Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-27 / 35. szám

, ,IN V t IC V I I> í: K." ÚJDONSÁGOK. — „Erzsébet út." ő felsége a király megengedte, hogy a lokaj—rakamazi állami út, boldog emlékű királynénk nevéről, „Erzsébet" útnak neveztessék. — Az uj róui. kath. templom építése ügyében a nyári hónapok alatt szünetelt mozgalom ismét megindult, még pedig most már egész poziliv alakban. Szeptember hó 3-án vasárnap, értekezlet lesz ez ügyben, a melyre a kezdeményezők a kővetkező meghívót küldözték szét: Alólirottak tisztelettel felkérjük Czimet, hogy a nyíregyházi városháza nagytermében folyó évi szeptember hó 3-án délelőtt 11 órakor tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjék. Tárgy : a Nyíregyházán újonnan építendő róm. kath. templom ügye. Nyíregyháza, 1899. augusztus hó. Verzár István, Lázár Kálmán, Megyery Géza, Bányász Endre, Dr. Konthy Gyula. — Dr. Jósa András, vármegyei fóorvos e hó 26-án 10 napi szabadságra elutazott s ennek folytán a legközelebbi szerdán és szombaton rendelő óráit ntm tarthatja meg. — A vármegyei kórházi építkezési bizottság e hó 29-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. — A vármegyei községi jegyzők egyesülete e hó 23-án szerdán délelőtt tartotta meg Moravek Gusztáv elnöklete alatt közgyűlését a vármegyeháza nagytermében, a hol az egyesület tagjai ez alkalommal szokatlanul nagy számban jelentek meg. Kiváló érdekességet kölcsönzött az ülésnek, hogy részt vett azon Dobozy, István nyug. maglódi jegyző is, a ki a jegyzői testület érdekeinek egyik országos nevü szószólója. A közgyűlés utan a Koronában bankett volt. — Gyászrovat. Özv. Margita Jánosné szül. Huszthy Mária, fiával Viktorral a saját s az összes rokonság ne vében, fájdalomtól mélyen megrendült szívvel tudatják, hogy a legforróban szerető férj, az imádott apa, az áldott szivü rokon és barát Margita János a nyíregyházi kir. törvényszék telekkönyvezetője áldásdús életének 58-ik, boldog házasságának 33-ik évében, folyó hó 25-én d. u. 4 órakor, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak drága hamvai folyó hó 27-én d. u. 4 órakor lesznek a görög katholikus egyház szertartásai szerint a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra téve. Az engesztelő szentmise áldozat l'olyo hó 28-án d. e. 8 órakor fog a helybeli görög kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nyiregyháza, 1899. évi augusztus 25-én. A viszontlátásig Isten veled [ — A vasúti út kövezési munkálatai rohamosan haladnak előre. Az aszfaltozást a gyalogjárókon az ut külső részén, a gőzfürdő oldalon kezdtek meg, a kocsi út kövezését pedig a római kath. parochia mellett. Mint halljuk a munkával október hó végével teljesen készen lesznek a vállalkozók. Addig talán idő lenne rá, hogy a város sürgetően kérelmezze a m. kir. á. vasulakjigazgatóságánál, hogy a vasúti útnak a vámháztól az állomásig vezető részét, mely az ő tulajdonában és kezelésében van, szintén hozassa rendbe és végre valahára vezettesse oda a villany világítást. — Sertésvásár Nyíregyházán. A sertésvész Nyíregyházán teljesen megszűnvén, az alispán a várost és egész területét a zár alól feloldotta. — Névmagyarosítás. Potorna János ujfehértói lakos magy. áll. vasúti őr, vezeték nevét „Mártonfi"-ra, Deutsch Erzsébet nyíregyházi lakos pedig „Diószegi"-re változtatta nevét, belügyminiszteri eugedélylyel. — Gyilkos anya. Garai Zsuzsánna iO eves nyíregyházi leány, hogy szégyenét a világ előtt eltitkolja, e ho 2*án született gyermekét az udvaron elásta. Hozzátartozóinak azonban