Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-18 / 25. szám

.NYÍRT U E K.« Tanügy. Figyelmeztetés Azon helybeli szülőket kik fiaik számára a leg­közelebb megnyíló 1899—900 dik iskolai évben a fő­gimnásium I. és II. oszlályában helyet óhajtanak biztosí­tani, ezennel tisztelettel figyelmeztetem, hogy fiaikat julius hó első és második napjának délelőtti óráiban beírathatják. Julius hó elsején kizárólag az ág. h. ev. tanulók vétetnek fel, másodikán a más felekezetűek. A jelentkező tanulók iskolai bizonyítványaik s keresztlevelük alapján vétetnek fel. A felvételi dijak s a tandíj fele része a beiratás­nál lefizetendő. Ha a jelzett időben felvett tanulók a jövő tanév elején, szeptember 3-ig, az osztályfőnőknél nem jelent­keznek, a belépésre való jogosultságukat s befizetett dijaikat elveszítik. Nyíregyháza, 1899. junius hó 17. Martinyi József, főgymn. igazgató. Értesítés. A nyíregyházi ág. hitv.evang. népiskolák tanulóinak tanévet záró-vizsgái folyó 1899. évi junius hó 22 tői bezárólag junius 28-áig a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius 22-én délelőtt 8—10 ig Ujteleki tanyai, 10 — 12 ig Benkó tanyai; délután 2—4 ig Mándi-, 4—6 ig Antal tanyai. Junius 23-án délelőtt 8—10-ig Halmos-, 10—12-ig Súlyán tanyai; délután 2—4-ig Sípos-, 4—6-ig Sóskúti tanyai. Junius 24 ón délelőtt 8—10-ig Nádasi tanyai nép iskoláé, 10— 12-ig a központi városi V—Vl-ik fiúosztályé; délutáu 2—4 ig központi városi III. b) cs. leányosztályé ; 4—6 ig központi III. b) cs. fiúosztályé. Junius 25 én délután 3—4 ig templomi együttes énekvizsga. Junius 26-án S—:0 ig uádor utczai I—II. vegyes osztályé; 10 —12-ig a központi III. a) cs. leányosztályé; délután 2—4 ig körte-utczai I—II. vegyes osztályé; 4—6-ig központi I—Il-ik fiúosztályé. Junius 27-én délelőtt 8—10 ig központi III. a) cs. fiúosztályé; 10—12-ig a központi IV. fiúosztályé; délután 2—4-ig központi l—II. leányosztályé; 4—6 ig Buza téri I—II. vegyes osztályé. Junius 28-án délelőtt 8—10 ig központi IV ik leányosztályé; 10—12-ig központi V—VI ik leány osztályé; délután 2—4-ig debreczen-utczai I—II. vegyes osztály vizsgája. Ezen tanévet záró vizsgákról a t szülők és tanügy lelkes pártfogói tisztelettel értesít­tetnek. Pazár István, ág. h. ev. népisk. tanitó. A nyíregyházi községi polgári leányiskola évzáró vizsgálatai a következő sorrendben fognak meg­tartatni : Junius hó 22-én délután 3 órakor az I. oszt. junius hó 23-án délelőtt 9 órakor a II. oszt. junius hó 23-án délután 3 órakor a III. oszt. junius hó 24-én délelőtt 9 órakor a IV. osztály vizsgálata; junius hó 24-én délután 6 órakor záró-ünnep, junius hó 26-án reggel 8 órakor a magántanulók Írásbeli vizsgálata, ju­nius hó 26-án délután és 27-én a magántanulók szó­beli vizsgálata. Az évzáró vizsgálatokra a tek. iskolaszék tagjai, a szülők és az érdeklődő közönség tisztelettel meghivatnak. Kelt Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 17-én. Bölcsházy Vilma, polg. isk. igazgató. Értesítés. A nyíregyházi kereskedő tanoncz is kólában az évzáró vizsga junius hó 25 ón délelőtt 9— 12 ig a központi ág. h. év. népiskolában fog megtartatni. Ezen vizsgára a t. főnök urak és a tanügy barátai tisz­telettel meghivatnak. Nyíregyháza 1899 junius hó 24 én. Ruhmann Andor v. tanitó. Ciak leültem megint a ládára, a kötőmmel el takartam az arezomat és sirtam. Nem tudom én meg­érteni