Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-23 / 17. szám

elfogni, talán a tiszteletes ur keresztyéni nézeteivel sem egyezik meg? Hát talán Vasárnap? Akkor sem, mert mint a Tiszteletes ur, oly szépen megjegyzi, a hetedik nap arra való, hogy hat napnak fárasztó munkája után azt megszenteljük s hogy meg­szánjunk e napon mindenféle munkától. Hát mikor? Ha a hét egy napjáa sem lehetséges, uagyon le­kötelezne bennünket a Tiszteletes ur, ha feltalálná a nyolczadik napot, melyen kitudná adni a község a maga földjét haszonbérbe, uogy parlagon ne heverjen s valami csekély hasznot hajtván, megkönnyítse a községi ház tartás amúgy is nehéz terheit. A mi a mozaismusba való visszastllyedés titkos törekvését illeti, azt hiszem, felesleges volna ott a mi titkos fáradságunk, a hol a Tiszteletes ur nyíltan igyek­szik oligarchikus, minden más akaratot megsemmisíteni, egyházának autonom jogait eltiprani akaró természetével, mely, hogy eredménjre eddig nem vezetett, csak anuak köszönhető, hogy a hívek múltjával s jelenével annyira összeforoti a református vallás, miszerint még a Tisz­teletes ur c ipkedéseire sem hajlandók azt elhagyni. Legalább eddig még egy sem hagyta el. De rajta! csak tovább s talán a Tiszteletes ur fáradozásait — ismerve erőszakos természetét — e tekintetben is siker koronázza. A mi végtll a nyilvánosság itélőszékét illeti, nyugodtan várjuk bírálatát. Ramocsaházán 1899. április 18. Az Elöljáróság nevében: Lipthay Lajos, jegyző. Tanügy. Meghívó. A nyíregyházi rk. esperesi kerület tanitói kö.e f. hó 27 én d. e. 9 órakor Oroson tartja e tanévi köz gyűlését. Tárgyai: 1. Sz. mise, melyen a tanító urak testületileg vesznek részt. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Jegyzőválasztás. 5. Elnöki bejelentések, s az időközi tanügyi felsőbb rendeletek ismertetése. 6. Az Országos kath tanügyi központi bizottság által a .Népnevelő" f. évi 12. számában közlött tételek megvitatása. Előadók: Orsovszky Gyula, Puskás Antal, Bozóky Lajos. 7. Az önérzet és ambitió növelé e. Értekezés Görgey Istvántól. 8. A szőlőmetszés tavaszszal és nyáron a régi 6B ujabb szőlőtelepeken. Gyakorlati előadás Dömötör Ferencztől. 9. Pénztáros számadása. 10. Az őszi egri központi gyűlésre két képviselő kiküldése. 11. Esetleges indítványok. E gyűlésre az illetékes lelkész és tanitó urakat van szerencsém meghívni. Oros, 1899. április 17, Petrovits Gyula, h. esperes, tanitó köri elnök ÚJDONSÁGOK. — A Bessenyei szobor leleplezési ünnepélye, amely a május hó 9-iki törvényhatósági közgyűlés ke­retében fog végbe menni, egyik magasan kiemelkedő pontja lesz Szabolcsvármegye évkönyveinek. Az ünne­pélyen nem csak a szomszéd törvényhatóságok, de az országgyűlés, a tudományos akadémia. Petőfi, Kisfaludy társaság s minden valószínűség szerint a kormány is képviseltetni fogják magukat. A művészi becsű meghí­vók a napokban küldetnek szét. Egyik legszebb része lesz e nevezetes napnak a Bessenyei kör által rendezett estély, melyen Márkus Emilia is közre fog működni, tárgya pedig a Komjáthy János debreczeni színtársula­tának szinielőadása lesz. Estély után társas vacsora lesz a Korona szállodában, amelyet tánczmulatság fog kö­vetni. Jegvek^t már csak mérsékelt számban a kör fő­titkáránál lehet előjegyezni. Helyárak 50%,-kal maga­sabb a rendesnél. — A vármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülését, 11-dike helyett — e nap ünnep lé­vén — 15-én fogja megtartani. — Alapszabályok jóváhagyása. A nyíregyházi orth. izr. hitközség alapszabályait a vallás és közokta­tásügyi miniszter helybenhagyta — Ülések a vármegyén. Az állandó választmány, a május hó 9. és következő napjain tartandó várme­gyei közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából e hó 3-dikán d. e. 9 órakor ülést tart a kisteremben. A tiszt­viselői nyugdíj választmány e hó 27-én, az igazoló vá­lasztmány e hó 28-án ülést tart. — A vármegye köz­ponti választmánya, az 1900. évre érvényes képviselő­választói névjegyzék kiigazítása czéljából, május hó 1-én ülést tart. — A városi színház bérbeadása. Akik valami­képen azt hitték, hogy a szénapiaczon épült díszes szín­ház épületnek városi tulajdonba való átvétele a színé­szet ügyének fölkarolását, istápolását jelenti, nagyon csalódtak. Az a naponként és előadásonként 2 frt, ame­lyet a város a szinház bérletéért a debreczeni színház direktorára: Komjáthyra rászabott, nem az összeg je­lentékenységénél, de épen — alig számba vehető csekélységénél fogva rendkívül jelKmző arra a felfo­gásra, mely Nyíregyháza város képviselőtestülelében a színészet ügye felől uralkodik. A város évenként vagy 100 forintot fog bevenni ezen a czimen, — és doku­mentálni fogja, — évi 100 forintért — hogy még ilyen csekély összegű bevetel kedvéért is, nem hogy megsegí­tené, de megvámolja a színészetet. — Vásár áthelyezés. A kisvárdai legközelebbi országos vásár május 22-dike helyett május 8-án fog megtartatni, léhát egy napon a nyíregyházi országos vásárral. — Baptisták Szent-Mihályon. A baptisták szek tája vármegyénk egyes községeiben is gyarapodik. A napokban a szt.-mihályi baptisták kérvényt adtak be a vármegye alispánjához, melyben építési engedélyt kérnek egy Szt.-Mihályon emelendő imaházra. — A nyíregyházi lóversenyek rendezésének ügye serényen halad előre, a rendezőség buzgalma következ­tében. A verseny rendezésében való részvételre és ahhoz való hozzájáruláshoz a helyben állomásozó cs. és kir. 10. huszárezred és a honvéd huszár osztály tisztikara is készséggel csatlakozott s igy a verseny ügye bizto­sítottnak tekinthető. A versenyeket május hó 27. cs 28. napjain fogják tnegtartani. — Nyíregyháza város határa 2 kat. hold és 1068 • öl területtel gyarapodott a héten amaz egyez­ség folytán, mely e régi vitás kérdésben Nyíregyháza város és Oros község küldöttei közötl a héten köttetett. — Hazafias kereskedők. A szeutesi kereskedők egyesülete és a szentesi ipartestület közt érdekes meg­állapodás jött létre oly értelemben, hogy a kereskedők legkisebb mennyiségre szállítják le a gyárilag termelt bolti iparczikkek idegenből való beszerzését, ha az ipartestület maga az illető ipari szakmában működő olyan megbízható iparosokat jelöl ki, a kik bolti raktáraik részére dolgozni vállalkoznak és e vállalkozásnak meg­felelni is képesek. — Áthelyezés. Az igazságügyiminiszter Biydik György sátoralja-ujhelyi törvényszéki aljegyzőt a nyír­egyházi törvényszékhez helyezte át. — Vasúti közigazgatási bejárás. A kereskede­lemügyi miniszter a napokban értesítette a vármegye alispánját, hogy a nyíregyháza —csapi vasútvonalon levő Sóstó megálló helyen létesítendő csatlakozási állomásból kiágazólag, Ibrány község érintésével Dombrádig s Ib­ránytól Vencsellőig tervezett gőzüzemű szabványos, eset­leg keskeny nyomtávú helyi érdekű vasúinak, valamint a létesítendő vasul Sóstó állomásából kiágazólag Nyír­egyházáig tervezett, villamos üzemű szárnyvonalnak köz­igazgatási bejárását — a magyar va-uti forgalmi rész­vénytársaság kérelmére, Papp Árpád miniszteri osztály­tanácsos vezetése alatt elrendelte s megkezdéséneit idő­pontjául május hó 3-ik napjának, reggeli 8 óráját, ösz­szejöveteli helyül pedig Nyíregyháza városházát tűzte ki. A programin ez: a tárgyalás helye május 3 és 4-én Nyíregyháza városháza, meghívandó községek 3-án Nyír­egyháza, Kótaj, 4-én Rétköz, Ibrány, május 5-én és 6-án N.-Halász községháza, meghívandó községek 5-én N.-Halász, Dombrád, 6-án Paszab, Buj, Berezel, Gáva, Ujvencsellő, Balsa. — Megszökött őrültek. E hó 14-dikén távirato< kapott a budapesti főkapitányság a nagy-kállói állami elmegyógyintézet igazgatóságától, hogy aznapra virradó éjszakán két, a tébolyházba internált elmebeteg kifűré­szelte ablaka vasrostélyait s megszökött — valószínűleg Budapestre vette útját, mert mindkeltő odavaló. — Az egyik Fülöp János 39 éves lakatos, a ki azért kerüli a tébolydába, mert feleségét, a ki a Tisza-u. 4. szám alatt lakik és ennek kedvesét megöléssel fenyegeUe, — a má­sik Szmihál János, l'J éves napszámos, a ki két évvel ezelőtt a Vizafogónál tn igfojtott és 19 krajc/.árért kira­bolt egy 1 í éves fiat. Akkor elfogták, de a vizsgálati fogságban úgy viselkedett, hogy szükségesnek látták elmebeli állapotát megfigyelés alá venni és a gyöngyösi tébolyházba internálták. Hogy e suhancz mennyire nem volt elmebeteg, kitűnik abból, hogy tavaly onnan is megszökött és visszajött Budapestre. Itt csak akkor fog­ták el, mikor az uj országház elölt egy nőt megtámi­dott és kirabolt. Ezután Nagy-Killóra vitték. Pénzük persze nem volt a szökevényeknek s igy Fülöp (az őrült) levelet irt a volt kedvesének, Zahola Ételnek, a ki a fővárosban Baross-ulcza 13-dik szám alatt lakik, hogy postc restante küldjön nokík u'iköltseget Gyöngyösre, a honnan majd vasúton jönnek haza. Az asszony a bér­mentetlen levél borilékján megismerte Fülöp kezeirását és nem fogadta el, hane.u följelentette az esetei a rend­őrségnek, mely elkobozta a levelet s ebből nugludta, hogy Fülöp Gyöngyösre igyekezik. Rögtön intézkedett, de a gyöngyösi postahiv italnál senki setn jelen'.kezelt a pénzért. Fülöp ugyanis el ídta a felöltőjét Miskolczon és vasúton jött haza, elhagyva társát, a ki gyalogszerrel tarlóit a főváros t'elo. A rendőrség ezalatt kinyomozta a szökevények budapesti rokonait s azok lakását állandó megfigyelés alá vette. Az intézkedésnek váratlan foga­natja lelt. Aznap esle csakugyan beállított Fülöp János a Teréz-köruton lakó viczeházmester rokonához, a hol nyomban letartóztatták. Behozták a főkapitányságra és vallatóra fogták, de az őrült elég elmésen utasított vissza minden fölvilágosítást: — Mit faggatnak? Hisz én őrült vagyok. Tudják ki tőlem, a mit akarnak! Én ugyan el nem mondom. Fülöpöt lezárták. — Egy másik detektív pedig kisietett a Vizafogó 1413. szám alá, Szmihál Já­nos anyjának lakására, a hol éppen másfélnapi alvás után nyújtózkodva találta a fiatal suhanezot, a ki hiven beszámolt vándorlásukról. Hogy Fülöp merre csavargott elválásuk után, nem tudta megmondani, de a maga él­ményeit hiven elbeszélte. — A főkapitányságnál azután találkozott a két „őrült", a kiket egyelőre a lipótmezei tébolyházba vittek. — A sóstói fürdő folyó évi április 30-án, vasár­nap megnyílik es fürdőket lehet kapni. — Dalestély. A városi dalegylet f. évi április hó 8-án tartott, de anyagi haszonnal nem járó daleslelyét, f. évi május hó 7-én megismétli. E< alkalommal a leg­közelebbi mű*or legkiválóbb és a megjelent közönség osztatlan tets'ésél kinyert darabjain kivül előfogja adni az azóta betanult és a Bessenyei szobor leleplezési ün­nepélyen eléneklendő „Őseink emléke" nagyszabású mű­darabot Huber Károlytól. A városi dalegylet, mely kész­ségesen vesz részt társadalmi életünk minden mozzana­tában, nagyon is rászolgált arra, hogy egyébként is ma­gas művészi színvonalon álló estélyeit a közons ;g töme­gesen látogassa s hisszük, hogy törekvését a közönség méltányolni fogja s a május 7-iki dalestély ismét egyike lesz azoknak, melyek úgy a közönség, mint derék dalo­sainkra maradandó kedves emléket hagynak hátra. — Névváltoztatás. Friedmm Sándor nyíregyházi illetőségű szatmári lakos vezetéknevét „Füredi"-re vál­toztatta. — .ítlielyezés. A kereskedelemügyi miniszter Koczok László kir főmérnökit a helybeli m. kir. építé­szei hivatal vezetőjét, h.sonió minőségben Aranyos­Maróthra helyezte át s helyébe Klein Adolf kir. főmér­nököt Zilahról bízta meg az állami építészeti hivatal vezetésével. Vármegyénk e régi, köztiszteletben álló tisztviselőjének körünkből való távozását az egész közön­sé£ mély sajnálattal veszi tudomásul, — A helybeli ev. ref. daltársaság által e hó 29-dikén rendezendő estély programmja a következő­1. Radó . . . Boieldi u Ferencztől. Énekli a daltársaság 2. Komoly zavalat. Tartja: Szabó László ur. .3. Magyar Népdalok, Zimay Lászlótól. Éneklik: Karasz Ilonka Karasz Zsuzsika, Lenhart Juliska, Márkus Erzsike Márkus Juliska, Michna Etelka, Schatz Etelka, Szabó Anna, Tóth Erzsike kisasszonyok. Friedmann ' Simon Grzvinszky József, Lengyel József, Zajácz András urak' 4. Víg inonolog. Előadja: Bán Lajos ur. 5. Juhász dalok Férfikarra alkalmazta Hodossy Béla. Énekli: a daltár­saság. Azután táncz. íme a műsor, a melylyel a ref. műkedvelő daltársaság ezúttal is kedveskedni akar a n. é., sőt kivé'el nélkül pártoló közönségnek. Ujabbnál ujabb darabokat vett fela műsorba a dalárda tevékeny karmestere s mint mindig, úgy most is regi jó magyar nóták kerülnek elő s támasztatnak fel halottaikból, — még pedig olyan nóták, a melyek virágos jó kedvre hangolnak, majd pedig lágy melódiájukkal oly megkapok, oly szívhez szólók, hogy az ember képzeletében vissza­megy egy fél, egy egész századdal ezen magyar nóták eredetéhez, forrásához, a midőn azok még a magyar zsinóros attilában, bojtos csizmában jó kedvű, tánezra perdülő szép apáink és bodros főkötőjü, széles krinolin­ban lejtő szépanyáink ajkiról zengtek. Akad a műsorban egy régi is, de ellensúlyozásul ott lesz a mi lánykáink igen, angyal lánykáink vegyes kara, akik gyönyörűséges hangicsálásukkal felemelnek bennünket a föld rögei közül a mennyország hetedik dicsőségébe, (ha ugyan ilyen is van.) Hát a Szabó László ur komoly szavalata? Erről megelőzőleg nem is szólok semmit, hiszen márczius 15­diki első fellépésével, valamint correkl, érzelmes színjá­tékával már is belopta magát sziveinkbe. Bán Lajos ur pedig a kézmester, pardon! karmester! ö megint három vármegyére szóló hírnevet fog szerezni magának kitűnő játékával. Orpheus. — Az 1891-diki jégkárosultak. Ugy kerül ez a dolog most, ennek az aktuális ügyek tárgyalására szánt rovatnak a keretébe, hogy a nyolcz esztendővel ez előtt történi nagy jégi/erés károsultjai javára rendezett nép­ünnepély tisztajövedelmét, a héten tartott ülésén osz­totta föl a képviselőtestület Föllünik bizonyára, hogy sok mindenféle jó czelra jutóit ebből a jelentékeny összeg bői, csak épen az akkori jégkárusult gazdák közül nincs közöttük