Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

XIX. évfolyam. 12. szám. Nyíregyháza, 1898. mörczuis 20. JSÍYÍ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. VIDÉK. MeffjeloniU hetenkint eirynzor, vasárnapon. Tyj KIofizetési feltételek: 08tétn vagy helyben házhoz hordva : aétz érre . . I forint. Kél érre..................................... 2 . Ne tfjed étre .............................................1 „ A ktVznégi jcgjrxü é* tan it. . uraknak cgé*' őrre cíak két forint. Az elő fizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tőrji/tíhan leendő fcUző- htmldsok Jóim Klek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi résiét képező küldemények« a *xerke*xtő cxiaio alatt kéretnek beküldeni Her mentet len levelek <mk ismert kos któl fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánutra * ax illető költségére küldetnek tísjka Hirdetési dijak: Minden négyszer ht-ábo/oM petit sor eiysz r közlése •» kr.; többszöri köxléó e««tében 4 kr. Kincstári bélyeg tij fejé en, mind -n egjre« . ir* detéz után .10 kr. Siette ik. A nyiit'terl köxletnénjek dija torookinl -iO kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Hiavensteh és Vjgler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Nometorszóg és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. 5597. * Szabolcsvárincgye alispánjától. I MJH. K. A Járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár- mesterének és u községek elöljáróinak. A fóldmivelésü^yí in kir. miniszter 17823,111-1.-398. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhirr. telel végett kiadom. Nyiregybáza, 1898. évi márczius hó 18-án. Mikcez János, alispán. (Másolat.) Földiuivclésügyi magyar királyi miniszter 17823/III-I. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudo- másvétel és kollő közbirrételel czéljából értesítem a tör­vényhatóságot, hogy a in. kir. államvasulak Budapest kolcti pályaudvari állomását az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület* által f. év inárczius 2), 26 és 27-en rendezendő tenyészállalvásár tartamára f. évi inárczius bó 22-től kezriődőleg u. ezen bó 28-ig bezárólag vasúti marba rakódó állomásul engedélyeztem Budapest, 1898. már- czius bó 12-én. A miniszter megbízásából; Bárdossy Jeni, s. k. Miírc/.iug 15. iiiogiiunepléso. Szép, magasztos ünnepet tilt a márcziusi nagy nap ötven éves fordulóján egész várme­gyénk. A törvényhatóság, a székváros képviselő­testülete és egész társadalmi, a vidék összes községei Isten házában és iskolákbau, szabad ég alatt s a községházak tórvénybázaiban min­denütt a bála és hazafias lelkesedés érzelmei fakadtak meg a szivekben s oltárt emeltek a kegyeletes emlékezetnek. A lefolyt ünnepélyekről közöljük a kővet­kező tudósításokat. A vármegyei díszközgyűlés. A vármegye közönsége inárczius 14-dikén Inrlolta meg a nagy márcziusi nap 50 éves fordulójának ünne­pét, ogy o napra összehívott díszközgyűlés keretében. A „NYIKVIDfiK* TÁKCZAJA. Márczius 15. 1898. Hadd tengjen a dal kivívott diadalt, Hadd tengjen at ének Inilaimdt, Harsogja örömmámorban a dali .Minden magyar, a hon bérét- s völgyein át I Egy gondolat égjen at ifjn kebelben. Egy vágy, mely at agg ajkán ejiedet; I nnepre siessünk tdrolba-kötclbrn . O mert a stabadsdg ünnepe et! Mi vagy le csodás hatalom, te derűs ég, .Mi uigy te szabadság, mi iyigy minekünk, Hogy Viteti a fájdalom is gyönyörűség, Hogy nélkülni boldogok nem lehetünk'. ? Megdobban alattad a fold, a nyitott sir, Megmosdat a kar, fölbingot as agy, Megtiobban a nie s örömébe' tokog, sir . . . Lelknnknrk imádalos istene vagy I . . . Egy roll a magyar, diadalmas, erős. Ajkán a mikor sírni esküje stóll, Hagy roll a magyar, mindegyike hős, Mikor ágyndorrj kísérte n seal. Küldött, le-leiotkaiU a Holgota utján, Vérről la fakadt nagy tettein#*/, S <i végtelen útnak jelére se jutnia Meghall — — de ar esime a sírban is él! ! Sésd, néni, hogyan int lantjáenl a dalmű. Ifiket ai estme, a gondolat ád! . Séld, nétd, hogyan int kardjával a bajnok: Gyáva as, a ki megadjn magit ! A vármegyeháza díszterme teljesen megtelt közön­séggé s hölgyek szép koszorúja foglalta be a karzatot. I’úr perczczel 10 óra ulán jelent meg a közgyűlési teremben — zajos éljenzéssel fogadtatva — báró FcHittsch Ilcrthold főispán diszmagyarban s elfoglalván az elnöki székéi, magas szárnyalásu, hazafias érzelmek­től áthatott beszéddel a közgyűlést megnyiiotta. Az újra fölhangzó éljenzés lecsilapulása után Vonj Béla, az ünnep diszszónoka állott föl — szintén diszmagyarban — s elmondta közben is zajos éljenckkel megszakított remek beszédét, melyet egész terjedelmében ill közlünk : Méltóságot főispán lír! Stabolcsvdnnegyc törvényhatósági bizottságának mélyen tisetdt tagjai \ A magyar népszabadság 50 éves ünnepe! Egy bős nemzet egész történetét tárja fel ezen pár szó és fel­idézi a magyar nemzet küzdelemteljes múltját, feleleveníti a szabad eszmék barezosainak hazaszeretetről áthatott tevékenységét, felidézi a szabadságluircz vérmezején ki­vivőit dicsőségteljes győzelmeit, éleire költi a nemzet legszentebb törekvéseinek vívmányait és felébreszti, mert kell, hogy felébressze, továbbra is a nemzetnek kipró­bált tetterejét. A magyar történőiéin ' I pjain arany belükkel kell, hogy megírva legyenek az 1848-ik évnek korszakalkotásai, dicsőségleljes eseményei. 1 Egy nemzet, amely annyi küzdelem, annyi elnyoma­tás után, lethargikus (cspedóséből felébred, egy nemzet, amely legszentebb alkotmányos jogait érvényesíteni ké­pes, egy nemzet, amely alkotmányának, fzaliadsógának kivívásáért tehetséget, tetterejét, vagyonát, vérét, életét, önzetlenül a haza oltárára helyezi, azon nemzet méltán érdemes arra, hogy 50 év lezajlása ulán, azon korszak nagyjainak dicsfénytől körilett feledbe!len emlékére hint­sük, a hazaszeretetnek hervadhatatlan virágait. 1818. márczius 15! Más szavukba öntve; Szabadság, egyenlőség, testvériség! Egy nagy, egy dicső korszak látományn ez. Látni véljük a szabadság utáni vágy ébredéséi, halljuk Petőfi .Talpra magyar, lit ahaz.a* költeményének lelkesítő sza­vait, látjuk a magyar főváros terein a lánglelkü ifjúság Miig büstke, dicső faj, mily drága, nemes vér, Mily stent a kibontott edition at ige. Egy légyen a lton s minden fia testvér, 8 még a pokol sem döntheti le! Sem döntheti semmi le már a magasból, Olt áll a stobor fenn a hegy tetején, Sem resti soha többet a fénysugarakból: Oltárain áldot at ifjú, a vén. Fölkelt a nap és int eloulik ai éjjel, Megsiűnt at eyelrátó lieatar, Békében #i nrm.’rt, vagy itembc restélylyel: Munkálni, haladni, győtni akar'. Előre lehat! t ki at üdvöl ígérted, .1 III meg, ragyog I fény, lelkem eláll; A Idd meg, kik a harciban ítéltének érteti, S adi rrutan is a harcira erői'. Eélstásad alatt ha letűnt ama rabság Fenni siálljon a lelek, festüljun a kar, .Mtnclirn örökre csodát a ssabads-ig. Hadd tud)r a világ, mt a Talpra magyar'.! Vntónii Jöttél Pali barátom lángja. l' ét*) A dolog így történt. Lángoló »térelemmel keble ben kísérte ti»/» Pali Zsuzsikát az emlékezetes éj‘t»kán az atarczo» balból. Nem tudta, nem hitte, hogy csak * keze az övé. a szive pedig egyedül Tarnay Béláé, a kis »zőke körorvosé maradt. Va<y hogy grsmmiticaval éljünk volt van és lesz. Stomoruan bitonyosodott meg arról, de mir késó volt. At aa. bogy soha sem lett volna korán, mert az események üty fejlődtek, hogy meg mielőtt Pali barátunk QstOkó«* meg sem jelent a társadalmi élet egéo, Zsutaika csillagai mar felfedezte j egy tittál aalrológus a el is érte legszebb ragyogásában. 1 Mai uzámttnk ÍO oUlralrn tűrjed. tömörüléséi, halljuk a nemzet kívánalmainak lí pontban összefoglalt evangéliumának kihirdetései, látjuk a mozga­lom élén részt venni a honfiúi érzelmektől áthatott Imtank nagy fiait, és hogy a szabadság ébredésének első napja méltó befejezést nyerjen, a lelkesült tömeg átvonul Budára, Táncsics .Mihály államfoglyot kiszabadítja es diadal utat rendez neki. A magyar nemzet történetében ezen feledhetetlen nap volt alapvetője a sajtó szabad­ság. polgári és vaPási egyenlőség, közlcberviseles, örök- váltság, honvédelmi rendszer, felelős minisztérium és annyi nagy és dicső alkotásoknak. Feltámadni látjuk a nagyok között is a legna­gyobbat : Kossuth Lajost, a lánglelkü szónokol, a ma­gyar szabadság apostolát, a nemzet atyját, a nép fel­szabadítóját. Sorakoznak és vetélkednek a huznllságban Deák Fcrencz, Andrássy Gyula, Batthyányi Lajos és Kázinér, Beöthy Ödön, Gsányi László, Nyáry Pál, Mészáros Lázár, Szent királyi Mór, Vukovics Sebő, Wcnckhciin Béla, Beniczky Lajos, de ki tudná felsorolni nemzetünknek mindmegannyi hallhatatlan jeleseit. Es a midőn az !8t8-iki törvények által uj alapra helyezett magyar állam megvédéséről gondoskodni kell, a nemzet áldozatkészsége határtalan. A honvédség, mintha a földből nőne ki, úgy teremnek a liurczosok pb ilanxjai, anya küldi a fiát, nő a férjél, honleány a jegyeséi a haza védelmére, minden tiszt született hadvezér, min­den közlegény bornyujában hordja tiszti bojtját. Látjuk Klapka hadtestét Kápolnánál, Tépia-Bicskénél győzelemre jutni, Damjunics és Vécsey diadalát Szolnokon, látjuk Bemet, a Szeretett Bem apót Erdélyben u pí-ki, szobán), brassói csatákban tündökölni, Guiont a branyiszkói szorosnál, láljuk Gáspár Andrást a hatvani es isaszegi győzelmeken, Arad; Buda, Déva bcvélo.él, a komáromi, nagysarlói diadalokat, láljuk a vörös sipkások retlent- bellcn kot zászlóalját mindenütt balálmogvetéssel küz­deni, kikről Klapka is irataiban akként emlékezik, hogy a vörös sapkások öt-hatod része vitézségét vérével pecsé­telte meg és látjuk a névtelen bősöket mind, azcmökbon a lelkesölis'g lángjával, szivükben u hazaszeretet kiolt- hatatlan lüzevel, feledve csendes tűzhelyei, feledve gondos anyát, feledve szerelő nőt, feledve mindent, de mindent, csak azt nem, hogy a hazáért, a szabadságért küzdenek és jelszavuk: előre! Nagynak, ó végtelen nagynak kelleti lenni azon hazaszeretetnek, mely a nemzet minden egyes dálián, Azután . . . .? Azután ssterdoiták, planedóitakkent bujdosott a társadalmi élet romlandó világegyetemében. Az útról hol itt, bol ott letért. össze is ütközött több Ízben, mert bát nem volt meg benne a kölcsOnós vonzó erő. Hol a bolygókkal, hol a bolygódokkal gyűlt meg a baja. Egyszer a kis Marssal, másszor a bolygók óriásá­val, Jupiterrel került Össze. Azért mindig A győzött. Elvégre azonbaD a Newton által felfedezett .nehéz ség erő* következtében — szerinte — a Földre, Pali barátunk karjai közé (igee prózai helyre) esett. Övé lett tehát. As sz, bogy nem egéatto, meil hát a jogról lemondani oly nehezére esik sz embernek! Nehezére esett az Tarnsy Bélának is. így jogot formait hozzá ezután is. £< e fönnálló­ban Ztuz-ika Bélát nem kívánta megszorU'ni, — vsgy pláne őt arról lemondatni. Denique! minden úgy maradt, mint volt azelőtt, azaz hogy csak kezdetben. Mert mihelyt az ügyes fér) neszét vette a dolognak, gyökeresen javított azon. Egy alkalommal tea estélyre voltak hivatalosak Ludmán Lacziekhof, egy jó, magyar nótárius bázéhoa. Persze az estélyre Taro#y Bili I» hivatalos volt. De hogy Is maradhatott voloa el bármily c#alá diaa ünnepélyről, mely e hát faltin belAI folyt le. bo lőtt köztudomású volt sí egé«z vidéken, hogy Lacii bará’uok aosysl szépségű kedves nejei egy év cló t a tüdőgyulladásból, fiacskáját pedig a vörhenyból gyógyí­totta ki ugyanakkor, amidőn Jakab Jóska rekt'ramoak tanítványát desioüciálta a himlő ellen. így hát Asaiejóttek itt is, olt fa. Az eilély végén kisebb, nagvobb csoportokra ustolva beszélgettek a vendégek. Pali is talált magának pár, jó czimborá', kikkel a mellékszobákban egy két kvaterkát bekebe­lezhetett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom