Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
A SZABOLCSVARMEGYEI községi jegyzők egyletének közlönye. MefcJelenik botenUlnt «Ryazor, va<Arnn|»m. Előfizető«! feltételek: psatán vagy bolyban házhoz hordva : 'agáéi évre . . 4 forrni Fii Avr*.......................................................2 . Negyed é«r».............................................1 A i 'njtgi Jegyső U Unit . araknak egén évre caak k<l forint. Az Mfiseléti péntek, megrendelőiek t a lap uétknldéte tárgyában leendő felnő- támlások Jóim J-ílek kiülő-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-ulcza 6. szám (Jánószky ház) inlezendók. A lap stelleml reálét kepeié kllérméaiek, a nerkessté étimé alatt kéretnek beküldési Bermentetles levelek cssk ismert kér-klói légid isinek el. A kéziratok »ak rllágos kivtnalra ■ as Uletö kéltségére küldetnek rima Hirdetési dijak: Minden aéffutr tiisákereit petit ser eprei r kéziére A kr. i IMkuArl tézis* szelében 4 kr. tleestáli feélyefel| fej* ve. misJ.-n efts, sirdelét a Un SÓ kr. Siettetik. A ayilt-Mrt költemények db* eoraakist Só kr. Hlrdatéiak elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (IJ. kerület iskola-ulcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. állal Budapesten, Haasenstein es Vogler irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelct fővárosaiban és Dorn í Comp állal Hamburgban Hivatalos rész. 12600. K. _ . . Szabolcsvánncgye alispánjától. ájárial főszolgabíróknak,N) Iregyltázn váró* polgármesterének, rendórkapllányának én a községek elöljáróinak. A földtnivolétügyi m tgyar kir. miniszter úr őnagy- tnéllóságanak folyó évi junius hó ló-én 0320. elnöki stám alatt kelt rendeleté folytán a gazdakózónség megfeleld lájékoztaláu szempontjából értesítőm, hogy ai aratás folyamán esetleg felmerülendő munka* sztrájk esetén, valamint abban az esetben, a mikor a birtokos, illetve haszonbérlő önhibáján kívül az aratásra kellő számú munkást fel nem fogadhatott, uz állami munkástelepeken lévő kisegítő munkaerő megszerzésének módozatairól járásokbun a főszolgabíróknál, Nyíregyházán a rendőrkapitánynál tájékozás szerezhető. Kelt Nyíregyházán, Ibtio. évi juuius hó 22-én. Alispán helyett: Mikre/. Dezső, fűjogyzö. Nagy tirtuUlmitk ős n luuiiltfisnép. II. Azoubau térjünk vissza tárgyunkra ! A bérló tehát a tirmoléai tényezők közül egyet módosított, t i. az erőt, kéuyezeritvén ezt nagyobb tevékenységre. llát egy fóldtnivos ugyanazon termelési viszonyok között miért állít eló még a bérlőnél is több torményt. Ez talán a termelési téuye- zók kökül még többet módosított a maga javárat Korántsem ! Ennél is csuk uz erók nagyobb tevékenysége hatott közre és pedig még a bérlőnél is nagyobb mértékben, mert inig u bérló az őröket nagyobb tevékenységre kény- saeritette, (bizouy sokszor drasztikus eszközökkel) addig a földmi ve* uz erőket, melyek jobbára hozzátartozói, erkölcsi rugók segélyével nagyobb tevékenységre serkenti, ösztóuzi. Ugyau kérdem, miként érték el a nyugati államok a mezőgazdaság azon fokát, melyen ma állauak I Hiszen azok is állottak egyszer azon a ponton, uhol ini ina állunk t Ezek is előbb az ember fizikai és szellemi erejét uagyobb tevékenységre serkentették, s midőn a uagyobb tevékenységnek eredménye: a nyers termel vények állandó és biztos előállítása, — a munkás kéznek folytouos foglalkoztatása mellett a munkásnépnek folytonos szaporodása beállott, ekkor, de csakis ekkor lépett fel a tóke a nyers termelvéuyek feldolgozására, állitván gyárakat s ez által biztosítván még több keresetet a népnek s a nép szaporodásával piaczot a termelvéuyeknek! Ezzel karöltve fejlődött aztán az ipar, kereskedelem, közlekedés stb. — inig végre a mai fejlett állapotok beállottak. — Nem-e lehetne ebből a tanulságot levonni. llgy hiszem, nagyon ! Ha már nem áll módunkban az összes, a termelésre befolyással biró faktorokat előnyösen módosítani ; úgy kezdjük mi is mindenekelőtt auuak a raődositásáu, ami okos és igazságos eljárás mellett módunkban is vau, t. i. az emberek szellemi és fizikai erejének — mint minden termelés elsőrangú tényezőjének — okos és hasznos, mindkét részre áldásos kihasználásán Miben álljon ezt Hozzunk be általánosan dívó s egyszerre nem is módosítható gazdálkodási rendszerünk mellett oly apróbb termelési águkul, — mindenhol a viszonyokhoz mérten — melyek eleinte kevés anyHgi befektetést, csekélyebb intellektuális erőt ig-nyelnek, de amellett a népnek kor és nem szerint megfelelő s lehetőleg állandó foglalkozást nyújtanak s u tulajdonosnak állandóan emelik jövedelmét. Szóval: törekedjünk a belterjes gazdálkodásra, mert az extensiv, primitiv gazdálkodás mellett a nemzet sem számban, sem vagyonban nem gyarapodhatok inár tovább! Törekedjünk többet, jobbat és többfélét is termelni! Az az ember, — mondja egy frauctia iró — ki odáig vitte, hogy ott, hol eddig egy kéve termett,'2 kéve terem. — több szolgálatot tett az emberiségnek, iniut az a hadvezér, ki 20 döntő ütközetet megnyert! Igaza van ! A belterjes gazdálkodás alapja a nép szám- és vagyonszerinti gyarapodásának ! Rég hangoztatjuk: Hozmuk be helyesebb nráuyoknt mezőgazdaságunkba! Azoubau mire kivitelre kerülne a sor, rendesen egy .circulus vitiosus* áll be! Ugyanis a tulajdouos így látszik okoskodni. Belátom, hogy belterjesebb módon kellene gazdálkodni, de hát ez tiáluuk neil) megy, mert - nem szólva u többi faktorokról — nincs állandó, olcsó munkáskéz s nini van is, annak a jelleme, szellemi képzettsége, ügyessége stb. nem olyan, iniut a belterjesen gazdálkodó nyugati államokban! * A munkás nép pedig ez alatt ezrivel vándorol ki s ezt látszik moudani: az a nyári munka kevés uekúiik arra, bogy egész éven át megéljünk, állandó munkát nem kiipuuk s igy kénytelenek vagyunk aratáskor aunyit kívánni, hogy ebből télre is jussou valami! így aztán tovább folyik az áldatlan külterjes gazdálkodás, mert a zsibbasztó .circulus vitiosus* nincs megtörve! I'edig ezt meg kell túrni, hu csuk nem akarjuk, bogy a tnnnkás- nép elpusztuljon, vele együtt a nagy birtokok elértéktelenedése álljon be, amint ezt hazánk északi részein már is láthatni. Hisz az valóságos satyra, hogy egy államból. mely inkább gyér népességűnek mondható (Csehországbau tnajduutn kétszer, s Belgiumban háromszor annyi lakos esik ugyanazon területre) — n nép kereset hiú nyit hun kivAm/urvI1 A gazdaságok okolják a drága és kevés munkáskezet, inig ellenben a munk&snép okolja külterjes gazdasági rendszerünket. line: itt a circulus vitiosus. Ezt inog kell törni! A sS gitt VIDÉK* tarczaj a. As elrabolt király. — Toriénm rój*- — Az 1706. őrben orosz befolyt*, orosi péot, Pouia* toruky Szaulizlót tette meg lougyel királyira A del* Cáeg ifjú király Kztilio orozi ctárnó kegyeoete volt, » •t uJr*ri lolrlkusok nem egy pikáo* történőikét morei tok s hátaim**, már nem fiatal, do meg mindig >*ep czAruó e* a fiitól l’onlatovsiky vlsionytról. Katalin regte trónra ültette kegyenctet. Varróban mogkoronáitAk, t ei idő óig folyráat tartott a* orosi befolyó* Lengyelországban. A lengyel nemesség elégedetlen volt kltálráral. aki tlbiott elónyókbon rótaerttello a* orostokat. Nem csak a hivatalokat töltötte meg orotaokkai, h .tu m oro-r csapatokat I* bocsátott be at őrs tágba, «kikel Katalin otároó állítólag « lengyel király redelaöre • * látongók (ekentariása vágott küldőit át * határon Vógre kitárt at alágedelleotóg t * lengyel neme* •ág áaataeakQretl aaátt. Rt 1771. november olejóig tel|e*eo megérett. No rombor 9 áu keaten volt s terv • király megáie-ero • at ártteetkQrá n-tnc*ek álruhába áltátve sétáltak Var*á utcáéia. A király este nagybátyánál e* kancr-l.árjtnái • Czartoriezky herctegaei volt láiogatób«B. Ti* órakor, távozott oootn, Utónkét udvart btjdu állal kisírt kocaijáo. Sótól, hideg éjstaka volt, a embereket alig lebet tett látni at utetán. Mikor a fogat a fóulra befordult, a lovak hirtelen bátrahókóltek. — Megállj! — kiáltott egy dórgi hang, a a piai- toly lőréié ia hallataaott, melynek golyója a kocaiiaak volt aaáova, de nem talált. A kóvetketó pillanatban vagy harminca sötét alak rohant elő *a lovak zablájába kapattkodva megállították a kocsit, aitán oeki estek a hajdúknak, akik cae- kely ellenállás után rémülve menekítitek el a túlerő elöl. A kocsist egy piaitolylávé* terítette le. Stanitilö király lengyel dittáltötelben volt, gyé máolo* arany keresdjél ét még egy sereg érdem elet vlaelt melényéo mely fóló nagy prémes bundát borított. A király belátta, hogy egyedül nem állhat ellent, ét menekülni akart, de Stravtanky, az ásneeaküvák egyike galléron ragadta. — Itt *i orost sióig« ! Lájjétek I«! — kiáltott társaira — Nyomorult, g«t gyíkotok! — kiált* a király * megkísérli a* ellenállást. — Halljátok, hogy gyuláira • lengyel nemességet 7 — Hé. h.jduk, ide mellém * — kiáltott a király eredményteleeüi. — Hajdúid megsróktek. — Lengyelek, éa « király vagyok! — Ne hallgassatok ti ánilári, «kl sémidét eladta at orotteak. Neste nyomorá t, bal) magi Három golyó farta bérautói a király prémes baedájat. de egy se talált.. Egy kardetapás kette stelle sapkáját, a bomlokáa mély. vére* »ebet ütött. Néhány tör villant meg. a a kővetkező pereiben Statistic a halál fia. ha Kottacaky hátba nem lep ! — Mi-gálljalok testvérek I Ne öljük meg! — Hát nem esküdtünk meg halálára! — kiáltott Lukovatky. — Igao! De ctak itüktég esetében, ka nem foghatjuk el élve! — Koiiostkyoek igát* ran! — ttöllak többen. — Őrültség! — döböogött Lukovatky. — At átmenekült drabaoiok tie párét alt t fölverik a várod öa ekkor rajtunk ütnek! Öljétek meg. a meneküljünk! — Nem I Kísértsük meg elrabolni Öl — (tóit Koilastky. — Te felein érte!? — Én! Lóra bajiénak ! Előre! Egy pillaoat alatt nyeregben voltak. Kzaalatlő királyt. ín időkéiben magábot lért, átlóién lóra lelték a ketten sebe* rágutávban vetették a fogoly királyt a csapat előtt. Nébáay perctctel később mtr at oldörök táját ia hallották Lakóvalky (ölamelle lőréi, kegy azzal a király kérésitől stárja. kottástk* aaoabea pisa elyát stagede Ukovatky fejéaek. — Hagyta? Feay(gáttal? — Na mard báauai foglyaikat! — fiát sem látod ba, hogy lehetetlen magunkkal vital At Oldötök ayomaakbaa vaaaak. — Nem kell addig megélői, míg ramécyttak vsa arra. hogy élve. megmenthetjük ! — Kérdettük meg kát a többieket! A többség döetsós! Hírűim, megöljük,« át áruló királyi 7 — Ea eem engedem cat meg! — siőlt Roiisatky. fclre akarom öt a marsall keiébe adai. Mai MiAinunU *4 oltltvlrtt túrj»*!.
