Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-29 / 5. szám

« ,,JN T í R V 1 D É II" Isuiét csak sirt. Dehogy akar bárkit is elbolonditani. Mintha a férfiak nem maguktól bolondulnának, mikor olyan szép asszonyt látnak? Egy nap izgatottan lépett a gondnok szobájába. Azt mondta, tiz napra el kell utaznia. Valami állásra ?an kilátása. Cs«skély jövedelemmel jár és sokat kell majd dolgoznia, de nem bánja, úgyis lemondott már a boldogságról, gyermekéért akar élni csak. • * * Csalódtam gondnok ur, — szólott a fiatal asszony, mikor tiz nap múlva visszatért. Csinos, elegáns volt újra, mint valaha. Amint be jött, önkénytelen kaczér pillantást vetett a tükörbe, azután leült az asztal mellé, szép fejét kezére támasztva. Szomorúság ült az arczán, csipkés kendőjével néha könyeket törült ki a szeméből Ez már szokásává vált, mióta férje meghalt. — Nem kaptam meg az állást, hiába utaztam. De most a könyek hamar felszáradtak a szemüregében. A hangja sem volt olyan fátyolosan lágy, hanem valami érdes.ség volt benne. Elhallgatott. Ugy tetszett, miu'ha a gondolataiba mélyedt volna. Pedig valójában a járókelőket figyelte. , Majd lassau fölvetette a fejét és egészen halkan kérdezte; — Hogy van már? — A baba? Mindjárt megtudja, — szólt a gondnok. Megnyomta a villanyos csengettyű gombját, mire előjött az ápolónő, aki a gondnok kívánságára csakhamar karján hozta a gyereket. Egy virgoncz, egészséges gyereket. — Mama, mama! — kiáltotta a gyermek, rózsá

3 kacaóit kinyújtotta, 8 lekívánkozott az ápolónő karjaiból, hogy édes anyjához mehessen. A fiatal asszouy összerezzent. Nem csuda, olyan régen nem csengett már a fülébe a kiáltás: mama, mama, hogy már egészen ugy élt, minthi egyedül volna a világon. De a kicsi belefogódzik a ruhájába, fölkapaszkodik az ölébe. Az özvegyasszony megcsókolja a gyereket, nem olyan szenvedélyes szeretettel, mint régen, hanem egészen kötelességszerűen. Ai ápolónő, a ki lefogyott a sok éjjelezéstől, sápadtan, szótlanul állott előtte. E< nem volt hozzá egy szava sem. Ptdij; Isteu után neki köszönhette leginkább, hogy a gyermek ismét az az egé zséges virgoncz teremtés, hogy kövér karjiival ismét olyan erősen kulcsolja át nya át, mint régen és ismét olyan daczos és követelő módon emeli föl fürtös fejecskéjét édes szavakat gyügyögvén fülébe. — Mama ... itt vagyok. Itt van a megujhodt kis élet és követeli a gyermekkor boldogságát és minden örömét. És az anya fölmutatván a kis teremtés huso9, piros karját, szomorú arczczal fordul a gondnokhoz. — Már most . . . miből tartom el. Mert ugy, de ugy félti az élettől, hogy talán nem is bánta volna, ha meghal. Es sirni kezdett olyan keservesen az özvegy, hogy nem sirathatji jobban, ha a kis koporsójára kellett volna borulnia. KÖZGAZDASÁG. Jó tanácsok a gazdáknak. Ha a magyar gazdákhoz azt a kérdést intéznők, hogy minő véleményt táplálnak a műtrágyák hatása s alkalmazhatósága hánt, a többség bizonyára adós maradna a felelettel, egyszerűen azon okból, mert azok alkalmazását még mindig divatos kapkodásnak tartván, a műtrágyákat még csak arra sem érdemesítette, hogy azokkal kísérletet téve, hatásukról személyesen szerzett volna megyóződésl. Eléggé sajnos, hogy ez az állítás minden kétséget kizáróan, való igazig. Czikkiró az elmúlt gazdasági év alatt azon szerencsés helyzetben volt, hogy az ország különböző vidékeit beutazgatva földesurainkkal eszmecserét folytathatott gazdasági kérdésekben. Egy ily eszmecsere alkalmával szóba került a műtrágyázásnak sokat vitatott kérdése is ós szinte szégyenletes bevallani, oly tájékozatlanság, annyira ferde felfogás hangzott el földesuraink ajkáról, bogy fölette szükségesnek mutatkozik a u űtrágyázásra vonatkozó egynémely tuduivalót nem annyira a szorosabb értelemben vett szaklapokban, hanem fókép társadalmi iráuyu lapokban szellőztetni azon véleményből kiindulva, hogy a gazdasági szaklapok közleményei többnyire a pusztában elhangzó szó gyanánt maradnak. íme, álljanak tanácsul a következők: Ne tekintsük a mű rágyát egy oly tápanyagpótló szernek, mely az istállótrágyat teljesen nélkülözhetővé teszi; mert ha valaki az istállótrágyát teljesen kiküszöböli és mindig csak műtrágyákat vásárol, az rövid idő alatt becsukhatja kapuját és hátat fordíthat portájának. Sjha sein szabid szem elől téveszteni azt, hogy az istállótrágya teljes trágya, a műtrágya pedig egyoldalú; — de épan ezen egyoldalúságánál fogva alkalmas arra, hogy az istállótrágya hatását kiegészítse, fokkozza. A műtrágyáknak tulajdonképeni rendeltetése tehát az, hogy az istállótrágya esetleges hiányát pótolja, s igy a két trágyauem együttes alkalmazása oly eredményt produkáljon. A ki tisztában van a műtrágyának most vázolt szerepével, s a ki ilyen értelemben vásárolt műtrágyákat, az bizonyára soha sem fogja elmultsstani az alkalmat hogy időközönként kellő figyelemre ne méltatná a műtrágyákat. Nem ritkán hallani azt a különös kéidést is, hogy földem termőerője megapadt, minő műtrágyát vásároljak. Ember legyen a talpln, a ki erre a kérdésre határozott feleletet ad. A trágya megválasztását illetőleg ne intézzen tehát senki ily kérdéseket szakemberekhez, hanem intézze talajához. Igenis kérdezze meg talajától, hogy mire van szüksége, ez adja meg a választ. A megkérdezés kísérletek végrehajtásában nyilvánuljon, s ennek eredménye lesz a döntő válasz. A ki kísérletezés nélkül megy bele a tnű'rágyák vásárlásába, az — előre is megjósolhotjuk — többé nem igen fog műtrágyát haszuálni; ellenkezőleg, egy helyesen végrehajtott kísérletek eredménye esik buzdításul fog szolgálni még inkább arra hogy a műtrágyák beszerzésére is áldozzunk néhány garast. Évek óta szerzett tapasztalataim vezettek azon meggyőződésre, hogy mű'rágyák alkalmazása nélkül ma már egy gazda nem existálhat. Fődolog azonban, hogy az, ki műtrágyát haszuál* ismerje is azt; ismerje ama szabályokat, melyek az* e hintés módjára, idejére, mennyiségére vonatkoznak, a mely ismeretekről majd egyik legközelebbi számbai adunk részletesebb adatokat. GABONA-CSAKNOK. Nyíregyháza, 1899. évi jauuár hó 28-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér 100 kiló 100 „ 100 „ 100 „ 100 , 100 , 100 . Szesz literenkint 9 30 tői 7.45 tői 5 70 tói 5.45 tói 4.45 tói —.— tói —.— tói 17'/, 9.40 ig 7 55 ig. 5 80 ig. 5 50 ig. 4 50 ig. —.- ig. —.—ig. 69. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. * 'pf Állatok biztosítása, "fgf ^ Ezennel vau szerencsém a n. é. gazdaközönség becses tudomására hozni, hogy Szabolcsvármegye területére a * Magyar Kölcsönös Állatbiztosító-TársaságM * * * * * « « « « •X * # * * K * * * * * * * * tt m. sz. vezérképviseletét átvettem. Ezen kiváló intézmény a földbirtokos, bérlő, kisgazda és egyáltalában a gazdászattal foglalkozóknak kitűnő szolgálatot tesz, tetemes károktól lliegó 'ja, ugyanis tulajdonukat képező szarvasmarháit és lovait az elhullás (döglés) esetére biztosítja és mivel az érték már a felvételnél előre megállapittatott, a kárt, készpénzben, minden levonás nélkül megtéríti. Részletes felvilágosítást az alant jegyzett vezérképviselő készséggel ad. Nyíregyházán, 1899. jauuár hó 21-én. HEGEDŰS IGXtfÁCZ, a .Magyar Kölcsönös Állatbiztosító-Társaság" m. sz. vezérképviselője Iroda.: „Korona.

4* szálloda épületében. Az intézet élén a következők állanak : IGAZGATÓSÁG : Gróf Korniss Káro!y főrendiházi tag, földbirtokos. Báró Nyáry Béla cs. és kir kamarás, földbirtokos. Perczel József földbiztokos. Gróf Ráday Gedeon földbirtokos. Rubinek Gyula az orsz. gazdasági egyes, titkára. Dr. Simái Aladár a m. agrár- és járadékb. r. t. g. tan. Dr. Tetétleni Ármin ügyvéd. Zalesky Jenő földbirtokos. * w # * Meghívás. A nyíregyházi kaszinó íolyó évi február i 5-én, vasárnap délután 2 órakor tartja a s kaszinó helyiségében mw * évi rendes közgyűlését, . Báró Sztojanovits György földbirtokos, elnök. Lovag Beer Vilmos földbirtokos. Dr. Báldi László orsz. képv. földbirtokos. Gróf Bethien Balázs cs. és kir. kamarás, orsz. képv., földbirtokos. Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képv., földb. Báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás, orsz. képv., földbirtokos. FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG : Szilassy Zoltán elnök, a m. orsz. gazd. egyes, tikára. Léderer Miksa kincstári szállító. Gosztonyi Tibor földbirtokos. Dr. Mayer Sándor ügyvéd. VEZÉRIGAZGATÓ: Lázár István. (46—3—2) * * * * & * # a amelyre a kaszinó tagjai tisztelettel meghivatnak. Dr. Meskó László, elnök. Tárgysorozat: I Elnök jeleutése az 1898-ik évről. 2. Pénztári kimutatás az 1898-ik évről. 3. Költségelőirányzat az 1899-ik évre. 4. Tisztikar és választmány választása 5 Választmányi javaslat a kaszinó ház- -s vétele ügyében (67 1 í^xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Meghívás. A Bűd-Szent-Mihályi Segélyzö-Népbank és Takarékpénztár Részvénytársaság 1899 évi február hó 21-én délelőtt 10 órakor az intézet helyiségében tartandó évi rendes a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Meghívás. A nyir-bátori takarókpénztár rendes évi közgyűlését az 1899. év február 19-én délelőtt 10 Órakor saját helyiségében fogja megtartani, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak X Tárgysorozat: 1. Igazgatósági, felügyelő-bizottsági jelentések s azokkal kapcsolatban az 1898. évi mérleg hilelesitése, a nyeremény felosztása s a felmeutvény megadása. 2. Igazgatóság javaslata a tisztviselői fizetések végleges szabályozása tárgyában. 3. írásban bejelentendő indítványok. Nyir-Bátor, 1899. évi január hó 21-én. Az igazgatóság. Jegyzet. Az igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentés s a mérleg a közgyűlést megelőző 8 Dappal az egylet helyiségében megtekinthetők. (65—1 — 1) x^xxxxjrx** * í* * X x X X X X X X X X X X X ot X X n X X X X X X X X X X X X V. X X X X X 6 y s o T á r g 1. Az alapszabályszerűen kilépett elnök és alelnök választása. 2. Igazgatósági évi jelentés tárgyalása. 3. Felügyelő-bizottság évi jelentésének tárgyalása. 4. Az 1898. évi zárszámadás felöl asása, nyereség megállapítása, s kapcsolatosan a felrnentvények megadása 1898. évre. r o z a t: . Az alapszabályok értelmében kilépett vezérigazgató, 9 igazgatósági tag és 2 póttag 3 évre leendő választása. . A 30,012 frt 9 krra szaporodott tartaléktőke tárgyábani intézkedés. . írásbeli indítvány a vezérigazgatói és pénztárosi fizetések felemelése tárgyában. 8. Elnök jegyzőkönyv hitelesítésére 3 részvényes kijelölése. (44=2—2) Nánási Oláh József, elnök. Jegyzet. Az igazgatósági és felügyel őségi jelentések 8 nappal előbb ai Intézet helyiségében megtekinthetők. Hironat az alapszabályokból. 24. §. Hogy valaki szivazati jogát gyakorolhassa, megkívántatik, miszerint részvé iye i közgyűlés megtartása előtt 8 nappil nevóre irva, s a közgyűlés megnyitásiig szelvényeivel együtt az intézet pénztárába letéve 'egyen. A tárgysorozat 6-lk pontja feletti határozathozatalhoz a részvények két harmadrésze szükségeltetik. m * m ír * 5

r fi K g S S X X x XXXXXXXXXZXXXXXXXXXXXXXXXXXttXXXXXXXXXXXXXj