Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-12 / 11. szám

86. Tisztiügyészi javaslat Kanyár községnek kölcsön magtár létesítése tárgyában hozott határozatára. 87. Tisztiügyészi javaslat Baj község képviselőtestületének egy aljegyzői állás rendszeresítése ügyében hozott határozatára. 88. Tisztiügyészi javaslat a Kótaj községben megtartott jegyzőválasztás eredménye ellen beadott felebbezésre. 89. Tisztiügyészi javaslat Tisza-Lök község képviseletének kőjárda épités tárgyában hozott határozatára. 90. A járási főszolgabíró jelentese a Nyir-Lugos község határában lévő nyomásos területek gazdasági kezelése ügyében hozolt törvényhatósági határozat megváltoztatása iránt. 91. Tisztiügyészi javaslat Rakamaz község képviselőtestületének Vinczeffy Péter által megfelebbezett 40—98. számú határozatára. 92. Tisztiügyészi javaslat Ófehértó és Bessenyőd községeknek vasúti törzsrészvények vásárlása iránt hozott határozataira vonatkozólag. 93. Tisztiügyészi javaslat Oros községnek vasúti törzsrészvények vásárlása iránt hozott határozatára. 94. Tisztiügyészi javaslat Kanyár községnek vasúti törzsrészvények vásárlása iránt hozott határozatára. 95. A főszolgabírói kar kérvénye a hivatalos helyiségek fűtésével járó költségek viselése iránt. 9G. Ujfehértó község kérelme Nagy Kálmán volt községi jegyző bizottsági tagsági helyének betöltése iránt. 97. ür. Jarossy Sándor előmunkálati engedélyes és több Ibrány, Buj, Gáva, Paszab, Szabolcs, Balsa, Dombrád és Kótaj községi lakosoknak kérvénye a tervezett nyíregyháza—sóstó —dombrád -rakamazi vasútnak az útadó alapból 80.000 frttal leendő segélyezése iránt. 98. Őrmező község 1897. évi számadása. 99. Bezdéd község 1397. évi számadása. 100. Thuzsér község 1897. évi számadása. 101. K.-Apáthi község 1897. évi számadása. 102. B.-Aranyos község 1897. évi számadása. 103. Gs.-Kenéz község 1897. évi számadása. 10-1. Szent-György-Ábrány község 1897. évi számadása. 105. Tornyos-Pálcza község 1897. évi számadasa. 106. Karász község 1897. évi számadása. 107. Nyíregyháza város 1899. évi kövezetvám költségelőirányzata. 108. Őrmező község 189'J. évi költségelőirányzata. 109. Benk község 1899. évi költségelőirányzata. 110. őrladány község 1899. évi költségelőirányzata. 111. P.-Petri község 1899. évi költségelőirányzata. 112. Szalóka község 1999. évi költségelőirányzata. 113. Ágtelek község 1899. évi költségelőirányzata. 114. Eszeny község 1899. évi költségelőirányzata. 115. B.-Aranyos község 1897. évi költségelőirányzata. 116. K.-Apáthi község 1897. évi költségelőirányzata. 117. Cserepes-Kenéz község 1897 évi költségelőirányzata. 118. Eőr község 1897. évi költségelőirányzata. 119. Tisza-Ladány község 1899. évi költségelőirányzatánál a kivetési kulcs megváltoztatása tárgyában beadott előterjesztés. 120. Ibrány község 1899. évi költségelőirányzatánál a kivetési kulcs megváltoztatása tárgyában beadott előterjesztés. 121. A nyírbátori járás főszolgabirájának előterjesztése Nyírbátorban egy mértékhitelesítő hivatal felállítása tárgyában. 122. Zoltán István főszolgabíró felebbezése nap és fuvardijának megállapítása iránt. 123. Kovács Ferencz felebbezése az általa befizetett jegyzői nyugdíj illetmény visszatéritésetárgyában. 124. Dubay György íelebbezése a jegyzői nyugdíj választmány határozata ellen. A „NYÍttVlDEK* TÁRUZÁJA. Kísértés. Egy parányi szürke felhő úszkált az égen. Messze a magasban elvetve látszott egy sötót pout, egy korai uiadar, mis nem igen zavarta az áprilisi ég harmóniáját. A fák is rügyezni kezdtek már, idegesen, mint az affectált, halaváuy asszonyok rázkódtak meg, ha a szél egy-egy c<ipósebb megjegyzést hallatott s keresztülkasul járta a még kopár ágakat. Az ablak nyitva állott; a tavaszi levegő beáradt rajta, s a fénylő napsugárkák előbb ott játszottak a világos falon, aztán vékony karikákban megtörtek a magas hátú székek támláin. Miklóssy lebuzta hosszú vékony ujjáról a karikagyűrűt s szórakozottan játszani kezdett rele. — Nézd csak Nelli, fordult a kis „himző madonnához'' kicsibe mult, bogy el nem vesztettem ma a jegygyűrűdet. Észre sem vettem, mikor lecsúszott az ujjamiól, ugy hozták utánam! Nelli felvetette ártatlan gyermekszemeit. „No-no, fenyegette meg tréfás komolysággal, akkor másra gondolt, nem szép ám, hogy ilyeu hamar elfelejtett engem.' — Ej, ne beszéljen bolondokat, — akarta Kálmán mondani: de torkán akadt a szó ós égő pirosság öntöte el az arczát. Ugy érezte magát, mint a tetten ért bűnös, hiszen tudta uélkül is igazit beszólt a felesége, a babona csodálatosan bevált. Abban a pillanatban szembejött vele Tildi, a főügyész gyönyörű leánya, elegáns fekete giggen. Bravúrosan kucsirozott az a leány, de még sokkal nagyobb bravúrral tudott mosolyogni, ide-oda híjlongani. Miklóssy egészen elbámult; a ragyogó 9zép jelenség elkápráztatta a szemét egy pillanatra s önkéntelenül jött egy goudolata Ha akkor uem választom Nellit, most az enyém lehetne ez a fenséges szép leány! A fiatal alügyész izgatottan ugrott fel, valami ismeretlen érzós szorongatni kezdte ott belül. Nem tudott a szobában maradni, nem tudott a felesége ártatlan, gyanútlan arczára tekinteni. „N T í R V t D É K-* 125. Vaja község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 126. Eőr község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 127. Gyulaj község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 128. Kis-Léta község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 129. Bogát község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 130. Encsencs község képviselőtestületének a népkönytár létesítése és elhelyezése tárgyában hozolt határozata. 131. Nyir-Béltek község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 132. Eperjeske község képviselületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 133. Szt.-Márton köziég képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 134. Zsurk község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozolt határozata. 135. Benk közság képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 13ti. Őr-Ladány község képviselőtestületének a népkönyvtár lélesitése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 137. Őrmező község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozolt határozata. 138. Pazony község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozolt határozata. 139. Ny.-Bogdány község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 140. Tét község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 141. Szekely község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 142. Demecser község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítés és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 143. Halász község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 144. Bulv község képviselőtestületének a népkönyvtár letesitése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 145. Kemecse község képviselőlestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 146. Mándok község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyábanhozott határoz ita. 147. Kércs község képviselőtestületének a népkönyvtár létesítése és elhelyezése tárgyában hozott határozata. 148. Özv. Eördegh Károlyné kérvénye elhunyt férje negyedévi járulékának folyóvá tétele iránt. 149. Özv. Dr. Szabó Dávidné nyíregyházi lakos kérvénye, állami tanitó-képző intézet Il-ik évfolyamát végző Katalin nevü leánya segélyezése tárgyában. 150. Takács Lajos kp. írnok 2 havi, Sípos Endre szolgabíró 3 havi, Vay Isván főszolgabíró 3 havi, Kömmerling János főszolgabíró 4 havi szabadságidő engedélyezése iránti kérvénye. 151. Szilha Gedeon és Szeman János napdijasok kérvénye, napdijuk felemelése iránt. 152. Oklevelek kihirdetése. 7877/99. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nagykállói járásban kebelezett Bőköny községben újonnan rendszeresített aljegyzői állásra ezennel pályázatot nyitok s az állásnak választás utján leendő betöltésére határidőül f. év márczius hó 30-ik napjának d. e. 10 óráját tűzöm ki Bököny községházához. Ezen állás javadalmazása évi 400 forint készpénzfizetés. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényüket az 1883. évi I. t.-cz. 6 §-ában körülirt képesítést okmányaikat továbbá erkölcsi s eddigi alkalmaztatásukat igazoló bizonyítványaikat felszerelve alólírott főszolgabíróhoz f. évi márczius hó 28 napjának déli 12 óráig annyival is inkább adják be, mert a később érkéző folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak.Nagy-Kálló, 1899. márczius hó 9. Zoltán, főszolgabíró. 2924/99. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nagykállói járáshoz tartozó Bököny nagyközségben a jegyzői állás megüresedvén, arra az 1886. évi XXII. t.-cz. 82. §-a értelmében pályázatot hirdetek s felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi 1. t.-cz. 6. §-a értelmeben felszerelendő pályázati kérvényeiket folyó évi márczius hó 28. napjának d. u 5 órájáig hivatalomhoz annál is in.vább adjak be, mert a később érkezetteket figyelembe nem veszem. Ezen állás javadalmazása a következő: 1. Évi fizetés 400 frt. 2. Három szobából álló lakás, konyha, kamara, pincze, s a szükséges gazdasági épületekkel 800 Q-öl házi kertlel. 3. 12. Kataszt. hold szántó haszonélvezete, a föld utáni adót a jegyző fizeti. 4. 20 frt a kataszteri nyilvántartás vezetéséseért. 5. Magán munkálatokért szabályrendeletileg megállapított dijazas. 6. Anyakönyvvezetési tiszteletdíj az államkincstártól 60 frt. A választás f. évi márczius 30-án délelőtt 8 órakor fog megtartatni Bököny községházánál. Nagy-Kálló, 1899. márczius 9. Zoltán, főszolgabíró. Vette a kalapját, alig tekintett vissza az ajtóból. — Dolgom van! j Nelli csodálkozva tekintett rá! — Hová megy? Nem látja, borulni kezd, mindjárt esni fog. Miklóssy már alig hallotta az utolsó szót. Rohant le a lépcsőkön, kifordult a kapun Valami űzte, kergette; az a hang ott zúgott szüntelenül a fűiében: — Nem szép hogy ilyen hamar elfelejtett! Futott az ufezákon keresztül, mint akit kergetnek, — mint a kit kerget a saját lelkiismerete. Ezalatt az ég mindjobban beborult. A parányi felhő nőtt, nőtt, s lett belőle egy nasy szürke tömeg. A szél erősen kezdett fújni, felkavarta a port, megrázta a kopasz fákat, s nagy nehéz cseppekben kezdett esni az eső. A szürke verebek fenn a sürgöny oszlopokon össze bújtak ; egészen a szárnyuk alá dugták a fejőket s onnan nézték kíváncsi szemekkel a vizes fényű aszfaltot, a szaladó embereket. Miklóssy is felgyűrte nyakig a gallérját s futott, mert látta, hogy futnak a többiek. Egyszerre megállt; mintha nevén szólították volna? Körültekintett, a Szondy utczábin volt, szemben a főügyószék házával. A nyitott ablakban állott Tilda egy piros blúzba). Messze kihajolt az ablakon s csengő hangon kiabált: „Jöjjön fel mihozzánk! Gyorsan, gyorsan, hiszen megázik." Kálmán hallotta is, nem is; a kísértő ördög mind hangosabban suttogott fülébe: „Menj, menj, ne légy bolond !" — No jöjjön hát, türelmetlenkedett Tilda, hiszen mind jobban esik ! S az alügyész nem habozott többé, az a csábító daemon már hatalmába kerítette tettét. Hirtelen lehúzta ujjáról, ami még válaszfalat képezett közte és az ablak között, aztán gyors léptekkel fordult be a kapun. Az első lépés már megvolt. Da csak a rossz&bbik lelkét vitte be, a jobbik fél az kint maradt. Tilda maga nyitotta ki az ajtót; csupi verőfény mosoly volt az arcza. Őszinte örömmel nyújtotta mind a két kezét az alűgyésznek. — Hozta l9ten minálunk, csakhogy már magát is látjuk egyszer! Mióta megházasodott, f-déuk sem néz többé. Ez alatt beértek a szobába, a Tilda szobájába. 1655. K. 899. Dadái alsó járás főszolgabirájától. Körözvény. Sz. Nagy Gábor tisza-ladányi lakos által folyó évi február hó 20-án a tisza-ladányi határban a holt Tisza mentén, egy drh fióv^ 'ehér szőrű, füzva szarvú, szarván "K^rikásra^"^ [„jndkét. hátulsó farán ismeretlen kék .wjangságbap

0' m'

nt

eí?y 70 fr

t értékű lehén fogatott fel i^l mely ki nem sajátitás esetén folyó évi márczius hó 14-én Tisza-Ladány községházánál elárvereztetni fog. Tisza-Lök, 1899. február 24-én. Dobos, főszolgabíró. "1

899^

' Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Tudomásul vétel végeit közlöm, miszerint dr. Kampis János szerkesztése alatt Közigazgatási könyvtár czim alatt hav. füzet jelenik meg Budapesten, előfizetési ára egész évre 12 korona (6 frt), félévre 6 korona (3 frt). Nyíregyházán, 1899. évi február 27. napján. Mikecz János, alispán. Minden piros volt ott benn; a tepéták, a kis puffok, a függöny, a fotelek, de legpirosabb volt, maga a leány. Kigyúlt az arcza, mint nyári reggel az ég, ha a nap felkel. Kálmán egészen elkábult, mechanikusan hallgatta Tildát, aki beszélt, csacsogott szüntelenül, közbe-közbe kaczagott, hogy megvillantak fehér fogai. No lám egészen megváltozott, mióta megházasodott; sokkal férfiasabb! A szakálla, a bajusza is mintha megnőtt volna; ha akkor, tudja, akkor, legény korában ilyen lett volna, még megesik, hogy magába szeretek! Dd most már késő. És a leány rávetett egy k czér kihívó pillantást, aztán nevetni kezdett affektáltan, mint a színpadon szokták a kezdő színésznők. A fiatal alügyész mosolyogva hallgatta; kezdte már magát jól érezni a szép satanella közelében, hiszen nem volt már az ujján a karika gyürü! Maga most boldog, nagyon boldog, kezdte ismét a leány lágy dallamos hangon. Most is a feleségére gondol? Ugy-e bár? Menjen, menjen nem tartóztam tovább: magának már ilyenkor otthon a helye! Kálmán nyugodtan hallgatta végig az arczába vágott guoyos mondást; elfogadta a búcsúra feléje n}ujtott kis kezet s közelebb tolta a fotelt. Maradok, mondta. Oiikint csapkodta az eső az ablakokat. Az esti szürkület lassan uesztelei.Ul besuhaut az ablakokon. Rávetette áttetsző szürke fátyolát & márvány statuettre a sarokban, a tánezoló bayaderre a falon. S egyszerre mintha a csábos imbolygó keleti leány a képen, életet nyert volna Tilda igéző alakjában, fekete szemei parázsként csillogtak a sötétben. A szép ssőke alügyészné a rövid testhez álló kabátkában sűrűn lefátyolozva sietett végig a főutezán. Egy magános szőke hölgy, ki félkézzel gracziózusan emeli az angol szoknyát, nem néz sem jobbra, sem balra, mindég felette érdekes. Nellinek minduntalan arczába szökött a vér ha érezte a fátyolon keresztül a szemtelen kiváncsi pillantásokat, melylyel léptennyomon méregették. Milyen más volt, ha ott érezte karján Kálmán keze szorítását! Merészen nézett akkor farkas szemet az emberekkel. Most félénkan tipagett keresztül a szürke utczá- kon s alig várta, hogy otthon legyen.