Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
XIX. évfolyam. 49, szám. Nyíregyháza, 1898. deczember 4. HEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCSVáRMEGYÜ hivatalos la PJ A. A SZiBOLOSVÁRilEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETEKEK KÖZLÖNYE. B0f~ Megrj elenik Retenliint egryszer, vasárnapon, -^jg Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre............................................................2 „ Negyed évre.................................................1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élete kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a sz -rkesztő c-.iuie al ut kéretnek lieaü.deui. llérmentetloli levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra s az i lété költségére küldetnek vis.ssa. Hirdetési dijak: Mimién négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri Közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 Kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soroukint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V., Eckstein Bernét és Általános Tudósitő- által Budapesten, Haasenstein és Voglor irodájában Béosben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész, —22085. K. Szabolcsvármegye alispánjától. I Olt O. A járásifőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 73033-III-2-98. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő azonnali közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1898. október 28. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 73033-III-2-98. sz. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi törvényhatóság polgármesterének. Folyó évi szeptember hó 10-én 62G21. szám alatt kelt körrendeletem hatályon kivül helyezése mellett haladéktalanul való közzététel és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők azonnali megfelelő utasítása végett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügyminiszter úr folyó évi október 21-én 330(51. sz. alatt és a folyó évi október hó 28-án kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. A) Magyarországot illetőleg I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos, a) Vármegyék.:. Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony (Gsalóköz sziget területének kivételével) és Trencsén. b) Város: Pozsony. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazonállal a bécs- szent-marxi csütörtöki és szombati veszlegvásárokra, azonnali levágás czéljából bevihetők, az 1896. évi július hó 23-án 48110. szám alatt kelt körrendeletemben (az 5-ik számuJAIIategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 84-ik lapján közölt Il/a ponljában) közölt feltételek mellett. II. Ragadós száj és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) Vármegyék: Bereg, Beszlercze-Naszód, Sáros, Szolnok-Doboka, Udvarhely és Ung. b) Város: Hódmező-Vásárhely. A ragadós száj és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegyék járványmenles környékeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs—szent-marxi veszteg- vásárokra az 1896, évi augusztus hó 5-én 48644. szám alatt kelt itteni körrendeletben ^a 6-ik szám Állategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 99. lapján közölt II b pontjában) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. Ili. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő törvényhatóságok területéről tilos: a) Vármegyék: Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrog, Bars, Baranya, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Fejér, Gömör-Kishont, Győr, Hajdú, Háromszék. Heves, Hont, Jász-Xagykun- Szolnok, Kis-Küküllő, Kolozs, Komárom, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Moson, Nagy-Küküllő, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szolnok-Doboka, Tetnes, Tolna, Torda-Aranyo^, Torontál, Udvarhely, Ung, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén, b) Városok: Debre- czen, Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Pancsova, Szabadka és Zombor. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. I. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonországok Belovár-lCőrös, Verőcze és Zágráb vármegyéjéből, valamint Kostajnicza és Petrinja városokból. II. Juhhimlö miatt a juhoknak Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonországok következő törvényhatóságainak területéről tilos: Modrus-Fiume és Lika-Krbava vármegyékből, valamint Garlojtago városból. Az ausztriai szabad serlésforgalomból sertésvész vagy ragadós száj és körömfájás miatt kitiltott magyarországi és hor- vát-szlavonországi törvényhatóságok területéről, úgy járvány mentes, valamint fertőzőit községekből, de ily községekben lévő járványmentes’udvarokból azonnali levágásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a „Productiv gesellschaft der Wiener Fleischsele.her“ czimü szövetkezét, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert, Hatzinger Lipót és Wrbicki József bécsi hentesek vágóhidjára vasúton való szállítása az 1896. évi julius hó 23-án kelt 48164. számú körrendeletben (a 6-ik sz. Állategészségügügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 100-ik lapján közölt II-c pontjában) valamint az 1898. évi február hó 16 án 5970. szám alatt kelt körrendeletben, (a 145. sz. Állategészségügyi Értesítőben) nemkülönben az ausztriai szabad sertésforgalomból sertésvész, vagy ragadós száj és körömfájás miatt kitiltott magyarországi és horvát-szlavonországi törvényhatóságok járványmentes községeiből azonnali levágásra szánt sertéseknek a prága - holeschovitzi közvágóhidra vasúton való szállítása az 1898. évi szeptember hó 10-én 61851. szám alatt kelt körrendeletben (a 215. sz. Állategészségügyi Értesítőben) közölt feltételek mellett továbbra is szabad. Szintúgy érvényben van 1898. évi szeptember hó 2-án 59610. szám alatt kelt (az Állategészségügyi Érlesitő 213. számában közölt) rendeletem is, melynek értelmében a „Productiv gessellschaft der W'ener Fleischselcher“ czimü szövetkezetnek, valamint a Ziegler József és Karlik Alajos bécsi henteseknek meg van engedve, hogy saját bécsi vágóhidjaikra, Dittmayer Károly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert és Wribicki Józsefnek pedig engedélye van, hogy az untermeidlingi vágóhídra az ausztriai szabad sertésforgalomból ki nem tiltott magyarországi és horvát-szlavonországi törvényhatóságok járványmentes községeiből származó és leölésre szánt sertéseket, súlyra való tekintet nélkül szállíthassanak a most idézett rendeletben foglalt feltételek mellett. Ép így hatályban marad 1898. évi október hó 9-én 9376. elnöki szám alatt kelt s az Állategészségügyi Értesítő 223-dik számában közölt és a ragadós száj és körömfájás, seitésvész, vagy serlésorbáncz miatt az ausztriai szabad forgalomból kitiltott magyar és horvát- szlavonországi törvényhatóságok vószmentes községeiből származó és levágásra szánt - érődzőknek külön engedély mellett a gráczi vesztegvásárra szállítása és a gráczi vágóhid rakodóján való kirakása iránt kiadott körrendeletem is. A leszúrt és szétdarabolatlan állapotban lévő sertések (sertéshús) bevitelére nézve, továbbá a magyar és horvát-szlavonországok zár alatt nem álló törvény- hatóságainak területéről ‘ származó s legaláDlr 120 kiló élősulylyal biró sertéseknek Ausztriába való bevitelére vonatkozólag az 1897. év február 25-én kiadott 12962. számú körrendeletben (az 5-ik sz. Állategészségügyi Értesítőnek a kiegeszitő rész 86-ik lapján közölt II-c pontjában) foglalt eddigi feltételek továbbra is irányadók. Budapesten, 1898. évi október hó 24-én. A miniszter megbízásából: Lestyánszlcy, s. k. 23995. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, bogy a sertésvész az eddig is fertőzött Tísza-Polgár községnek „Rózsa* * tanyai részében, továbbá a község belterületén is fellépett s ez okból ezen község területéről sertések kivitele továbbra is tilos. Nyíregyháza, 1898. november 20. Mikccz János, alispán. A „NYÍR VIDÉK“ TÁROZÁJA. A műkedvelők előadása. — Irta: Páfrány. — Miután a kritikusok kellőleg lerántották Beöthy László „Három Kázmér“-ját, szomorufüz-ágből faragott tollszárral köuyekbe mártott tollal megsiratták a czigáuy- utra tévedt írót, a nyíregyházi jótékony nőegylet gondolt egyet és műkedvelő színművészeivel előadat!a a szörnyű darabot. Ég éB föld helyén maradt. Mindössze a nőegylet pénztáregyenlege változott meg a sikerült előadások bevételével, meg a közönség véleménye a darabiől. Hova lettek a sikamlós részletek, a felpiritó kétértelműségek a pornográf tréfák ? Egyszerűen eltűntek. Először azért, mert jobbára nem is voltak. Másodszor, mert szereposztás közt uebáoy erőteljes czeruzavonás eszközöltetett. Harmadszor azért*, mert hiányzott a játékból az úgynevezett domboritási eljárás. Főleg az utoljára említett ok szedi ki a darab borzadozva emlegetett méregfogait. A domborítás az, amely a vastagabb részleteket megsokszorozza, a szertelenségig fokozza. A műkedvelők finom érzése és diskrét játéka egész megnemesitette ezt a több színészi ügyességgel, mint Írói hivatottsággal összerótt „énekes bohóságot.“ * * * A próbák már november közepétől folytak. Először az ipariskola ruhavarró termében gyakorolták az összeolvasást. Mivel a színészet művészet, a művészek geniálisok, a geniálitás fójellemvonása, hogy korlátokat nem tűr, a formákat nem tartja be, minden szereplő-művészi repu- tácziójának vélt áldozni azzal, hogy az összejövetel idejét nem tartotta be, három próba közűi pedig elfelejtett kettői), esetleg hárman megjelenni. Egyszerre elhangzott a rendező kijelentése. — Holnap este a szinbázbau találkozunk. — Éljen! Ott leszünk! Mikor? — Fél ötkor. Másnap a busz szereplő közül ott voltak hatan, de lehettek öten is. Idő hat őrá és perczek. A rendező ur nem tehetett egyebet, minthogy intő prédikácziót tartott a megjelenteknek. Kijelentette, hogy a „Három Kázmér“-ból igy nem lesz egy Iíázmér sem. Erre csakugyan nagyobb lett az érdeklődés. Az összes mellékszereplők megjelentek, csupán a hat föszeplő közül hiányoztak négyen. Intő körlevél járta be a művész urakat és hölgyeket. Pár nap múlva csakugyan sikerült az összpróba, jegesmedve ordittató hidegben. Urak, hölgyek, téli felsőkben játszottak, két kis villamos körte világítása és melegítése mellett. Nem zúgolódott senki, mert a jótékonyezél nem (űr követeléseket; aztán meg volt abban valami kísértetiesen festői, amint a megfagyott leheliett csendes hullámzással ereszkedett a kriptaszerü csendben és sötétségben tátongó nézőtér fényt, haugot elnyelő végtelenségébe. Ez a látomány kárpótolta a tiz fokos hidegben própáló műkedvelőket. Ekkor dobogtatta meg a sziveket az az örömhir, bogy a nemes város két öl fát küldött a színházhoz. Az életuntak és azok, akik a megfagyás gondolata val megbekültek, elkedvetlenedtek, a többség azonban óriási dimenziókban örült a város gondviselósszerü közbelépésének. Többen imájukba foglalták a várost, többen nem. A diszletmester fátvágatott és füttetett. Mivel azonban olvasta Jókui Mórnak ama regényét, melyben egy tatárfogságban sínylődő hazánkfia fűd segítségével óvta meg a nagy Kfián diszkertjét a megfagyástól, igy vélekedett: A füst Dyilván teljesen megbízható óvszer a fagyás ellen. A fa égés közben megfelelő eljárás mellett sokkal több füstött szolgáltat, mint bőt, ha füst segítségével űzöm tovább a szereplő uraktól a megfagyás gondolatát, tovább tart a készlet. A fojtó füsttől inspirálva a diszmester ötlete ellen, kapaczitáló beszédet tartottak a halódök. A beszédek pointja pedig az volt, hogy ne tartson tovább a készlet. Erre megváltozott a helyzet. Tropikus forróság uralkodott az öltözőkben. Mikorra az ágyban fekvő műkedvelők felépültek, a gyengélkedők erőre kaptak a jól átfűtött szinház a kötelességtudás szilárd hidjává lett, a Kázmérozók és a próbák között. * * * Beszéljünk a művészekről: Első sorban dr. Trajtler Soma urat említjük. — Hogy-hogy? Mint művészt? Da hisz ő a rendező volt! Ne tessék a szavamba vágni, teljes öntudattal említettem a rendező urat, mint művészt. Utólérhetlenül adta a rendező kérlelhetetlen szi goru ágú szerepét. Az életben joviális és sima, a szerep könyvvel kezében pedig szigora kritikus, erélyes instruáló, aki a leszólás represzsziv eszközéhez is hozzányúlt, ha kellett. Csak igy lehet ám eredményt elérni. Öszhangot létrehozni. A műkedvelők mindegyike teljes önbizalommal szokott hozzá fogni az alakításhoz. A kiosztott szerephez nem alkalmazkodik a maga jószántából, hanem a szerepet emeli önmagához. A közhuszárból eként graszszáló hadvezető, a pinczérből féktelen ur válik. Mai számunk ÍO oldalra terjed.