senki. Hogy miért nincs? Mert a nyíregyházi gazda, a honnan a csapás jött, onnan várja az áldást. Jellemző ez a nyíregyházi nép karakterére. — Vivótanfolyam. Váró unk néhány sportked­velő barátjának felkérésére Szigeti Benedek Sándor a többszörösen kitüntetett jeles fiatal vívómester a jövő hó 1-én vivó tanfolyamot nyit, melyet az abban részt­venni szándékozók számához képest hat hétre, vagy 2 hónapra tervez. A tanfolyam iránt oly nagy mértékben nyilvánul az érdeklődés, hogy a két havi cursus biztosítottnak tekintendő. Ezen legférfiasabb sport iránt érdeklődők figyelmét ez uton is felhívjuk a tanfolyamra, annyival is inkább, mert ott alkalom nyílik az ország­ban oly hamar honosságot nyert plasztikus ós ered­ményes vivásmodorral a kitűnő, mester .vezetése alatt megismerkedni. Közelebbi felvilágosítással készséggel szolgál kiadóhivatalunk. — Halálozás. Mint mély részvéttel értesülünk, Nagy Lajos a helybeli ágostai evangélikus egyház nagy­érdemű orgonistája, e hó 22-dikén meghalt. — El­hunytáról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: özvegy Nagy Lajosné született Hankovszky Juliánná a m iga és gyermekei: Sándor és neje Simon Margit, Kálmán és neje Rib Idi s leányuk Irénke; Anna, Ilona es Jenő ; úgyszintén testvérei: Nagy Gyula neje s gyermekei, Osztermann Pálné szül. Nagy Anna férje és fia, Haissinger Lajosné szül. Nagy Irma, férje és gyermekei, Nagy Pál, neje s gyermekei és az összes rokonság nevé­ben is. a legmélyebb fájdalom érzetével tudatják a fe­lejthetetlen jó férj, a legjobb apa, nagyapa, testvér, sógor és rokonnak Nagy Lajos, a nyíregyházi ágost. ev. egyház főorgonist áj is ének vezérének, élete 60-ik, boldog házassá­gának 37-ik, egyházi működésének 33-ik évében, folyó évi április hó 22-én délután 2 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tete­mei folyó évi ápril hó 24-én d. u. 3 '/ 3 órakor fognak az ágost. ev. egyház templomában tartandó gyászszer­tartás után a pazonyi utczai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1899. április 22. Áldott legyen em­léke s csendes nyugalma! — Íz uj kassai hadtestparancsnok. Fábiáni Lajos táborszernagyot, a kassai 6. hadtest parancsnokát, Grünne gróf táborszernagy helyébe a 8. hadtest parancs­nokává Prágába nevezték ki. Kassai vezénylő tábornokká és a 6. hadtest parancsnokává pedig Pokorny Hermann a nagyváradi 17. gyaloghadosztály parancsnokát nevezte ki a király. Pokorny Hermann 1894. májustól visel al­táboruagyi rangot. Az altábornagy tulajdonosa a Lipót­rend lovagkeresztjének, a vaskorona-rend 3-ad osztályá­nak, a hadi ékitményes katonai érdemkeresztnek és a vörös szalagos katona érdeméremnek. — A nyíregyháza—v.-naményl vasút czéljaira a vármegye közönsége tudvalevőleg 100,000 frtot szava­zóit meg. A kereskedelemügyi miniszter határozata e kerdésre vonatkozólag a napokban érkezett íe a várme­gyéhez, még pedig oly értelemben, hogy a miniszternek nincs kifogása az ellen, hogy a vármegye közönsége e vasút építési költségeihez hozzájáruljon, de az uladó­alapnak e czélra való fölhasználását nem engedheti meg. — Átcsatolás. A debreczeni ügyvédek körében mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Szent­György-Ábrány és Nyir-Acsád községek törvénykezési tekintetben a debrecz.ni kir. tórvényszé.;, illetőleg kir. járásbíróság területéhez csatollassanak. Ily irányban már küldöttségileg is kérvényt nyújtottak át az igazságügy­miniszternek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom