Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-02 / 27. szám

6 ;N Y I R V I D É K." — Tánczmulatság. Vencsellőu folyó 1899. évi julius lti-áu az ev. ref. iskola udvarán, a szegény isko­lás gyerekek segélyezési alapja javára, zártkörű táncz­mulatságot rendeznek. Belépti dij: személyjegy 2 kor. Családjagy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Kedvezőt­len idő esetén fedett helyiségről gondoskodva leend. — A magyar királyi államvasutak igazgató­sága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Zólyom állomáson létesitendő javító műhely, kürtő, anyagszer­tár, rakodó, szén és salak rekeszek, muukás árnyékszék és az épületek csatornázásának előállitására szükséges épitési munkák végrehajtására. A tervek, a költség, vetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a mun­kák végrehajtásához kötött feltételek, Budapesten, a magyar királyi államvasutak igazgatósága magasépit ményi ügyosztályában (VI. Teréz-körut. 56. sz. IV. emelet 27. szám) és Miskolczou az üzletvezetőség pályafentartási o=ztályában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1899. évi julius hó 13 án déli 12 óráig nyújtandók be alulírott igaz-a tóság építési fóosztályáuál (Teréz körút 56. sz. II. ein. 10. aj:ó.) A* ajáulatokat 50 kros, az ajáulat mellékle­teit ive ként 15 kros, bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a zó­lyomi javító műhely létesítésére*. Csak az összes mun­kákra tett ajáiilatok fognak figyelembe vétetni. Az ajáulat benyújtását megelőző napon, vagyis 1899. évi julius hó 12 en déli 12 óráig 3800 frt, azaz harom­ezernyolczszáz o. é. forint báuompéuz teendő le a magyar királyi államvasutak főpéuztaránál (Andrássy-ú! 75. sz. fóldsziut) akár készpénzben, akár állami leté­tekre alkalmas értékpapírokban. A báuompénzról szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de uévérteken felül számításba nem vétetnek. Csak ideje­korán beérkezett írásbeli ajáulatok szolgálhatn k a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajáülatok és bánatpénzek tértivevéuynyel adandók fel. — A mykenei oroszlánoskapu egyik legrégibb emléke az emberiség alkotó tevékenységének. Durván faragott köveit az őskor homályában illesztelték össze óriás erejű kezek. A kapu fölé, az oromfalba, durván nagyoltan faragott oroszlánpárt helyező'.t az ősidók mű­vésze. A két oroszlán egy oszlopra kapaszkodik. Törek­vésük feszülő izmiik miutegy a művészet törekvését is mutatja, jelképezi, mely a durva formába az erőt ipar­kodik nagy nehezen kifejezni. A csonka állati testek a görög szobrászat legrégibb kísérletei közül valók, mikor az anyag ellenállása míg daczolt a művész alkotó erejével s tökélétleu eszközeivel. Ez a kapu mégis nagyszerű diadalív, melyen át a görögség művészi tevékenysége világhódító körútra indult. A hires kapu legújabb képe a Nagy Képes Világtörténet 30-ik füzetében jelent meg. A munka 12 kötetben jelenik meg, s Marczali Henrik szerkeszti. A most folyó második kötetet Dr. Gyowlay Gyula irta. Egy kötet ára diszkőtésben 8 frt. Füzeten­ként is megjelen. Minden szombaton 1 füzet ára 30 kr. Kapható a kiadóknál (Révii .Testvérek Irodalmi Intezet Részvénytársaság, Budapest, Üllői ut 18.) s minden hazai könyvkereskedésben •W Lapunk e száma első lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfize­tések szíves megújítását. Hátralékos előfizetőinket, s közöttük a községek t. elöljáróságait a hátralékos elő­fizetési dijak haladéktalan beküldésére tisz­telettel felkérjük. Csarnok. A liároui Prohászka gyerek. A Három Prohánszka fiúról szól az ének, a kik Csehországból a viszálykodás és a rézkürtök hazájából szakadtak ide, hogy a különféle tekintetes és nagyságos tanár urak a tudomány lobogó láng Dal égő olaját öntsék a hazai légben a kelleténél jobbnu megkeményedett fejőkbe. Hír szerint az öreg Prohászkát azért hogy gyermekeit a magyarok közé küldte, honfitársai meg­akarták linchelni, de az öreg ugy vélekedett, hogy jobb száraz akáczfáu hősi halált hilni, mint három ilyen gyermeket táplálni. Megették ugyan a csizma­talpot is, ha meg volt főzve, viszont tönkre tettek volna egy gazdag tőkepénzest is. Ezért küldte hát őket