Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-12 / 11. szám
o „IN T í B V X D É K.' Előszó, Bevezetés, Általános tudnivalók. A szőlőmetszés mestersége czimü részeken kivQl ismertet tizenhat féle metszetési módot, . melyek a szöveg közé nyomtatott huszonnégy ábra által vannak érthetővé téve. A könyv kilencz nyomtatott ivre, 144 oldalra terjed és ára 1 forint — két korona. Szőlősgazdáinknak nélkülözhetlen segédeszköze, tanácsadója és kincses bányája ezen könyv. Óhajtandó volna, hogy minden szőlőbirtokos kezében legyen e hasznos vezérfonal, mielőtt szőlője metszéséhe/ fog Az egy forint előleges beküldése után bérmentesen küldi meg a szerzője Maurer János (Kassa, Maurer udvar). — Ki öt példányt rendel, hatot kap — Megtagadott előmunkálati engedély. Szerviczky Ödön bodrogszerdahelyi földbirtokos és dr. Frank Salamon bpesti ügyvéd előmunkálati engedélyt kértek egy Nyíregyházától Ibrány, Dombrád, Czigánd irányában Bodrogszerdahelyig és Czigándtól Vissig vezetendő h. é. vasútra. A kereskedelemügyi miniszter az engedélyt nem adta meg. Csúnya halál. Cseprega István 14 éves iparos tanoncz e hó 11-én éjjel gazdája Antal János házánál az árnyékszékbe ölte magát. Onnan húzták ki holtan. — A inárcziusi napok emlékünepcin mindez ideig hiányoztak olyan népszerű könyvek, melyek a nagy n&pok emlékének méltón áldoznának és melyekhez ; nagy közönség is könnyen hozzáférhetne. Ezen a bajon segített a Magyar Könyvtár szerkesztősége, mikor e kitűnő vállalatba három olyan munkát vett föl, mely kétségtelenül csakhamar el fog terjedni és nagybau fogja amelni a gyorsan fölkapott gyüj'eméuy népszerűségét. E három füzet egyike az uj magyf.r lirai költészet egyik legkiválóbb lantosának Ábrányi Emilnek márczius 15-iki alkalmi és más szebb hazafias versfit foglaja egybe Márcziusi dalok és egyébb költemények czimen. Nemes páthosz, lobogó lelkesedés avatják Ábrányi hazafias költeményeit líránk legkiválóbb ilynemű termékeivé. Tizenegy olyan vers van e kötetkében, mely márczius idusát magasztalja és még vagy harmincz szebbnél szebb, szavalásra kiválóan alkalmas költemény. Márczius 15 iki alkalmi ünnepélyekről Ábrányi Emil verseinek hiányozniok nem szabad. E^y másik füzetben Gracza György, szabadságharezunk népszerű történetirója irta meg a nagy nap történetét. Czime: 1848 márczius 15., de föltárja a történeti előzményeket is, hogy az án ihlett lelkesedéssel ecsetelje a magyar szabadság születése napjának lefolyását. Igazán derék dolog volt, hogy végre akadt történetíró, aki híven és a történeti kritika tiszta nézőpontjáról vet világott történetüuk ama ragyogó lapjára, melyre márczius 15-ike van irva. Oivassa el a könyvecskét mindenki, aki igazán megismerni akarja. De olvassák el a 48—49 es évek legendás alakjának Kossuth Lajosnak julius 11 iki beszédét is, melyet a haderő megajánlása ügyében tartott és megfogja belőle érteni mindenki Kossuth szónoki siava csudás hatását. Ezzel a beszédei fejeződik be a kis alkalmi sorozat, melynek minden magyar ember asztalán ottt kell lenie nem csak a mostani napokban, de örök tanulságul és elkesitésül mindenkoron. Egy-egy füzet 15 kr. Kiadta Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs és kir. udvari könyvkereskedése Budapest. Andrássy ut 21, de megszerezhetők minden hazai könyvkereskedésben is. — Balázs Klára, regény, irta Lengyel Laura. Az Egyetemes Regénytár, mely ugy a hazai, mint a külföldi regényirodalomnak