természetesen feltűnt a leányon történt hirtelen változás s addi,' fakgatták, mig bevallotta szörnyű bűnét. Igy aztán a dolog a rendőrség elé került a hol letartóztatták s átadták a kir. ügyészségnek. — Gyújtogatás. Kemecse község lakosai két napja borzasztó izgalmakat állottak ki. Szerdán és csütörtökön folytonos félrevert harang zúgás ejtette rémületbe a lakosokat. Ötször, még pedig mindig különböző helyen gyuladt ki a város. Egyszer a községháza közvetlen közelében égett le egy ház. Már Nyíregyházára is sürgönyöztek a tűzoltókért kik már indulni akartak mikor jött a második sürgöny, hogy szerencsére a tűz nem terjedt tovább s igy az igénybe venni szándékozott segély fölöslegessé vált. Mivel mindég különböző helyen ütött ki a tűz, csak gyújtogatás esete foroghat fönn. A tűz áldozata 3 lakóház melléképül.leivel és nagyobb mennyiségű takarmány. A főszolgabíró táviratilag kérte az ottani csendőrség létszámának megszaporitását. — A nyíregyházi kereskedő alkalmazottak betegsegélyző pénztára a folyó év szeptember 10-én délután 2 órakor a kereskedő ifjak egylete helyiségében tartja rendes évi közgyűlését. — Tárgysorozat: 1. Igazgatósági évi jelentés. 2. Pénztári kimutatás. 3. A felügyelő-bizottság évi jelentése és ennek kapcsán a felinentTény megadása. 4. Az ez évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Pénztárnok, ellenőr választása. 6. Igazgatóság, felügyelő-bizottság és választott bíróság választása. 7. Igazgatósági indítvány az alapszabályok módosítása tárgyaban. 8. Indítványok. Kelt Nyíregyházán, 1899. angusztus 26. — Kegyetlen bosszú. F. évi augusztus hó 20-án este, Hegyi Gábor polgári lakos, egy elvetemült s minden emberi formájából kivetkőzött emberi szörny, Balló Ferencz polgári lakos 20 éves ifjút, egy régi karabélylyal agyon lőtte. Illető már 3 nap óta készült a kegyetlen bosszúra, s véres tettét józanon többek szemelattára követte el. Azonnal letartóztatták s most a helybeli törvényszék börtönében várja büntetését. Édes atyja a gonosztevőnek szintén börtönben halt el, nagyatyját pedig mint hires rablót a hortobágyon nyúzták meg. — A dobolás. Egyik esztergomi újságban olvassuk a kővetkező sorokat: Primási székvárosunkban nevezetes esemény történt: Brigán lemondott. Mivel ez érdekes névnek a tulajdonosa csak egy egyszerű dobos hajdú, a világtörténelem nem maradna hiányos, ha lemondásáról mélységesen hallgatnánk is — azonban nem tehetjük. Művelődéstörténeti következményei lesznek tudniillik e lemondásnak: Esztergom város tanácsa ugyanis elhatározta, hogy állását töb^é nem tölti be, dobját beteszi a levéltárba, s a közhírré teendő tudnivalókat ezután az újságokban fogja hirdettetni és nem dobszóval a piaczon. A dolog már ebben az alakjában is elég pikáns, mert hogy egy városi tanács a középkorból megmaradt falusi szokással egy hajdú nyugalomba vonulása alkalmából szakítson, ez legalább is szokatlan. — Fokozza azonban az eset érdekességét az a jelenet, a mely Brigán és a helyhatóság egyik érdemes fő-főembere közt történt. „Hát csakugyan lemond maga Brigán? És miért teszi ezt?" kérdezte a fő fő. „Nagyon restellem magamat, tekintetes ur, az igazat megvallva, hogy csupa gyereknek meg csirkefogónak doboljak és kurjantsak már esztendők óta. Valamirevaló polgár sohase hallgatja az embert. Kiment már az a módiból, tekinleles uram, másképp kellene csinálni; én legalább torkig megelégeltem, nem is folytatom tovább." Éi Brigán, miközben a a dobverő pálezákat főllebbvalója lábaihoz tette, egyszersmind a helyzet magaslatára emelkedett e kijelentésével. A tanács tudniillik elfogadta az eszméjét és hálából nyugdijat fog neki utalványozni. Azután Esztergomot bevezeli a nyugat-európai városok sorába. Ezt jelenti nálunk a Brigán lemondása." Hát nálunk váljon mikor mond már le a dobos! ? — A gyermekszeretet nevében! Nemzetközi gyermekvédő-kongresszus lesz folyó évi szeptember hó 13 — 17. napjaiban Budapesten. Édes hazánk vendégei lesznek a világ emberbarátai és tudósai, a kik eljönnek, hogy velünk a multak tapasztalatait megvitatva, együttesen tanácskozzunk a módok felett, hogyan lehetne a jövő nemzedék csemetéit erőteljes szervezelű, nemesen gondolkozó, munkás egyénekké nevelni. Be fogjuk nekik mutatni azokat az eredményeket, amelyeket hazánk az újjászületés rövid évtizedei alatt elért, megismertetjük velők azokat az intézményeket, a melyeket az emberszeretet létesített és megg.őzzük őket arról, hogy mi is érezzük a gyermekvédelem szükségességet, ismerjük annak módjait és sem gondolkozásunk, sem áldozatkészségünk nem hiányzik, hogy a művelt nyugat elismerését e téren is kiérdemeljük. De hogy e kongresszuson méltókép bemutathassuk hazánk gyermekügyét, az egész ország nemesen erző nőinek és férfiainak közreműködésére van szükségünk. Kell, hogy számszerűleg is dokumentáljuk, hogy a gyermekvédelmi fontosságától áthatva, a jövő nemzedék sorsa iránt nem egyesek, de az egész ország szive együtt érez és hogy a javitás eszközeinek megszerzéséhez az egész ország kezet fog s egygyé tömörülve, vállvetett munkássággal igyekszik bebizonyítani, hogy nem ismer fontosabb kérdést, nemesebb feladatot, mint a mely az államfentartó utódok testi és szellemi épségét van hivatva előmozdítani. Bizalommal fordulunk hazánk minden emberbarátjához, minden egyesületéhez, min len polgárához s kérjük, hogy e czélra velünk egyesüljön; nyújtson támogatást erkölcsileg és anyagilag, hogy tündöklő fényben mutathassuk be emberszeretetünk nagysagát, mely bennünket a kulturállauiok színvonalára emel. A kongresszus részvételi díja egyenként csak 5 forint. Működő tanítóknak és nevelőknek, valamint tanintézeteknek pedig 2 frt 50 kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ívnyi terjedelmű s a gyermekügyre vonatkozó nagyfontosságú közleményeknek valódi kincstára lesz, teljes egyenértékét képezi. Ezenkívül gondoskodni fog a rendező-bizottság arról is, hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, a minők vasúti és hajózási díjmérséklések, kedvezményes részvétel a kirándulásokban, kiállítás megtekintesében s más társas összejövetelekben, — mindenek felett pedig gondoskodik egyes, a kongresszus czéljaival összeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesítéséről. Mindezekről a kongresszus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely értesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági dijak a bizottság pénztárnokához: dr. Szabó József úrhoz (Budapest, VII., Erzsébet-kőrut 1. szám), küldendők be, — másnemű ügyekben pedig a kongresszusi iroda vezetője: Scherer István ur (Budapest, VIII., József körút 43.) ad felvilágosítást. Hisszük és reméljük, hogy hazánk művelt közönsége, hatóságai és egylelei tömegesen csatlakoznak hozzánk. A gyermekvédelem és a gyermekszeretet nemes eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kell közreműködni, hogy biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyermekek lesznek. Budapesten, 1899. április havában. A kongresszus előkészítő-bizottsága. — A szabolcsvármegyei ev. ref. tauitó-egyesület kisvárdai járásköre aug. hó 30-án d. e. 10 órakor Kisvárdán az ev. ref. iskola terémben tartja rendes őszi közgyűlését. A gyűlés tárgyai: 1. Egyházi körének: 130. dics. 1. 2 v. hármonium kiséri Varga jános kisvárdai tanitó. -'. elnöki megnyitó és elnöki előterjesztések 3. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitele sitése. 4. Tokody Ferencz kékesei tanitó szemléltetéssel egybekötött felolvasást tart az okszerű szőlőmüvelésről. 5. Szabó Antal n. kallói tanitó saját költeményét szavalja. 6. Szabó László berencsi tanitó gyakorlati előadást tart. 7. nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 28352/1899. sz. körrendeletének ismertetése. 8. Az előre bejelentett indítványok tárgyalása: a.) A vasúton való utazási kedvezmény kiterjesztése a felekezeti tanítókra. Előadja: László Gyula bákai tanitó. b.) A tanítók államsegélyezéséről. Előadja: Halka Mihály komorói tanitó 9. Tisztújítás. — Műkedvelői előadás és tánczmulatság. A rakamazi fiatalság a polgári vendéglőben folyó 1899. évi szeptember hó 17-éa, vasárnap, a kaszinó javára műkedvelői előadással összekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Szinre kerül: Virág fakadás. Vígjáték 1 felvonásban. — Irta: Murai Károly, és Rendelő óra. Eredeti vijáték 1 felvonásban. — Irta: Almási Tihamér. Belépti díj: Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdeté este pont fél 8 órakor. — Értesítés. A központi óvódában a beiratás szeptember 1-ső napján veszi kezdetét. — Leégett gőzmalom. Leveleken a Molnár Gyula tulajdonát képező gőzmalom a napokban leégett. A kár tetemes. — Kard párbaj. Péchy Gábor nagykállói szolbabiró és Gara Miklós gazdász, dr. Gara Leó helybeli orvos fia között kardpárbaj volt e hó 2(i-án Nyíregyházán. Az első összecsapásnál Gara kapott karjára könnyebb ter i észetü vágást, mig a második összecsapásnál Péchy Gábor kapott az arczán súlyos vágást, mire az orvosok véleménye alapján a segédek a párbajt befejezetnek nyilvánították. — Adófizetők figyelmébe. Érie-ittetik Nyiregy háza város adófizető közönsége, hogy az 1899 évi XXVIII t. cz. 11 §-ának életbeléptetése tárgyában kiadott 1990/1893 P M. számú körrendelet értelmében a Nyiregyháza város adóhivatalánál foganasitandó általános ellenőrzési viz-gálat telyjesitésével megbízott Békeflfy László p. ű. s. titkár a vizsgálatot a folyó augusztus hó 23-án meg kezdette, miből kifolyólag felhívatnak mindazok, akiknek az adókezelés tekintetében esetleg panaszuk vau, hogy anuak, előterjesztése czéljából a folyó augusztus hó 28, 29 és 30-ik napjain a delelótti hiva alos órák alatt a városi adóhivatalban jelentkezzenek. — A nyíregyházi iparos ifjúság egyrésze az ev. ref. daltarsasa^ közreműködésével a helybeli iparos ifjúsági egylet pénztára javára augusztus hó 27-én, az iparos ifj. egylet helyi égében családias jellegű d*l, szavalat, világposta, tekeverseny, tréfás sorsolás, conffeti és szerpentin csata stb. és tánczczal egybekötött zártkörű nyári mulatságot rendez. Beléptidíj: személyjegy 60 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete délután 4 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatuak. — Szcczessziós vers. Egy vidéki laptársunk közli a következő versezetet, mely a szeczesszió hóbortjainak az irodalomban való első jelentkezéseűl tekinthető, s ezért megérdemli, hogy szélesebb körben is megösmerjék: Tavaszi hangok. M. L.-tól. Miért mosolyg a róísa bájdagálya 1 . . . Miért üvölt a bérezi holdsugár? . . . S hol zord kaczajkéot eszme folydogáta, Mért rezg a lant, ha rajta az ősz gou áll?l Május szökell . . . Lantomnak illatárja Hulló sirályként némán felzokog, S mig érc ölét a hajnal általjárja, Roskadva lejtnek enyhe túzokok. De im a sziv ködének üdv-magánya Gomolygó dalnak játszi alkonyán, Merengve néz, hol ősi harmat várja Gorgou habokbán s meddó Al-Korán . . . Hol csillagfátyol rejti habszemébe Mit zengve szlirt le századok szele ; Avatag lejemre hüs babért tépe A pálmák könyje s Nióbe tele. — A szőlők lisztharmatbetegsége. Az egész ország szoioit ellepte egy eddig uaiunk kevésbbá észlelt betegség a liszthirmat (oidiutn Tuckeri). A lisztharmat ügy mint a peronospora a szőlő összes zöld részeit megtámadja. Felismerhető arról, hogy a szóló leveleinek fe'lsÖ lapján feher uti porhoz hasonló kiverődés keletkezik a melynek nyomában a zsenge levél egészen elszárad, a kifejlett erős levélen pedig elszáradt foltok keletkeznek. Legynagyobb károkat teszi a lisztharmat a szőlőfürtökön, melynek bogyóit lepi el a fehérpor alakú baj. A bogyók felrepednek és száraz időjárásnál elszáradnak, nedves időjárásnál elrothadnak, egyszóval tönkre megy a termés. Sok ezer hold szőlőn pusztul el igy az idén Magyarország szőlőtermése, mert a termelők nem védekeznek az előttük ismeretlen veszedelem ellen. Pedig a betegség ellen biztosan lehet védekezni, sót már a fellépett betegség tovaterjedését is meg lehet akadályozni. Az erre a czélra készült fujtatókkal és porozó gépekkel a melyek a kereskedésekben ma már mindenütt kaphatók, tiszta kénport vagy a mi még jobb, egy uj kén preparátumot, dr. Aschenbrandt-féle rézkéuport fujtatjuk a szőlő fürjeire. Még pedig nemcsak a beteg fürtöket porozzuk igy be, hanem az egesz termést. Ezen eljárással biztosan megakadályozzuk a betegség továbbterjedését a már megtámadott fürtökön, az egészséges fürtöket pedig óvjuk a megbetegedéstől. A védekezés munkája igen egyszerű, közönséges munkások könnyen végzik. A dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor egy német találmány, a mit az országos veszedelemre való tekintettel a „Borászati Lipok" szerkesztősége honosított meg Magyarországon, s ma már Budapesten is gyártanak. Kén, rézgálicz és mészhydrát keveréke az uj szer, mely igen finomra őrölve kerül forgalomba. A használatban levő fujtatók és porzók bármelyikével dolgozva a rézkénpor porfelhőbe burkolja a szőlőtőkét és behatol a növény minden részecskéjébe. A rézkénpor ezen tulajdonsága folytán '/s-részszel kevesebb is kell belőle, mint a tiszta kénporból, mig a benne foglalt réztartalom folytán védszer a szőlő egyéb betegsége, mint az antracnosiB, a peronospora stb. ellen is. A nagy kereslet folytán elfogyot a kén Budapesten, ezért megakadt a rézkénpor gyártása is, de már útban van egy nagy szállítmány kén Sziczilíából, mely 3—4 nap múlva érkezik meg, ezzel ki lesz elégítve a termelők szükséglete. A szőlőtermelő közönségre életkérdés, hogy védekezzen a lisztharmat ellen és ahol a baj jelentkezett, egyszer legalább, még ha szeptember hóban is, porozza be szőlőit., Uj személy- és podgyász-dijfzabás. A m. kir. államvasutak összes vonalain szeptember hó 1 -ével uj személy- és podgyász-díjszabás lép életbe, mely a régebbi, az 1896. márczius I-én életbelépett díjszabástól eltérő. A közönséget érdeklő lényegesebb eltérések a következők: A pályaudvari belépőjegyekkel a kocsikba belépni hat korona bírság terhe alatt tilos. Minden gyermek, a kiért a menetdíj megfizettetett, egész ülőhelyet igényelhet. A szomszédos forgalmú jegyek gyorsvonatokon még ráfizetéssel sem érvényese., és ezek érvényessége egyes személyvonatoknál egészben vagy részben kizárható.