Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-01 / 18. szám
e Erős, hatalmas nemzeti kultúra kapcsaival egybe- í űzött egységes nemzeti állam; virágzó, általános, nemzet- erősitő népoktatás; a műveltség és művelődés varázslatával a legélesebbeknek látszó ellentéteket is kiegyenlítő nemzeti közszellem: ez volt az az eszme-háromság, a melyet Szathmáry György, mint publiczista, magának kitűzött s a melyet, mint törvényhozó és a népoktatás ügyének vezérféríia, megvalósítani törekedett és nagy részben meg is valósított. Agyának minden gondolata, szivének minden dobbanása, hazafias lelkének egész rajongása — mind a nemzeti kultúrát szolgálta, három évtizeden keresztül, lestet-lelket őrlő szakadatlanságban. Ily önzetlen, ily nemes férfiúnak az emlékét későbbi idők számára is megörökiteni: erkölcsi kötelesség. Erkölcsi kötelessége első sorban a hazai népoktatásügy munkásainak, másod sorban a nemzeti kultúra minden igaz barátjának. — A magyar oktatásügy munkásai nem is térnek ki e kötelesség elől, mert hiszen alig hullott le az utolsó rög megboldogult igaz barátjuk koporsójára, rögtön fölvetették a síremlék létesítésének eszméjét a Magyar Tanítók Kaszinójában s még e bizottság megalakulása előtt siettek filléreikkel áldozni a nemes czélra. Bizalommal fordulunk tehát Magyarország oktatásügyének minden rendű és rangú munkásaihoz épp úgy, mint a magyar nemzeti művelődés minden igaz barátjához, kérve; támogassanak minket kitűzött czélunk létesítésében. • Boldogult Szathmáry Györgynek mi első sorban az ő érdemeihez méltó síremléket szándékozunk emelni; másod sorban — ércznél is maradandóbb emlékül — Szathmáry György nevére az „Eötvös-alap“ orsz. tanitó- • egyesületnél tanitó-árvák és tanítóknak segítségre szoruló özvegyei javára alapítványt tenni. Erre a kettős czélra kérjük a kegyeletes adakozásokat. Jól tudjuk mi, hogy a magyar oktatásügy munkásai nagyobb anyagi áldozatokat még az ily nemes czélra sem hozhatnak s azért csak arra kérünk mindenkit, hogy adjon annyit, S1 mennyit adni tud, de adjon mindenki, hogy a „Szalhmáry-alapitványban“ a magyar tanügy munkásai összetartozóságának nagy erkölcsi ereje tiszteletet parancsoló módon nyilatkozzék meg s az a síremlék, a melyet a megboldogultnak emelni fogunk, külső diszével is hirdesse, hogy a magyar oktatásügy munkásai tudnak hálásak lenni és hogy szeretik azt, a a ki őket szereti. A jelzett kettős czélra a legszerényebb filléreket is köszönettel veszszük s a nemesszivü adakozókat arra kérjük, hogy a Szathmáry-siremlékre és alapra szánt adományokat bizottságunk pénztárosához: Ujváry Béla szerkesztőhöz küldjék be (nem névre, hanem) ily czimen: „Néptanítók Lapja szerkesztősége, VI., Podmaniezky- utcza 37. szám.“ Az adományokat bizottságunk pénz- ■ tárcsa a „Néptanítók Lapja“-ban fogja nyugtalványo/.ni. Abban a reményben, hogy a magyar oktatásügy munkásai és a magyar kultúra barátai támogatni fognak minket kitűzött kettős czélunk elérésében, vagyunk hazafias üdvözlettel: Budapest, a „Sza(hmáry-siremlék és alap“ bizottságának a Magyar Tanítók Kaszinójában 1898. márczius 9-én tartott üléséből: Halász Ferencz, l’ótorí'y Sándor, miniszteri osztálytanácsos, az „Eötvös-alap“ elnö;<p, bizottsági e.nök. ' bizottsági elnök. Lakits Vendel, a Magyar Tanítóit Orsz.Bízottá, elnöke, bizottsági elnök. Szabó Bugátli László, titkár. Ujváry Béla, a „Néptanítók Lapja“ szerit., , pénztáros. Bóvhcgyi Iván, a „M. Tanítók Kaszinója“ igazgatója, ellenőr. Cserven Géza, Stokovszky Mátyás, jegyzők. Dietz Elek, Wcndlor Irma, Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 8508/98. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. allamvasutak miskolczi Uzletvezető- sége. nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet Balasa-Gyar mat állomáson létesítendő 371 m2 területű mozdonyszin, , két ;drb.',és belső két darab tisztitó gödör egy daru akna •és egy 85 m2 területű szabványos széufészerhez szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, az egységárjegyzék a szerződési terve zet, az ajánlati minta, a pályázati föltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek. Miskolczon a magy. kir. államvasutak as Uzletvezetőség pályafentartási osztályában Szemere-utcsa 2!). ss. I. emelet a hivatalos órák' alatt megtekinthetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1S9S. évi május hó déli 12 óráig kell benyújtani alulírott Uzletvezetőség általá nos osztályánál. Az ajánlatokat 50 kros, az ajánlat mellékleteit ivenként 15 kros bélyeggel ellátva lepecsételve és kö vetkező felirattal kell benyújtani: „Ajánlat Hálássá- Gyarmat állomáson mozdonyszin tisztitó gödrök és szénfészer építésére. Csak az összes munkára tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon vagyis 1898. évi május hó 8 án déli 12 óráig 800 azaz Nyolczszáz o. é, frt. bánatpénzt kell a magy. kir, államvasutak miskolczi Uzletvezetőség gyüjtőpénz- táránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkal más értékpapírokban letenni. A bánaipénzről szőlő latééjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam sze rint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tár; yalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevényel adandók fel. Miskolcz, 1898. április hó 23-án. Az üsletvezetöség. „IN Y I lí V I JJ> ÉK“ 58741/98. sz. A m. kir. államvasutak kezelése alatt álló h. é. vasutak árudijszabásához f. év ápril 1 én megjelent II. pótlék 3 oldalán a budapest—eszter gom füiitői h. é. vasutoo érvényes VI. kivételes díjszabás szövegének helyesbítése folytán ezen kivételes díjszabás az állami, törvényhatósági ős községi közutak építősére vagy fenntartására rendelt kőanyag kavics és tégla küldemények után alkalmazandó, GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1898. évi április hó 30-án. A gabona-csarnoknál bejegyzőit árak. Búza 100 kiló 14 00 tői 13.20-ig. Rozs 100 n 9.00-től 9 40-ig. Árpa 100 n 7.40-tól 7.50-ig. Zab 100 » 7.60 tői 7.80 ig. Tengeri 100 » 5.90 tói 6.00 ig. Köles 100 n —tői —.—igPaszuly fehér 100 » —tői —.—ig. Szesz literenkint 20 56 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) A „Szabolcsi Hirlap“-ot nem szoktam olvasni. Megtudhatom ugyanazt két—három nappal előbb a'fővárosi lapokból. Melegített ételeket nem minden gyomor vesz be. Barátaim figyelmeztettek rá, hogy nevezett lap egy képzelt lénynek szóló szerkesztői üzenetben személyemmel foglalkozik. — Nem tudja elviselni ama tényt, hogy a fővárosi lapok, melyeket évek óta tudósítok és melyeknek a hangzatos dr. Székely aláirásu levelekben erővel feltolta magát, nem reflektálnak működésére, hanem tovább is az én kezeim közölt hagyják azt. Dühe tetőpontra hágott, midőn a napokban városunkban időző képviselők csekélységemet a legmegtisztelőbb kitüntetésben részesítették, tudósítót magukkal nem hozlak, miután reám már otthon felhívták figyelmüket. Tény az, hogy a perronon, hol véletlenül időztem, Kossulh és kísérete engem szólilott meg először; bemutatásra — korábbi ismeretségünk folytán — szükség nem volt és én csak az érkezők zavarát látva, szolgáltam egyről- másról felvilágosítással. Kocsijában sokáig vonakodva, csakis Kossuth többszöri felszólítására foglaltam helyet. A banketire, bár abban tevőleges részt nem vellem, igenis hivatalos voltam, végtelen fájdalmára a Sz. H. szerkesztőjének és laptulajdonosának (?), a kit ott minden igyekezete daczára sem akartak észrevenni és aki aztán magát angolosan ajánlva, elsompolygott. Mindezen állításomat kompetens helyről megerősíthetem. Jónak látja nevezett lap privátügyehnet, persze hazugságokkal spékelve, szellőztetni. — Tagadhatatlan, hogy volt a járásbíróság előtt becsület beli ügyem, melyet mint vallástanár, csakis a törvény uljára terelhettem; ez még mindig nem oly lealázó, mintha valakit minden hónapban más-más szállásadó panaszára kell a hátralékos lapbérflzetésben elmarasztalni. Sz. azt is tudtára adja olvasóközönségének (?), hogy tanitó vagyok. Ez osztályt kevésre látszik becsülni, amiből önként következtethető, hogy iskolát, tanítót csak hallásból ismer. Pedig ráférne! Én át vagyok hatva hivatásomtól, ezért büszkén hirdetem, ’hogy igenis az vagyok és maradok, maradnék még akkor is, ha a véletlen Dáríussá tenne! A hirlaptudósitás csak mellék- foglalkozásom. Ní-ki azon' an, aki a bádogos és cseléd- közvetitő korában felvett modorról, triviális kifejezésekről leszokni képtelen, figyelmébe ajánlom ama közmondást: „Varga, vissza kaptafádhoz!“ Még csak annyit, hogy a Sz. H. bárminemű jför- mendvényére többé reflektálni nem fogok, azokat előre is meg nem jelenteknek tekintem és igy polémiába nem bocsátkozom a jövőben, — ha ugyan náluk jövőről szó lehet! — Az a nehány embere, ki még a lapot olvassa, úgyis tudja, hogy azok egy örvényben levő embernek végső jajkiáltásai és egy agóniában levő ember szavait nem lehet, nem szabad komolyan venni. Nyíregyháza, 1898. április 26. Ma, a mikor a Sz. H. fenti nyilatkozatomat nem csak, hogy meg nem czáfolja, de megerősíti, hiszen most már az is bizonyos, (hogy nemcsak nőszemélyeket közvetitelt, de kocsisokat is, sőt magáról meg- teledkezve, azt hitte, hogy olvasó-közönsége is ilyen elemekből áll, igás-kocsis hangon beszél, nem teszek mást, minthogy minden kommentár nélkül, kijelentésemhez hiven, a Sz. H. dühöngéseire nem reflektálva, az igaz?ág teljes felderítésére közlöm az alábbi két levelei. Eszembe sem jutott volna ezen eszköz használata, ha nem jön tudomásomra, hogy a Sz. H. nem átallotla lapjának ama példányát, melyben első kirohanása napvilágot látott, Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő urnák beküldeni. Jónak láttam ez ügyben a képviselő úrhoz pár sort intézni, megtudandó, tolakodásnak minősítette e vele szemben tanúsított magaviseltemet? íme a két levél: Budapest, 1898. ápr. 27. Igen tisztelt Weisz Mór ur! Azzal az alaptalan és mélyen sértő váddal szemben, mintha ön hívatlanul vezetett volna engem be a városba, mikor én fogadtatásra nem számítván, a nekem legkényelmesebb vonattal váratlanal megérkeztem és igy nagy sajnálatomra, saját tévedésem folytán, meg leltem fosztva a polgárság rokonszenvének rám nézve igen becses és megtisztelő megnyilatkozásától megérkezésem első perczeiben — — én mást nem tehetek, mint azt, hogy ezennel Írásban is megköszönjem önnek, mint a hogy meg is köszönöm, hogy az indóháznál értesített a félreértés létrejöttéről, a megérkezési időpontra vonatkozólag és hogy kérelmemnek engedve, engem a városba bekísért. . Teljes tisztelettel: Kossuth Ferencz;. *) E rovat alatt közlőitekért uem felelős a Szerk. Budapest, 1898. ápril 27. Igen Tisztelt Uraim! B. levele birtokában az esetet röglön elmondtam Kossuth Ferencz képviselő urnák mindjárt a ház ülésén, ki még levelét nem kapta meg. Kossuth Ferencz igen felindult a rágalmazó czik- ken és rögtön bement kérésemre, hogy önnek teljés rektifikácziót adjon, egyúttal felhatalmazott engem, juttassam tudomására, hogy sajátkezüleg irt levelét szószerinti szövegben kiadhassa. Én a magam részéről Kossuth Ferencz levele után csak azt jegyzem meg, hogy Önnek köszönettel tartozhatunk csak, hogy a városba bennünket bekisért, és ott intézkedett, hogy megérkezésünkről a népgyűlést rendező bizottság ért- süljön. Hogy nem tolakodott Kossuth Ferenczhez, mutalja az a közülmény is, hogy visszautazásunk alkalmával felszólította Önt, hogy kisérjen bennünket ki a vasúti állomásra kocsiján. Egyebekben vagyok kiváló tisztelettel: Poliányl Zoltán, a „Magyar Értesítő“ távirati iroda szerkesztője. Eddig a levelek, melyeknek eredetije a „Nyírvid^k* kiadóhivatalában megtekintés végett bárkinek rendelkezésére áll. A konzekvencziák levonását és az Ítéletet a közönségre bizom. Én részemről az ügyet — a sajtő- pör tárgyalásáig — befejezettnek tekintem. Nem mulaszthatom el azonban hálás köszönelemnek adni kifejezést mindazoknak, kik ez ügyből kifolyólag e lap tendenciáját felismerve, a megujitolt előfizetés daczára, a „Szabolcsi Hirlap“-ot visszaküldeni, illetve el nem fogadni szívesek voltak. Nyíregyháza, 1898. április 30. Weisz Mór, tanitó. Friss ásványvizek. Van szerencsénk a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy az idei friss töltésű bel- és külföldi ásványvizeink megérkeztek, és pedig: Ágnes, Bikszádi, Borszéki, Bárt fai, Csizi, Margit, Köritniczai, Parádi, Salvator, Szolyvai, Bihni, Gieshabli, Kar/Sbadi, Ma- rienbadi, Selters, Guber, Levico, Rohseg- non, stb. Ugyszinte kötöző háncs, és a legjobb minőségű kékkő (rézgálicz) a legolcsóbb napi árakon kapható. (í-i) Hibján Sámuel utódainál. XJTj szabó műhely. Van szerencsém a n. é. helybeli és vidéki közönség becses tudomására hozni, hogy a rózsaköz 6-ik szám alatt levő saját házamban egy a mai kor kívánalmainak minden lekintelben megfelelő szabó- műhelyt nyilottam, ahol a legdivatosabb szövetekből nagy raktárt tartok, s a legmodernebb szabású egész öltözeteket készítek a legjutányosabb árakon, miután bollbért fizetnem fennt a piaczon nem kell, hanem a magam házamban lakom s tartom a műhelyemet, ez által némi megtakarilást érek el,' melyből a mélyen tisztelt vevőimet is részesíteni akarom. Úgyszintén javításokat, átalakításokat és tisztítást is elvállalok. A mélyen tisztelt közönség pártfogását kérve, maradok magamat ajánlva, Nyíregyháza, 1898. május hóban. tisztelettel Tulnyik János, (218—6-1) szabó-mester. Birtok bérbeadás. 1 ÜA Sima-pusztán fekvő 750 holdas Móss/.i- láló birtok előnyös feltételek mellett több évre haszonbérbe kiadó. Értekezhetni: CzillC/ Sándornál Budapesten, líecskeméti-utcza 1. sz. alatt. '(a’iHis-iy The Premier Cycle C<>- Ltd. (Hjiman, Herbert és Cooper.)! Doos (Nürnberg mellett). Évenként készül ÖOjOOO kerékpár. (22 — 1) Árjegyzékek ingyen és bérmentve küldfetnek.