az öreg cseh, aki a lábbeli készítés becsületes mesterségével kereste maga és hü oldalbordáji számára a kenyeret, a tejjel és mézzel folyó Magyarorszába, mert itt jobb is olcsóbb is az élet mint nálunk, a viszálykodás és a rőzkürtök hazájába, Csehországban. A sors sokszor kegyes ós igy történt, hogy a három Prohászk. fiu özv. Klapicsákné házában talált teljes ellátást. Azért mondom, hogy kegyes, mert a három Prohászka gyerek keresve sem talált volna jobb helyet. Özv. Klapaciá^nó hires volt arról, hogy a gond­jiira bízott diákokat étellel-itallal és más egyébb jókkal bőven ellátta. Első pillanatra meglátszott, hogy az Istenbén boldogult jó KLpacsák nagyon szerette a jó konyhát és hogy az özvegy Klapacsákné nagyon szerette az Istenben bolddgult becsületes Klapacsákot, mert ugy sütött főzött, hogy a pü-pök is megnyalta volna mind a tiz ujját a főzte után. No de virult is az üzlet. A kis emeletes ház szeptembertől juniusig tele volt diákokkal és sokszor megesett, hogy busz éhes nebuló ült az asztal körül nehezen várva ama magasztos pillanatot, melyben özv. Klap&csákné a nagy merő kanalat elsülyesztve a leves­ben, megkezdé a kiosztást. Itt ismerkedtem meg a három Prohászka fiúval. Nem tudom miért, de jobban érdekeltek mint többi társaim. Ebédnél egymás mellett ültünk, szobáink is egymás mellett feküdtek. A legidősebb, Ottó, a hatodikba járt ós csendes Ábrándos tekintetű fiu volt, a ki sokat evett, sokat aludt és sokat tanult. Leczkéket adott, vesződött gyen­gébb fejű tanulókkal és azt a pár forintot a mit ilyen uton szerzett gondosan kuporgatta. L\jos a második Prohászka fiu a legtöbb tekintet­ben hasonlitott bátyjához. Mindössze ket évvel, volt fiatalabb és a gymna-síun negyedik osztályába járt. Annál kevésbbó ütőit bá yaira a kis Prohászka Vazul. Eleven, rózsásarczu, szőke hajú fiúcska volt oly ártatlan szemekkel, hogy azokban csak a legélesebb megfigyelő észlelhette azt a bizonyos fel fel lobbanó fényt, a mely nagymérvű hunczutságot árult el. A harmadik osztályba volt beírva. Azért moudom csak hogy beirva, mert jeleulétével nem igen alkalmatlan­kodott az iskolában. Minden reggel pontosan elindult ugyan könyveivel a hóna alatt, de hogy hogy nem az iskola epület csak nagy ritkán vette észre és rend szerint csak akkor ébredt fel meiengéseiból, midőn a labdázó térre érve, megütötte fülét, szintén az iskola mellé járó pájatárciaiuak lármája. Ilyenkor csodálkozva nézett körül. Ejnye hiszen én nem ide akartam jönni, gondolta magában, do ha már it.1 vagyok ugy itt is maradok. És nem kímélve sem időt sem fáradságot, játszott délig. Ebéd időre azmban pjutosan hazaérkezett, mert ez volt az a pillanat, melyet oly epedve várt a tegnapi ebéd óta. Azt mondtam előbb, hogy a két Prohánszka fiu, a kender magból óvatosan csipegető k nári madárka volt Vazulkához képest. Vazu>ka iudott csak igazán enni. Nem lassú szakértelemmel, hanem türelmetlen ifjú gyomor egész hevességével pusztított el miuden ehetőt. Ha evésközben zavarták, ugy jobban haragudott, mint AZ ájtatos mazulmán kit imádkozásában zavarnak. Özvegy Klapacsákné házában fegyelem uralkodott és a nevezett özvegy, ha nem is az osztó igazság, de minden­esetre igazságos osztó volt, legalabb étel dolgában. Mindenkinek egyenlőeu ju tátott és óvakodott részre­hajlásával pártharczokra okot adni, jól tudva, hogy ez áldatlan tusák következményeivel, nevezetesen tépett kabátokkal és leszakadt gombokkal neki gyűik meg a baja. Míg Vazulka sorra került, folyton izgett-mozgott a helyén. Tekintetét nem vette le a tálról ós vala­hányszor özv. Klap csákné egy diáknak kiadta a par­czisját, dühös tekiutet érte ót is meg a diákot is. Időről időre Vazulka mérlege csinált, a mennyiben a tálban levő mennyiséget az előtte ülők számához viszo­nyította és ebből a darab nagyságát, mely ő rá fog jutni, constatálta. Mikor végre sorra került, neki látott az evésnek, oly ambiczióval, hogy láttára egy vén gyomor-katharusos is meggyógyult volna. Hogy a szomszédok kouyereit miud a magáénak nézte és hogy a meghagyott krumplit jobbról is balról is a negyedik szomszédig mind megette, arról nem ér demes megemlékezni. A mig evett szemei fürkészőieg néztek körül; pontosan tudta, hogy a tésztából hány darab maradt,, lopva megfigyelte, hol vél özv. Kiap;csákné a tészta számára biztos rejtekhelyet találni, hogy az idő alatt mig özv. KlapaCsákué délutáni álmát alussza, mint a keselyű prédájára lecsaphissou. Özv. Klap.csákné, ki sokit adott arra, hogy diák­jai jól lakva keljenek fel az asztaltól, megszokta kérdezni: — Jól laktál fiam? mire Vazulka a következő diplomatikus felelettel bujt ki az igazság bevallása aló 1. — Ettem néni, e.tem. Ebéd után Vazulka egy kis szemle útra indult. Megette a kanári kalitkájába dugott sárgarépát, czukrot, megitta a tejet, melyet özv. Kiapacsákué bőven megczukrozva, czirmosa számára rezervált. Megtörtént nem egyszer, hogy a cseléd saját ebédjéből csak a csontokat találta, minden ehetőből kivetkőztetve és csodálatos! ebben a hizban cenkisem gyanakodott, mint más polgári házbin szokás a macs­kára, hanem Vazulkára és ismét csak Vazulkára. Bltyjai, kikuek többször panaszkodtak Vazulka miatt, nem értek rá vele foglalkozui. Jobbára csak este voltak együtt egyszerű szobájukban. Amolyan diák szoba volt, két ágygyal, egy asztallal, egy szekrénynél meg két székkel. A két ágyban pihente ki a nap fár dalmait a három Prohá-zka fiu. Hogy az okos Vazulka a közép 4 n feküdt, azt abból következtetem, hogy a két idősebb Prohászka fiu gyakran volt uátbás a takaró elégtelensége folytán, mig Vazulka állandóan a leg­jobb egészségnek örvendett. A történeti hűség kedvéért megemlitem, hogy a milyen mértékben szerette és ke veselte Vazulka özv. Klapacsákné kosz'jit, ép oly mér­tékben utálta és 8okalta a tekintetes és mgyságos urak által nyújtott, szellemi tápot. Önként következik ebből, hogy Vazulka számára a „jeles* a „jó* sót még a szerény „elégséges" is ósmeretlen fogalmak voltak A mulasztó t, de nem igazolt órák boss/uért kiáltottak az osztályfőnök ürhoz. A megróvási rovat is többet foglalkozott Vazulká­val, mint a mennyire a szerény gyermek azt óhajtotta volna. A következmények nem maradhattak el, azt Vazulka is tudta. A tanári kar összeült és levelet irt Prohászka Nepamuk Jánosnak, arra kérve őt, hogy vigye haza magzatját és taníttassa valamely mesterségre. Hogy Vazu'ka a dolgot megneszelve, a levél szak­szerű elsikkasztás a által elhárította magáról azt a csa­pást, melyet az igzság suj ó keze reá mérni készült, az ismét csak a kedves gyermek leleményességéről tesz tanúságot. De a drámai igazságszolgáltatás nem maradhatott el végleg. A tanár urak erélyes levele jobb kezekre bizva, mégis csak eljutott rendeltetési helyére, hova ugyan­akkor érkezett meg özv. K'apacsáknéuak, az összes csínyektől beszámoló scriptutna is. És most történt az a szomorú dolog, hogy a bosszúálló nemezis nemcsak utóiérte, de fülön is fogta Vazulkát, az öreg Proháazka személyében, ki egy borongós délután váratlanul meg­érkezett. A rövid tárgyalások vége az volt, hogy az öreg magával vitte Vazulkát, hogy otthon a lábbeli készítés titkos és bonyolult mesterségébe beavassa. Ha ebédi él a helyre pillantok, a hol ezelőtt a kis Vazul ült, szomorúin gondolok ő reá, ki most bi­zonyny>il busau verdesi a faszögeket egy féltalpba mi­közben gondolatai özv. Klap csákné jri* de kevés kosz­ján kalandoznak. Uffenheimer Dezső. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 15783/99. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak kolozsvári üzlet­vezetősége részéről a területehez tartozó fó-és mellék­vonalakon. valamint az általa kezelt helyi érdekű vasuta­kon livi homuk-fö,d-kavic5-és-szén-rostélyok, valamint a homoksziták javításánál 1900. év végéig való bizto­sítása órdtk-ibeu ezennel nyilvános pályázat hirdettetik A rostélyok és sziták javítása után járó évi összeg mintegy 00 foriutra tehető. A rostélyok ós sziták javítására vonatkozó felté­telek és njíulati minták a pályázati határidóig naponta a hivatalos órák alatt az anyag és leltárbeszerzési ügyosztályunkban (Emke palota II. emelet 44, ajtó) további osztálymérnökségeinknél és valatm-nuyi üzlet­vezetőségünknél me tekiu-hetők, s ugyanott díjmentesen átvehetők; uemkülönben a budapesti és brassói, ipar­egyesületnél s az összes kereskedelmi és iparkamaráknál is megtekinthetők. C;ak azon rosta és szíta kötők, valamint gyárosok pályázhatnak, kik a rostélyok és sziták javítását tényleg saját műhelyükben eszközlik, Az ajánlatok, melyek ugy az összes mint csak egyes munkanemek teljesítésére is nyújthatók be, a kelettel és aláiráss 1 ellátott ,Feltételek"-kel együtt lepecsételve és.Ajánlat a 15783/99. számára rostélyok és sziták javítására" felirattal ellátva 1899. évi julius 22-én déli 12 óráig a magyar kir. államvasutak kolozs­vári üzeivezetósóg általános osztályánál átadandók, vagy ennek czime alatt pósta utján beküldendők. Binatpénzképen 35 frt. (harminczöt forint) kész­pénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőb folyó évi julius hó 21 én déli 12 óráig a m. á. v. kolozsvári üzletvezetóség gyüjtőpénztárái ál (Emke palota földszint 7. sz. ajtó) leteendő, illetve ennek czime alatt pósta u'ján beküldendő, ennek megtörténte pedig az ajánlati miatán megemlítendő, s letéti jegy azonban nem csatolandó. Az engedményi százalékok az ajánlati űrlapon előirt tételeknél tisztán és olvashatóan számokkal és betűkkel kiirandók. Az esetleg el nem válalt munka­nemüeknél a rovatokban vízszintes vonalokkal tűnte tendő ki a munkanem elmaradása. Kellőeu ki nem állított ajánlatok, vagy olyanok melyek nem a kitűzött hatáidőig érkeznek, végre azok, melyekre bánatpénz uem tétetett le, figyelembe nem vétetnek. Minden pályázó ajánlatával a pályázat eldöntéséig legfeljebb azonbau az ajánlatok beadására kitü/ött határ­naptól számítva három hónapig visszavonhatatlanul kötelezettségben marad; a magyar kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetőséüe fentarja magának azt a jogot hogy a beérkezezett ajánlatok közt minden megszorítás nélkül szabadou választhasson, vagy hogy a munkát az ajánlattevők közt a legczélszerübbnek mu'atkozó módon megoszthassa. A nyertes ajánlattevővel külön szerződést fog köttetni, mely a két szerződő fél aláírása napjától lép hatályba. Kolozsvár. 1899. évi jnnius hó 22-én. A m. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége. 20127/99: sz. Pályázati hirdetmény A m. kir. államvasutak Gödöllő állomásán az állo­mási vendéglő üzletére kötött szerződés 1899 évi deczenber hó 31 én lejárván, nevevezett vendéglői Üzlet­nek 1900 évi jinuir hó 1 tói számított három évi idő­tartamra, azaz 1902 évi deczenber hó 31 én leendő bérbeadása iránt ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az 1 korona bélyeggel és „Ajánlat az mjtir. államvasutak Gödöllő állomásán levő vendéglő üzletének bérbevételére 20127/899 számához* felirattal ellátott, borítékba zárt és lepecsételt, nem különben a kellő okmányokkal eddigi vendéglói minőségét igazoló (ipar­engedély és erkölcsi bizonyítvány:) felszerelt ajánlatok 1899 évi szeptenber hó 1-ének déli 12 órájáig a m. kir. államvasutak budapest-jobpirti ttzletvezetősége titkári kivatalához posta u jánj térti vevény mellett nyújtandók be. Bluatpónz fejében pedig 100 azaz Egyszáz oaztr. ért. forint készpénzbe, vagy állami letétre alkalmas papírokban, a uevezett üzletvezetóség gyüjtőpénztáránál 1899 évi augusztus hó 31-ének déli 12 óráig leteendő. Értékpapírok a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, tizennégy napnál nem régibb, árfolyam szerinti értékben, de legfelyebb csak névértékben fog­nak számíttatni. S'.óban levő vendéglő bérletére vouatkozó feltételek uevezett üzlet vezetőség forgalmi osztályában: (Budt­pest Külső Kerepesi ut 8 ház csoport I. emelet 33 sz. aj ó:) vagy a budapest jobpirti, (.keleti pályaudvar:) győri és szabadkai forgalmi főnökségnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők, miért is ajánlattevőktől fel­téleleztetik, hogy a feltételeket ismerik is azokat maguk­ra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő, vagy a kitűzött hataridőn tul érkezeit ajánlatok fig)elembe vétetni nem fognak. A magy. kir. államvasutak bpest jobbparti üzlet­vezetósége fentartja magának a jogot, hogy az ajánlat­tevők közül, tekintet nélkül a felajánlót bérre, szabadon választhasson. Budapest 1899 évi junius hó 16 At üzlet vezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom