Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-29 / 5. szám

„N Y í K V I D É K 6 — A nagykállói gör. szert. kath. egyház e hó 22-én saját iskola termében tanszerek beszerzésére zárt­körű tánczvigalmn reudezett. Az egyháznak ezen egye­düli bálja, nemcsak anyagilag sikerűit, hanem a jó barátok ős jó ismerősök helye volt. Ugy az intelligenczit, mint pedig * polgárok egybeforrva a hajnali órákig a leg jobban mulattak és a legjobb megemlekezéssel távoztak el. Bevétel volt: 123 frt 76 kr. A kiadás: 34 frt 76 kr. Tiszta jövedelem: 89 frt. Jegyeiket megváltották: Kál­lay Ubuld 2 írttal, özv. Tarczy Kirolynő, Ferenczy Bertalan, Baretóy János, Nagy Kálmán (főjegyző), Nagy Kálmán (főkönyvelő), Lövay Sándor, Dudinszki Emil, Cngi Endre és Morgerstern Lijos 1—1 írttal. Felül­ijeitek: Béres Gyuia (Mátészalkáról) 1 frt 50 krr.il; Pelhő András, Derne Istváu, id. Marján Sándor Valenti­nyi N, Gerzáuici György és Seszták György 1—1 írttal; Lengyel Eudre, Ferenczy Emánuel, Béres Ferencz, Algay Ödön, Dudinszky Miklós, Kalmár ólöu, Mandel Sándor, Pelsóczy Sándor, Szabó Józ-.ef, Sinka János, Gseprega János, Lmgyel Ferencz Kaba János, Pócsy József, Pócsy János, Bmha Gábor, Hu>zik György, Lóriuczi István, Llrinczi Antal, Divizi Lajos, Vágó József és Tóth luván 50—50 krral. Szepesi Péter, ifj Dinkó János és Antal Mihály 20—20 krral. Kerezsi János, Dankó Lijos, Kerekes Gyula, Sovány Ferencz, Nógrádi György és Vonza József 10—10 krral. Fogadják a nemes jegy megváltók és felülfizetók az egyház tiszteletteljes köszönet nyilvánítását. — Királysértés. A kisvárdai dohánygyár munkás női Mária-Pocson voltak buc^un. Hazajövet egyik is. másik is elbeszélte, mit láttak a híres bucsuhelyen. Farkas Etel elmondta, hogy ó látta Szűz Máriát, meg jelent előtte az Üdvözitó anyja, olyan szép volt, mint a minőnek az oltárképen fejtették. A másik lány a ki Bzintén a búcsúsok között volt erre azzal felelt, hogy tne beszéljünk most Szűz Máriáról. Nagy baj őre az országot, meghalt a királyné, megölték Genfben." Egy vézna, kicsi leány erre olyat mondott a királyról, hogy mindenki elszörnyülködött a goromba szavak hallatára. Nagy Erzsébetet királysértés miatt pörbe fogták. Ma a tárgyaláson sirva emlegette, hogy ó uem is tudta, hogy van király, nem ismeri a király urat, nem is akarta megbántani. A budapesti kir. törvényszék Lenk Gyula táblai biró elnöklete alatt Námessy kir. alügyész indit­ványara három napi fogházra Ítélte Nagy Erzsébetet. — Szerencsétlenség. Fisch bérkocsis kilencz gyermek atyja nem mindennapi ok miatt vált meg ez árnyékvilágtól. A szerencsétlen ember, mikor lovai szá­mára szénát hozott le a padlásról egy szál száraz fü darabka a lélekző-csővébe jutott. Előbb köhögni majd fuldokolni kezdett és daczára a megérkezett orvosi se­gélynek iszonyú kinok között meghalt. — „Nagyanyácskám, nekem is!" a jeligéje az ez évi Kathreiner-képnek. Ezen manapság világszerte ismert czég már évek sora óta újév napján rendszerint egy uj falragasz-képpel áll elő, amely mindig elraga­dóbban és vonzóbban van megszerkesztve. Már szinte elvárt és kellemes meglepetését képezi ez a közönségnek, ugy, hogy az év vége felé már kérdezik az üzletekben: .Mit hoz Kathreiner a jövő évre?" A kérdés teljesen jogos, mert mindig nehezebbnek tetszik Kathreiner Kneipp-malátakávéja hirdetésének korlátolt terén ujat és eredetit nyújtani. És mégis mindig újra sikerül ez a nevezett czógnek. Az ez évi kép a jelzett jeligével egy barátságosan mosolygó anyókát ábrázol, aki épen most ült le kényelmesen a délutáni kávéhoz, amidőn kicsiny unokája rohanva feléje siet, valószínűleg a kertből, egy piros arczu almával a zsebében, és kedves mosolyával szintén kávéját kéri: ,Nagyanyácskám, nekem is!" Az öreg anyóka tekintete, a jóságos, barátságos, tisztelet­teljes arczkifejezés a bizonyára elsőrangú művész ben­sőleg résztvevő felfogásáról tanúskodik, aki ezen remek falragaszt tervezte, amely „utczai képcsarnokunk" való­ban értékes gazdagítására, valamint magának a tárgy­nak, Kathreiner Kneipp-malátakávéjának, rendkívül meg­nyerő ajánlatául szolgál. — Háború és béke. III. R\mszesz uralkodott Egyiptomban, 1280 eszteudóvel az Ur eljövetele előtt. A papok fényes diadilmeneteket tartottak, a főurak drága köntösökben mutogatták magukat a népnek. Művészek irták tele képpel, faragták tele szoborral a templomok oszlopait és falait. Fejlett a tudomány, haladt az ipar, hódított a kereskedelem. S Egyiptom a bukás szélén állott. Züllésnék indult. A nép megelégelte a dicsőséges hódításokat. Felébredt a máterialismus szelleme. Min­denki jólétre vágyott. Uuott lett a kötelnsség. Egy írás tudó lefesti tanítványa előtt a gyalogtiszt sorsát. „Kenyerét és vizét vállán viszi, mint szamár a terhét, nyaka és nyakszirtje hasonló lesz a szamáréhoz; hát­gerincze összeroucsolódik. ... A mikor eléri az ellen­séget, olyan, mint a reszkető lud, mert nincs már ereje egyik tagjában sem. Mikor nagy sokára visszakerül Egyiptomba, olyan, mint a szúette bot." Még hangzot­tak & győzelmi ének mámoros hangjai, a nép még üdv­kísérte a fáraó kocsiját, mikor e sorokat irták. De alap­jában rengett a társadalom. A nép ellenségét látta az államban. Felébredt az ókori anarchismus. IV. Ramszesz alatt már nincs Egyiptomnak története. — Nem voltak nagy hadjáratai, a leigázott Syria fizette adóit, de lassanként fölébe nőtt az öreg Egyiptomnak. E vén íöldnék 3000 éves történét nyomta a vállát, Syria ifja erőben kelt ellene. S az ős birodalom, fény és pompa közepette a hatalom magas fokán — elhalt. íme áz elcivilisált, az elöregedett nemzet sorsa, ugyanaz a sors mely Európára vár a fiatal Amerikával szemben. Az ifjú nép az ó-tól tanulja el művészetét, életének alapjait, mindent, de az eltanult formákat a maga fiatal erejével tölti ki. Az egyiké a mult, — a másiknak sem múltja, sem jelene, — csak jövendője. Imé, így gurul — szinte mathematikai pontosságyal — á világuralom egyik nemzetről a másikra, földrajzi és időbeli követ­kezetességgel. E jelenségben törvényszerűség van, mert a fejlődés e módjában psychologia és logica rejlik s ezért csakis ezért lehet a történet az élet mestere, magistra vitae. Ezért az élet mestere a Nagy Képes Világtörté­net is, melynek most megjelent 9 ik füzete mondja el bőven mindazon eseményeket, melyek e nagy tanulsá gokat magokban réjtik. A Nagy Képes Világtörténet rgy füzete 30 kr. Egy kötet ára diszkötésben 8 frt. Megjelen minden hé'euQegy füzet,'minden 4 hóban egy kötet. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. — Egy családapa levele. A helybeli rendőrkapi­tánytág levelet kapott a napokbin egy családapától, aki az utczai proslituctió nagy túltengésére Jfigyelmez­tette, a saját maga 15 éves fiánál szerzett keserves tapasztalatai révén a rendőrséget. Bővebben — kényes természeténél fogva e kérdésnek — nem Írhatunk ez ügyről — de az uj rendőr kapitánytól — a levél iró jéval együtt reméli a közönség, hogy erélyes kézzel fog belenyúlni e tekintetben való közállapotaink ren­dezésébe. — A Dreyfnss ügyben oly szomorú szerepet játszó Walsin Esterházy volt franczia őrnagy nevet sok lap előszeretettel egyszerűen csak Esterházynak mondja, a mi sok olvasóban azt a téves hitet támaszthatná, hogy ez a kétes erkölcsű ur a magyar Esterházyakkal, valamely rokoni összeköttetésben áll, pedig sem a ber­ezeg, sem a gróf Esterházy család, nem vallja őt ma­gáénak. A család herczegi ága, melynek majoreseoja csak a mult hóban nősült, Magyarország legnagyobb földbirtokosa, a grófi család, részint dunántuli megyék­ben nagykiterjedésű birtokok tulajdonosa, részint erdélyi mágnások, ezek egyike Gróf Esterházy Géza a nevétől országszerte ismert cognac gyárat alapította meg évek­kel ezelőtt de valamennyi tagja e nagyhírű magyar mágnás családnak erkölcsi tekintetben, minden kétségen felül álló feltétlenül gentleman, a kikkel egy lélegzetre Walsyn Kalander ur nevét még kiejteni sem lehet a nélkül, hogy meg ne bontaná az ember, az Esterházy nevet jogosan viselő és arra büszke családot, mely Ma­gyarországnak több nagy férfit szolgáltatott már. — Az Én Újságom. Aki igazi örömöt akar sze­rezni a gyermekeinek, rendelje meg nekik Az Én Ujsá­gom-at, Pósa bácsi kedves tartalmú gyermekujságját. A gyermek nemcsak szórakozik, mulat a lapból, de tanul is belőle, — Szivet lelket nemesítő közleményei, meséi, elbeszélései, — versei — mulattató apróságai állandóan gyönyörködtetik, foglalkoztatják a gyermek kedélyét, de szereti is ezt a kis lapját a gyermekvilág, mint az ő legjobb barátját. A vasárnap reggel ünnep az ő számára, mert vasárnap reggel viszik neki. Az én Ujségomat. — Negyedévre csak 1 frtba kerül, igazán olyan csekély ár, hogy minden szülő járathatja a gyer­mekeinek Az én Újságomat. — Kiadóhivatal: Budapes­ten, Andrássy-űt 10. sz. — Anticalvus a neve azon elismert kipróbált szernek, mely hajkibullás, fejkorpi, kopaszodás ellen a legsikeresebben használható. Az Anticalvus a haj t puhítja, a fejbörr tisztítja, s a haj mindennemű bántál­mait eltivolitji. Nemcsak férfiakuak és nőknek, hanem gyermekekuek is kitűnően ajánlható. Üvegjét 2 koronáért küldi a fószétküldési raktár: Kanitz Ödön gyógyszertára Balassa-Gyarmaton, de kapható minden más gyógyszer­tárban ÍS. s-i — Astma, mcllbajok és mindennemű köhögés, további a gége, légcsó es tüdő hurutos megbetegedései, valamint szükmellüaég, elnyálkásodás, leggyorsabban megszüntethetők az évek óta bevált, orvosi előírás szerint készített Szt-György tea és a hozzátartozó Szt-György huru'-por hisználata által. E hírneves külön legességek már sok ezer embernek adták vissza egész­ségüket, amit számtalan elismerő levél is igazol. Valódi minőségben csakis a Szt György-gyógyszertárban Bécs V. Wimmergasse 33 kapható, 2 csomagonként 1 fit. 20 krért (portó nélkül). s_, — A milliomos, Croker M. B regénye, a leg­érdekfeszttóbb oivasuiauyok egyike, a mivel ez az angol­amerikai írónő megszerezte hírnevét; a mindig érdekes meseszövés, a külöuböző hajlamú és gondolkodású em berek bámulatos jellemzése és annak ránk nézve idegen indiai világnak az ismertetése, melyben legtöbb regénye lejátszódik, mindez a maga teljejes kiválóságában érvé­nyesül a milliomos regényben. A regény váza, magva, egyszerűségében megható szerelmi történet. Egy szegény leány, a ki Angolországból Indiába kerül, meghódít egy szintén Angolországból Indiába vetődött fittxl milliomost és sok felreértés és szenvedés u'án egy pár lesz belőlök Ezt az egyszerű témát a mellékalakok viselt dolgának leírásával, az epizodok csillogó csoportosításával, a lélek állapot analizálásával és India világának költői ismer­tetésével elragadó olvasmánynyá tette a híres írónő. A ki belefog a kétkötetes regény olvasásába, nem fogja letenni a könyve', mig az epizodokkal érdekesen össze­szőtt mesének végére nem jutott. A regényt Sajó Aladárné fordította nagy gonddal. A fordítás, amellett, hogy az eredeti minden szépsége benne van, kitűnő magyarsággal készült. A kétkötetből álló regény ára csinosan bekötve 1 frt. — Kiadja Singer és Wolfner A közönség köréből*) A vasúti ut kérdése. Tekintetes Szerkesztő úri A „Nyírvidék" f hó 22-én megjelent 4 ik s/ámá ban „Vasúti útépítés" czim alatt megjelent közleményre, az ugyancsak azon számban megjelent ,Vasúti ut' czimü czikkre vonatkozólag tisztelettel kérem, szíves kedjék az igazság érdekében a következő megjegyzéseim­nek b. lapjában tért engedni. ' A vasu'i kocsi ut kikövezésére általam beadott ajánlatban nem szentesi kőből való burkolatról van szó, — mint azt a fentebb bivatolt közleménye tévesen hozta, — hanem a pilyázati feltételeknek megfelelőleg tokaji vagy ahoz hasonló minőségű trachyt fejkövekből készítendő burkolatra tettem ajánlatot. Ennyit óhajtottam a tévesen hozott közleményre megjegyezni. A második ,Vasúti ut" czimü czikkre vonatkozólag — mely fölébe akarja emelni az asphalt macedám burkolatot a kőburkolásnak — csak annyit vagyok bátor a t. nagyközönségnek a becses figyelmébe ajánlani, hogy ne egyes vidéki városokat vegyen mértékadóul, *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk, a beküldő felelőitége mellett. 3xerk. melyek egy-egy kis a-phalt macadám burkolatot készít­tettek próbaképen, hanem tekintsék Budapestet, az ország fővárosát, mely évenként milliókat költ burkola­tokra, s mely több helyt alkalmazott asphalt macadám burkolatot, utöbbi időben azonban mint czélszerUtlent egészen mellőzi, és mindenütt csak kőburkolatot kéasit tet, de különben sem szorul nagyobb geologus véleményre a kettő közti kUlömbség, ha tekintetbe veszaiük ast, hogy az asphalt macadam burkolat minden évben folytonosan nagyobb javítást igényel, holott a kőburko­lat nem. ennek legnagyobb bizonyítékát szolgáltatja épen a Nyiregyháza városában a főtéren ezelőtt 25 évvel tokaji kőből, és a debreczeni u'czáu ezelőtt 17 évvel hisonló minőségű kőanyagból készült burkolat, me'yek még most is kifogástalan állapotban vannak, holott a fentartása ezen hoascu idő folyama alatt összesen alig 200 frtba került. Ez tény, mit bizonyítani is felesleges. Uelchinau írmin, építész-vállalkozó. Csarnok. Anya. Irta : Újlaki Antal. — Vigye a kórházba a beteg babát, — tanácsolta a mogorva kerületi orvos az özvegynek, aki ékes fiatal­ságában olyr.n elhagyatott volt, mint a a alános almafa. A sopánkodó szomszédok sem tudtak ennél jobb taná­csot adni. Tetszik emlékezni a szomszédokra, akik rendesen áldott lelkű emberek, mindenkor készek könnyezni, csak egyebet ne kívánjanak tőlük. Mit is csinálhattak volna egyebet. A lelkemadta fiatal asszony olyan gyönge s törékeny, mintha c upa üvegből volna. Az ember fél, hogy ös:-zetörik. Aztán ki gondozná? Ki ápolná? A kis árva is csak akkor lenne igazán árva. Köszöni szépen a tanácsot a fiatal özvegy asszony. Kórházba vigye az árva beteg gyereket, idegenek kezére bizza azt a lényt, aki neki egyetlene és mindene széles e kerek világon. Bizonyára meghasadna a szive, ha csak egy nap is nem látná. Lehajolt a bölcsőre s a baba piczike keb­lére nyomta fülét, de nem hallotta a szívverést, a saját szive dobogá6ától. Hogy megrendült a félelemtől egyszerre, hogy megrázkódott a törékeny alak. Mintha megszűnt volna benue keringeni a vér, megbénultak tagjai és mint egy összeomlott szobor lehullott a főidre, félig lehunyt szeméből sápadt arczáu végig folyt könyje. Másnap reggel, mikor fölkelt, eleinte azt hitte, káprázik a szeme, hogy a babát nem látja a bölcsőben. Fölugrott sziláján, mint egy nőstény oroszlán. Alig, hogy magára hányta ruháját, szaladt a kórházba Tudta, mig betegen, öntudatlanul feküdt, a házbeliek oda szállították imádott gyermekét. Az ó tudtán kívül. Dus haja rendetlenül omlott vállára, néhány fürt a kalap alól homlokára hajlott s beárnyalta fájdalomtól halovány arczát. Könyben úszó szemei kivörösödtek. Reszkető ajka öntudatlanul susogta: — Gyermekem, én édes egyetlen kis madaram, ne szállj el tőlem . . . Az utczán most is annyi ember járt-kelt, mint máskor. A szolgák köszöntötték a tekintetes urakat, a tekintetesek a nagyságosokat ős a nagyságosok a méltó­ságosokat, a méltóságosak pedig csak a szép asszonyok előtt billentgették meg a kalapjukat. A nap pedig nyugodtan sütött az égről, olyan nyugodtan, mintha az égi világosság és melegség csakugyan bevilágítana és megmelegítene mindeneket e föld hátán. Da hiába a fény és ragyogás. Az özvegy könyes szeme előtt fátyol borítja az eget, szürkeség a tárgya­kat és sötétség burkolja körül az embereket. Ugy fuldoklott, mire a kórházba ért, hogy a gond­nok alig értette meg. — A gyermekemet . . . Fölvezették egy első emeleti szobába. Fehér ván­koson nyugodott a kicsi sovány feje. Parányi melle pihegett, mikor meglátta anyját és felé akarta emelni lesoványodott karját. Aztán összehúzódott ágyacskájában. Nyögött is egy kicsit, amire az özvegy szeméből ki­bugygyant a köny. — Nincs semmi baja, — szólott a gondnok, aki már unta az érzékeny jeleneteket. Az özvegy napjában többször ott volt a gyermek­nél. Öltözékére uem adott már, boglyos fővel j&rt, keztyűtlenül, pedig fiatal és szép volt. De minek csiczo* mázza magát. Nincs más gondolata, nincs egyéb vágya, minthogy a baba olyan kedvesen csicseregjen, mint egészséges korában. Mikor anyákat látott az utczán, akik egészséges gyermekeiket sétáltatták, irigy szemek­kel nézett reájuk: — Boldogok, ha tudnák, mily boldogok! A baba sokáig volt beteg. Olyan sokáig, hogy as özvegyasszony valahogy beletörődött a bánatba. Aztán az orvosok is biztatták, ne féljen, majd felgyógyul A szomszédok is tanácsoltak neki egyetmást. Kár ám ugy elhanyagolni magát egy fiatal asszonynak. Elhiszik, hogy nagyon szereti a gyereket, de azért magára is ügyel­hetne. Kedvetlenül ugyan, mégis vigyázni kezdett újra az öltözékére. így talán könnyebb lesz az emberek kö­zött mozogni. A szomszédoknak igaza volt. A csinos asszonykát szivesebben fogadták mindenütt. Biztatták, hogy majd akad valami foglalkozás. Talán zongoraleczke, vagy irnivaló irodában, vagy pénztárosnő lenne talán. Csakhogy reményeinek min lennap elhervadt egy-egy virága. Az emberek szívesen ereszkedtek vele szóba, de mikor távozott, hamisan összenéztek: — Csinos, nagyon csinos. — Nem való ide. — Mindenki belebolondulna. Mikor az özvegynek fűiébe jutott, hogy félnek a szépségétől, szerette volna összemarni az arczát: — Minek a félkezünek puska, a féllábunak ló. Szegény asszonyt minek teremt szépnek az isten, ha nem ad hozzá egyebet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom