Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-27 / 35. szám

Kombinált menetjegyek rendszerint ki nem adatnak hanem megengedtetik, hogy egyes részvonalakra meg' felelő személy- és gyorsvonatu jegyek külön-külön váltassanak. A menetjegy váltásánál azon állomás, a hová az ulas utazni kivan, megnevezendő és a 14. vonalszakaszu jegyek rendszerint csakis oly egymáshoz legközelebb csatlakozó vonatokhoz adatnak ki, a melyekkel a megjelölt rendeltetési állomás a leggyorsabban elérhető. Ezen uj határozmány alapján a 14. vonalszakaszu jegyek kiadása alkalmával tehát az utasok a rendeltetési állomás iránt inegkérdezendők és ezen állomás a menetjegyre kék vagy téntuirónnal lehetőség szerint reá írandó, továbbá a 14. vonalszakaszu jegyek csak oly vonatokhoz adandók ki, melyekkel a rendeltetési állomás közvetlen csatlakozásban álló vonatokkal elerhető. A magasabb kocsi-osztályba, vagy magasabb rangú vonatba való átszállás esetén, pótjegyek többe az állomásokon nem fognak kiadatni, az utantizetesek tehát csak útközben a vonaton és pedig potdij mellet a kalauznál teljesitendők. Szomszédos forgalmú jegyekkel azonba n sem magasabb kocsi-osztalyba, sein magasabb rangú vonatba atszaliani nem szabad, magasabb rangú vonalnak tekintelven oly személyvonat is, melynél a szomszédos forgalmú jegyek érvénytelenek. Azon utassal szemben, a ki a pályaudvar elhagyásakor érvenyes jegy nélkül találtatik, az esedékes utunliz'etés a II., esetleg III. osztály alapján is alkalmazlatik. Az utánfizetésekml beszedendő kétszeres menetdíj legkisebb összege hat koronában, a pótilletek maximuma egy koronában van megállapítva. ^ Azon meneldij-kedvezményeknél, a melyek a régi dijszabás értelmében az alsóbb kocsiosztályra vonatkoztak, a korábbi kedvezmeny általánosságban a fél menetdíjban áliapittatik meg, ugy, hogy ezentúl csak teljesen díjmentes, vagy lel menetdíj melletti kedvezmények fognak alkalmaztatni. Az uj dijszabás szerint 4—10 éves gyermekek a szomszédos forgalomban is mindhárom osztályban feláron utaznak, mibe/, képest a szomszédos forgalomban a III. osztály részére már eldig is létezett felaru jegyeken kivül az I., II. osztály részére is külön feláru gyermekjegyek lógnak kiadatni. Ugyancsak a 4—10 éves gyermekek feláru kedvezményére való tekintettel ilyen gyermekeknek a magyar es osztrák vasutakkal létező közvetlen díjszabások alapjan, — a mennyiben a jegyek oszthatók — féláru jegyek adandók ki; ily jegyek hiányában pedig gyermekek reszére csak a MÁV. vonalainak határállomásáig adandó féláru jegy. A munkásigazolványnyal biró gazdasági munkásokra vonatkozo kedvezmény az általuk végzendő munka minőségere való tekintet nélkül alkalmazandó. Az évi bérletjegyekre vonatkozó s érvényben volt határozmányok annyiban változnak, hogy a III. oszt. bérletjegyek 1900. évi januar l-én tul gyorsvonatokra nem lesznek érvenyesek, ezen határozmányok azonban a folyó évre kiadott ily jegyekre még nem alkalmazandók. - , A külön személyvonatokért fizelendő kilométerenkinti legcsekélyebb illeték öt koronában, a vonalonkinti 120 koronában, a várakozási illeték pedig 80 koronában van megállapítva. A mi a podgyász-dijszabásban előállott változásokat illeti, kiemelendő, hogy a több podgyászdarabból álló podgyász viteldíjának megállapítása vegett azon uj számítási mód áliapittatik meg, mely szerint súlyban egymástól eltérő több podgyászdarab feladásánal az illetékek nem az egyes csomagok tényleges, hanem a csomagok összsúlyának állaga után számitandók. 1 ' Pl. A díjtáblázat szerint 2 drb podgyászért, • ifielynek egyike 70 kg. 6 korona, melynek másika 30 kg. 3 koron

