Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-12 / 11. szám

.N T 1 R V t D É K." tévedt valaki — megijedt, félénken futott el mint eev ijedés őzike. Egy poétikus lelkű turista elkeresztelte vadvirág" nak. De amilj féléuk, ijedős volt az emberekkel szemben, épp oly bátor és merész az erdőben. Az erdő volt az ő eleme, kora reggel vállra kap'a atyja fegyverét 8 haladt a hegyek közé vigau dalolva' Bír rémesen dühöng & vész, Áll az erdő, él az erdész. Vadai üvölt, sivit a «zé>, A rengeteg éleire kél. Törik az ág, hull a levél, Csörgó patak medret cierél ; Sikong vijjog az orvmadár, A nagy vad ia félenken jár. Tizeuhat tavasz repttlt el a vadvirág ft-je felett és ő még mindig nem változott meg. Megelégedett az édes apja társaságával, nem érezte hiányát semminek: hiszen nem is lehettek vágyai, reményei, mikor a legközelebbi faluba is csak hetenkiut egyszer, a vasárnip reggel mehetett a misére. Ott hallgatta ő a leczkéket az erdő szivében, a vadaszbarlang környékén . . . — Ne menj, lányom, olyan messze — inti a gondos apa — vadász-barlang már pag>uyvála>z ó, jóformán se az én kerületemhez, se a kollegáméhoz nem tartozik. Még a földes ur se igen akar tudni róla, mintha nem is az övé volna az az ördöngös odu. — Dd édes apám, csak tán nem babonás? kérdi a lány kissé elpirulva. — Nem én, lányom, soha se is voltam, hinem azért sohase mennék be a vadászbarlangba egyedül. — Ugyan miért ? — Hát almondom én neked lányom, hallgass ide! Sjk mande-monda és rege kering a nép ajltáu a vadász-birlangról, de hát én nem lebbentem föl a fátyolt a multakról. Miért zavarnám meg a szellemeket sírjaikban, mikor a közel mult történetét is elmondhatom. Magam ugyan nem valék szemtanuja az esemény nek, de hiteles forrásból indulok ki, s i^y olybá veheted szavaimat, mintha önmagaddal történt volna meg az eset: Az elhagyatott vadász barlangból egy este tüzfenyt láttak csillámUni a szemben eső hegyoldalon tanyázó pásztorok, s azt is látták, hogy egy szép leány jött ki onnan egy vadász ifjúval. A leány fejéré vadvirág koszorú volt tűzve és azt mondják, hogy nagyon hasonlított hozzád. Kis ideig a barlag előtt áltak, mint ha valami felett tanakodtak volna, aztán ismét visszatértek. A tűifeny kialudt, köd lepte el a vidéket, az éjszaka sötét fátyola elzárta a látóhatárt és igy nem tudják, kijöttek-e onnan újból, vagy bent maradtak és még most is ott vannak, vagy se ? A sz^p leány szótlanul hallgatta végig a történetet s mikor atyja befejezé elbeszélését, és azt kérdezte tőle: — Mikor voltál utoljára a vadá9Z-b írlang környékén. A leány csak ennyit válaszolt. — Tegnap. — Ne menj lányom többé oda, ue menj, hogy kísértetbe ne essél, kérte a vadvirágot az öreg erdész. • * * — Teremtette, ez már baj: újból kinoz a köszvény, nem birom a házból kihúzni a lábaimat, pedig törik-3zakad, holnapra okvetlen be kell küldeni egy szarvast a kastélyba, igy szól az erdész. — Ki megyek én édes apám, még ma délután, tudom, hol váltanak át ós különösen egynek már a csapáját is ismerem. — Tudom én azt jól — goudolá az öreg — csak hogy te az én fejemre akarod most az aggancsokat rakni. — Mehetek, édes spám ? — Eregy, eregy. A szép leány édes apji pu káját felkapva kisietett a stobából s hegynek fe\ völgynek le, egyenesen a Tadász barlang felé tartott. Nyomában mindenkor vele járó hű kopója, a Diánka futott. Mikor a vadász barlanghoz értek, a leány megfordította a kutyát arcfczal dél felé ós rákiáltott: .Diánka, gyorsan hozd el Nimródot!" Az értelmes állat egy másodperczig még ott állt, mintha még várna valamit, aztán villámgyorsan neki szökött a szomszéd pagonynak s rövid idő múlva eltűnt a sűrűben. Mikor a leány meggyőződött arról, hogy a kutya eleget tett pirancsának, visszimenta vadászbarlangig s némin, mozdulatlanul állt annak torkolatában, bámulva a kigyúló csillagokat, a hold »ilágot, a söteteég növekvésével, mind finautiku<abb alakotokkal dtOotctő cserjéket é» szikla csoportúkat. A közeli bokrok egyikéből epy szempár kiséri figyelemmel a leány mozdulatát. — Kit várhat, tűnődik & eieikedS f>rfi M-g kell tudaom. Híj! jaj neked, ki el akarói rabolni At tőlem. Bisszut, rettenetes bmr.ut állok rajtad gooo-z c-ábitú. Lehetetlen, hogy clnboiták volna roir a MÍTCI tőlem; hiszen ő u«y azeretet ed lig engem , . . A férfi arczán a^ólis a féltékenység a a bosszú érzete tükröződik vissza Alig képes pirn.cníni önmagának. — Éles angyalom, hát leheUfget-a az, hát megtudnál csalni engem? N'-MU, ón tévedek ös bizony Ara csalódom föltevésemben. Igaz, hogy régó'a tapisztalom azt, ha velem beszél, szórakozott; hányzor l»ptem meg, amint elmélázva, ábrándozva bámult maga elé. — Dél felé, a cserjék közöt; csörteted támad s a vig szökdócselés közt elő u„ró Diankával együtt a stép leány előtt áll a szomszéd pagony fiatal erdésze — Nagy Dezső. — Dezsőm, édes ! — Drága Bjriskám, te itt — ós egymás karjaiba repülnek. Ugyanezen pillanatban két lövés dördült el . . . A leselkedő férfi kiugrik rejtekéből, fegyverét ledobva e szavakkal lép a szerelmes plr elé: — Megijedtetek ugy-e? Csak a levegőbe lőttem. Te plátói érzelmű ifjú, ki midig azt mond id, hogy legényként fogsz meghalni, mert szeretni nem tudsz, és te kis hamis, aki még tegnap is azt mondád: — apa én soha se megyek férjhez, mindig téged foglak ápolni, — itt töltitek el a titkos pásztorórákat ? Sejtettem ezt a viszonyt, de konkrét adat hiányában hallgattam eddig; ha bevallom egymásnak szántalak, régi vágyam volt az, hogy titeket ugy lássalak. Megelőztétek tervemet, no de sebaj! fogadjátok atyai áldásomat. * * * Egy lusztrummal azutáu hiába kereste az a poétikus lelkű turista a vadvirágot a hegység északi részében, át volt az már akkor a déli uldilban ültetve legalább igy mondta az a borz módjára remete életet élő mogorva, beteges, öreg erdész. — Vőm lett a kollegám, turista uram, — egészítette ki az öreg erdész. A turista meghágt' hát a „vadászbarlang* vadregényes bérczeit. átcsapott a hegy déii oldalára s a másik pagony erdészlakában vadvirág helyett már vadvirágokat talált. Istványi ltezsö. KÖZGAZDASÁG. Elgyengült talajok termőképességének fokozása. Egy elgyengült talajt gyorsan termőképessó tenni, nem oly köunyü feladat Meg oknzerü trágyázás mellett is, ez csak évek múlva sikerül. Ha a talaj ki van zsarolva, akkor a rajta levő növények eléheznek. Hogy ha már most trágyázunk, akkor a növények mohón veszik fel a trágya tápanyagait, hogy mindenekelőtt éhségükét csillapítsák. Hí nem nagyon bőségesen trágyázunk akkor a legelőször termelt uövények a trágya könnyen felvehető alkotó részeit vagy egészen, vagy pedig majdnem egészen felveszik és a következők számára az elővetemény ma radványain kivül olyan anyagokat hagynak csak hátra, melyek csak hosszabb idő múlva alakulnak a növények által felvehető vegyülékké át. Hogy ha azt akarjuk, hogy a trágya egy elgyengült talajon 2 vagy esetleg több éven át fejtsen ki hatást, akkor a trágyázásnak az előbb említett körülménynek megfelelóleg a normálisnál sokkal dusabbnak kell lenni, miszerint abban az eset ben, ha közvet'euül a trágyázás után termelt növények luxus fogyasztást űznének, még mindig maradjon a talajban annyi könnyen oldha'ó tápanyag, hogy az utóvetemény is egészen jól tenyészhessék. Az első időben hatástalan, vagyis nehezen oldható tápanyagok ez alkalommal egyáltalán nem mennek veszendőbe. De mindig hosszabb időbe kerül, mig a növények által felvehető vegyületekké alakulnak át. Ily módon a talajt a jövőre tápanyagokban gazdagítjuk, de azért nem tanác<09 a jövőben a trágya mennyiségét túlságosan csökkenteni; de az első időben egy elgyengült talajt, melyet gyorsan akarunk termőképessó tenni, nem lehet eléggé bőségesen, kű'öuösen pedig istállólrágyával megtrágyázni. Másképen áll azonban a dolog a mütrágyafelékkel igy pl. i szuperfosifátot foszforsavának azon mennyisége, » mely nem használtatott fel az első esztendőben, mindjárt a jövő évbuu kifejti hatását és kísérlet által nagyon könynyen meghatározhatjuk, vájjon a megmaradt mennyiség még elegendl-a az utóvetemöny számára. Az utévetemény egy kisebb területet megtrágyázzuk fosiforsavval és ennek terméshozamát összehasonlítjuk egy ugyanakkora parczella terméshozamával, amely azonban foszforsav pútlást nem kapott. Szabályszerint azt fogjuk látni, hogy ott, a hol elgyengült talajjal volt dolguok, a hol tehát a növények tápanyag szükségleteik fedezésére a trágyára voltak utalva, a foscforsav visszamaradt mennyisege, ha csak a trágyázás nem volt rendkivQl bőséges, uetn le.* elegen Jó arra, hogy az u'ÓTeteoiéoy igényéit kielégítse, kOlönöspu n« m pedig abban az esetV n, ha az u'óvetem«cy > gy olyan növény, a mely tenyészetére u igyobb trennyi-egü foszfursavat igényel. Ha mar most az elővetemény tóuyleg felemészti a foszfor -iv ecesz mennyiseget, akkor a. u'ána következő gabonafeleknek, liogy bősegf. magkepzndeit jöhearen letre, addig kell a foszforjavat utána po>ulnunk. mig évek során át a talaj részint a tarlómaradványok, rdszint a kűlönUlo mű rágyák által annyira mejgasdagodott, hogy az utóvtftemények utántrágyázá«a nem feltétlenül stűkaögea. II igy az utántrágyázás far ultrától megkiméljOk magunkat, mindjárt eNó alk-lommsl erősebb foszforsav trágyázást adhatunk. Enuek fol nem használt meunyiaöge nem megy veszeudóbe, mert a talaj absorbeáija és visszatartja. A chilisalétrom csak egy évig hat. Ennek utóhatása legfeljebb csak a tarlómaradványok által nyilvánul, mely hatások c-ak későbbi időkben mutatkoznak. Ha azt akarjuk elérni, hogy a gabonafélék nagy szalmatermést Í9 adjanak, ugy a talajban elegendő rnenynyiségű salétromlégenynek kell jelen