szinét-javát közli, egy uj tehetséget mutat be a jelen regénynyel olvasóinak. Lengyel Laura egészen a modern reális Íróknak hive, az ő dolgai nem a kék ködben élnek, minek neve romantika, hanem valóságos, húsból és vérből való emberek. Ugy vannak beállítva és jellemezve, hogy rögtön az igaz-élet hatását teszik az olvasóra. — Amellett pompásan ért a meseszövéshez is és eleitől végig leköti az érdeklődést. Balázs Klára egy ilyen alak az életből: szegény leány, ki veleszületett hajlamainál fogva sóvárog a fényűzés és a jólét után és el van tökálve, hogy meghódítja magának ezt a két, szerinte nélkülözhetlen kelléket a boldog megélketésre. Készprogrammal i idul neki a hareznak és fegyverei: a szépsége meg a szelleme. De egyről megfeledkezett, amiben főereje van, de egyerersmind a gyöngeje is, megfeledkezett a szivéről. Mikor már odáig jutott, hogy teljesen meghódított magának egy gazdag kérőt, egyszerre csak megmozdul a szive, még pedig egy szegénysorsú ifjúért. S hozzá megy feleségül. Még egyszer fellázad benne az élvvágy és a hiúság, mégegyszer kinyújtja kezét a földi bálvány után, de eközben gyermeke szülelik és diadalra jutt benne a tiszta nőiesség. Visszatér férjéhez, bocsánatot kér tőle és ezentúl igazi boldogság az osztályrészük. A regény befejezése igy minden tekintetben kibékítő, anélkül hogy vétene az élet igazság ellen. A sziv és az ész meghozzzk benne a maguk részét. — A szépen kiállított kötet megjelent Singer és Wolfner kiadasában, ára kötve 50 krajezár. — Ritka kövér emberek. Mi napság is vannak kövér emberek, de olyanok, a milyenekről alább lesz szó, nem mindig születnek. A párisi Bulleiten des sciences medicales említést tesz a következő kövérekről: A párisi orvosegyetemen bemutattak egy uégy éves gyermeket, ki 104 fontott nyomo t; 10 évss korában halt meg, mikor 315 font volt. Ejy angol (Lmcoln grófság) 583 font nehéz volt, testének kerülete 10 láb, naponként nyolez font húst evett és 10 liter ört ivott. Ejy másik angol 649 fout, roppant hokatt evet', de tuég többet ivott, ugy hogy naponkén f egy „gallon" .-ört (25 liter) fogyasztot el Egy harmadik angol, Sopuer ur, 57 éves korában 675 font nehéz volt. Egyik vállá'ól a másikig 4'/í láb széles volt. Lábai rettenetes via agok voltak, minélfogva retentő bő nadrág is kellett neki. Beszélik, hogy egyszer barátai fogadtak szolgáival, kik azt állították, hogy a gazdájuk nadrágjának a félszárába beletöltenek 300 liter búzát. A fogadást a szolgák nyerték meg, mert miután gazdájuk egyik ócska nadrágjának szárát bevarrták és a 300 liter búzát betöltötték, még mindig nem volt tele. Egy alkalommal Sponer úrral olyasvalami történt mely más közönséges halandóra nézve több mint bizonyos, hogy halállal vigződölt volna, neki azonban kövérségénél fogva uem igen ártott. Ugyanis a vásárban összeszólalkozott egy emberrel, ki őt egy öt ezol hoszu águ késsel többször hasba szúrta. Sponer urnák ez azonban nem sokat ártott, mert a hasán a szalonna épen hat ezol vastag volt, minélfogva nemesebb részekig nem hatoltak a szúrások. — Eduárd Bright 2 éves korában 144 font volt, 30 éves korában a tüdők elzsirosodása következ tében megfulladt. Melle 5 lább és 6 ezol kerületü volt, hasa 8 láb, karja 2 láb és 2 ezol, ezombja 2 láb és 8 ezol; 12 erős ember eresztette sírba koporsóját külőm ben 616 font nehéz volt. — Chapiu Vitellins spanyol generális 720 font 6ulyos volt. A legerősebb lovakat is mindjárt lesántitotta ugy, hogy utoljára is 3 erős afri kai dromedárt hozatott magának ós ezeken felváltva ülve vezényelte csapatait. — Sámuel Sugars 760 font, 760 font, magassága 4 láb és 8 ezol, szélessége pedig 6 láb és 2 ezol; tehát jóval szélesebb volt, miut magas. Reá még azt sem lehetett volna mondani, hogy „szélehossza egy", mert még ezen is túltett. A tüdők elzsirosodás következtében megfulladt. Koporsója 6 láb széles és 6 láb magas volt, szóval egy szabályos koczka. Mindezeket azonban messze felülmúlja Hopkins ur, ki talán a világ legkövérebb embere volt. Általános föltűnést keltett London u'czáin, mikor saját maga részéré készített kocsiján 4 ökörrel vontatta termetét Nyíregyháza uj rendőr-tanácsosa. Abból az alkalomból, hogy Nyíregyháza város képviselőtestülele, e hó 7-dikén tartott közgyűlésében Mikecz Józsefet rendőr-tanácsos alkapitánynyá megválasztotta, a közmorál védelme szempontjából szükségesnek látjuk az alábbi közlésekel. A két birói Ítélet (a kir. táblai ítélet jogerős lett) publikálva lett a „Nyirvidék" 1893. évfolyama 13. számában. A másik közlemény pedig a „Nyirvidék" 1897. évfolyama 1. számának vezérczikkéből van szórói-szóra idézve. Két ítélet. Tekintetes szerkesztő úr ! Mikecz József lapszerkesztő, megyebizoltsági és városi képviseleti tag, ipartestületi jegyző becsület sértés és rágalmazás miatt pert inditotott Hudák Károly és alább megnevezett társai ellen. Kérem tek. szerkesztő urat, hogy az ez ügyben hozott két bírósági ítélet s különösen a kir. tábla ítéletének indokolását — a közmorál érdekében — közzétenni szíveskedjék. Egy képviseleti tag. (Másolat) 6400/1892. B. Ő Felsége a király nevében. A nyíregyházi kir. járásbíróság rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Iludák Károly és társai elleni büntető ügyben a következő ítéletet hozott: Hudák Károly, Tulács István, Dillenberger Lajos, Gyurcsány József, Lipták Dániel, Eördögh Károly, Léderer Ignácz és Stern Jenő vádlottak, az ellenök Mikecz József sértett fél altal panaszolt rágalmazás és becsületsértés vétségének vádja alól fehnenteltnek. Indokok. Mert a rágalmazás és becsületsértésként panaszolt szavak és kifejezések, a Hudák Károly vádlott által szerkesztett s ugyancsak általa és többi vádlott társai állal is aláirt és sértett fél Mikecz Józsefnek helybeli városi aljegyzővé lett megválasztása ellen irányítva beadott két rendbeli felebbezésben foglaltatván, azok a vádlottak, mint városi képviseleti tagok által kifejezetten a város tekintélye és repulácziójának megóvása érdekében az adott s fennforgott és az I., II., III. alatt csatolt „Nyirvidék" lappéldányok szerint is nyilvános, de meg nem czáfolt gyanuokok alapján, léhát jóhiszeműleg adatván be az illetékes hatósághoz. Igy tehát, ha a panaszolt szavak kifejezése a büntető tkönyv 25S. és 261. § ba ütköznek is, az ugyanazon törvény 'J66. §-a szerint büntelendő cselekményt még sem képezhetnek vádlottak ellen, anynyival inkább, mert ezek a neheztelt felebbezést a beérkezett városi és megyei hatósági iratok tanúsága szerint, mint városi képviseleti tagok politikai jogaik gyakorlásában s abból t'olyólag adták be és vonatkozó rosszhiszeműségük igy meg nem állapítható, sőt a sértett fél kérelmére beszerzett 5163—1892. P. szám alatt a királyi törvényszéktől beérkezett sikkasztás miatti bűnügyi iratok s azok közt sértett fél és a tanuk vallomásáról felvett viz-:gálati jegyzőkönyvek s azt előzőleg keletkezett sértett fél elleni fegyelmi ügy iratai is oly szabálytalanság elkövetéséről tanúskodnak, melyek szerint a belügyminiszteri leirat is a panaszolt felebbezésben foglalt kitételekhez hasonló kifejezések felemlitésével rendelte a fegyelmi iratokat a büntető törvényszék• hez utal tenni. Ezek alapján vádlottakat a vád alól felmenteni kellett. Ezen ítélet felek előtt az eljárási szabályok 7 1. §. szerint kihirdeltetven, sértett fél Mikecz József felebbezést jelentett be ellene, vádlottak pedig megnyugvással vették. Nyáregyháza 1892. november 25. Bodó, kir. alj. biró. (Másolat) 5359/93. B. Ő Felsége a király nevéb.n a debreczeni kir. ítélőtábla rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Hudák Károly, Tulács István, Dillenberger Lajos, Gyurcsány József, Liptak Dániel, Eördögh Károly, Léderer Ignácz és Stern Jenő elleni bűnügyet, melyben a nyíregyházi kir. járásbíróság 1892. évi nov. hó 25-én 6400. sz. a. ítéletet hozott, Mikecz József magán vádló felebbezése folytán, 1891. február hó 22-én tartolt nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következően ítélt : Az első fokú hatóság ítélete hilyben hagyatik. Indokok : Ámbár nyilván való, hogy a panaszban felsorolt s a vádlottak állal a magán vádlónak városi jegyzővé tör • tént megválasztása ellen b íidott fclebbezésekben használt kifejezések alkalmasak arra, hogy magánvádló önérzetét sértsék cs mások becsületében veszítsen s igy a btk. 261. §-ban mejhatárosott becsületsértés vétsége tény álladéka megállapítására alkalmasak lennének; mindazonáltal vádlottak helyesen menteltek fel a vád alól, meri a beszerzett iratokból kétségte'en, hogy a felebbezésekben használt kifejezések és állitások czélja tisztán Nyíregyháza város közönsége ama közérdekének megóvása volt, hogy az igen fontos városi jegyzői tisztség egy kifogástalan egyén által legyen betöltve; minthogy pedig a panaszolt felebbezésben 1 és 2 •/. alatt csatolt ítéletekkel bizonyitva van, hogy Mikecz József m. vátlló két ízben volt szabadságvesztés büntetésre Ítélve, Szabolcsvármegye bizottságának 1874. augusztus 25-én 113. sz. a, hozott és a belügyminisztériumnak 52483/874. sz a. kelt rendeletével helybenhagyott határozatával jogerejüleg megállapittatott, hogy Mikecz József hivatalában hiitleniil járt el, a becsatolt hirlappéldányokkal végre az is bizonyitva van, hogy vádló becsületében nyilvánosan megtámadtatott: a panaszolt állitások és kifejezések a btk. 263. §. 5. pontja alapján nem büntethetők. Debreczen, 1893. február 22. Puky Gyula, elnök. P. H. Garam Jenő, előadó. A „Nyirvidék" 1897. évi l-ső száma vezérczikkének említett passzusa a következő: „Ki ez az ember?! Hívjak Mikecz Józsefnek és zajos rnullja van. Volt népvezér és lapszerkesztő. Városi hivatalt is viselt: elcsapták. Börtönben is ült. Nyilvánosan vádolva volt, hogy nagy hangjával szerzett népszerűségét választási küzdelmek alkalmával pénzszerzésre használta föl. Bíróságok ítélettel diskvalifikálták. Megverték nyilvánosan. Elcsapták az ipartestületi jegyzőségről dilfamáló szabálytalanságokért. A városi képviselőtestület egy bizottsága ő miatta leköszönt mandátumáról, mert a bizottság tagjai nem ülhettek vele együtt, erkölcsi immunitásuk érintetlensége nélkül. És ez az ember, akit a becsületes lársadalom már olyan régen és (szinte leheletlennek látszik, hogy ez nem csak egyszer történhet meg) olyan sokszor kivetett magából," stbbi. A közönség koréból*) A következő sorok közlésére kérettünk fel: Tekintetes Szerkesztő úr! A helybeli ev. ref. egyház orgona alap javára vasárnap és hétfőn rendezett műkedvelői előadás szereplői, — régi szokás szerint — a második előadás után egy kis murira óhajtván összejönui, a rendezőség egy tagja Utal tudomására hoztuk ezt Baumeister Éde Korona szállodabeli bérlőnek, kérvén tőle e czélra — (t. i. hogy 80—100-an ott vacsorázhassunk és mulathas-unk az ő konyhájából és italából) az emeleti kis termet. Ho:y a Korona bérlője a kisteremben való terítésért külön 15 frtot kivánt, ahelyett, hogy nagyon szépen megköszönte volna, hogy ilyen nagy számú társaság fog nála köitekezni — ezt a szinte hihetetlen dolgot nem is akarom külön sérelemként emlegetni, mert hiszen a legutóbbi Víg estély rendezése alkalmából a jótékony aőegyletnek 80 frtot kellett a világítás költségein kivül űzetni Baumeister urnák, amiért olyan kegyes volt, hogy megengedte 300 embernek, hogy ezen az estén ós -jgész éjszakán az ő ételeit és italait fogyaszsza és megfizesse. Történt azonban, hogy az az előbb emiitett rendező bizottsági tag ur elkövette azt a merészséget, hogy Baumeister urat igen udvariasau kérte miszerin: ételek és italok kifogástalan kiszolgálása és min5sége tekintetében majd gondoskodjék. Ez udvarias fölhívásra a világ bármely városa vendéglősének bizouyára az lett volna a felelete, hogy: igyekezni fogok t. vendégeim megelégedését kiérdemelni. Biumeister ur, a Korona bérlője azonban e helyett kirúgta maga alól a széket s egészen kurtán kijelentette az iliető urnák, hogy ó most már nem ad se helyiséget, se ételt, se italt, az egész dologra nem is reflektál. Midőn megemlítjük, hogy a mu'atságot azért — más helyiségben, más vállalkozó kitűnő kisiolgálása mellett kivilágos-kivirradtig a legjobb sikerrel még is megtartottuk, a közérdek szempontjából nem mulaszthatjuk el, hogy a közönséget a Korona vendéglősnek már ismételten tanúsított elbizakodott túlkapásaira ne figyel moztessük. A városi hatóság szives érdeklődésébe is ajánljuk ezt az ügyet. A .Korona" városi vagyjn. D> ebből nem következik az, hogy annak bérlője itt Nyíregyházán monopoliumot gyakoroljon, még pedig olyan arrogans módon, mint Baumeister ur. Egyébként csakugyan a közönségen múlik, hogy ha már a városi hatóság olyan szerencsétlen szerződést kötött is a Korona bérlőjével, ne engedje magát ki/.sákmányoltatni. E felszólalást azzal a megjegyzéssel tesszük közzé, hogy e tárgyra esetleg még visszatérünk. Nyilatkozat. Községünkben f. évi márczius hó 6-án ós 7-én történt tűzesetekből kifolyólag — de egyáltalán minden tűzesetből is — ez uton is köszönetünket nyilvánítjuk Mand^l Ede s társai gyáros uraknak azért, hogy közsécűik vizszegény kútjait, — saját telepjükről sajá', igájukkal hordatott vizzel helye'.esittették. Az elöljáróság. Csarnok. A vadvirág. Mint a vadon szélén virágzó csipke rózsa, kitéve az idők viharának: forróságnak, fagynak, esőnek, hó nak, az égető napsugarak hevének, sokszor p idig u hosszú árnyéknak, mégis bimbót fakaszt, virágot nyit, termést ad: ép ugy nevelkedett, nőtt föl a szép erdészleány az erdőszélére épített kis erdészlakban. Az édes apja tanította meg imádkozni, irni, olvasni: az 8pján kivül máshoz nem vonzódott, édes anyja korán elhalt, az idegentől — ha nagy rikán oda *) E rovat alatt közérdekű félsz Malisokat a beküldő felelőssége mellett közlünk. Szeik.