja el, akkor annak vidorságot kölcsönöz, a munka biztosítja az önfentartást, 8 mellette boldogít. DJ a vallásos megyőződés és munkaszeretet csak ugy vállik a gyermek sajátjává, természetévé, ha kis korában volt lelkébe csepegtetve s ahhoz szoktatva. H i egy leány vallásos anya oldala mellett növekedett fel, az egész életén keresztül megőrzi ezen tulajdonságát. A mely letny kis korában megkedvelte a munkásságot, az egész életén keresztül munkás marad. Tehát a gyermekkori azon idő, melyben ezen tulajdonok kifejlődhetnek és kifejleszthetők. Én vallásoság alatt nem értek felekezeti vakbuzgóságot, nem hitezikkelyeket; hanem egy felsőbb lénynek, a keresztény erkölcs elveinek, az emberszeretet erényeinek, s azon tudatnak kifejtését, hogy Isten előtt csak ugy kedves az életünk, ht ama elveket megtartjuk. E szerint a vallássoságot nemetak a kátéból, a hitezikkelyekből taiiulja meg a gyermek, hanem tanu

;jí szülői életéből, példájából, átszivja anyj.t lelkületéből. Hí a leány keblét vallásos érzelem tölti be, s mig az szilárdan ól lelkében, csak képzeletileg nevezhető gyenge nemnek, mert ezzel az érzéssel keblében bátran, kitartással és győzelemmel daczolhataz idők vészei elleD: balsorsa nem csüggeszti; szerencsétlenség és az élet viszontagságai nem verheti le; küzdelemnek nem törik meg lelki erejét. Éi ezt annak köszönheti, hogy élete h ijójának horgonyát nem a földi iszap mélyébe vetette, hanem oda erősítette a kéklő ég magasságáho*. A vallástalan nő kétségtelenül a legszánalomra méltóbb teremtés Isten ege alatt. Bábjáték ő az emberek és a sors kezében, melylyel végzetének szeszélye gúnyos játékot uz; a legjobb helyzetben is elhagyottnak érzi magát; keble nem képes az erkölcsi jóért lelkesülni ős Mai számanli 8 oldalra terjed.