lenni; a hol ez hiányzik, ott bőséges szalmatermés nem várhaté. Ha a talaj minősége olyan, hogy az egy év alatti nitrificátié nem elegendő a növények nitrogén szükségletének fedezésére, akkor chilisalétrommal kell utánsegitenűnk; 1 q hektáronként már észrevehető hatást fejt ki. Ezt a trágyát azonban kizárólag frjtrágyául kell álkalmazni. Ha a talajban elegendő mennyiségű foszforsav van, akkor a nitrogén által jolentékeny termés többlet várható. Ha talajunk mészszegény, akkor az ásványi tápanyagok hihasználása, még ha jelentékeny mennyiségben is volnának jelen, nsgyon jelentéktelen. Mindezekből látható, hogy egy elgyengült talajnak megjavítása időn és sok munkán kívül a gazda türelmet és pénzét nagyon is igénybe veazi. Ez azonban ne riassza vissza a gazdát, még abban az esetben sem, ha a jövedelmezőség határán kénytelen is mozogni, mert fáradtságáuak majdan meg lesz a gyűmölsee az idővel elért eredményekben. ftABONA-CSAKXOK. Nyíregyháza, lo«r. márczius hó 11-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett áru. Buza 100 kiió 9.15 tői 9.25 ig Rozs 100 . 7.20 tői 7.30 ig. Árpa 100 „ 5.40 tói 5.50 ig. Zab 100 „ 5.60 tói 5.70'ig. Tengeri 100 , 4.30 tói 4 4 >-Íg. Köles 100 . —.— tói —.—lg. Paszuly fehér 100 , —.— tói —.—ig. Szesz litereckiut 17V, 68'/.Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. philoxera és peronospora mentes európai direct termő tőkéről szedett, homoki szőlő telepítésre kiválóan alkalmas: 1. Vegyes csemege faj gyökeres vessző ezrenként 12 frt. 2. Vegyes csemege faj sima vessző ezrenként 6 frt. 3. Furmint sima vessző ezrenként 5 frt. Továbbá Riparia portali sima vessző ezrenként 10 frt. 153-3-1 Évva Ödönnél S.-A.-Ujhelyben. Vendéglő bérlet. Kisvárdán, a régi jó hírnévnek örvendő „Tutkovics-íéle vendéglő" Szent-György napjától 3—6 évre bérbeadó. Ezen bérlet áll: egy 9 helyiségből álló vendéglői épület, nagy állás, 3 rekeszes ól, sertés-ól, tengeri kas és jégveremből, nyári mulatókért és egy hátsó 3 holdas kertből. A fürdő netaláni kívánatra egyezmónyszerüleg május folyamán újonnan lesz felépítve és berendezve. — Értekezhetni a tulajdonos Orosz Pál, (149 i ? ajaki lakossal. !! Nagyságos úrnők a • 60900000030003309000003000030000000000000 o o O Q O O u o ü o Q o o o o o • o o o o o o o Bátor vagyok nagyságodat tisztelettel értesíteni, miszerint bevásárlási Utániból haza térve, a tavaszi és nyári idényre újonnan berendezett Párisi és Berlini modell kalaptermemet, női ruha-szalont, legnagyobb uöi és gyermek fVlöltö áruházamat ismét a legdúsabban szereltem föl. Hosszabb tartamú külföldi tartózkodásom alatt kiváló gondot fordítottam arra, hogy az ezen ozikkekben mutatkozó legújabb divatokat műszerezzem, és főleg az uralgó divat szabályainak megtartása mellett. Felhívom továbbá Nagyságod figyelmét különösen dúsan felszerelt női kalaptermemre, hol minden igénynek megfelelő női, gyermek és gyászkalapok, fejdíszek és javítások gyorsan és olcsón eszközöltetnek. Nagy választék Blu/, nap és esöernyökbeti. Becses vásárlását készséggel elvárva, maradtam kiváló tisztelettel Halmágyi Sámuel. Nyíregyháza, tokai-utcza a takarékpénztárral szemben. (150—?—1) 0000000000900000000000000000000000 oooooo