a, , ' összesen: 9 korona lenne fizetendő; inig Kaz , átlagszámítás szerint 100 kilogramm: 2;—50 kg. csak ti korona fizetendő. Podgyász gyanánt rendszerint csak az adható föl, a mi az utasnak utazáshoz szükséges, nevezetesen bőröndók, köpenyzsákok, útitáskák, kalapdobozok, kisebb ladak s több effélék. j Kivételesen föladhatok podgyász gyanánt nagyobb, kereskedőileg csomagolt ládák, tonnák, valamint jármüvek és egyébb, uti szükséglethez nem számitható tárgyak is, a mennyiben személyvonatokkal vafó szallitásra alkalmasak. Hasonlóképen fölvehetők podgyászként való szallitásra apró állatok is kalitkában, ládákban, zsákokban és más effélékben. Oly tárgyak, melyeknek teheráru gyanánt való Szállítása, valamint olyanok, melyeknek a személy szállító kocsikban való vitele nincs megengedve, podgyász gyanánt sem adhatók föl. Mint podgyász föladható még. a mennyiben ezen tárgyak minden kétséget kizárólag az illető föladó személyes használatára és nem üzleti czélokra szolgainak : toló- és dörditő-székek, melyeket betegek és bénák visznek magukkal, valamint gyermekkocsik a vonattal utazó gyermekek részére; kereskedelmi utazok árumintái, ha azok, mint ilyenek, külsőleg is felismerhetők: hangszerek; mérő-eszközök négy méter hosszig es kezi szerszámok; az artisták mutatványaihoz szükseges eszközök (szék, létra, pózna stb.), a mennyiben az egyes eszközök 50 kg -nál nem súlyosabbak és 4 meterne nem hoszszabbak; kerékpárok (veloczipédek, biczikhk, tnczikl.k szétszedetlenül. csomagolatlanu vagy nem kereskedo.eg csomagolva), melyek azonban gyors-, valamint személyvonatoknál is csak a podgyászkocsiban levő rakhelyhez képest vétetnek fel. Járómüvek podgyász gyanánt fel nem vetetnek. Naevobb, kereskedőileg csomagolt ladak tonnák es egyéb uti szükséglethez nem számítható tárgyak dodgyasz gyanánt csak az esetben vétetnek fel, ha azok «alhtasara a podgyászkocsiban hely van es egyenkint 50 kg.-nal nem súlyosabbak és 0.5 méternél sem nem hosszabbak, sem nem szélesebbek. Csarnok. Az irott imakönyv. Változnak a divatok. Az idő ó felsége, kegyével egyszer az egyik, máskor a másik föle hajlik. A rég eltemetettek inerósz formában ujois_- feltámadnak, a legdivatosabbak pedig letűnnek, megszűnnek. Csak az ódonkeresktdók, a divatnak ezen konzervatív emberei őrzik meg őket boltjaikban egymásra hányva, bizarr egyvelegben az ócskával a legdivatosabbat . . . A napokban egy bútorozott szobát vettem ki. A bútorzat egyik része bőrrel bevont bzékekból, divánból állott; másik részét majdnem teljesen modern bútorok képeziek. A diófa irószekréuybeu legnagyobb meglepetésemre egy írott imakönyvet egy emlékkönyvet és nébauy kepes-levelezó lapot találtam. A sejtésnek valami halvauy érzése fogott el, önkéntelenül kezdtem érdeklódui a tálajdouosaik után. TudakozOdui kezdtem elődeim után, biztosat azonban uem tudhattam meg róluk. Anuyit hallottam csak, hogy előttem ott egy özvegyasszony lakott serduió leáuyával, de mert fizetni nem tudtak a háziúr itt fogta a bútoraikat, ezek vannak most a szobámban. Valahauyszor a reiakcióból visszatértem, mindig eszembe jutott az a három ott talált tárgy és bizo uyos vágyakozással óbajiotlaui megtudni gazdájuk törteuetét. Az üres időmet arra fordítottam, hogy ezekből valamit is kiolvashassak. Az imakönyv bizony mar kopottas volt, lapjai sok használat miatt berepedezlek, a sorok egyes helyeken elmosódottak. L puk közé szántott virágokat, leginkább majoraunát láttam, végre az utolsó lap közzé téve egy szóké hajfürt volt, kék szalaggal átkötve, megfelelő oldalon 1865. február 2. írva. Még kevésbbí tudtam rne^ valamit az emléki köuyvbol. Egyes ismerős klasszikusoktól elplagizált gondolatok, (ül szellemességek, elkoptatott moudások. Egy lapot találtam köztük a mely hogy kedves volt a gazdajának onnan gondoltam; mert egy pár száraz piros szekfű voll rajta keresztül fűzve- A? úgynevezett „Anzixok" alá miud különböző, előttem ismeretlen uevek voltak irva, a már sablonszerűvé vált üdvözlésmódszerekkel. Mind a három tárgy oly különböző

} hangulatba riugatott engem . . . Az iroit imakönyv tulajdonosában látni véltem a régi jó idők affektálás nélküli nő alakját. A kiuek ez a ktayv volt a legjobb, legkedvesebb barátja, vigasz ta ja. titkára. Az a sok száraz virág emlék leheteit at oi, a kitől maga a könyv is; emléke lehetett a hatul.ag boldog, soha vissza nem térő óráinak. Azok a könnyektől elmosódott sorok talán a fájdalom, meglőrt remények eredményei. De az örömöknek és a fájdalmaknak ezen maradványai mind csak egyről beszélnek; a mint arról beszél az imakönyv minden egyes levele minden egyes betűje. Az emlékkönyvben már nem ezt találtam. Ügy gondoltam, hogy a benne szereplő egyének mind egyforma értékűek khettek, a piros szekfű pedig véletlenül kerülhetett arra az oldalra, talán azért, uierl annak a bizonyos névnek a szerencsés viselője ügyesebben tudott beszélni, vagy hallgatni. Az „ Auzixjk" már teljeseu a modern kor ízlésére vallanak. Üres tartalmú, hangzatos bókok különböző küldőktől Egyiknek a haugja ep oly bizalmas mint a másiké. Kivételt bizony uem tudtam felfedezui. Lehet azonban, hogy a tulajdonosnő elótt egypár kevesebb volt mint a másik, talán az a melyiket a posta előbb hozott, talán az a melyik ismeretlenebb vidékről jött — mert az értekesebb. Egész nap ilyen gondolatok z-ibongtak a fejemben, legjobb akarat mellett sem tudtam tóiük megmenekülni. Legélénkebb társaság közt is az irott ímaköuyvre gondoltam. Valami szentimentális, megható történetet olvastam ki az egészből. • * * Valami bálra voltam kikttldve tudósítónak, a honnan még a stűnóra előtt eltávoztam A zene a folytonosan hullámzó tánezoló párok, az a lassú zsongás egész felizgatott. Utbaejtvén a nyomdát, alig vártam, hogy hazatérhessek. Fáradtan ültem le a székembe és iparkodtam magam lecsilapitani. De hiába! A zene folyton a fülemben zúgott, szemem élőit folyton tánezoló pírok lebegtek. Az ablakot kinyitottam. Reggeli hűvös levegő ömlött be a szobámba, az ablakom előtt levó hársnak édes kábító illatával. Kimerülten vetettem magamat az ágyamra úgy, a hogy voltam. Tudja^ az Isten mit gondolhattam mikor egyszer az ajtómon halk kopogást hallok. Sajátságos zsibadtság vett rajtam erőt, uem ludtam az ágyból még felemelkedni sem. Az egész szobámat majoránna illat tölti be és a félsötétből egy anyóka lép eló. Egyszerű babos ruhában, feje fekete selyem kendővel volt hátra kötve. Egyenesen az ágyam felé tartott és ott leült. — Mivel ügy érdeklődtél utánnam fiam, eljöttem hozzád. Es a köszönet helyében egy igen jő tanác ot adok neked. Ne légy olyan naiv és ne tarts másokat is olyanoknak. Te az én irott imaköcyvemból tudja sz ég micsoda örök szerelemről álmodoztál. Olyan jót nevettem rajtad fiam! Mert hidd el régente is csak ügy szerettek az emberek mint most, épen olyan gyar lósággal, éppen olyan önzéssel. Es ez egész természetes is. Akkor is ép olyan vérből húsból valók voltak az emberek mint most. Azért ne keress te olyan nagy különbséget a között az imakönyv, emlékkönyv és a képeslapok között. Egyformák azok lényegben mind — a mint a gazdajuk is egyforma. De azért van ám a benne szereplő nevek közö t mindig a mit nehezebben felejtünk el és épen ez különbözteti meg a többi nevektől. a mHyekei könuyebben. A különbség csak időbeli. És most súgok neked valamit, hogy elvegyem a kedvedet aitói az örökös imakö <yvvel való foglalkozás tói. Az imakönyvemet az uram irta, de a benne lévő majorannák másoktól valók . . . . . . Kapu nyitásra ébredtem föl, háziasszonyék érkeztek haza a bálról. Felhallatszik a mama hangja; — Te Gizi mit komédiázol azzal az írnokkal Egész este folyton csak együtt tánczoltatok és sugdostatok. — Dd mama hiszen olyan kedves ember, aztán oly örömmel vagyok vele, talán szeret is. . . . — Csitt! Egy szó mint száz. Nem való boszád, as szegény gyerek, síig van 500 forintja, Eo mást akarok veled. Holnap eljön a szomszéd ur, annak szép fizetése és magánbirtoka vsn. Szives légy hozzá! . . . A kapu becsapódott. Éa pedig még sokáig eltudtam gondolkodni azon, hogy milyen változók a divatok és milyen ugyanazok az emberek ! Dr. Secans. KÖZGAZDASÁG. Rövid útmutatás a csalogató vetesek alkalmazására a a hesseni legy ellen veló vedekezesre A hesseni légy (Cecidoinyia destructor) egy szúnyog forma kis legyecske, mely ugy Európában, mint Amerikában a bűzatermesben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozotL A jelentéktelen kinézésű rovar oly modon válik kártekonynyá, bogy kukaczai a fiatal búzaszarakat megrongálják es tönkre teszik; csekelyebb mértékben élősködnék a rozs és árpa vetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit ősz elején szeptember havaban a vetesek leveleire tojja: a petek kikelvén, a kukaezok a szár és a levélhúvely közé vándorolnak be és a levélhúvely tövében megtelepedve a gyönge szár nedvet kiszívják. Az ily nagyobb inertekben megtámadott zsenge nóvénykék ennek folytan elsárgulnak, elfonyadnak es kivesznek. A hesseni légynek őszszel (augusztus elejétől, október hó közepéig) hogy ha az időjárás meleg és kellőképen esős is, két esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14—16 nap alatt is érheti el teljes fejlődöttségét). És ebben a gyors és tömeges szaporodásában rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szépen kikelt vetés 2—3 het lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesseni légy kukaczai (teljesen kinőtt korukban 3 mm. hosszúak) a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek at és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény azután haladéktalanul megkezdi a peterakást. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a avasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melytk szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaezok már néhány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak: oda érve megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik álcza-állapotuk egész idejét. Hogy ha meleg és esős a tavasz és akad kevésbé fejlett buza, akkor a hesseni legy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad; ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként ugy, a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesseni légy bábjából elhever egész nyáron at és nem kél ki; más része? a melyet esetleg harmat, eső ért «és az idő is meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a zöld tarló vagy pl. jégeső után az árva rozs is nyár derekán (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehet e rovartóL A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknél tehát a hesseni légy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölött található; a tavasziaktial ellenben epen úgy, mint őszkor, az őszi vetéseknel tapasztalhatjuk, kózvetetlenül a gyökér fölött van megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, addig az tavaszszal nem esik meg, mert a kukaezoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt egészen elölni. A nóvényszár tovább nő tehát, de a tápnedvet szivó kukaezok letelepedése helyén anynyira meggyengül, hogy későbben nem bírja el a szalmaszál súlyát, hanem előbb-utóbb eltörik. Az ilyen gabonaföld aztán olyan, mintha valaki készakarva összevissza gázolta volna, a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. E szerint a hesseni légy kárt tehet őszszel és tavaszszal is: hogy a kettő közzül melyik nagyobb, az attól lugg, hogy a hesseni legynek mikor kedvezett az időjárás jobban? Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár őszszel, akár tavaszszal. Habár a hesseni légy ujabban^Magyarországon nem okozott károkat, mégis egyreszt, hogy a veszedelem újból való elhatalmasodásának, másrészt, hogy a netalán mégis Üt-ott lappangó kis fertőzésnek elejét vegyük, feltétlenül szükseges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyúttal legjobb eredményt adó eljárást évről-évre állandóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonanemüvel be volt vetve, vagy a mely mellett az ily.nnel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű, de minden gyorarnagtól és kivált a golyó-üszögtől (Tylenehus Augnillur tától) tiszta vétőmag is hasznaihaló. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. Minthogy pedig őszszel (augusztustól—október középéig) a hesseni légynek — mint láttuk — két esetleg (óbb ivadéka is lehet, azért tanácsos a csalogató vetést is 2—3 ízben megismételő'. Az ilyen csalogató vetés azután, ha a hesseni légy fehér kukaczát, álczáját, vagy barna bábját benne találjuk azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jól alászántandó, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés s annak minden szála tökéletesen föld alá kerüljön es igy belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szállhasson, hanem föld alatt elpusztuljon. Igen ajánlatos az ilyen alászantott csalogató wtesek lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bir az aratás utan kizöldült szántóföld, (u. n. zöld tarló,