Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
8 Közgazdasági mozgalmak a vármegyében. Egy rövidke közlemény jelent meg a Nyir- vidék egyik legközelebbi számában, az újdonságok rovatában, mely kicsi közlemény roppant fontosságú dolgokról ad hirt s ezért megérdemli Szabolcsvármegye gazdaközönségének legkomolyabb figyelmét. Két dologról van szó, melyhez a harmadik is csatlakozik, összetartozván mindenik, mint a vármegye gazdasági előbbvitelének hathatós tényezői. Az egyik az, hogy a gazdasági egyesület, a vármegye területén, felolvasásokat rendez közgazdasági tárgyakról. A másik az, hogy ugyancsak a gazdasági egyesület, 3 havi téli gazdasági tan folyamot szervez, kisgazdák és nagyobb gazdasági alkalmazottak ismereteinek növelésére. A harmadik az, hogy Debreczenben beszüntetvén a kormány a földműves iskolát, ez Nyíregyházán állíttatnék fel Mindezek oly kiváló figyelmet érdemlő közdazdasági dolgok, melyek iránt érdeklődni, véleményt nyilvánítani, kis embereknek is, nem szakembereknek is, kívánatos és hasznos lehet, ha mindjárt csak közérdeklődés szempontjából is. Sorba veszem, a mint következik. A gazdasági felolvasásokról régebben hallottam jóleső híreket. Tagadhatatlan, hogy az emberi tudás bármely ágában, tanítva tanulunk. A gazdasági ismeretek alaposabb elsajátításának szükség-érzete nálunk még uj dolog. Mi úgy gondolkodtunk eddig, hogy a ki már semmire sem alkalmas, jó lesz gazdának, vagy legalsó fokon napszámosnak, gazdasági cselédnek. Nem vettük észre a nagy természet munkás erőinek egybevágó kerekeit, — még ke- vésbbé az anyagi és erkölcsi erők összefüggő egymásra hatását. Nem a mi hibánk egészen, ha e téren is most ébredezünk, hiszen a magyar nép, ezer éven át, nem ily dolgokon jár- tatta eszét és kezét. Most, hála Istennek, erre is majd csak ráérünk, csak nyitott szemekkel nézzük a dolgokat és használjuk fel a nappalt. Hogy a földmivelésügyi miniszter, anyagilag is, erkölcsileg is, segélyére jő megyénk gazdasági egyesületének és tetemes összeget bocsát rendelkezésére a felolvasások sikere érdekében, ez egy magyar gazd. minisztertől egészen természetes ugyan, de mégis eléggé nem dicsérhető figyelem és jóakarat. Meg vagyok győződve, miszerint gazdasági egyesületünk, úgy egészében, mint egyes tagjaiban, kellő szakértelemmel és buzgósággal rendelkezik, hogy a szóban levő gazdasági felolvasások gyümölcsözőleg hassanak népünk ismereteinek fejlesztésében, de másrészről úgy gondolkodom, hogy a nép közt élő figyelmesebb emberek, némi hasznos útmutatással szolgálhatnak azon közszükségletekre nézve, melyek egyik és másik vidékén a megyének, inkább előtérbe lépnek s mintegy rámutatnak a felolvasás tárgyára. Ez indokból vettem bátorságot, hogy én pap létemre ily gazdasági dolgokba ártsam magamat. Itt lép közbe a rendező. Kér, magyaráz kapáczitál, fedd, sőt gorotnbáskodik. Ha nem erélyes akkor jaj a darabnak, ha erélyes akkor rá aprehendálnak bizony nehéz poziczió. Ezért deklaráltán) én művészetnek azt a nyomós tapintatot, amelylyel Trajtler ur az előadást sikerhez vezette. * * * A szereplők között, nem . . . nem . . . magasan felettük Jósa Mártha urhölgyet illeti meg az első hely. Annyit senki sem fáradt, mondhatjuk áldozott az előadás érdekében mint ő. Elkészül az Ellen Block óriási szerepével. Az énekszámaihoz szükséges zene- kisérethez betanította a Benczy Gyula bandájának egyik frakczióját. A csöppet sem muzsikális hajlamú John Shockot összebarátkoztatta azokkal a melódiákkal, a melyeket el kellett énekelnie, végül a mit elől kellett volna említenem megtanult kerékpározni a színpadon. Nyíregyházán már három színtársulat is adta a Káz- mérokat, de a kerékpárral való körözést mindég kifelejtették a második felvonásból. Ahoz igazán fokozott merészség, erő és ügyesség kell, hogy a lejtős és a sülyesztő miatt egyenetlen szin pádon női géppel köröket Írjon le valaki. A fővárosi színpadon nem nehéz. Akkora terjedelmű helyen, mint egy versenypálya, de a mi színpadunkon, nem nagyobb térén, mint egy szőttért ett kendő, már művészet. Hát az előadás alatt! A megjelenése nyugodt öntudaton árult el, minden mozdulata gracziózus. A játéka művészi, bevonva a jó Ízlés himporával. Az éneke — elragadó. Hangja nem erős, de fülbemászó és színes, mint a káprázat. Éneke mintha a szivén át jutna a hallgató Sághoz, minden sora oly kifejező. A harmadik felvonás közben egy édes dallamos valczer-betétet énekelt aktualizált szöveggel. Mindkét estén addig zúgott a taps és addig riadozott a „hogy Volt*, mig újra nem kezdte. „N Y í rt V I D É K.“ Úgy fogom fel, hogy e felolvasások leginkább a földmivelő nép érdekében történnek. A legnagyobb fájdalommal tapasztalom, hogy a nép bizalma nagyon megingott, a vezető értelmiség iránt. A gaz bujtogatókuak sikerült eihinteui a konkolyt s a nép sok helyen még papjában is ellenséget, vagy gyanús barátot lát. Már pedig a kiben nem bízunk, attól nehezen tanulunk. S ez a fájdalmas körülmény a legnagyobb mértékben megkívánja a tapintatot azon egyének megválasztásánál, kik a felolvasásokat tartani fogják. Mert ha bizalmatlanság fogadja a felolvasót, legyen bár munkája, úgy tárgyában, mint kidolgozásában mintaszerű, mégis hatás nélkül marad, mert figyelmet és érdeklődést első sorban a felolvasó személye gyakorol. Ez nem csak a népnél és népre nézve van igy, hanem ez a léleknek általános törvénye. A második figyelemre méltó körülmény, hogy külömböző ágai lévén a gazdálkodásnak s vidékenként külömböző szükségletei, ezek lehetnek irányadók a felolvasás tárgyára nézve. Amiben leginkább hiányt szenvedünk, elmaradtunk, abban kell minket oktatni, segíteni, első sorban. Például itt, a mi vidékünkön a gazdasági hitel kérdése dominál, A mi népünk a közel és távollevő bankok részére dolgozik, Pataktól kezdve, Tokajon át Kálióig, sőt Deb- reczenig. Hogy a kis gazdára ez mily hátránynyal sőt mily romboló hatással van, csak azok tudják kellőleg mérlegelni, kik napról-napra fájdalommal szemlélik. A kis gazda vállait oly oly terhek nyomják mindenfelől, melyeket a legnagyobb szorgalommal, tudással, egyszerűséggel, könnyű és olcsó hitellel is, csak görnyedve viselhet. Hát még ha könnyelműség, értelmetlenség, rosszakarat fogja meg az eke szarvát, minő barázdába hullanak a magvak s minő lesz az aratás?! Szóval, a gazdasági hitel rendezése, nálunk, a mindennapi kenyérnél is elébbvaló. S ha a gazdasági egyesület, a maga felolvasásaival, segélyére jő e vidéknek, nem lehet eléggé hálával fogadni hazafias működését. Más vidéken más szükséglet léphet előtérbe. Például: marhanevelés, vetésforgatók megállapítása, valamely gazdasági ipar megállapítása, valamely gazdasági ipar meghonosítása, értékesítési szövetkezetek és igy tovább. Mindezeket előre, elrendezni, megállapítani, arra való egyéneket kiválogatni: oly megfontolandó dolgok, melyek a legnagyobb körültekintést igénylik. Bizonyára mindezeket nálam jobban tudhatják a rendezéssel megbízott tisztelt urak, de az érdeklődés előzetes felköltése czéljából ezeket elmondani nézetem szerint, az ügy érdekében hasznos lehet. Mert az érdeklődés adja meg a kellő talajt a felolvasásokhoz. S e végből a járási gazdasági bizottságok tehetnek a leghasznosabb szolgálatot, akik leginkább ismerik a nép hangulatát, szükségletét s egyúttal azon kiválóbb Özv. Bertalan Kálmánná úrnő, Margit szerepében finoman és kedvesen adta a fiatal menyecskét. Első fellépése volt ez, többen aggodalommal várták az eredményt, mert a nagy szerepet nehéznek találták. Az az aggódás nem volt indokolt. Teljesen elfogulatlanul ló pett a zsúfolt ház elé. Jelenései u án a parterren és a színfalak mögött vígan ropogott az elismerő taps. Irján Etelka urhölgy mint özv. Fehér Jánosné ha a rendes színikritikus szemüvegén átnézzük is teljesen kifogástalan alakot nyújtott. Minden mozdulata kimért, hangja erőteljes és a mellett nyugodt volt. Csupán viruló leányos arcza nem harmonizált az idősebb hölgy nek való szereppel. D) ez a szereposztó tévedése. Azért a miért ilyen nagy alakitó képessége van Irján Etelka urhölgynek nem szükséges mindég matróna szerepekre kárhoztatni. Hadd gyönyörködjék már egyszer benne a közönség, mint tűzről pattant legényvaditó leányban, vagy helyre menyecskében. Rónay Jenöné úrnő Aszalay Elvirája erős művésznői humorról és ötletes interpretátori talemtumról ta nuskodott. Ezt a szerepet oupán igy lehetett megalakítani, félretéve a hiúság tiltakozását és cmpán művészi szempontból bírálni meg a különben hálás alakot. Rónay Jenőné úrnő igaz elismerést vívott ki magának elfogulatlanságával. Trajtler Anna urhölgy kedves kis Borcta volt. Ctattogó beszédmodora általános tetszésre talált. Kubassy Berta urhölgy mint virágárus kis leány virágai között maga volt a legszebb virág. Az urakról nem beszélek, róluk referádánk emlékezik meg. Azt természetesen elismerem, hogy mindannyian kifogástalanok voltak. ízlésesen öltözködtek, sikerültén alakítottak. * * * A vasárnapi előadás után, a Korona kistermében társas vacsorára gyűltek össze a művészek. A vacsora mihamar tánezmulatsággá nemesedett és eltartott három óráig, olyan vígan, a hogy csak művészek tudnak mulatni! értelmi erőket, kik a felolvasást végezhetnék. Ha idejében beharangozzák vidéköket, kijelölve a tárgyat is, a személyt is s igy felköltenék a nép kíváncsiságát, mindenesetre a félsiker előre biztosítva volna. A másik közhasznú intézkedés, egy téli gazdasági tanfolyam szervezése, a legszükségesebb gazdasági ismeretek elsajátítása végett. E czélból a gazdasági kormány nemcsak pénzbeli segélyt ajánlott, hanem szakközegét, Abonyi Károly tanár úr szakértelmét is a gazdasági egyesület rendelkezésére bocsátotta. Eszem ágában sincs e tárgyban szakvéleményt koczkáztatni, de itt is, a siker érdekében gondolok oly mozzanatokat, melyek talán nekünk, itt a vidéken, inkább feltűnnek s melyek mindenesetre figyelmet érdemelnek Sorra szedem ezeket is. A tervezett téli tanfolyam a legszükségesebb és legkönnyebben elsajátítható gazdasági tudnivalók megszerzésére irányul, olyan gazdálkodókra nézve, kik még ily ismeretekkel nem rendelkeznek, holott lépten-nyomon szükségök van reá. Iiyenek volnának, nagyobb uradamak- ban szolgáló alkalmazottak, béresgazdák csűrös gazdák stb., kiket az illető uradalom küldene saját költségén a tanfolyamra. Aztán a kisgazdák közül, a kik óhajtják az ismeretek megszerzését, szintén saját költségükön. A mi az uradalmak alkalmazottait illeti, mindenesetre érdekében áll az ily uradalmaknak, hogy minél értelmesebb, gyakorlottabb munkásai, felügyelői legyenek. S ha az uradalom, a 3 havi csekély koszt- és lakásdiját megfizeti, ez bőven megtérül idővel; s hiszem is, hogy vármegyénk nagyobb birtokosai, bérlői, hálás örömmel használják fel a kínálkozó becses alkalmat. Ha nem igy volna, érthetetlen volna! Hanem, — és erre fektetem részemről a tösulyt — kisgazdáinknál már nem mehet ily könnyen. Ezek már itt is gyauut táplálnak, sőt be sem látják a tanfolyam előnyét, szükségét egyelőre. A mi népünk bárki mit mond, nehéz fejű lett. Ha nem igy volna, bizonyára nem ült volna fel oly könnyen a legostobább hitegetéseknek. Most aztán ezeket meggyőzni arról, hogy e taufolyam többet használna nekik, mint Várkonyi és gonosz társai; többet tanulhatnának belőle, mint a Pöldmivelőből s igy érdemesebb is érte valamicskét fizetni, — ezeket vele elhitetni, nem lesz könnyű. Pedig ezeknek kellene gazdasági tudomány Ezeknek a gazdaságilag oly rohamosan sülyedő magyar gazdáknak, kik valóban oldott kéveként hullanak szét Ezeket összekötözni a nemzeti és gazdasági józan haladás erős köteleivel: ez elsőrendű hazafias kötelesség. A nagyobb gazdaságok könnyebben segit- helnek magukon. Ott a gazdatisztek értelme, mint állandó tanfolyam, folyton működésben van a munkások előtt, s a legpraktikusabb szemléleti tanításban részesülnek naponként. De a kisgazdák magukra vannak hagyva, vagy igen sokszor vak vezeti a világtalant. Hogy lehetne ezeket a tanfolyamra édesgetni? Mert a többi magától menne! Én nem bízom abban, hogy a mi kisgazdáink még rá is fizess inek a tanfolyamra, habár a ráfizetés bizonyára nem fenne valami sok. De a mi népünknél a kevés is sok. Ha -a földmivelési kormány meghozná azon áldozatot, hogy ezek egyszerű kosztjáról és lakásáról is gondoskodnék a tanfolyam alatt, ez nem volna kárbaveszett áldozat. Aztán úgy is lehetne kedveskedni, hogy a hallgatók valami hasznot is hozzanak gyakorlati munkájokkal, például a gazdasági iparágak közül valamit produkálnának, melyet aztán eladás utjáu, a költségek némi fedezésére, értékesíteni lehetne. Ha 50 kisgazda segélyeztetnók igy 3 hónapon át, pár ezer forintnál semmi szin alatt sem kerülne többe; ez pedig busásan megtérülne az országnak a szerzett közgazdasági ismeretek révén. S ily módon aztán ki is lehetne válogatni a legfogékonyabb gazdákat községenként, vagy vidékenként, kik aztán mintegy apostolaivá is válnának a jó ügynek. Mindenesetre, a hazafias buzgalom és humánus önodaadás legbiztosabban nyélbe üti ez életbevágó dolgokat. S a gazdasági egylet vezető elemeiben, ügyvezető titkárában s a miniszter ur által kiküldött szaktanárban, fel kell tennünk nemcsak a tudást, hanem a hazafias buzgalmat is, teljes mértékben, s igy reménynyel nézhetünk a kívánatos eredmények elé. Harmadik s legnevezetesebb gazdasági újdonság,egy leendő földmives iskola Szabolcsmegyében. Ez megérdemel egy külön czikket, azért hagyjuk jövőre. Andrásy Kálmán.
