Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Y 1 K V I L ft K mes lelkű komoly emberi, már ily korán kiszólította közülőnk a mindenható Isten. Mikor koporsóját a temetőben lévő családi sírboltba őseihez megpihenni letettük, a rideg sírbolt ürege előtt minden részemen mély érzékenység futott keresztül, és csak akkor kezdett elhagyni, mikor eszembe jutott: hogy mindnyájan halandó emberek vagyunk; ma te, holnap én — és igy kell magunkat átadni az őrökké való enyészetnek. Leküzdött földi pályád után emlékezeted közöttünk mindég megmarad, nyugodjál őseid között békével, legyenek áldottak hamvaid, Isten veled. A régiekről való megemlékezés képen pedig, hogy mennyire halad az idő, az emberek pedig az idővel mennyire művelődnek, mutatják az alábbi versek, melyeknek kéziratát szegény megboldogult édes atyám iralai kőzött megtalálva, eredeliben vagyok bátor a lek. Szerkesztő úrnak bemutatni, azon kéréssel, hogy az eredeti kéziratot nekem annak idején vissza küldeni szíveskedjék. Ezen versek szegény megboldogult Mikerz Juliánná temetésén lettek elmondva, akinek halála alkalmából emelte vármegyénk szerelelt alispánjának nagyapja azt a hatalmas kőoszlopot, amely alatl immáron nyolcz tagja a Mikecz családnak nyugszik az ősi sírboltban. A szerkesztő úrnak kész híve: Bodó Iguácz. Egyetlenegy Leányka Miketz Juliánná halálára. Vihar jött, és a Kertésznek Ápolgató munkája Mellett is, letört s elveszett A kert legszebb rósája! Vihar jött, s hü ügyeletnek Nem vólt semmi hiánya. Mégis elhűlt a Szüléknek Egyetlen egy Leánya! Ügy van! Miketz Juliánná Elhólt rósa korában ! De ne sírjatok utánna, Nem marad ö porában. Nem, nem, mert az Úrnak czélja Abban, hogy Öt elvegye. Az volt: hogy Égivé oltsa, S még telyesebbé tegye. Bánatos atya, és anya! Hit miért siránkozol? Hiszen vele nem sokára Szebb színben találkozol. És ha szived, e hit, s remény Szent lángjától melegül, Mennybe vezet minden ösvény, Mert, ki hiszen: Idvezül . , . Halotti ének. Óh változhatatlan Isteni Nagy Felség ! Nállad határtalan A kezdet, és a vég ; Voltál, vagy és lé szel, Lételed nem vész el, Élsz az örök időn túl is. De a gyarló ember, Ki kezdte lételét Bizonyosan egyszer Elvégzi életét, Csak a lelkülete, Mint szád lehellete Lész s marad a siron tül is. Mert azt hozzád vészed Mint tulajdonodat. Gazdagabbá tészed Vele Országodat, S a megpihentető Nyugalmas temető, Testének viseli gondját. Ti ifjak és vének ! Kik már itt nyugosztok, En is ti véletek Immár Sorsot osztok. Testemnek nyugvása, S örökös szállása E sir, lelkem az égbe ment. S ott a Mindenhatót Az én teremtőmet, Az Örökkévalót Az én Istenemet Kié az hatalom, Aldóm, magasztalom, Örökkön örökké, Amen !!! — Halálozás. Mikecz Ferencz kemecsei földbirtokos, vármegyei bizottsági tag, a kemecsei ev. ref. egyház buzgó főgondnoka e hó 27-én élete 46-ik évében rövid szenvedés után meghalt. Vármegyénk alispánja szeretett testvérét gyászolja az elhunytban, aki tevékeny tagja volt közéletünknek s nagy érdemeket szerzett a kemecsei ev. ref. egyház anyagi viszonyainak rendezése által. Temetése a mult hó 28-án délután 2 órakor ment végbe Komecse, a vidék s a vármegyei tisztikar tömeges részvéte mellett. Vitéz Ignácz kemecsei ev. ref. lelkész megható beszédet mondott a koporsó felelt s a nyíregyházi ev. ref. dalárda szép gyászdala közben helyezték el a kihűlt tetemeket a Mikecz család kemecsei sírboltjában. Mikecz Ferencz elhunytáról a gyászoló család a kővetkező jelentést adta ki: Mikecz Juliánná őzv. Lányi Antalné, Mikecz János és neje Moldován Emilia, Mikecz Borbála s ferj Kriston Miklós, Mikecz Mária s férje Szitha Ferencz, Mikecz Ilona, Vekerdy Máténé, Mikecz Antónia s férje Uszkay Kálmán, mindannyian gyermekeikkel, Mikecz Anna, továbbá Gergalyffy Béla, Ferencz, János és Margit fajdalomtól megtört szívvel tudatják ős-intén szeretett testvérük, sógoruk, illetve nagybátyjuknak Mikecz Fertncznek rövid, de kinos^szenvedés után, élete 46-ik évében váratlanul történt elhunytát. Porrészei folyó hó 28-án d. u. 2 órakor fognak Kemecsén az ev. ref. egyház szertartásai mellett a családi sírboltban elhelyeztetni. Kemecse 1899. junius 27. Alma csendesen megnyugtató, emléke áldolt legyen. — Nyiry Sándor ezredest, a debreczeni 3 ik honvéd gyalogezred parancsnokát, a király a Ludovika akadémia parancsnokává nevezte ki. — Debreczeni muukások a Sóstón. A m. k. á. v. igazgatósága a vezetése alatt álló különböző műhelyek és gyárak munkásaival szemben igazán a leghelyesebb és minden méltánylást megérdemlő szocziális politikát követ. Igy az államvasutak debreczeni műhelyének állandóan mintegy 1500 munkása, hozzáértve a családtagjaikat, időszakonként mulató kirándulást tesznek vidékre. Most a mi Sóstónkra esett a választás. E hó 1-én reggel 8 órára hatalmas hosszúságú külön vonaton érkeztek meg a derék munkások a sóstói állomásra és saját zenekaruk muzsikája mellett, víg kedvvel 4vonultak be a fürdőbe. Kiküldött tudósítónk d. u. 5 órakor telefonon jelenti, hogy milyen pompás mulatság folyik a Sóstón. — A debreczeni munkások a maguk körében kitűnően szervezkedve vannak arra, hogy maguk közül egy ilyen nyári mulatsághoz kívántató mindenfele jókedvre derítő scenirozás sikerüljön. Nyíregyháza varosa szives vendéglátó gazda volt. A délután folyaman a város polgármestere és Bogár Lajos árvaszéki ülnök meg jelentek a kedélyesen mulató társaságban, s ugy lattá tudósítónk, hogy állítólag a város egy 1000 literes liordo nyíri vinkóját eresztette csapra a debreczeni vendeget egészségére. A társaság a késő esteli órákban utazott vissza a külön vonaton Debreczenbe. — Jegyző-választás. A lemondás folytán megüresedett szakolyi körjegyzői állásra e ho 29-en Bakos Béla kenézlői h. körjegyző választatott meg. — A nyíregyházi vásártér berendezését — a vármegye alispánjanak ez irányban tett erélyes közbelépése folytan — hosszas huza-vona után végre elhatározta a varos képviselőtestülete. A berendezés munkálatait, 14000 frt előirányzott költséggel, még a nyár folyamán foganatosítják, mert az alispan sürgető rendelete szerint a szeptemberi kisasszony napi vásár csakis a már berendezett vásártéren fog engedélyeztetni. — Lakosltás. A városi képviselet Kéry József építészt, Czukker Bertalan földbirtokost és Reilender Antóniát 25, 50 és 10 frt dij lefizetésének kötelezettsége mellett a városi polgárok sorába fölvette. — Munkás bajok a vármegyében. Levelezőnk értesítése szerint ifj. Csillag Béla szegegyházi bérgazdaságában, az Eger-Lövő hevesmegyei községből szerződtetett mintegy 70 arató munkás, állítólag a kiosztott pálinka rossz minősége miatt felbontotta a szerződést s bejelentvén ezt formaszerűen a járás főszolgabírójának, ott hagyták a gazdaságot. — Egy másiic értesülésünk szerint Szakolyban aggodalmat keltő munkás mozgolódások merültek fel. Nevezetesen Szakolyban (és még egy másik ilyen községe is van Szabolcsvármegyének: Biri) egészen a legutóbbi időkig egyetlen egy munkás igazolványt sem váltottak ki. Szakolyban azonban akadt három bálor ember, aki igazolványosan munkál vállalt a Tisza Kálmánné ottani gazdaságában. A falu népe nagy zajt csapott erre és agyonveréssel fenyegette a három törvényt tartó munkást, ha ott nem hagyják a vállalt szolgálatot. Végre is a járási főszolgabírónak csendőri szegédleltel kellett közbelépnie a lázongás lecsillapítására és állandó csendőrőrséget kirendelni a helyreállított rend biztosítására. — Megtámadott postakihordó czim alalt lapunk legutóbbi számának újdonságai között — hivatalos jelentés alapján — megírtuk, hogy a ramocsaházi postaküldönczőt, a székely—r.imocsaházi uton, ismeretlen tettes megtámadta, revolverrel megsebesítette, azonban a bátor legény egyebként ép bőrrel és a posta hiánytalan tartalmával elmenekült. A csendőrség által ebben az ügyben megindított nyomozás — mint most értesülünk — kiderítette, hogy az ilyen módon hősi hirbe került postakihordó lulajdonképen közönséges svindlér, aki — kigondolván a postarablásnak ezt a szép meséjét — önmaga csonkította meg revolverlövéssel a jobb kezét, hogy megmeneküljön a besorozáslól. — Nyilvános nyugtázás. A nagy-kállói önkéntes tűzoltó egylet f. év junius hó 25-én tartott tánezmulatságának összes bevetele 118 frt 60 kr, kiadása 54 frt 11 kr. volt tisztajövedelme 64 frt 49 kr. Felülfizettek: Dr. Kállay Rulolf 3 frt 50 krt., Balogh Lajos (Uj-Fehértó) 1 frt 50 kr., Görömbci Péter, Pjlsőczy Sándor, Schőnberg Albert 1 — 1 frt, Nagy Kálmán f. jegyző, Nagy Jenő, Tárczy Kálmán (Nyíregyháza), id. Marján Sándor, Sarkady József, Beleznay telekkönyvezető, Munczhard József (Nyíregyháza), Vaskovics Ödön, Zoltán István, Pethő András, Balla Antal (Nyíregyháza), Német Zsigmond, Szabó József, Hubert Antal, Kun Mátyás, Nádasi Antal, Alniási N, Fuchs József, Szunyogh Ferencz, 50—50 krt., Hegedűs János 10 krt. Összesen 17 frt 60 krt. Jegyeikre beküldtek: Dr. Mezőssy Béla 5 frt, id. Kállay Ubul 3 frt, Dr. Bleuer Miklós, Lévay Sándor, Schwarcz Lajos, Reichman Menyhért, Morgenstern Lajos, Pethő Zsigmond, Schurini István, Klein Mór, Klein Jenő, Algay Ödön, Nagy Károlyné, 1 — 1 frt JRalovich Pál, Goldberger Sámuel. Nagy Kálmán főkönyvelő, Kállay Ferencz, Hegedűs Béla 50—50 krt. Összesen 21 frt 50 krt. Fogadják a t. felülfizetők és beküldők adományaikért az egylel köszönetét. A rendezőség. — A Sóstó erdő jövendő kezelésére nézve a kedden délután tartott képviseleti gyűlés elhatározta,- hogy az erdőnek állami kezelésbe való átvétele iránt kérvényt intéz a földmivelésügyi miniszterhez. — A szabolcsmegyei általános tanító-egyesület nyíregyházi járásköre junius 30-án tartotta ez évi rendes közgyűlését, Horváth István egyesületi elnök elnöklete alatt Nyíregyházán, a központi iskola dísztermében. 1. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után következett a szatmármegyei tanitó-egyesületnek indítványa, mely szerint Kőrösy József szatmármegyei tanító indítványozza az „évzáró vizsgák" eltörlését. Hozzá szóló Nandrássy D. Aurél bőven kifejtette azon argumentumokat, melyek az évzáró vizsgák érintetlenül hagyása mellett szólanak. Többi felszólalók is mind az indítvány ellen, tehát az évzáró vizsgák mellett szállottak sikra. Iey e javaslat, illetve indítvány a nagy gyűléshez felterjesztetni rendeltetett. .Oknélküli mulasztások kimutatása a népiskolában" cz. tanügyi czikkét felolvasta Lengyel József nyíregyházi tanitó. Bíráló Werner Gyula ev. tanitó. Bírálat után ugy Werner Gyula bírálónak, mint Lengyel Józsefnek, mint a fent nevezett tanügyi czikk írójának a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. 3. Tanulságos felolvasást tartott még Fazekas János ev. tanító arról, hogy „Miképen lehet a népiskolákba járó hebegő és dadogó gyermekek beszédképességét javítani?* Bíráló Görgey István róm. kath. tanitó ajánlata folytán Fazekas Jánosnak közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. 4. A nyíregyházi tanítói járáskör „Önsegélyző Egyesületének* évi jelentése szerint kitűnik, hogy e humánus egyesület rövid négy év alalt közel 500 frttal segélyezte a kebelbeli, segélyre szorult tagokat. Több aprólékos ügy elintézése után gyűlés véget ért déli 12 órakor. — A gyűlés tagjai elnök éltetésével oszlottak szét. A kir. tanfelügyelőség részéről jelen volt Mikler Sándor lollnok, azonkívül kedves vendégünkül üdvözölhettük Bogár Lijos urat, mint az ev. egyház iskolaszéki elnökét. — Egy jelen v Ü. — A helybeli jótékony nőegylet által fentartott nőipar-iskola évzáró vizsgája alkalmából rendezni szokott munka-kiállitás folyó 1899. évi junius hó 2-án, vasárnap délelőtt 9'/, órakor nyittatik meg, nyitva lesz 3., 4. és 5-én, délelőtt 9 —12-ig és délután 3—7-ig, a nőipar-iskola helyiségében, melyre a nagyérdemű közönség tisztelettel meghivatik. — Belépti dij 10 krajczár. — Hibaigazítás. Vettük és teljes készséggel közöljük a következő sorokat: Tisztelt szerkesztő ur! A Nyirvidékben már kétszer is olvastam megboldogult nevelő bátyám nevét Rakóczkynak és nem Rakovszkynak irni. Elsőbb azt hittem sajtó hiba, de most meggyőződtem, hogy Uraságod rosszul van értesülve. Ennél fogva felhiva érzem magamat, hogy ezt tudomására hozzam. Gava, 1899. junius 25. Tisztelettel Petkö Ignácjnc. — Félbemaradt házasáig. Tul a tengeren, a gazdag Amerikában a kopott főúri czimereknek keletjük van. Csak nem régiben adtak hirt gróf Feslelich Pál vőlegéujségéröl, a ki a gazdag s előkelő mis Allén Anitával jegyet váltott. Most pedig azt kell megírnunk, hogy a szép menyasszony visszaküldte vőlegényének a jegygyűrűt, nem azért, mintha elhidegült volna iránta, szereti ma is jobban, mint valaha, s bár nem lehet n felesége, de a szerelmét megőrzi — élte fogytáig. Ez elég ainerikaiasan hangzik. A házasság félbemaradásanak oka is — amerikaias. A menyasszony az Epis Copal churck-nak tagja. Ez egy olyan vallásos szekta, mely szigorúan megtiltja tagjainak a házasságra lépest olyan elvalt házasulandóval, a kinek házasságai nem a inásik fél házasságtörése mialt bontották fel. Festetich P.il gróf évek előtt elvalt feleségétől, egy bécsi nőtől. Mindkettőjük családjára való tekintettel az ítéletben nem mondták ki a válás okát — az asszony házassagtörésél. Az ohiói püspök, a ki kezdetben kijelentette, hogy maga adja össze Allén Anitát a gróffal, most vonakodik az e&ketést végezni, sőt azt is mondta, hogy nincs lelkész Amerikában, a ki a mátkapárt összeadná, a mig a gróf válópörének ítéletében a váló-ok nincs kitűntetve. A gróf menyasszonyával s anyósával Bécsbe utazott, de ott egy ügyvéd kijelentette, hogy a pör újra fölvételének esetében is lehetetlen a válópör valódi okat az ítélet indokai közé felvenni. Festetich gróf egy magyar ügyvéd jogi tanácsát is kérdezte, ez pedig ugy nyilatkozott, hogy még a válópert is lehetetlen megújítani. A házasság egyelőre abban maradt; Festetich gróf azonban mindenáron a pörujitást szorgalmazza, hogy igy arája vallásos kívánságainak eleget tehessen. — Elfogott gyújtogató. Olvasóinknak élénk emlékezetében van még azon nagy riadalmat okozott tüzvi -z, mely e tavaszon Nagy-Kállóban sok szegény ember házát és benne minden vagyonát elpusztította. A csendőrség, mely e tűzveszedelem keletkezésére nézve azonnal szigorú nyomozást indított, végre is kisütötte, hogy a tűzvész tényleg gyujtogatásból keletkezett, sőt a napokban sikerült a csendőrségnek a lelketlen gyujtogatót Vágó János nagykállói 14 éves asztalos inas személyében kipuhatolni és letartóztatni. A vizsgálat eddigi adatai szerint ez a suhancz tulajdonképen Balogh Sáttdor nagykállói ácsmester vak eszköze volt, aki minden egyes felgyújtott és leégett házért egy-egy forint jutalom ígéretével vette reá Vágót a gyujtogatásra. Ugylátszik, hogy Balogh mesterségének fellendülését remélte ezen az uton elérhetni. — Nyilvános köszönet. Karner Vilmosné úrnő szives volt árváink részére 5 liter zsírt küldeni, fogadja ezen adományáért a nőegyleti elnökség hálás köszönetet. — Gyászrovat. Özv. Huuser József mint férj, a saját, valamint gyermekei: Béla és László, továbbá özv. kiskéri Balogh Jánosné, testvére: Balogh István apósa: Hauser György és neje, valamint a számos rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelentik a felejdhetetlenjó feleség, szerető anya testvér, leány és rokounak Hauser Józsefné szül. kiskéri Balogh Ilonának, élete 26 ik, boldog házasságának 7 ik évében, folyó 1899 évi junius hó 29-én esteli 6 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytá'. A boldogultnak földi marad ványai folyó 1899. év julius hó 1 én fognak délután 4 órakor, a debreczeni-utczai halottas háztól bt ev. ref. egyház szertartásai után, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1899. junius hó 30-án. Áldás és béke poraira! Szálkái Schwarcz Jakabné szülét. Schönberger Josefia és gyermekei Szálkái Zoltán, Margit férjezett Dr. Vázsonyi Vilmosné és Elza fájdalomtól megtört szívvel jelemik forróu szeretett férje, illetve édesapjuk szálkái Schwartz Jakabnak f. hó 28 án reggel 4 órakor, életének 59 ik, boldog házasságának 33-ik évében történt gyászos elhunytát. A feledhetetlen halott hűlt tetemei f. hó 29 én délelőtt 11 órakor fognak a mátészalkai izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Mátészalka, 1899. junius 28. Áldás és béke poraira! özv. Dr. Guttman Manóné szül. Schwartz Lujza. Keller Adolfné szili. Schwartz Cecília testvérei. Dr. Vázsonyi Vilmos veje. Keller Adolf. özv. Schönberger Mórné szül. Nágel Rozália. Schönberger Miksa és neje Perlmau Sára. Sierényi Jenő és neje G^iger Etelka sógorai és sógornői — Köszönetnyilvánítás. A nyíregyházi kereskedő tanoncz-iskolában az évzáró vizsgálat junius hó 25-én az Elöljáróság s szépszámú közönség jelenlétében tartatott meg. Ez alkalommal 15 szorgalmas s jó magaviseletű tanuló között 55 korona s négy értékes diszkötésü könyv osztalolt ki. Ez ösztöndíjhoz járult a kereskedők Társulata 45 k., a kereskedő ifjak Egylete pedig 10 koronával; az értékes könyveket Hoffinann B. Béla és Ferenczi József urak voltak szivesek adományozni. Kedves kötelességemnek tartom az igen tisztelt adományozóknak ez uton is az iskola nevében mélyen ércett hálámat és köszönetemet nyilvánítani. Nyíregyháza 1899. junius hó 28-án. Ruhmann Andor v. tanitó. — Kerüld az asszonyt! E« a czime a Singer és Wolfner czég kiadásában megje enő Regénytár legújabb kötetének, a mely eredeti és érdekes voltánál fogva kiváló helyet foglal e! a megjelent kötetek között. A regény irója Neera, a modern olasz regényirodalom egyik legkitűnőbb s egyszersmind legeredetibb mivelője. Neerat joggal tartják Olaszország legnagyobb írónőjének, a ki komoly irányánál fogva még Serao Matildot is jóval fölülmúlja Szeme valósággal remekel az emberi lélek megfigyelésében és gondos, erős vonásokkal rajzolja meg alakjait, páratlan szép, káprázatos keretbe foglalván őket. Ebben a régényben egy férfi lelki küzdelmeit rajzolja elénk, a ki irtózik a házasélettól, kerüli a nőt és retteg tőle, mint a tűztől, mert szerinte minién fájdalom nak a forrása — a nő. De hiába való minden törekvése. Az igaz hogy eldobott magától két női lelket, a kiket, ha feleségül vesz, boldoggá tették volna. Utóvégre is egy gonosz uő hálójába kerül. A regénynek négy női alakja s azoknak szerelmi élete olyan ragyogó finomsággal van megrajzolva, hogy szinte bámulatra méltó. S ez adja meg a regénynek a ritka eredetiségét is, a melyből rögtön kitetszik a női író. n