Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-25 / 26. szám

„N I B V I D £ H< A Bessenyei körről. Vármegyénk egyik, talán legfiatalabb, de már is erős izomzatú társadalmi egyesülete, a „Bessenyei kör" a mult vasárnap tartotta meg, egy évi fennállása után, közgyűlését, nagy érdeklődés mellett és a közgyűlés külső képe után Ítélve is, a lehető legkedvezőbb kilátásokat nyitva ez egyesület jövendőjére nézve. A közgyűlésen nem csak Nyíregyháza v ros társadalmi életének színe-java, de közéletünknek a vidéken lakó sok előkelősége is részt vett, s az érdeklődésnek a kör működése iránt ily széles körben való nyilvánulása a nyújtható legnagyobb garauezia arra nézve, hogy a Bessenyei kör élő szervezete a mi társadalmi életünknek, s hogy ez a szervezet, abban az irányban, amelyben fennállása első esztendejében működött, nevezetes szolgálatok teljesítésére! nemcsak hivatott tényező, de elég erős is lesz e feladatok megoldás ra. A Bessenyei kör megalapításának eszméjét, mint az olvasóink előtt ösmeretes, vármegyénk főispánja vetette föl s valósította meg. 0 állott idáig is s áll ezután is a kör vezetésének élén, s a uagy siker, a fényes eredmény, melyet ez a kör inŰKödésének már első évében elért, e vezetés kiválóságának tulajdonitható, valamint az is, hogy a Bessenyei kör működése iránt olyan széles körökben nyilvánul, a kör jövendőjének garanciáit képező érdeklődés. Örömmel konstatáljuk mi is a nagy sikert s társadalmi közéletünk minden tényezőit még nagyobb tömörülésre hívjuk föl a Bessenyei kör nagy czéljainak megvalósítására. A kör elsó évi eredményes működéséről a vasárnapi közgyűlésen terjedelmes, szép jelentésben számolt be a buzgó fótitkár: dr. Prok Gyula. A jelentést egész, terjedelmében közöljük. Mélyen tisztelt közgyűlés! A társadalom szervezetének elmélete, amely az emberi szükségletek, élet érdekek és czélok reudszerét jelenti, a társadalmak fejlődését szoros kapcsolatba hozza az emberi haladás és polgárosodás kérdésével. Ebben a vonatkozásban a társadalom kifejezése nem csak elvont dogmatikai értelemmel bir, nemcsak egy bölcseleti fogalomnak felel meg, hanem az életnyilvánulás minden feltételével, a magasabb rendű életműködéshez szükséges szervekkel biró személyiséget alkot. Ahol a társadalom szervezve vau akként, bogy az egyes emberi, s az összeség czéljai benne és általa nem csak kifejezésre jutnak, de megtalálják a megvalósulásuk feltételeit is, ott az általános műveltség, a polgárosodás igen elóhaladott állapotával találkozunk, mig másként az egyes társadalmak szervezkedésének kezdete és befejezettlensége az emberi igények és czélok egy nagy tömegének teljes hiányát és kielégitet lenségét tünteti föl. Be kell vallauuuk önmagunk előtt m. t. k. gy. mikép Szabolcsvármegye társadalma a szervezkedésében es kialakulásában uem érte el azt a határt, amely úgy az anyagi,? valamiut a szellemi élet érdekek kép zelhető tömegét megvalósulásra körül zároluá s be kell vallauuuk azt is, hogy külöuöseu a szellemi élet uyilvánulásának mezeje művelés alá fogva nem volt a látni a távolból a százféle styluabau épült villákkal; de ahol csak visszatértünkkor szállunk ki, — siettünk Bukarest felé, ahova uyolez órakor érkeztünk meg. A Hotel Uniouba szállotiuuk be, ahol reggelre a hotel kávéházába ad'uuk rendesvoust, hogy kis társaságunkkal a város megtekintésére induljunk. Másuap reggel tehát elindultunk a Román főváros megtekintésére. Bukarest szépen fejlődő város, látszik az uj reformokon a frauezia cultura erős utánzata. Sok szép temploma, középülete érseki rezidencziája és számos iskolája. A kí.ályi lak és országház ódon épületei ugy látszik, hogy a jövó zenéjét képezik fantáziájokban. — Szép, impozáns az atheneum; a szépművészetek csar noka, a melyben a főrendiház is tartja üléseit, külöuben concert terem. Meglepő a foyér kagyló alakú menyezete, a keleti stylus művészi kivitelével. Muzeuma gazdag római feliratú kövekben. Legfőbb nevezetessége a Dik aranylelet, a bires Kotló amelyet milliókra becsüluek, képezi a muzeum legértékesebb kincsét. — A muzeum elótti téren áll Mihály vajda lovas szobra, s átellenben L&zár a románok által ünnepelt tanár szobra. Meglepő szép a Károly sugár ut, melyet tervszerűen most épite nek. Megnéztük még az árucsarnokokat, ünnep hete lévéű, a halcsarnok lepett meg bennünket ízléses be rendezése, mennyis ge és coloseállis nagysága által. Ebédre mindaunyian egy Popp nevü román család nál, a pónzügyigazgató rokonánál voltunk meghiva, a hol az étkezésnél a román szokásokat tanultuk megismerni. A lakás villaszerű stylben épült,alól szuterénnel. A bemenet egy tágas fedett terasz, amelyből a lemenet a szuterénbe csiga lépcsőn vezet, a hol az ebédlő, nyári háló szobák és koDyha van. Bukarestben a hőfok oly magis nyáron, hogy ekkor kénytelenek a szuteréuben lakni, másként türhetlen a hőség. Az ebédlőbe tehát lemenve, a házi asszony által kijelölt helyet mindenki elfoglalta; sajátságos volt a meuüe: őt vagy hat hideg fogás előzte meg a levest. Halak ízlésesen föltálalva de a mi ételeinkhez képest nagyon ízetlenek. Román sajtok caseaval és a ezujka pálinka spécziesek, a melyek mind megelőzték a levest Az ebéd végeztével jött a Dulcsáta a befőtt gyümölcs és a fekete kávé, a multbau. Nagy ütra vezetne annak a feltárása, hogy Szabolcsvármegye különleges viszonyaiból minő okok gátolták meg a társadalmának a szellemi életigények kielégítésére irányuló szervezkedését oly mérvben, hogy ily vonatkozásban a teljes szervezetlenségét kénytelenek voltunk koustatálui. Pedig m. t. k. gy. úgy Szabolcsvármegye, vala mint az ország minden vármegyéjéuek tár-adalmi munkássága a szellemi élet igényeinek szolgálatában nem csak partikuláris, magára a vármegye társadalmára visszaható jelentőséggel bir, de nemzeti érdeket elégít ki feltételezésével természetesen auuak, hogy e munkásság a magyar nemzeti szellem által megszabott ösvényeken halad. A magyar uemzet egységének és erejének látható szervezetét jelenti társadalmi és politi kai faj súlyának növekedését teszi lehetővé minden oly törekvés, amely a nemzeti szellem uralma alatt a szellemi életben megnyilatkozó vágyak kie'égitésót czélozza. De nem kevésbbé fontos iiy munkásság Szabolcsvármegye viszonyai közepette is. Társadalmáuak egységesítését az elválasztó vonalak nagy sokasága helyezi át a messze jövendő eszményei közzé. Tagjai izoláltan egymástól szolgálják auyagi és szellemi érdekeiket, nemcsak nélkülözvén egymás ós az összesség támogatását, de sőt sokszor szemben állva egymással és a társadalom hideg mozdulatlanságával. El kell azonban ismernünk, hogy általánosságban élt a vágy oly érintkezési pontok megteremtése után, amelyek a vármegye egész társadalmáuak magasabb érdekekért való egységesítését tennék lehetővé, auélkül azonban, hogy sajnos az a hagyomány, megszokás, elfogultság és a vérmérséklet választó vonalait eltörölné. A szellemi élet van legtávolabb az emberi gyengeségek befolyásától. Ez az eszményi szabadság hazája, ez a teljes egyenlőség birodalma, amelyben mindenki érvéuyesühet, kiben akarat és erő van. Itt kell tehát megindulni a szervez kedésuek oly általános czélokért, amelyek miudenkinek tevékenységét szükséglik, s e czél: a magyar nemzeti szellem, s az auuak szolgálatában álló intézmények és téuyezők ápolása. Köszönet és hála illeti m. t. k. gy. azokat a férfiakat, akik Szabolcsvármegye társadilmáuak e vágyódását megészlelték. Mert valóbau tévedés volna azt hinni, hogy az első lépés, amelyet Szabolcsvármegye megtett a társadalmának öntudatos czélu egységesítése felé, egy két rajongó, altruista ember akarata s munkája volt. E férfiaknak elévülhetlen érdeme csak az, hogy észrevették a társadalom vágyát, s megalkották azt a szervezetet, amelyben e vágyak összessége kifejezésre juthat, s előkészithetők a megvalósulásra. Ez az előzménye a .Bessenyei Kör" megalakulásának. Kezdeményezésének érdeméből kiváló részt kór magának Báró Feilitzsch Berthold főispán elnökünk, aki magas hivatali állásának elfoglalása után csakhamar észlelte, hogy társadalmi viszonyaink rendezettlenek hogy társadalmunkban az együtt érzés, a gondolkodás közössége hiányzik, mind ama tényezőkkel egyetemben, amelyek általános czélokat közös, de nem kényszerre) egyesitett erőkkel volnának hivatva megvalósítani, vagy legalább is afelé törekedni. De éles szemmel észlelte egyúttal azt is, hogy lársadalmuuk igen sok tagjában él az a közérzület, az egymásra utaltságnak, az egymásért való tevékenységnek az a készsége, amely az egyént jogos érdekei veszélye nélkül, sót ennek világos hasznára elmeriti az összességben oly czélból, hogy a közművelődésáltalános emberis benne kiváltképen a magyar szellem különös nemzeti érdekei ápoltassanak. A tör téneti hűség megköveteli, hogy megemlítsem ez alkalommal azoknak nevét, akik lelkes munkatársai valának a mi szeretet elnökünknek a „Bessenyei Kör" gondolatában és megalkotásánál. E férfiak Kovács István kir. tábla biró, Popp György kir. tanácsos pénzügyigazgató, Bencs Ltszló polgármester, Birtók Jenő ev. reform, lelkész, melyet törökösen zaczczal isznak, ebédközben kitűnő jó borok. Délután kikocsiztunk megnézendő a görög keleti virágvasárnapi kocsi-korzót, a mely a bukaresti nők sporija és kedvtelései közé tartozik. Igazán érdekes látvány volt; a kocsik öt hat egymás mellett széllesség ben, lassú tempóban haladnak A fogatok száma meghaladja a kétezret. Bukarest szép hö gyei párisi toiellettekben, ünnepélyes pózban, tavaszi virágokkal emelik fényét az előkelő és fényes fogatoknak, mert Bukarestnek ugy privát mint bérkocsisai a hajtásban excellálnak. A Bukaresti kocsis sajátságos típus, livréjök vattával erősen kibélelt hosszú felöltő, de a mely sötétkék vagy fekete bársonyból van. Derekukon külömböző szinű sálszerű övvel van átkötve e kaftán, lábán hosszú csizma, fején lapos sapka. Mondják, hogy nálok a lóhajtás valóságos tudomány, melyből vizsgát tesznek a bérkocsisok s hajtanak oly művészettel, a mely egy lovaiművésznek is becsületére válnék. Az estét eltöltendő Popesen kapitányt kértük fel, hogy vezessen bennünket oly hotel éttermébe, hol a román dallokat román zenészektől meghallgassuk. El voltunk mindannyian ragadtatva zenéjük által, el.kor értettük meg a román királyné magasztos poeticus szellemét, a mely a román zenében megnyilatkozik. Fölismertük a mi régi magyar kuruez nótáinkat, zenőjök oly melancolicus és telve mély érze'emmel, hogy elbűvöli a hallgatót. A pán fuvola, mely apró sípokból van összeállítva vitte a fő szerepet a zenekarban. Ez a hangszer a mi magyar zenészeiuk klarinétját helyettesíti. Az eljátszott román dallamok közben, egy jó hangú tenor énekea énekelt közbe-közbe ábrándosan, a mely sok tekintetben emelte a zene érdekességét. A hotelból kijőve meg voltunk lepve, hogy minden divat üzlet fényesen volt világítva éjfél után; ez nálok bevet! szokás, a hölgyek Romániában ez időben vásárolják meg toilet czikkeiket, ugylátszik, hogy ott is éjjeli élet van mint Olaszországban. Élénk benyomást tett reánk a királyné neve napja, a főtemplomban rendezett templomi és katonai ünnep. Ott volt Bukarest katonai, polgári, egyházi és Martinyi József főgymn. igazgató, Porubszky Pál és Leffler Sámuel főgymn. tanárok. E férfiak ügybuzgalma gondoskodott arról, hogy a „Bessenyei Kör" megalakításának eszméje gyorsan népszerű lett úgy SzabolCBvármegye, valamint Nyíregyháza város művelt közönségénél. A kedvező hangulat, s a csakhamar általánossá lett társulási ösztön lehetővé tette Őméltóságának már 1897. év végső szakában, hogy munkatársai, s néhány melegebben érdeklődő meghivásával egy értekezletet hivjon össze oly czélból, hogy a „Kö." szervezésének kérdései megbeszéltessenek és tiaztáztassanak. Az 1897. évi november 8 án megtartott értekezlet Őméltósága elnöklése alatt dr. Meskó Liszló országgyűlési képviselő lendületes szavakkal előterjesztett indítványára egyhangú lelkesedéssel csatlakozott Őméltósága törekvéséhez, s a kör megalakításának szükségét kimondván, az alapszabályok megszövegezésére Martinyi József főgymn. igazgató elnöklete alatt dr. Meskó László, Kovách István, dr. Bartók Jenő, Májerszky Béla, dr. Vietórisz József, és dr. Prok Gyula urakból álló bizottságot küldötte ki. A bizottság az országban már létező hasonczéla egyesületekből beszerzett alapszabályok nyomán rövid idő alatt elkészítvén a létesítendő kör alapszabály tervezetét, lehetővé tette, hogy Szabolcsvármegye ég Nyíregyháza város közönsége 1898. évi január hó 24-dik napjára a vármegyeháza nagy termébe alakuló közgyűlésre hivassék egybe. Az alakuló közgyűlés néhány kisebb jelentőségű módosítással elfogadja az alapszabályokat s dr. Jósa András kor elnök vezetése alatt hozzá fog a tisztikar megalakulásához. Elnök lett a mozgalom lelke és feje Biró Feilitzsch Berthold, aki azóta is fáradtságot nem tűrő buzgalommal, odaadó szeretettel vezeti körünket s irányítja annak munkásságát. Megválasztattak to« vábbá alelnökké; Martinyi József, gr. Pongrácz Jenő és Kovách István. Titkárrá: dr. Bartók Jenő. Pénztárnokká: Okolicsányí Géza. Ügyésszé: Halasi János. Segéd-titkárrá: dr. Prok Gyula, s könyvtárossá: Kovách Győző: Az igazgató választmány tagjaivá megválasztva lettek! dr. Kállay Rudolf, dr. Mezössy Béla, dr. Meskó László, dr. Ferlicska Kálmán, Lázár Kálmán, Leffler Sámuel, Kállay András, Bory Béla, Mikecz János, Megyery Géza, Bencs László, Popp György, Somogyi Gyula, Gencsy Albert, gr. Vay Tibor, gr. Dessewffy Dénes, Liptay Bela, dr. Jósa András, Bleuer Ltjos, Szalánczy Bertalan, Haas Mór, Ujfalussy Béla, Korniss Ferencz, Vay Péter, dr. Vietórisz József, Porubszky Pál, dr. Kovách Elek, Jármy Miklós, Elek Emil ós dr. Járossy Sándor. A kör alapszabályait a magy. kir, belügyminiszter 1898. évi április hó 25 én kelt határozatával módosítás nélkül jóváhagyta. A jóváhagyott alapszabályokb an foglalt rendelkezéshez képest alakítandó szakválasztmányok tagjainak megválasztása a közgyűlés feladtát képezvén; főkép ezért az igazgató választmány 1898. évi május hó 26 án tartott ülésében a közgyűlésnek junius hó 25. napjára leendő egybehivását határozta el. A kör törvényes alakban befejezett szervezése után megtartott közgyűlése az igazgató választmány ajánlása alapján egyhangúlag és közfelkiáltással megválasztja I. az irodalmi és zenészeti szakválasztmányba: Mikecz Dezsőt, Elek Emilt, dr. Jirossy Sándort, Dömötör Györgyöt, dr. Vietórisz Józsefet, dr. Mezössy Bélát, Hslasi Jánost, dr. Hoffmaun Mórt és dr. Prok Gyulát. II. A szinészeti szakválasztmányba : Báró Feilitzsch Berthold, Popp György, dr. Ferlicska Kálmán, Muncziiardt József, Oáolicsányi Géza, dr. Kouthv Gyula, dr. Trajtler Soma, dr. Jósa András, Kálnay Zoltán, és Groák Ödön köztagokat, s végül III. A magyar nyelvet, s a magyarosodást terjesztő, s a magyar nemzeti szellemet ápoló szakválasztmány teendőit következő urak gondjaira bizta: Dr. Meskó László, Bencs László, a diplomái kar összes natabilitása. Az isteni tisztelet kezdete előtt a főtemplom és az érseki rezidenczia előt i téreu sorakozott a katonaság. Kissé comicusan tetszet nekünk idegeneknek, hogy a midőn a katonaság elhelyezkedett readkivüli porfelleget vertek föl és ők maguk ispn-osak lévén zsebükből egyszerre kefét szedtek elő sieiótő,-talpig megkefélkőztek ; de ez az iDezidens oly gyorsasággal, mintegy parancsszóra ment véghez, a keféket aztán egy pillanat allatt eltávolították; haptákba vágták magokat. Ekkor a vezénylő tÍBZt imponáló alakjával végig lépdelt a katonaság merev sorfalai előtt. Megadván a jelt, hogy a diplomácziai kar és az udvar érkezik. Mi a templom lépcsőzetén állottuuk, hogy közelről megtekintsük a diplomáciai kar személyeit. Ott volt a miniszterelnök, Sturzda vezetésével az összes miniszterek, valamennyien fekete frakba öltözve, kocsikon érkeztek meg sorrendben; föltűnt hogy minden czeremoniát mellőzve szolga személyzet nélkül könnyedén 1 'ugrottak fogatjaikról s egyenesen a templomba sietve elfoglalták helyeiket állva, mert a görög-keleti templomban székek nincsennek, csupán a király, a trónörökös, a királyné és trónörökösné részére, azután az udvari kocsik éikeztek meg az udvari személyzettel, ekkor az üoepély k izdetét vette. A Metropolita celebrált az ünnepély alatt. Megható szép volt a művészi egyházi énekek, a melyet a templomi énekesek nagy áhítattal énekeltek. Az isteni tisztelel végeztével az udvari személyzet miniszterek sorrendben fogataikon elhajtattak a katonaság sorfala előtt mire az ünnepély véget ért. A templomból haza érve podgyászainkat összec omagoltuk, a pályaházhoz hajtattunk utunkat folytatandó a Fekete tenger partjához Konstanzába, Popesen kapitány, ki bennünket elárasztott előzékenységével és u Ivariasságával, ez utunkban is uti társunk lett s ez igazán uagy szerencse volt reánk, mert kellemes társasága feledtető velünk utunk egyhangú, unalmas voltát. A főváros környékét elhagyva a messze távolba, a merre szemünk tekint, végtelen síkságon vész el tekintetünk, nincs egy fa, nincs agy ház, a melyen szeműnk megnyugodhatnék; a gazdag bejárok nagy uradalmai ezek. (Folytatása következik.)