Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
,N T 1 R V I D É K.. S — Az ibolyák. Az ibolyái minden időkben nagyon kedvelte az emberiség puétikusabb része. Ősrégi legenda szerint az ibolya a tavasz istennőjének a lábai nyomában fakadt. Egy keleti rege szerint az ibolya Adam könnyeiből származott. Azokból az öröm-könnyekből, amelyeket akkor hullatott, amikor az Ur elküldte hozza Mihály arkangyalt s tudtára adatta, hogy megbocsátotta a vétkeit. Egy görög monda szerint az ibolya úgy származott, hogy Zeusz meghallgatván Atlasz egy leányának könyörgését, akit a pajkos Apollo szerelmi vágyakkal üldözött, ibolyává változtatta öt. A görögök és a rómaiak a mondáikon kívül azonban még a konyhában is felhasználtak az ibolyát, mint fűszert. A májusi bort ugyanis ők ibolyával készítették. A középkor sem vetette meg az ibolyát, mint csemege! és gyógyitószert. Erősen megezukrozott ibolyák semmiféle középkori banketen sem hiányozhattak, azt a napot pedig, amikor az első ibolyát megtalálták az erdőn vagy a mezőn, megünnepelték. — A legolcsóbb magyar könyv kétségtelenül IVróti Slnd'ir összes Költeményeinek ez évben készült kiadása, mely 800 -Ura uyomt-u lapot foglal magában a költő arczképével ellátva, és díszes, bronznyoniA-u angol vászon kötésben csak egy forintba kerül. A kiadóiársulat (Aibeuaeum) ezen uj o csó kiadással nagy szolgálatot tett a magyar nemzeti irodalomnak mert mödott nyújtott arra, hogy Petőfi költeményei a népnek s az ifjúságnak egyaránt közkincsévó válj mák. Különösen most, a szabadságbarcz emléknapjaiban várható, hogy minden tntgyar ember, — ki Petőfi remekeit méz nem birja, megragadja a kedvező alkalmat és egy forintért magához váltja a külsőleg is díszes munkát, mely minden könyvkereskedésben kapható. — Védekezzünk ! Az 0. M. G. E szaklapja, a „Kóz'elek“ többször ligyelmeztatte gazdaközönségüuket az Amerikai lóhere és amerikai luczeroa káros, sőt veszedelmes voltára. Az amerikai luezerna beözönlóse ellen tudvalevőleg Mautner Ölön budapesti mag kereskedő vette fel n haiczot és ugyancsak Mautaner heti jelentéseiből olvastuk, hogy az amerikai luezerna mag még folyvást oly nagy tömegben özönlík hazánkba, hogy az ilyeu mag forgalmazói áraikat 4—5 foriuttal leszállították őa ezt körlevelekben tudatják a gazdákkal. Kötelességünknek tartjuk gazdájukat figyelmeztetni, hogy űvt.kodjanak az amerikai luczernatnagiól, a melyet igazi származása letagadásával tisztán, sőt európai luezernamug közó keverve árusítanak. — Felhívjuk olvasókö/.llnségiliik becses figyelmét lapunk inni számúhoz mellékelt Hibján Sámuel, előbb (Heuficl Lajos) jónevü fűszer- és csemege-áru kereskedőnek magárjtgyiilcére, aki e téren már több mint 20 év óla működik és nevet szerzett magának, mindig a legjobb és tökéletes, csiraképes maggal látván el vevőközönségét. Csarnok. A jóslat. (Vége.) A házasság emlegetésénél már a visszautazásra gondoltam, de midón meghallottam, hogy hamarosan megszabadulok a régi emlékektől, bogy nemsokára Bertuska is inenuyasszouy lesz, akkor örömömben el felejtettem iniudeut, jó kedvem kerekedett, vidáman tokintettem ki az ablukou, barátságosan üdvözöltem a régi ismerős helyeket és arezokat, s örömömben még (el is kiáltottam, amint megláttam arra közelíteni az én rég nem látott Baudi barátomat, egy igen szép leánykával, akit a meunyasszonyának gondoltam. .Igazán — szóltam a felkiáltás utáu, jól tudott választani ez a Baudi gyerek, gyönyörű kis felesége fog lenni!' Tones! néni, meg a mama mosolyogva néztek reám, de én azért csak tovább dicsérgettem a Baudi vélt monuyasszonyát. .Milyen szép haja, milyen mosolygós eperajka, milyen ragyogés szeme vau, igazán valóságosan* .... ,De hiszen — szélt közbe Toucsi néni — az uetu a Bandi msunyass/onya!“ .Hát kicsoda?' ,A Bertuska?' ,A Bertuskaaaau ! Huj, én ezt szebbnek képzel tem, most látom csak, hogy milyen vöröses a baji, a szája se áll jól és a szeme mintha kancsal is volna egy ki<sél* ,Na ez szép! — szólt nevetve Toncsi néni — az elébb égre főidre dicsóri, rá rak minden szépséget és mikor megtudja, hogy a Bertuska akkor meg már rettentő csúnyának találja! Igazán szép dolog!............ Hinein most már csak azért is behívom és megmutatom, hogy nincs kaucsal szemel* Megijedtem kissé, tiltakozni akartam a behívás ellen, de már késő volt, mert a néni ki -sóit és pár pillanat múlva Bertuska is közöttünk roll. .No hát nézte meg uracsként, hogy c-akugyau kancsaUe a Bertuska szeme'.?* Féltem feltekinteni, de még csak stólái se mertem és eitészen ujjásiülöttoek éreztem uiagimat, ondón a Bertuska — be nem várva a felelőiét — mosolyogva szólott hozzám .Úgy látszik, hogy még mindig harag-ztk reám! ?* ... Ezt azonban olyan szépen, olyan kedvesen tudta kimoodaoi, hogy még a kezét is megc-ökoltam, de felelői rá csak akk r m •ré-zeltom. midőn már uisooá oál Ültünk, a mikor az eddig gyU'Olt szilvákból megettem egy jó rakátsal. .Huj! kisasszouy — szóltam a hosszú pauza után — de hogy is haragszom, hiszen már meg is ettem egy pár tuczat szilvát!* .Hát aztán — kérdé tno*olyogva Bertuska — ezzel akarja bebizonyítani, hogy nem haragszik?* .Igen kérem, m rt eddig gyűlöltem a Misákat, de most már nagyon nattyon szerelem!* „És aztán miért szereti olyan nagyon?* .Hát . . . hát kérem . . . mert ezeknek is olyan gsönyörU szép stinQk van. mint a kegytd szemeinek!* ,Ni milyen nagy kép', még hízelegni is tud, pedig ezeket a stépnek talált szemeket egykor nagyon csU uyának látta és sokszor ki akarta kaparni * .Kérem én nem akartam, az az hogy ... ez akkor volt, midőn . . .* Tovább azonban nem mondhatom, mert véletlenül újra belenéztem a szemeibe és azutáu elfelejtettem, amit mondioi akartam. O mosolyogva nézett rám, akart is valamit kér derni, de én megelőztem és másra vive a beszédet, megkérdeztem, mikép igaz-e az, hogy nemsokára menny- asszony le». Kérdőleg nézett rám szép szemeivel, msjd egy köny is felczillámlott bennük és bánatos, szomorú bangón mondotta: .Nem igaz, nem leszek az taián soha, sohase!* .Erre aztán — nem tudom ijedtemben e vagy örömömben — véletlenül megszorítottam a kezecskéjét, amire ő incselkedve ismét csak az elöbheni tárgyat hozta elő.* .Nos mondja hát meg, mikor akarta a szemeimet kikopirni ? II‘lenéztem Újra a szép szemeibe és azok olyan szépen, olyan kéróleg tudtak beszélni, hogy kibúvót semmikép se találtam, azért nagy bűnös módjára lesütöttem szemeimet és lasiü susogós hangon mon dottam : .Ez kérem akkor volt, midőn ... izé ... hanem, hát ezt csak úgy négy szemközt mondhatom el ... . tudja ott ... . ott, például künn a virágos kertben I“ Megszorította a kezemet és mosolygással ugrott fel mindjárt az asztaltól, valamint én is, úgy bogy a néninek is feltűnt és mosolyogva kérdezte: .Hová, hová olyan sietve gyermekek?“ B'rtuska le ütötte szemeit, nem szólt semmit — azért jónak láttam én megsúgni a néninek, bogy a Bertuskának akarom oda künn megmondani annak az okát, miórt egyszer szemeit akartam kikaparni. Beriuska ekkor künn volt már, de utólértem épen akkor, midőn a néni nevetve utánam kiáltott: „Aztán meg ne czibálja ám a bajád* Nem szóltam semmit, de annál többet beszélt a Bertuska szép szeme, amely ragyogásában azt látszott mondani : .Alkalmasint én czibálotn meg most, amikor majd az első c-ókot fogja ellopni!* ............Meg is czibált érle, de azért nem bira gu dtam tneg, valamint ő se haragudott meg, midőn a hirmidik lopott csóknál megsúgtam neki, hogy szeretném azt a régi jóslatot beteljesíteni!!! . . . Kardos Gyula. KÖZGAZDASÁG. A műtrágyák használatánál követendő szabályokról. A trágyázás alapját minden okszerűen vezetett gazdaságban az istálló trágya képezi. A műtrágya rendeltetése az islállétrágya hatását fokozoi. Az istálló trágya felad-ta kettős: elsőben táplálja a növéuyeket, másodsorban javítja a talajt. Bár az istállótrAgya az összes növény tápanyagokat tartalmazza, még sincsenek a tápanyagok kellő mennyiségben és kellé aráuyban benne. — A műtrágyának tehát feladata, hogy az is állótrágya hiányát pólója, s fóképen az egyik vagy másik tápanyagot, mely különösen nagy terméshozamnak elérésére szükséges, juttassa a talajnak. Az istálló- trágyának a talajra gyakorolt jóhatását azonban a mű trágya t em pótolhatja, ez okból csak néhány különleges esetben volua lehetséges kizárólag műtrágyával gazdái kodni. Tisztán műtrágyával gazdálkodni csak tőzegtalajoo, kivételesen humuszdus talajon volna lehetséges, egyéb esetekben a műtrágya csak mintegy kiegészítéséül használtassuk az istállótrágyának s azzal vagy egydejü- leg, vagy — ami még jobb — felfáltva használandó. A uövóuy-tápanyagok, melyeket műtrágya alakjában ju'tatuuk a talajnak, a foszforsav, nitrogén és kálium. Ezeknek mennyiségétől és alakjától, melyek a műtrágyában foglaltatnak, függ annak értéke, minél nagyobb egy mú'rágya tápauyag tartalma, annál értékesebb. Minő és mennyi műtrágyát használjunk? Ez több körülménytől függ és pedig: a talajtól, a talaj trágyázási állapotától, az elővetemónytől és a termelni szándékolt növényféleségtől. 1. A tálaj. Nehéz, nedves és hideg talaj sok foszforsavat, kevés nitrogént, még kevesebb káliumot, s sok esetben káliumot egyáltalán nem igényel. — KónnyU, meleg és száraz talaj sok nitrogént, kevesebb foszforsavat és káliumot igényel. Uumuszdüs talaj sok káliumot és fosiforsavat igényel, s helyes vetésforgónál, havelyesek termelésénél vagy zöld trágyázás mellett kevéa ni’rogént, vagy egyáltalán semmit sem igényel. Tözeges talajok főkepen foszforsavat és káliumot kívánnak. Végre a tnészben gazdag talajok sokksl jobbau hálálják meg a műtrágyát, mint a mésaszegenyek. 2. A talaj trágyázá-i állapota. Jé erőben lévő termőtalaj, mely rendesen részesült istállót Tágjában fóképen fos/forsavat. a csak nagyon kevés nitrogént igényel. Kimerült termőtalaj ellenben mindig meghálálja a három legfontosabb növéoytápaoyagga! valú trágyázást. 3. Az elóveleméoy. Kepecze, lóhere, caillagfort. bükköny, borsó és egyéb hüvelyetek után föképeu fossforaavastrágya adandó, a -emmi, vagy nagyon c-ckély mennyi-égo nitrogén Burgonya, répi, vagy kalászosok után ellenben több nitrogén, kevesebb foaifowav. a esetleg még kálium adaodó. 4. A termelői szándékolt oövéoy. Kalászosoknál a fó-uly a fostforsavra, atutin pedig a káliumra fekie len dó. Nitrogén rendszerint nem szükséges s többnyire nem is fizeti ki magát. Répánál, Burgonyánál és egyébb gyökoövényeknél a fósulyt a nitrogénre kell fektetni, a mellesleg a foszforsavat is figyelemben részesíteni. Káliumot, ha siQséges czélszerü már az első véleményhez adni. Tengcriné , repczénél és egyéb ol.jn növényeknél eróa nitrogén és fostforsavas trágyázás igen jól- fizet. Ha az utóvetem *uy lóhere, répa, vagy burgonya akkor már az előveteményt valamivel erősebben trágyázzuk meg fosiforsavval a ekkor adjuk mindjárt a kálit is, ha a talajbsn kevés van. — A műtrágyákat egyenletesen kell elhinteni és sekélyen alászán'aui esetleg jól be- boronáin!. Nem czélszerü a műtrágya kiszórásit a vetéssel egyidejűleg eszközölni- jobb azt vetés előtt elvégezni. A szuperfos!fit. chilisslétrom éa kénsavas- káli különösen tavaszi trágyázáshoz ajánlhatók. Thomai- salakot, kéosavas ammonoiakot, és kénkainitot inkább ősziek alá használjunk. Réteknél, lucternásoknál egyáltalán mind olyan esetekben, a hol hosszantartó hatást akarunk elérni, foszforsav trágyákat használjunk. — Hogy vájjon a szuparfoszfát állati vagy ásványi eredetQ e, az teljesen mindegy. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1888. évi marczlns hó 12-óa. A gabona•csarnoknál bsj«gysett árak. Búza 100 kiló 12.— tói 12.20 ig. Rozs 100 ■ 8.— tői 8.10 ig. Árpa 100 ■ 6.90 tói 7.- ig. Zab 100 ■ 7.— tői 7.10 ig. Tengeri 100 • 5.25 tói 5.30-ig. Köles 100 • —tél —.— ig. Paszuly fehér 100 a —tél —.—lg. Szesz literenkint 19'/, 65'/, Szerkesztői üzenet. L. Xajjr (Jéia urnák, holrben. Márciiui 5-iki Teriének hazafias hangja igazán nagy eliimeráat érd *tnel. ■ a feldolgozásban ia nem közönséges tehetség mutatkozik. Több gyakorlat s meg lesz a siker ! Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos JÓBA ELEK. Kész nemzeti szinü zászlók és szalagok jutányos árban kaphatók Stern Emánuel Fia czégnél (í-i) Sürgöny czim: Stern fia. Eladó répa-mag. Groák Sándor ibrányi gazdaságában termett , Oberndorfi faj répa-mag kapható a termelőnél üujon, vagy Groák Zsiguliim! czégnél Nyíregyházán. fiva—a—1> 50 kilónak ára 10 forint. XKXXXXXXKXXXXXXXXXXX X X X X X rt tt ;t Ft IC X n u u ti u X X X X X X X K X X X X X >5 X X X Táncztanitás. Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy láncztanitási óráimat az ág. ev. központi elemi népiskola dísztermében folyó évi márczius 12-én, szombaton megkezdtem Tanmödszcrem annyira ismeretes, hogy szükségtelen azzal bővebben foglalkozni; a korral törekszem mindig halndni, nem lélezik újdonság o téren, melyet azonnal meg ne szerezzek. Ez évadban is búrom uj tánezot (Pás de Patlneurs, Arendten és Gra/.lnna) fogok leendő tanítványaimnak betanítani, melyek rytlimusos zcnéjök és kellemes lépésük folytán, épen ügy, mint már általánosan ismert Pás de Quatrn, gyorsan cl fognak terjedni az egész országban. Óráimat ismét úgy rendezem be, hogy egyik nap a kezdőknek, niá>ik nap a haladóknak fogok előadást tartani, hogy Unitványaimnak cleg idejók legyen iskolai teendőiket is elvegezni, sőt azoknak, kiknek idejók egyébként nem engedi, szerda, szombat és vasárnap délután adok órákat. II- íratások c.zkózőlhctók délelőtt 8 órától lO ig, délután 3 órától i-íg lakásomon városház-uteza 4-lk szám. folyó hó 12-élől le dig a Unrzórikon is. M iga inat és iskolámat a nagyérdemű közönség becses pari fogásába ajánlva, vagyok Nyíregyháza, 1898. márczius hó. ' mély tisztelettel ALFÖLDY KAROLT, a~ii oki. UnczUnitó. X X X X X X X X X X X X X X jßr X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