Zzuzsa, ha minden teremtett illat felnőhet, az istennek némely emberi teremtése miért sinlődik olyan retteüetes árvaságban. A madár repkedhet a levegőben, a hal lubiczkolhat a vizben, csak az ember fia olyan nyomorult, hogy ki van szolgáltatva Joppó Istvánnónak. Fél óra helyett bizony két órát is időztem a gyermekemmel. Sirt az istenadta i keservesen tudtam megszoptatni. Kevéssel beérte szegényke, bezzeg a bubi­nak háromannyi is kevés. Otthon aztán aztán összeteremtózett a nagysága, mert elmaradtam. Bubi is makranezoskodott s a nagy­sága azt mondta, nincs tejem bizonyosan elszívta a fiam. Védekeztem. — Bizony isten beteg a fiam. A nagysága roppant harágos lett. — Akkor menjen ne nyúljon a gyermekemhez, mert elkapja a bajt. Hivatták a doktort aki megvizsgált. Majd elment Joppó Istvánnóhoz és megvizsgálta a gyermekemet is, Mikor vissa tért hozzám igy szólt: — Ne féljen, nem engedem, hogy elkergessék. A nagyságának pedig azt mondta: — A dajka gyereke alig ól pár napig. Tartsa meg. Még inkább használhatja, ha nem lesz gyereke. En követeltem, hogy engedjenek a gyermekemhez. A szeme közzé nézek Joppé Istvánnénak ós megkérdezem tőle mit csinált a kis élettel, amit rábíztam Es ekkor jött az utálatos gonosz asszony és jelentette: — Julis, szabad vagy ! Vedd meg a koporsót. A nagyságos asszony azt mondta, megvásárolja ö a koporsót, ón csak szoptassam meg a bubit. Mindig csak a gyermekére gondolt, de ó mitsem tett érte. ~~ ~Ez 7z életenT"története. Cdbi Esztinek ós Dombi Klárinak az egészről ne szólj sammit, mert e híresztel nők. A pénzből amit a dajkaság idején kaptam, szép summás raktam a takarékba. Most már kéróm is van, egy fazekaslegény . . . Nem szerelmes, de mert pénzem van, bizonyosan feleségül vesz. üjlaky Antal. ÚJDONSÁGOK. Felhívás a vármegye közönségéhez ! Vármegyénk egyik hősi alakja Gáván, a gávai köz­temetőben, jeltelen sirban alussza örök álmát! Az 1848—49-iki önvédelmi harezban őrnagya, majd ezredese volt a szabolcsmegyei önkentes 48-iki honvéd zászlóaljnak. A törvényhatósági muzeuinban szent ereklyeként őrzött zászlót a felszenteléskor tett Ígérethez hiven, a szomorú napok bekövetkezte utan, Komaromból ő hozta haza s adta át megkoszorúzva a zászló-anyának. Ez a férfi volt Rakóc/ky Sámuel. Élet ét és minden képességét hazájának szentelte, ama nehez időben hazájáért küzdve, — hírt, nevet szer­zett magának, a megyének, a megye vele együtt küz­dött fiainak. Szuronynyal verle ki Tridauból zászlóaljának élén az osztrákokat, — Issaszegnél szintén szuronynyal verte szét a sokkal számosabb ellent, — Ácsnál az elvesztett sánezokat az ott maradt ágyukkal rohammal vette vissza ... de nem czélom leirni a hőstetteket, hiszen a történelem leirta azt. A zászlóalj hőstetteiért a Ill-ad rendű, parancsnoka, Rakóczky Sámuel Il-od rendű ér­demjellel lelt kitüntelve, — és most jeltelen sirban pihen. E férfiúnak akar a törvényhatósági bizottság em­léket állit, ni fel, és pedig az egész közönség hálája és kegyeletének méltó kifejezéséül akként, hogy költségeihez mindenki hozzájárulhasson adakozásával. Ezen emlék úgy sem a jeltelen siré, — a megye közönségéé marad, amelyről a hazaszeretet lelkesítő biz­tatást fog hirdetni a jövő kornak, a jövő nemzedéknek. Magunknak emeljük az emléket, amikor áz elisme­rés, a hála adóját rójjuk le az emlék felállításával. Kérem az adományt hozzám küldeni. Nyíregyháza, 1899. május 30. Mikecz János, alispán. — Katonai kinevezések, ó felsége báró Taxis József ezredest, a kassai 5. m. kir. honvéd huszárezred parancsnokát, a 2. honvéd gyalog dandár idei.lenes ve­zetésével megbízta, Csicsery Géza alezredest pedig az 5. honvéd huszárezred parancsnokává kinevezte. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Ujfa­lussy Zoltán járási erdőtisztet, a IX. osztály 3-ik foko­zatába, a nagy-károlyi m. kir. állami erdőhivatalhoz főerdészszé nevezte ki, s a nyíregyházi m. kir. erdő­gondnokság vezetésével megbízta. — Lemondás. Kömmerling János, a dadai felső járás főszolgabirája a napokban beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét a vármegye alispánjához. Közönségünk e lemondás hírét sajnálattal veszi tudomásul. — Pályázat. A Básthy Barna elhunytával meg­üresedett városi rendőrkapitányi állásra e hó 17-ikén járt le a pályázati határidő még pedig — legalább ami a számot illeti, igen fényes eredménynyel, amennyiben a főispán ur őméltóságának nem kevesebb mint husz pályázó közül lesz alkalma Nyíregyháza város jövendő­beli főkapitányát kiválasztania. — Tanyasi iskolai vizsga. A Sima-pusztai köz­ségi népiskola évzáró-vizsgáját e hó 16-dikán tartották meg, Bencs László polgármester, Bartlialomaeidesz János tb. főesperes, Sexty Gyula tanügyi tanácsos és nagy­számú érdeklődő jelenlétében. A vizsga minden tekin­tetben is különösen a magyarosodás előhaladása tekin­tetében és kitűnően sikerült. — A tisztviselők köszönete. Nyíregyháza város képviselőtestülete a legutóbbi szervezéskor tudvalevőleg fölemelte a tisztviselők fizetését, amelyet aztán most junius 1-én kapott meg a tisztikar. — A kedden dél­után tartott képviseleti gyűlésen a tisztviselők nevében Májerszky Béla főjegyző mondott a képviselőtestületnek köszönetet. — Közgyűlés. A „Besenyei kör'-nek 1899. évi' junius hó 18 án délelótt 10 órakora vármegyeháza nagy­termében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2 . A számvizs 0áló bizottság jelentése. 3. A jövő évi költségelőirányzat, megállapítása. 4. Indítványok. — A közgyűlés után báró Feilitzsch Berthold főispán, a kör elnöke tiszteletére kö'cbéd lesz a Sóstón. — A nagykállói gimnázium fokozatos fejlesz­tése érdekében a vallás és közoktatásügyi minisztertől a napokban leirat érkezett, amelyben a miniszter tudatja, hogy ez idő szerint nincs abban a helyzetben, hogy Nagy-Kálló városának e kérelmét teljesíthesse. Kilátásba helyezi azonban a jövőre nézve a miniszter, hogy e kérdés kedvező megoldást nyerend. — Huszonötéves kórházi orvosi jubileum. Ju­nius hó 10 én ülték meg Dr. Lórencz Gyula korházi or­vos kettős családi gyásza miatt egész csendben a leg­szűkebb körben kórházi orvosi működésének huszonöt­éves jnbileumát. 187é-ben junius hó 10-én nyilt meg Nagy Kállóban a szabolcsmegyei nyilvános közkórház. Akkor jött oda a jubiláns Budapestről a néhai idósbb Dr. Bókay János egyetemi tanár igazgatása alatt álló „szegény gyermek kórházból", a hol megelőzőleg már két évig mint alorvos működött. Ezen 25 év alatt a kór házban 29605 beteg lett a jubiláns orvos által felvétet ve és gyógykezeltetve. — Cseléd-lakások megvizsgálása. Sexty Gyula h. rendőrkapitány a hét folyamán, orvosi asszisztencziával megvizsgálta a határban levő cseléd-lakásokat s egész­ségügyi tekintetben e téren nagy és örvendetes javulást konstatált. Külön is fölemlitésre méltó e tekintetben a Csengery-féle birtok, ahol a cselédek nemcsak külön lakast birnak, de még kamarát is. — Gyászrovat. Borbély Gáspár mint férj, Borbély Sándor és Endre mint gyermekek, Sanyika és Aranka mint unokák, Krasznay Péter mint testvér számos rokonaik nevében is, mély fájdalommal,de a végzet rendelkezései­ben való lelki megnyugvással, jelentik a felejthetetlen jó feleség, szerető anya, nagyanya ós testvérnek Borbély Gáspárné szül. Krasznay Erzsébetnek élete 65-ik, boldog házassága 47 ik évében Kemecséo f. 1899. év junius hó 15-én esteli VA8 órakor hosszas betegség után történt csendes elhunytát, A boldogultnak drága földi marad­ványai a folyó 1899. é? junius hó 17-én délután 2 órakor fognak Ksmecsén a róm. hath. egyház íiertartása sserint as anyaföldnek vissza adatni. Lelki üdvéért az engesz­telő szont mise áldozat 1899. évi junius hó 19-én reggeli 8 órakor fog Kernedén a róm. kath. templomban ai egek urának bemutattatok Kelt Kemeesén 1899. juoius hó 15 ón. Legyen álma olyan csendes, mily nagy szeret­teinek bánata! ÖIT. Gécsy Ábrahámné született Fábriczius Kle­meutin. a maga ó« gjemekei: Géza ós Gisella, özvegy Géesi Imróué ssl. Lsngyel Mária édesanya, úgyszintén estvérei: Géesi Ádám, Géczi Mária özvegy Veleot Dánielné leányával, Géesi Klára ér férje Adorján István é» gyermekei: Sulyok Berta férj. Morvsy Andásné Sulyok Kálmán és as összes rokonság nevében is, a legméiyebb fajdalommal tudatják a felejthetetlen férj, legjobb apa, hón szerető testvér, sógor, nagybátya és rokonnak garam­ssegi Gécsy Ábrahám nyíregyházi kir. törvényszéki iroda­igazgatónak folyó evi junius 11-én délután 3 órakor, áldásos életének 62 ik, boldog házasságának 27 ik évében hossza* szenvedés után törtéut gyászos elhunytát. A megboldogultnak drága hamvai folyó hó 13-án délután 4 órakor fognak, a róm. kath. egyhái szertartásai sze­rint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozal pedig folyó hó 14-én délelótt 9 ónkor fog a helybeli róm. kath templomban az egek Urának bemutattatni. Nyíregyházán, 1899. junius 11-én. A viszontlátásig, I«ten veled! — Kis műkedvelők. Az e hó 8-án a nagykállói izr. elemi elemi iskola leánynövendékei állal tartott mű­kedvelői előadásról óhajtok ezúttal pár szóban megem­lékezni, mikor is engedjek meg, hogy beszámolóm a következővel kezdhessem: Tekintetes hitközség! Több izben hallottam már a nagykállói izr. elemi iskolát min­den tekintetben dicsérni, sőt olyan dicséreteket is hal­lottam, melyek igazságában, az igazat megvallva, némi­leg kételkedtem! Nem volt még alkalmam — bár lehe­tett volna már több izben — meggyőződni a dicséretek igazságáról, csak őfelsége a király koronázási emlékün­nepének évfordulóján. E hó 8-án 8—10 éves leánykák rendezlek ekkor színielőadást, de olyant, a melyhez ha­sonlót felnőtt műkedvelőknél is igazán ritkán látni! — Meghajlok az eddig hallott hirek előtt az iskolára vo­natkozólag, sőt bátran merem állítani, hogy mindaz csak keveset mondó volt, mert a növendékek oly reme­kül vannak képezve, hogy az embert csodálkozásra ra­gadják s nem tudja, hogy váljon a nevelés művészetét, vagy a gyermekek ügyes képzettségét csodálja-e az iga­zán csodának nevezhető jelenségben! .A tavasz tündére* és a .Fehér ruha* egy-egy felvonásos színművek kerül­tek színre Rudnyánszky Gyulától. Mindkét szinmű oly sikeresen és gracziőz lett előadva, hogy nagyok mehet­nének példát venni a kisdedektől, kikben úgy látszik meg volt az akarat ez alkalommal is, dicséretére lenni tanitójoknak és nevelőnőjüknek. ,A tavasz tündéré*-ben a legjobb alakítást a kis Szőcs Margit mutatta, ki mint a tavasz tündére, egy igazi tavaszi képet ábrázolt! — Virággal hintett zöld ruhája, ékes koronája, üde, piros arcza, a legszigorúbb kritikát is kiállta volna, úgyszintén ügyes játéka.,Tündérei az ibolya Klein Boriska, a gyöngy­virág Goldberger Piroska, a nefelejts Klenoviú Hermin, a szegfű Goldstein Helén, a rózsa Szőcs Lenke olyan hercich kis leánykák voltak, hogy jövő fiatalság irigylem sorsotok ! Ezek között választani majd, földi boldogság lesz ! Ama .szegény leány* Fried Berta, .egy kis leány* Weisz Aranka, Gizella és Margit testvérek Freifeld Róza és Neuwirth Erzsike ugyancsak remekellek. A második darab ,A fehér ruha* méltó párja az elsőnek. Vitéz Erzsike, Regula Margit, Gultman Juliska a főszerepben ügyeskedtek, szorgalommal megoldván a nevelő kisasz­szony által beléjük helyezett bizalmat. Rózsa Boris, Fischer Mari, Torma Piroska, várakozáson felül ügyes­kedtek! Az előadási élénk táncz követte, hol kicsik-na­gyokkal vegyest vigan járták 1 óráig. — Veszett kutya marás. Napkoron Vastag György hét éves fiút megmarta egy veszett kutya. A szegény kis fiút felszállították a Pasteur-féle intézetbe, Budapestre. — A legveszedelmesebb fenyegetés. A mult hét egyik napján kóborló kutyákat fogdoslak a piaezon a kutyasintérek. — A csapat feje, a vajda, mint egy jó hadvezér mindenült ott van, figyelmét nem kerüli el a legkissebb kutya sem. Legényeinek minden mozdulatára, minden hurokvetésére ügyel s ha egy elhibázott hurok­vetés miatt a .tervbe vett* kutya elugrik, — van aztán hadd el hadd! — Kérlelhetetlenül lehordja a hibázót s kilátásba helyezi még azt is, hogy majd az ő nyakán fogja a hurokvetés tudományát megmutatni neki. Szigorúsága még a saját fiával szemben sem tesz kivételt, aki szinte az ő mesterségét folytatja s aki most épen egy fürge, — ölbe való kis kutyát vesz űzőbe, amely bőrig lenyírt derekával, sörényes nyakával s bojtban végződő farkával ugy néz ki, mint egy miniatűr oroszlán. — Vigyorgó arczczal Közeledik a kis jószághoz a vajda csemete, előre örülve a váltságdíjnak, amit a kis kutyáért, annak gazdájától, — Medve fodrász úrtól fog kapni. Az öreg vajda megelégedetten, — szakértői figye­lemmel kiséri fia mozdulatait, amint az a háta mögé dugott hurokkal, lábhegyről-lábhegyre ugorva, óvatosan közeledik a kis kutyához; még egy-két ugrás, a nyélre erősített drót hurok repül s a kis kutya egy nagyot ugrik ijedtében s — — — elszalad. No, lett erre nemulass! Az öreg vajdát a gutaütés kezdte környékezni a méregtől. Hogy ilyen csúfságot épen az ő fia követ el, az egész piacz előtt s mi több a ,nemzsete3 röndér bizs­tos úr* semeláttáral — No hát ez már sok egy apai szívnek ! A jelenet szemtanúi visszafojtott lélegzettel, rosz­szat sejtve nézik a fiához vérben forgó szemekkel köze­ledő vajdát, ez pedig magasra emelt ököllel e szavakkal állt meg fia előtt: — Ha még egyser ilyen csúfot tesel a mestersé­günkön, itt vákujjak meg, hogy én is csúffá teslek, odadlak csizsmadia inasnak !! S a 15 éves kamaszra ez a fenyegetés olvan bor­zasztó hatással volt, hogy — sírva fakadt. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom